Buksza blog

A legutóbbi bejegyzés költözésről szólt, ahogy ez is. A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu alatt működik, eégszen pontosan itt. 

Három és fél év után elköltözik a Buksza, a Vs.hu-nál folytatja. 

A Buksza először 2011. szeptember 2-án jelentkezett, most pedig rengeteg - összességében milliós nagyságrendű - olvasó/látogató, három és fél év, és 459 poszt után elköltözik a Buksza a Reblogról (korábban Postrről).  

Ezentúl a Vs.hu alatt jelennek meg a Buksza-posztok, a továbbiakban itt lehet majd olvasni a posztokat. A tartalom nem változik, továbbra is a pénzköltés, spórolás, általános gazdasági kérdések lesznek a fókuszban. 

A Bukszát továbbra is lehet szeretni a Facebookon, ehhez ide kell kattintani.  

A világ tíz leggazdagabb embere a hét elején több mint 565 milliárd dollárral rendelkezett. Ez 160 ezer milliárd forintnak felel meg, és jóval több, mint az egy évvel korábbi összeg.

A Buksza ismét elkészítette a gazdagmérleget, azaz a világ legvagyonosabb embereinek listáját a Bloomberg miliárdosindexe alapján. Az iszonyatos vagyonnal rendelkező, első tízben szereplő milliárdos közül mindössze ketten voltak, akik tavaly május végéhez képest buktak. Ingvar Kamprad Ikea-alapító vagyona 11 százalékkal 41,4 milliárd dollárra apadt, Az Egyesült Államokban egyik nagy ipari konglomerátumának (Koch Industries) tulajdonosai is veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni:, David Koch és Charles Koch vagyona 3-3 százalékkal 50,8 milliárd dollárral csökkent.

A listát továbbra is a Microsoft alapítója, Bill Gates vezeti, akinek a vagyona idén május 26-án 85,3 milliárd dollárra rúgott. Ez az egy évvel korábbi állapothoz képest 6 százalékos bővülést jelent.

Itt az utóbbi években rendszeressé vált Szép-kártyás poszt. Vasárnapig van idő a költekezésre.

Ahogy tavaly, most is figyelmezteti a Buksza a Szép-kártyásokat. Mégpedig arra, hogy a tavalyelőtti (2013-as) keretből megmaradt összeget május végéig, azaz most vasárnapig lehet elkölteni.

A legtöbb pénzt az OTP-s kártyások hagyták az utolsó pillanatra. A bank az MTI-vel hétfőn közölte: 2013-ban összesen több mint 51 milliárd forint került a kártyákra, ebből még 1,3 milliárd forint maradt. A K&H kártyásainak 240 millió forintot, az MKB-soknak pedig 248 millió forintot kell elkölteniük vasárnapig.

Az 1961-ben alapított Nemzetközi Bankjegy Társaság (International Bank Note Society) verseny írt ki a 2014-ben kibocsátott bankjegyeknek.

A győztes a Trinidad és Tobago 50 dollárosa lett. A bankjegy a Trinidad és Tobago-i jegybank a világ legnagyobb múltú és legnagyobb bankjegygyártója, a De La Rue közös munkájából született. Íme elölről a világbajnok:

A hátoldala pedig így néz ki:

Bár a közfoglalkoztatást az EU szakértői és a kutatók is bírálják, a munkanélküliségi rátát nagyban javító programra jövőre még többet költ a kormány. Közfoglalkoztatottanként ez havi 120 ezer forintjába kerül az államnak, azaz az adófizetőknek. Naponta pedig közel 1 milliárdba. A kormány is tisztában van a közmunkaprogram torzító hatásával, pár éven belül beszüntetné a programot.  

A múlt héten megjelent a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a kormány munkaerő-piaci adatokat javító közmunkaprogramra jóval többet áldoz, mint az idén. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Európai Unió jövő évi büdzséről megfogalmazott kritikájában többek között a közmunkaprogram lefaragását látja szükségesnek, arról nem beszélve, hogy a kutatók szerint sem hatékony a rendszer.

