Buksza blog

Tíz év alatt 15 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban forgalmazott a cigaretták nikotinhozama. A gyártók szerint az időjárás a hibás, a tanulmány készítői szerint nem.

1999 és 2011 között 15 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a cigaretták nikotinszintje - derül ki egy, az Oxford Journalban megjelent tanulmányból.

Az 1998 és 2012 között készült kutatás szerint a négy vezető cigarettagyártó termékeinek átlagos nikotinhozama (nikotinszintje) jelentösen emelkedett: a vizsgált időszak elején, 1999-ben volt a legalacsonyabb, szálanként 1,65 milligrammot tett ki, ám 2011-ben már 1,89 milligrammot mértek. Ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

A Siku német játékgyártó három távirányítású modelljének akkumulátora tűzveszélyes lehet, ezért visszahívja azokat. Meglehetősen drága termékekről van szó, az egyikük például 70 ezer forintért rendelhető az egyik online játékáruházban. A cég közölte, visszafizeti a vételárat.

A Siku játékmodellek közül háromnak - két traktor és egy rakodógép - az akkumulátora meghibásodhat, túlzottan felmelegedhet - közölte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Ezek a veszélyes termékek (John Deere lánctalpas traktor cikkszám: 6761, 6762 vagy 6763, John Deere 8345R, cikkszám: 6771, 6772 vagy 6773, Fendt homlokrakodó cikkszám: 6769 - Forrás: NFH

A játékmodellek gyártója, a német Sieper visszahívja a termékeket, egyúttal kéri a vásárlókat, hogy ne használják azokat és ne engedjék, hogy a gyerekek játszanak velük. A gyártó azt is kéri, hogy az érintettek vegyék ki az akkumulátort a játékkokból, és a termékeket (töltővel, távvezérlővel, akkumulátorral, távvezérlővel együtt) vigyék vissza oda, ahol vették, vagy közvetlenül a gyártónak küldjék vissza.

Bő tízszeres különbség van a legjobban és a legrosszabbul fizető állások között. 1,21 milliót kapnak a légiforgalmi irányítók, ők állnak lista élén. A második hely a politikusoké, akik 11 ezer forinttal kevesebbet, 1,2 milliót kapnak- bő ötszörösét az országos átlagnak. A lista végén seprűgyártók állnak, ők az átlag felét kapják. Meglepő foglalkozások és keresetek.

Sorra érkeznek a bér- és jövedelmi statisztikák, amelyek szerint egyre jobb a helyzet, ám hozzá kell tenni, hogy az átlagos értékeket torzítja, hogy a legjobban keresők bár kevesen vannak, a jóval magasabb fizetésük felfelé húzza a statisztikát.

Közben közeledik a poltikusok vagyonbevallásának január végi leadási határideje. A Buksza arra volt kíváncsi, hol állnak a választásra készülő poltikusok a magyarországi fizetési ranglistán.

Valamint arra, hogy melyek a legjobban és legrosszabbul fizető állások Magyarországon. A választ a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statiszikája adja meg, a szervezet ugyanis a különböző foglalkozásokra/tevékenységkre bontva is gyűjti a kereseti adatokat.

Egyelőre csak 2012-es statisztika áll rendelkezésre, amelyben érdekes dolgok vannak. Magyarországon a repülőgépeket terelgető légiforgalmi irányítók keresnek a legjobban, havonta fejenként 1,21 millió forintot kapnak. Majd a miniszterek, államtitkárok és a statisztikában "törvényhozóként" megjelölt emberek, lényegében a politikusok következnek átlagosan 1,2 millió fizetéssel. A két topfoglalkozás az 230 ezer forintos országos átlag bő ötszörösét fizeti.

A leggazdagabbak közel 280 ezer forintot költöttek élelmiszerekre, míg a legszegényebbek alig 110 ezer forintot. A legtöbb pénz kenyérre, húsra megy el, halat azonban egyáltalán nem eszünk. Infografikák, grafikonok az életünkről.

A megjelentek a háztartások 2012-es fogyasztásáról szóló statisztikák, amelyekből kiderül, hogy a különböző jövedelmi tizedekbe tartozók mire, mennyit költöttek 2012-ben.

Élelmiszerekre (alkoholmentes italokkal együtt) tavalyelőtt egy fő átlagosan összesen 187,8 ezer forintot költött. A legszegényebbek, azaz az első jövedelmi tizedbe tartozók közel 110 ezer forintot költöttek ezekre, míg a leggazdagabbak 280 ezret.

A bankok ügyfélszolgálataira is vonatkozik az 5 perces szabály. Bár a Buksza korábban azt írta, hogy elméletben rájuk nézve nem kötelező, de egy last minute MNB-rendelet szerint igen.

Nagy visszhangja volt a fogyasztóvédelmi törvény múlt év novemberében kihirdetett, január közepétől érvényes törvény módosításának, amely szerint januártól az ügyfélszolgálatoknak öt percen belül beszélniük kell az őket hívó emberekkel.

Az említett törvénymódosítás január közepétől írja elő az ötperces limitet. A szabály a törvény szerint egész pontosan így szól "A vállalkozás az ügyfélszolgálati ügyintézőnek az ügyfélszolgálat felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható." Kacifántos a leírás, de egyértelmű, leegyszerűsítve tehát arról van szó, hogy az ügyfélszolgálatos dolgozónak öt percen belül beszélnie kell a telefonálóval.

Számos fővárosi kerületben van uszoda, de az árak között vannak különbségek. Az egyszeri belépők 900 forinttól indulnak, a 10-12 alkalmas bérletek ára pedig 9 és 20 ezer forint között szóródik.

A Buksza összeszedte, hogy a különböző kerületekben működő uszodákban mennyibe kerülnek a belépők, kedvezmények nélkül. (Az összeállítás nem teljes körű, az ismertebb, inkább strandként funkcionáló létesítmények nem szerepelnek a listában.)

A válogatásban szerepelnek sportlétesítmények (MOM uszoda), amelyekben csak úszásra szól a belépő, a többi szolgáltatás (pl. edzőterem használata) plusz pénzbe kerül, de van olyan is (Life1 Wellness), amelynél a belépő árában benne van az összes szolgáltatás (edzőterem, infraszauna, edzések). Korábban azt írtuk, hogy az Aquaworldben is csak az úszásra szól az 1650 forintos belépő, a létesítmény azonban jelezte, hogy az ár tartalmazza reggeli órákban a szauna és további medencék használatát is (pl. jakuzzi, élménymedence).

A kormány kedvezményes lakáshitelt nyújtana a közszolgáknak. Bár a pontos részletek nem ismertek, a sajtóban emlegetett kamatmértékek feltételezésével a Buksza végzett néhány közelítő - hipotetikus - számítást a kedvezményes konstrukcióról. Ezekből kiderül, akár negatív tartományba is kerülhet a kamat.

A Népszabadság a napokban írt arról, hogy a kormány nagyon kedvezményes hitelkonstrukciót dolgoz ki a közszférában dolgozók számára. Az előkészítő munkálatok már folynak, ezt Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is megerősítette. A konstrukció az eddig megjelent - hivatalosan meg nem erősített információk szerint - várhatóan kedvező lesz.

Ha otthon marad a szatyor, a pénzbe kerülő áruházi zacskók helyett használjuk az áruházi dobozokat pakolásra, szállításra - azok ugyanis ingyenesek.

Sokakkal, így a Buksza szerzőivel is előfordul, hogy a bevásárlás során a boltban, legrosszabb esetben a pénztárnál derül ki, otthon maradt a szatyor. Korábban ez nem volt gond, a boltok jellemzően ingyenesen adtak zacskókat, ma azonban már megkérik az árát.

Mérettől, bolttól, anyagtól függően 25-500 forintba kerülnek a reklámszatyrok, a sima néhány termék elvitelére alkalmas nejlonzacskókért is elkérhetnek 50-95 forintot. Ezt azonban meg lehet spórolni.