Igen tekintélyes összegekről van szó: a kormány az idén 270 milliárd forintot költ a programra, jövőre pedig 70 milliárddal többet, összesen 340 milliárdot szán erre a célra, és ettől azt várja, hogy 240 ezerre emelkedik a közmunkások száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly havonta 146-239 ezer között szóródott a közfoglalkoztatottak száma, nyolc olyan hónap volt, amikor 200 ezer főnél többen tartoztak ebbe a táborba, átlagosan pedig 200 ezer fő adódik. Azaz durván 40 ezer fővel emelkedik a közmunkások száma 70 milliárd forintból.

A 340 milliárdos éves költségből, és a 240 ezer fős táborból pedig adódik, hogy egyetlen közmunkás 2016-ban összesen több mint 1,4 millió forintba, havonta átlagosan 118 ezer forintba kerül majd az államnak, vagyis az adófizetőknek. 

Statisztikajavító

Az egyik leglogikusabb válasz arra, miért költ ennyit az állam a közmunkaprogramra, az, hogy számottevően javítja a  statisztikákat. A korábbi évek két számjegyű rátájához képest jóval alacsonyabb - 8 százalék alatti -  munkanélküliségi rátának javulásában a Buksza kalkulációi szerint kulcsszerepet kap a közmunkaprogram: enélkül két számjegyű - 11-12 százalékos - lenne a ráta.

Hasonló eredményre jutott a Portfólió.hu is. Az online gazdaság lap számításai szerint az elmúlt két negyedévben mért 7,7, illetve 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatással korrigálva bőven 11 százalék feletti eredményt mutat. (A pontos adatokat azért nehéz megmondani, mert a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, valamint a közmunkaprogram adatai más-más adatforrásra támaszkodnak, de az adatok összefésülésével a nagyságrendek jól látszódnak.) Tény az is, hogy a foglalkoztatás a közmunkaprogram nélkül is javulást mutat. A hivatalos adatok szerint a közmunkásokat és külföldön dolgozókat leszámítva 70 ezerrel nőtt 2014 és 2015 első negyedéve között. 

Tisztában vannak a torzító hatással

Arra, hogy a közmunkaprogram torzítja a statisztikát egy hivatalos kormányzati anyag is utal. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban szerepel az alábbi - a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült - beszédes ábra, amely szerint a közmunkaprogram nélkül kalkulált munkanélküliségi ráta a múlt év végén 9 százalékos volt, vagyis jóval magasabb a 8 százalék alatti hivatalos adatnál.  

Bár az EU a közmunkaprogram leépítését szeretné, és azt javasolja, hogy a közmunkára fordított költségvetési forrásokat a kormány irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

A kutatók véleménye szerint is inkább más típusú lépésekkel kellene javítani a helyzeten. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tavaly publikált elemzéséből kiderült, a munkaerőpiacra való kilépést nézve a közfoglalkoztatás tűnik a legkevésbé hatékony programnak. A kutatók is inkább az aktív lépésekre tennék a hangsúlyt. 

Úgy fest, tisztában vannak a problémákkal

Bár az elmúlt hónapokban napvilágot látott kormányzati nyilatkozatok a foglalkoztatás bővülését, a munkanélküliségi ráta csökkenését és a közmunkaprogramot is dicsérték, a kormány tisztában van azzal, hogy a közmunkaprogram nem jelent megoldást. 

Egy héttel ezelőtt Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Inforádiónak azt mondta, nem cél a közfoglalkoztatási program hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van rá.

"Az nagy probléma lenne, ha 2018-19 környékén is arról kellene vitatkoznunk, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni, tehát kétélű fegyver a közfoglalkoztatás" - mondta akkor Czomba Sándor. 

A Mol is benevez a mindennapi vásárlókért folyó versenybe. Az új boltláncnak többek között Dél-Budán, Zuglóban, Diósdon lesznek egyégei.

A Mol komolyabb szerepre tör a kiskereskedelmi szektorban. Új márkanév alatt üzletláncot épít - közölte a Bukszával a Mol, miután a társaság csütörtökön átadta a hálózat első egységét Dél-Budán.

A Fresh Corner névre keresztelt üzletek a Mol-kutakon kapnak helyett, és bővített választékot, mindennapi élelmiszereket kínálnak. Ha az új üzletek sikeresek lesznek, akkor a Mol bővíteni fogja a hálózatot - közölte a cég.