Nagyon jelentős különbségek vannak a fizetésekben az ország különböző térségei között. Egy budapesti dolgozó máfélszer annyit kap átlagosan, mint egy alföldi alkalmazott.

Az nem meglepő, hogy a Budapestet is magában foglaló közép-magyarországi régió a gazdaság egyik fő hajtóereje, ezáltal ebben a térségben a legmagasabbak a fizetések. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal napokban elkészült, múlt évről szóló összesítéséből az is kiderül, hogy igen jelentős különbségek vannak az országrészek között.

Bár egy felmérés szerint idén Warren Buffett érte e el a legjelentősebb vagyongyarapodást az amerikai milliárdosok között, a befektetési bankár a Bloomberg gazdaglistáján lemaradt a dobogóról.

A Wealth-X kutatócég a napokban tette közzé az amerikai milliárdosok idei teljesítményéről szóló felmérését: a lista szerint Warren Buffett befektetési guru nyerte a versenyt: napi 37 millió dollárral, összesen 12,7 milliárd dollárral gazdagodott ebben az évben.

Warren Buffett Barack Obama amerikai elnökkel társalog (Forrás: Wikipedia)

A második a Microsoft-alapító Bill Gates, a harmadik pedig a kaszinókat működtető Sheldon Adelson 11,5, illetve 11,4 milliárdos többlettel. A negyedik helyen a 11,3 milliárd dollárt termelő Jeff Bezos, az Amazon.com első embere, az ötödiken pedig 10,5 milliárd dolláros pluszt elkönyvelő Mark Zuckerberg Facebook-alapító található.

Bár sokan környezetbarát megoldásnak tartják a sokszor drágább gyökeres karácsonyfát, egyáltalán nem biztos, hogy valóban az - állítja a hatóság. Például a növénynek biztosan nem tesz jót. Ha mégis a gyökeres fa mellett döntünk, akkor az alábbiakra figyeljünk oda - legalábbis jövőre.

A gyökeres fenyők védelmében tett közzé érdekes figyelmeztetést pénteken a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kertészeti igazgatósága. A javaslatok kétségtelenül aktuálisak, de leginkább jövőre hasznosíthatóak, mivel a gyökeres fát hónapokig kell felkészíteni a karácsonyra.

Forrás: Origo

Folytatódik a gesztenyepüré-ügy. A hatóság gesztenyepüré-vizsgálatán elmeszelt egyik gyártó elismerte, hogy gyártási szabálytalanság miatt egy alkalommal krumpli kerülhetett a pürébe, de az azóta gyártott termékek a cég szerint hibátlanok. Az egyik bukott pürét forgalmazó Auchan pedig közölte, a kérdéses termékeket visszahívták a polcokról, s bár azok nem veszélyesek, a vételárat visszafizetik.

Az élelmiszerlánc-biztonságért felelős hatóság a napokban közölte a laboratóriumi vizsgálaton elbukó gesztenyepürék listáját. A kérdéses termékek azért akadtak fenn a rostán, mert krumplit és rizslisztet tartalmaztak. (Erről részletesen itt olvashat, a gesztenyepürékre leselkedő veszélyekről szóló cikk pedig itt található.) A hatóság egyúttal közzétett egy, a vizsgálatról szóló videót, valamint kezdeményezte az érintett termékek visszahívását.

A vizsgálat alanyai (Forrás: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal)

A Buksza megkereste az érintett gyártókat, a Gelato Italiano Kft.-t és a Massa Bajnai Gesztenye-feldolgozó Kft., hogy kommentálják a hatóság döntését. Azt is kérdezte tőlük, hogy egyetértenek-e a lépéssel, elismerik-e a hibát, intézkedtek-e a termékek visszahívásáról, valamint azt, hogy a hatósági döntés milyen hatással van a cég forgalmára. A Buksza az egyik bukott pürét saját márkás termékként forgalmazó az Auchant is megkérdezte az ügyről.

A világ nyolc legdrágább jachtjáért összesen több mint 600 milliárd forintot fizettek a tulajdonosok. A három dobogós jacht pedig több mint 300 milliárdba került. Az elitnyolcasban az orosz milliárdosok vannak többségben.

A Business Insider amerikai lap minden idők legdrágább hajóiról készített összeállítást. A 8 jacht össszesen közel 3 milliárd dollárba került. Jelenlegi árfolyamon ez 632 milliárd forintnak felel meg. A tulajdonosok összetétele egyoldalú, a hajók többsége orosz milliárdosok kezében van. Ezen belül a három legdrágább hajó összesen 1,44 milliárd dollárba, 312 milliárd forintba került. (Ez a jövő évre tervezett költségvetési hiány közel harmada.)

3. Serene (cca. 71,6 milliárd forint)

Forrás: Business Insider

Rizsliszttel, krumplival összekevert gesztenyepürék buktak meg az élelmiszer-biztonságért felelős hatóság vizsgálatán. Az alább felsorolt püréket jobb a boltban hagyni, ha még ott lennének!

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) laboratóriumi vizsgálaton tesztelt számos, a boltokban kapható gesztenyepürét. A vizsgán két gyártó, összesen 14 terméke nem ment át, 10 közülük rizslisztet, 4 pedig krumplit tartalmazott, márpedig ezeket nem szabad belekeverni a masszába.

Forrás: Origo

Az okostelefonok egyik leghasznosabb funkcióját, az internet más eszközzel történő megosztását az egyik mobilszolgáltó megtiltja.

Az utóbbi időben fényes karriert befutó Bitcoinnal és a hozzá hasonló virtuális pénzzel való játék veszélyes lehet: az árfolyamot nem védi semmi, a virtuális pénzt használók pedig nem számíthatnak kártalanításra. Emellett óvatosan kell bánni számos olyan céggel, amelyek valódi pénzre pályáznak és különféle befektetést ajánlanak, mert nincs magyarországi engedélyük.

A European Banking Authority, vagyis az európai bankfelügyelet a virtuális pénzek, köztük az elmúlt időszakban nagy sikerű Bitcoin veszélyeire hívta fel a figyelmet a minap. (A Bitcoin sikereiről és a magyar vonatkozásról itt olvashat részletesen.)

Az európai hatóság közölte, a virtális pénzeket használók nem számíthatnak jogi védettségre, a virtuális pénz elvesztésének pedig nincsenek következményei. További gond a bankfelügyelet szerint, hogy a virtuállis pénzeknek az árfolyama instabil. Az esetleges kártalanításra nincs jogi szabály, ezért fokozott óvatossággal kell kezelni a virtuállis pénzeket.

- Az oxigénnel dúsított vízhez hasonlóan csodaszerként árulják a lúgos vizet, pedig csodára nem képes, a szomjoltáson kívül lényegében semmire

- Vödörszám kellene inni ahhoz, hogy legyen hatása

- Nem beszélve arról, hogy fillérekből előállítható otthon

Literenként 100-300 forintért rendelhető az interneten, de több, utcáról elérhető boltban is kapható a lúgos víz, amelyet az oxigénnel dúsított vízhez hasonlóan csodaszerként emlegetnek a hirdetésekben.

Az oxigénnel dúsított vízről a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. elemzése alapján a Buksza a közelmúltban megírta, hogy pénzkidobás, most kiderült, hogy a lúgos víz sem tűnik túl jó vásárnak.

Külföldi hatóságok szerint elképzelhető, hogy egy - magyar internetes forgalmazóknál is kapható - zsírégető készítmény májgyulladást okozhat, ezért az ÁNTSZ is figyelmeztetett, senki ne vásároljon belőlük. A külföldi jelzések alapján az ÁNTSZ ugyanannak a gyártónak egy másik készítményét sem javasolja fogyasztásra.