Zugló, Dél-Buda, M3-as

Az első kút a dél-budai Prielle Kornélia utcában nyílt meg,a következő két hónapban pedig további kilenc üzletet adnak át: Budapesten a Róna utcai, Fóti úti, Borszéki utcai és Vágány utcai kúton, míg vidéken a diósdi, valamint az M3-as autópálya Rekettyés és Görbeháza pihenőhelyeknél lévő két-két töltőállomáson lesz új üzlet. Róna utcai egység kivételével valamennyi bolt nonstop lesz.

A Buksza arról is érdeklődött, körülbelül mennyiért adnak majd népszerű termékeket a Fresh Corner-boltokban. Például a Koronás cukor kilója 199 forint, a 30 grammos Túró Rudi 99 forint, a Nagyi titka rétesliszt pedig 219 forintba kerül. Ez pedig azt mutatja, hogy a Fresh Cornerekben az nonstopokban jellemző átlagárak lesznek. Ezek elmaradnak a benzinkutak shopjaira jellemző magasabb áraktól, de meghaladják a kiskereskedelmi láncok akciós árait.

Nem a vasárnapi boltzár miatt építenek új hálózatot

A Buksza szerint a Mol lépése kézenfekvő a kiskereskedelem átalakulása, többek között a vasárnapi boltzár, illetve az OMV-kutakon megjelent Spar-egységek fényében, hiszen a benzinkutakra nem vonatkozik a boltzár. Ugyanakkor a társaság jelezte, hogy nem a boltzár miatt indult el az új üzletlánc, annak kialakításáról már tavaly döntöttek köze az új boltlánc elindításához.

"A magyar kormány vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos döntésétől függetlenül a Mol-csoportnak egy elég világos stratégiája van arra vonatkozóan, hogy a töltőállomásainkon ezentúl  a vevői igényeknek megfelelően, a minél teljesebb kiszolgálás érdekében bővítsük termék és szolgáltatás portfóliónkat" - válaszolta a Bukszának a Mol. A társaság jelezte, hogy az új kiskereskedelmi stratégiát a közép-kelet-európai régió piaci és vásárlói trendjei alapján tavaly kezdték el kialakítani. "Az üzletek vasárnapi nyitva tartásáról szóló törvény pedig a magyar jogszabályi környezet sajátságos változását mutatja. A Mol töltőállomásait nem érinti a rendelkezés, hiszen a kúthálózatában lévő töltőállomások és az ott működő shopokat is vállalkozók üzemeltetik. Ez azt jelenti, hogy shopokat ugyanaz a szerződéses partner üzemelteti, aki magát a töltőállomást. Az összes Mol töltőállomás nyitva tart vasárnap, és a töltőállomásainkon lévő összes Mol Shop is nyitva lesz vasárnap" - áll a társaság válaszában.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Akár 7 millió forintért is lehet szigetet venni

Mekkora fizetést kapnak a fiatalok?

Ők keresnek a legrosszabbul Magyarországon

Hivatalos: a politikusok keresnek a legjobban Magyarországon

Az ország fele buszozik

Az egyik legszomorúbb statisztika

Az EU szeretné eltüntetni a műanyag zacskókat, az adatok alapján érthető. Évente fejenként 4-10 ezer forint megy pocsékba miattuk.

- Tízből kilenc zacskó szinte azonnal a kukában végzi.

- Az uniós lakosok fejenként évente 200 műanyag zacskót fogyasztanak.

- Magyarországon a legolcsóbb boli zacskók 20-50 forintba kerülnek, így 4-10 ezer forint megy el erre teljesen feleslegesen. Zacskója szinte mindenkinek van otthon, érdemes azt használni, de ott vannak az üres bolti dobozok is. (Utóbbiakról itt írt a Buksza.)

- Az EU az évi 200 darabos zacskófogyasztást 2019-re 90 darabra, 2025-re pedig 40 darabra szorítaná le.

Bár a magyar ötös lottón is óriási összeget, 4,4 milliárdot lehet nyerni, az Eurojackpoton ennek többszöröse a főnyeremény. 