Az angol élelmiszerbiztonsági hatóság (FSA) és az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (FDA) a közelmúltban figyelmeztetést adott ki, hogy az Oxy Elite Pro - a róla szóló hirdetések szerint - zsírégető kapszula fogyasztása májgyulladást okozhatott az Egyesült Államokban.

Egy termék akad a Cserpes tejivóban, és McDonald's-ben, amely összevethető legalábbis a név alapján. Ez a Kertész saláta. Mivel a Cserpes salátája tartalmasabb, például van benne sajt, ezért nehéz végeredményt hirdetni kettőjük árversenyében. Mindenesetre a Buksza szétszedte a salátákat a döntés megkönnyítése végett.

- McDonald's Kertésze (kupak nélkül) 158 rammmos, s 290 forint, a Cserpesé 270 gramm és 680 forint

- az olcsóbb salátában csak a kötelező dolgok (uborka, saláta, répa, paradicsom) vannak, a Cserpes salátájában olivabogyó és sajt is van

- a gyorséttermi saláta grammra vetített ára 1,8 forint, a tejivóban 2,4 forint, ám a többletet kompenzálja a bővebb tartalom

A McDonald's és a Burger King klasszikusai mérkőztek a Buksza, kizárólag az energiatartalomra vetített árat figyelembe vevő összevetésében. Kiderült, a zászlóshajóknak számító burgerek ebből a szempontból pénzkidobásnak számítanak.

A Buksza a két burgerlánc legismertebb termékeit, a hamburgereket, sajtburgereket, valamint a Whoppert és a Big Macet hasonlította össze.

A felmérés kizárólag azt nézte, hogy azonos mennyiségű energiaáért (kilókalóriáért) mennyit kell fizetni az egyik burgerláncban, mennyit a másikban. A szendvicsek árában amúgy nincs különbség, a Whopper és a Big Mac is 890 forint a két lánc Blaha Lujza téri egységében, a sajtburger mindkét helyen 290 forint, a hamburgerek darabja pedig egyaránt 250 forint.

Bár kiváló helyen van a Blaha Lujza téri Spar, a sorban állás elveheti a kedvét a vásárlóknak. A versenytársak gyorsabbak. 

A Blaha az egyik legforgalmasabb csomópont Budapesten, tudják ezt az áruházláncok is. A volt Corvin áruház aljában Spar üzemel, srégen vele szemben egy CBA Cent van. Pár száz méterre az Astoria felé egy Tesco Express, a másik irányba, a Keleti felé egy Aldi, a Népszínház utca végén pedig egy Lidl is alternatívát jelenthet. 

Régen is fontos csomópont volt a Blaha (Forrás: Wikipedia)

A szóban forgó boltok közül talán a Spar van a legjobb helyen, ám, aki ide készül a munka utáni órákban, készüljön fel a sorban állásra. A Buksza több alkalommal is vásárolt hétköznapokon 17-18 óra körül, rendszerint 6-10 percet kellett sorban állni. Hasonló volt az eredmény a Tesco Express Kazinczy utcánál lévő egységében. 

A CBA Cent hasonló napszakban 5 perc alatti  eredményt ért el. A másik két diszkontban 3-5 percen belül sorra lehet kerülni. Utóbbiaknál több esetben is hamar feltorlódott a sor, de ekkor csengetnek a kollégáknak, és gyorsan beáll a pénztárba egy új ember, így gyorsan véget vetnek a sorban állásnak. 

A Sparban ez nem mindig megoldás, az említett csúcsidőben ugyanis gyakran az összes pénztár üzemel, a pénztárosok pedig láthatóan hajtanak. Egyszerűen kevés a pénztár. Hely pedig lenne rá, mert elég nagy a tér. Ellentétben a Tesco Express-szel, ahol szintén gyakran alakul ki hosszabb-rövidebb sor, de ott helyhiány miatt képtelenség több pénztárat kialakítani. 