Péntek este hétig lehet az Eurojackpot nevű, Magyarországon is elérhető játékkal lottózni, ezzel benevezni a bruttó 90 millió eurós, jelenlegi árfolyamon 27,6 milliárd forintos főnyereményre. Ebből ugyan lejön az személyi jövedelemadó, nettóban így is bőven a többszöröse az magyar ötös lottó 4,4 milliárdos főnyereményének, több mint 20 milliárd forintot kaphat a szerencsés nyertes. 

Az Eurojackpoton 90 millió euró a maximális megnyerhető összeg, és a játék történetében először lehet ennyit elvinni. A Szerencsejáték Zrt. oldala szerint az Eurojackpot 2012-es indulása óta a legmagasabb nyeremény 61,1 millió euró volt. Ha a péntek késő esti - finnországi - sorosoláson nem viszik el a 90 milliós nyereményt, akkor az összeg nem halmozódik tovább. A 90 millió eurón felüli összeg a következő nyerőosztály nyereményalapját hizlalja. (Az eredeti cikkben félreérthetően fogalmaztunk, amikor azt írtuk, hogy, ha nincs nyertes, akkor a 90 millió euró kerül  kerül következő - azaz a második, az 5+1 találatosok - nyerőosztályába. 

Az Eurojackpottal egy alapjáték díja több mint 600 forint. 5 plusz 2 számot kell eltalálni a főnyereményhez, az esély  1:95 344 200-hoz. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Akár 7 millió forintért is lehet szigetet venni

Mekkora fizetést kapnak a fiatalok?

Ők keresnek a legrosszabbul Magyarországon

Hivatalos: a politikusok keresnek a legjobban Magyarországon

Az ország fele buszozik

Az egyik legszomorúbb statisztika

Öt forintérmét neveztünk a vébére. Bárki szavazhat rájuk. Korábban már sikerült.

Az amerikai Krause kiadó minden évben megrendezi a érmék világbajnokságát, amelyen a szakmai zsűri mellett a közönség is szerepet kap. Az internetes szavazáson a legtöbb vokshoz jutó érme elnyeri a közönségdíjat.

A magyar érmék rutinos, sikeres versenyzőnek számítanak, korábban ugyanis már több alkalommal is győzelmet arattak. A közönségdíjat először 2007-ben írták ki, az első két alkalommal magyar érme volt a befutó: az elsőt az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára kibocsátott 50 forintos jubileumi érme nyerte, amelynek tervezője Kósa István volt, egy évvel később a Kiss György által tervezett Gyulai vár ezüstérme kapta a legtöbb szavazatot.

Idén öt magyar, tavaly kibocsátott emlékpénz indul a díjért az óriási mezőnyben: 29 ország 240 érméjét és 23 érmesorozatát nevezték be a versenybe.

George Lucas csak a második a listán, Leonardo DiCaprio pedig a tizedik.

A legnépszerűbb hollywoodi sztárok jelentős vagyonnal rendelkeznek, sokan közülük műkincsekben tartják annak egy részét. A Business Insider amerikai gazdasági lap - a Wealth-X segítségével - rangsorolta a hollywoodi műgyűjtőket.

Az első a listán David Geffen filmmágnás, aki többek között az Interjú a vámpírral című film producere volt. Becsült teljes vagyona 7 milliárd dollárra rúg, ennek a harmada, 2,3 milliárd dollár van műkincsekben.

A világ ingatlanpiacának rendes szereplőivé váltak a szigetek. Kanadában már 30 ezer dollárért - közel 7 millió forintért - is lehet kapni, de bőven 100 millió dollár - 27,4 milliárd forint - feletti szigetek is vannak a kínálatban.

Bár a világ leggazdagabb emberei közül több is vett magának szigetet - például az Oracle szoftvercég alapítójának, Larry Ellisonnak, a Virgin-csoport fejének, Richard Bransonnak, valamint a Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek is van -, a szigetvásárlás nem feltétlenül a milliárdosok kiváltsága.

A szigetek ma már az ingatlanpiac részét képezik, és nem feltétlenül kell dollármilliós árakra gondolni, legalábbis az árskála alján már 30-40 ezer dollárért is lehet kapni szigetet a Private Islands Inc. hirdetési oldal szerint, amelynek kínálatából a Business Insider amerikai gazdasági lap mellett a Buksza is válogatott.