A kaparós sorsjegy nagy üzlet, évről évre egyre többet játszunk - idén már 40 milliárd felett jár a sorsjegybevétel. Pedig azt nem lehet tudni, hogy az adott sorsjegysorozat főnyereményei még megvannnak-e. A Szerencsejáték Zrt. a kaparóssorsjegyeknél 100 forintra vetítve 62-67 forintot fizet, ez meghaladja a törvényben előírta, 60 forintos minimumot. 

"Ezer éve a Black Jacket veszem. A többi nem érdekel, már hozzászoktam" - mondta egy harminc év körüli nő egy Rákóczi úti lottózóban. Amikor a Buksza arról kérdezte, miért ragaszkodik hozzá, közölte, "titok". Arra pedig, hogy a nyerési esély érdekli-e, határozott nemmel felelt. Hozzátette: "bár nagy összeget nem nyertem, kicsiket igen. Maradok ennél".

"Méhecskés volt a kedvencem, de már nincs. Most is azt választom, amelyik a legcukibb" - mondta a Buksza kérdésére egy kétgyermekes családanya egy másik, újbudai lottózóban. Arra a felvetésre, hogy a nyerési esély és a várható nyeremény szerepet játszik-e a választásában, szintén egyértelmű nem volt a válasz. "Azt választom, amelyik cuki" - erősítette meg a korábbi álláspontját. 

100-ra 62

A Buksza azt követően érdeklődött a játékosoktól,hogy az egyik új sorsjegy, a darabonként 500 forintos Édenkert valamivel rosszabb - 1:3,69-hez - nyerési esélyt kínál, mint mondjuk az egyik legnépszerűbb Black Jack, amely 200 forintba kerül, a nyerési esélye pedig 1:3,22-höz. A Buksza ezután megvizsgálta a sorsjegyeket, hogy pontosan mennyi is a várható nyeremény. A várható nyeremények között minimális a differencia: a drágább, 1000 forintos sorsjegyek esetében a 100 forintra vetített várható nyeremény magasabb, 67 forint. Így például a legnépszerűbb, Buksza sorsjegynél is ennyi; az olcsóbb, 200 forintos sorsjegyeknél ugyanez az érték 62 forint. Ez pedig meghaladja a kötelezően előírt mértéket, a vonatkozó rendelet szerint 100 forintra legkevesebb 60 forintot kell fizetnie a Szerencsejáték Zrt.-nek. 

A Buksza azon is spekulált, hogy melyik sorsjegyet érdemes a leginkább megvenni a főnyeremény szempontjából. Erre a kérdésre azonban nincs egyértelmű válasz. Azt ugyanis nem lehet tudni, hogy melyik sorsjegynél még éppen hány darab főnyeremény érhető el.  

A főnyeremények kívüli világ

A Buksza megkérdezte a Szerencsejáték Zrt.-t, miért nem teszi közzé, hogy az egyes sorsjegyek közül melyiknél hány főnyereményt vittek el eddig. A cég közölte, erre semmi nem kötelezi, ezzel együtt törekednek arra, hogy tájékoztassák a játokosokat.

"Azokon az értékesítőhelyeinken, ahol nagyobb nyereményt értek el valamelyik játékunkban, oklevél formájában számot adunk a helyszínen megnyert főnyereményről" - áll a társaság Bukszának küldött válaszában. Az Szrt. egyéb módon azért nem ismerteti a megnyert főnyereményeket, mivel kutatásai szerint ez csökkentené a játékkedvet, pedig a jackpoton kívül egy-egy sorsjegysorozatban mind összértéket, mind darabszámot tekintve is jelentős a nyeremények száma. A Buksza esetében a második legnagyobb nyeremény 5 millió forint, amelyből 3 darab is megnyerhető, és még mindezen felül is több mint háromnegyed millió nyeremény érhető el összesen 1,61 milliárd forint értékben. 

Egyre többet hoznak a kaparósok

A számok a Szerencsejáték Zrt.-t igazolják. 2008-ban 16,5 milliárd forintért vásároltunk kaparóst, erre az Szrt. több mint 10 milliárd forint nyereményt fizetett ki összesen. 2010-ben 17,8 milliárd volt a kaparós sorsjegyekből származó bevétel, amelyből közel 11 milliárdot fizetett ki nyereményként a cég. Tavaly 35 milliárd forintért keltek el sorsjegyek, a szerencsések pedig összesen 22,3 milliárdon osztozhattak. Az idén pedig már több mint 40 milliárdot ment el erre, a kifizetett nyeremények összege pedig 25,6 milliárdnál jár. 

A Buksza érdeklődött arról is, hogy a cég tervez-e változtatni a mostani gyakorlaton, azaz a jövőben elárulja-e, melyik sorsjegynél fogytak el a jackpotok, a társaság erre nemmel felelt, ami a számok fényében nem meglepő.

Több Buksza-poszt korábbról: 

Ki mennyit veszített, nyert az adólépésekkel?

Százmilliókat vettek el beteg gyerekektől

Mennyiért autózhatunk a Mazda CX-5-össel?

Egy friss tanulmány szerint az egykulcsos adó több mint 400 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében és ennyivel lett kevesebb az állami bevétel. A lépéssel a gazdagok jártak a legjobban. Mindez nem újdonság, az viszont még érdekes, hogy az adójóváírás kivezetése 467 milliárddal rövidítette meg az embereket. Utóbbi lépés a leggazdagabakat nem érintette. Az összes intézkedés szaldója azonban azt mutatja, a gazdagok jártak jobban. 

Az egykulcsos adó bevezetését, a családi adókedvezmény bővítését, a szuperbruttó eltörlését és az adójóváírás megszüntetését és annak jövedelmi tizedekre gyakorolt hatását vizsgálta Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója friss tanulmányában. (A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerdán elhatárolódott a munkatársától: a cég közölte, hogy a Virovácz Péter, a Századvég munkatársa nem a Századvég megbízásából írta tanulmányát és a tanulmány megállapításai nem a Századvég álláspontját tükrözik. Egyúttal a Századvég kérte, hogy a tanulmányra és későbbi nyilatkozataira történő utalások esetén a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t ne nevezzék meg, mint a szerző munkáltatóját.)

A Pénzügyi Szemlében megjelent elemzés legfontosabb megállapításai:

- az adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit

- a 444 milliárdos öszeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedbe sorolt gyermektelen emberek nettó jövedelmét növelte 

- a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóintézkedésekkel jól járt, ám az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent

- ha az említett intézkedéseket összesítve számoljuk, akkor jól láthatóak a nagyságrendi változások. A lépések a leggazdagabbaknak kedvezett: az 1-től a 7-ig jövedelmi tizedbe soroltak összesen 134 milliárddal jártak rosszabbul; míg a 8., 9. és 10. tizedbe tartozók több mint 500 milliárdot kaptak

Ugyanez számokban (Az adójóváírás megszüntetésénél szereplő negatív értékek azt mutatják, mennnyivel jutott kevesebb az érintetteknek.)

Elherdálta a pénzt két alapítvány, amelyek gyerekmentésre kérték az 1 százalékokat az adózóktól. Közel 1 milliárdból mindössze 68 millió ment az eredeti célra.

Bár sokan úgy gondolják, hogy az szja-jukból felajánlható 1 százalékkal valódi segítséget jelentenek a rászorultaknak, ez nem minden esetben van így - derült ki a Magyar Pénzügyi - Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének ülésén. 

Dr. Varga András, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) osztályvezetője előadásában két alapítvány példáját ismertette. Az alapítványok gyermekmentésre, beteg gyermekek családjának támogatására, és kórházak fejlesztésére kértek pénzt. Négy év alatt kaptak is összesen 1 milliárdot, ám ebből mindössze 68 millió jutott el a gyerekekhez, illetve az említett célokra.

Többi másra kellett. "A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy hívószó volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta Varga. 

A fennmaradó több mint 900 millió forint többek között eszközberszerzésre, elegáns lakóparki lakás bérlésére, autóvásárlásra, illetve az 1 százalékok megszerzéséhez szükséges reklámokra ment el. 

Az apró Skoda és a C3 Picasso után egy teljesen más műfaj képviselőjét nyúzta a Buksza: a Mazda CX-5-ös alapverzióját, amellyel alig több mint 30 forintért tehetünk meg egy-egy kilométert. 

Az Origo autórovata a napokban közölte a Mazda SUV-járól (lakossági szabadidőautó), a 6 millióért kínált CX-5-ösről szóló tesztet. A Buksza pedig megmérte, mennyiért lehet autózni az alapfelszereltségű, kétliteres benzinotorral szerelt autóval. Ahogy az origós teszt is utal rá, ritka, hogy egy importőr fapados verziót ad az újságíróknak, most azonban ez volt a helyzet, a CX-5-ösök közül a belépő modellt kaptuk meg. Az Origo tesztje, a Kívánatos fapados című cikk itt olvasható.

Röviden: 

- 15 ezer kilométeres éves futásteljesítménynél sztrádatempótól függően 2,47-2,6 millió forintért autózhatunk a Mazdával öt év alatt

- 1 kilométer legkevesebb 33 forintba kerül, ami jó érték egy ekkora autótól

A CX-5-ös az M7-esen vizsgázott a Bukszával. A 90 kilométeres tempónál 5,8 liter benzinnel beérte. A 120-130 km/h-s sebességnél 7 literre ugrott a fogyasztás. A városi használatban pedig 7,6 liter kellett 100 kilométer megtételéhez. 

Ha feltételezzük, hogy évente 15 ezer kilométert fut az autó, akkor takarékos menetben (90-es tempónál) valamivel több mint 2 millió forint megy el benzinre 5 év alatt, ha 120-130 km/h-val megyünk a sztrádán, akkor 2,164 millióra ugrik a benzinköltség. A jelenlegi ajánlatok szerint a kötelező biztosítások közül a legolcsóbb éves szinten - adóval együtt - 41 ezer forint, azaz öt év alatt közel 205 ezer forint lesz ez a tétel.

A Mazda CX-5-öst 20 ezrenként kell kötelező szervizre vinni, így öt év alatt három alkalomról van szó. A Mazda Miraitól kapott becsült szervizköltség összesen közel 220 ezer forintot tesz ki. Erre jön az előre nem látható szervizköltség, amit nem lehet prognosztizálni. A Mazda azonban megbízható autók közé tartozik, ezért az extra szervizköltségnek alacsony a kockázata. A korábbi bukszás autótesztekben is idézett JD Power németországi adatai alapján ugyanis a Mazda a negyedik az autómárkák rangsorában, ez pedig arra utal, hogy az tulajdonosok elégedettek a Mazdával, és megbízhatónak tartják a márkát. 

Módszertan:

A kötelező felelősségbiztosítási díjak a Biztosítás.hu kalkulátorából származnak (új belépőnek minősülő, 38 éves budapesti férfi kedvezmények nélkül). A díjak változását nem lehet pontosan előre jelezni, ezért az ötéves időtávon a most érvényes árak szorzata szerepel a költségek között.

A szervizköltségek a márkakereskedőtől, -szerviztől kapott adatokon alapulnak.

 A fogyasztás az éves futásteljesítményre vetítve egyharmad sztrádahasználat, és kétharmad városi használat alapján jött ki. A sztráda esetében külön van a "takarékos",vagyis a 90, és "normál", azaz a 125-130 kilométer per órás sebességnél történő fogyasztás. A kalkulációhoz használt üzemanyagár a legfrissebb - november elejére vonatkozó -, az MTI által közölt 390 forintos literenkénti átlagárból adódik. A biztosítási díjhoz hasonlóan az üzemanyagárat is lehetetlen pontosan prognosztizálni, ezért itt is a jelenleg érvényes árakból erednek az ötéves használatra vonatkozó kiadások.

Korábbi Buksza-tesztek:

Mennyiért közlekedhetünk a mini Skodával?

Mennyiért autózhatunk a C3 Picassóval?