Az árral rendelkező szigetek közül a legdrágább Thaiföldhöz tartozik. A turistaparadicsomként ismert Phukettől közelében lévő 110 hektáros Rangyai-szigetet 160 millió dollárért, közel 44 milliárd forintért hirdetik.

Emellett a legdrágábbak között van egy, a floridai partok közelében lévő, illetve egy, a karibi térségben található sziget, előbbi 110 millió dollárba (30 milliárd forint) kerül, utóbbit pedig 100 millió dollárért (27,4 milliárd forint) hirdetik.

A mérnökök és a közgazdászok egy része számíthat a legmagasabb havi fizetésre.

A Buksza a legmagasabb és legalacsonyabb fizetések felsorolása után arra volt kíváncsi, hogy a 21-30 évesek körében melyik foglalkozás fizet a legjobban.

A hivatalos statisztika szerint a cégvezetőknek jár a legmagasabb kereset: az informatikai, telekommunikációs, kutatási, számviteli céget vezető fiatalok 620-698 ezer forintos bruttót kaptak tavaly havonta, de az első tízben ott vannak a polgármesterek is 517 ezer forinttal.

A 21-30 éves korosztályban ritkának mondható a cégvezetői poszt, bár az igaz, hogy cégvezető simán lehet valaki családi tulajdonban lévő cégnél. A Buksza a pontosabb kép érdekében azt is megnézte, hogy a cégvezetők után mely szakmák fizetnek a legjobban, ebből az összeállításból pedig az derül ki, hogy a 21-30 éves korosztály top 10-es listáján több mérnöki és közgazdász végzettséghez kötődő foglalkozás áll. (Az alábbi adatgrafikán láthatóak a havi bruttó keresetek. Az egeret a különböző oszlopokra húzva megjelennek a kérdéses adatok.)

Igen meglepő eredményeket mutat az iskolai étkeztetést felmérő, 2013-ban zárult vizsgálatsorozat, amelynek megállapításait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling által rendezett Hungalimentaria 2015 című konferencián ismertette Martos Éva, az Oszágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója.

A vizsgálat legfontosabb megállapításai:

- az étrendek átlagos energiatartalma 20-30 százalékkal alacsonyabb - a szakzsargonban úgynevezett "kiszabatnak" - vagyis a nyersanyagok alapján joggal feltételezett és elvárt szintnél,

- az étrendek sótartalma: jóval meghaladta ajánlott értéket (duplája, triplája volt),

Havonta sokkal több sertéshús landolhat a lakásokban.

A személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökkenhet jövőre, a sertéshús áfája pedig 27-ről 5 százalékra mérséklődhet - többek között ezeket jelentette be kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kormány szerint az szja-csökkentés havonta 4,7-9,5 ezer forintot hagy az átlagkeresettel rendelkező családoknál - a gyerekek számának függvényében nagyobb vagy kisebb lesz a többlet.

A sertéshús áfájának csökkentése pedig a Buksza számításai szerint a konkrét termékeknél a következő képpen néz ki: az inflációs kosárban szereplő rövidkaraj és sertéscomb kilós ára márciusban 1410, illetve 1310 forint volt, ha valóban életbe lép az 5 százalékos áfa, akkor a két sertéshúsféle ára 17 százalékkal, a combé 1160, utóbbié pedig 1080 forintra csökkenhet.

Hét ismert budapesti strand árlistájával köszönti a közeledő strandszezont a Buksza.

Csillaghegyi strand - felnőtt belépő: 1800 forint

A III. kerületben található (a linkről Google Maps-térkép nyílik) a főváros legrégebbi strandja, a csillaghegyi, ahol a normál belépő 1800 forint. A belépő árában benne van a szekrényhasználat. A diákok, nyugdíjasok pedig 1200 forintért strandolhatnak.

Egy uniós alkalmazást érdemes minden külföldre induló autósnak letöltenie. Az olaszorsági információk akár egy 1500 eurós bírságtól is megmenthetnek.

Tavaly tavasz óta érhető el az Európai Unió egyik közelekdésbiztonsági alkalmazása, a Going Abroad. A Buksza már akkor is felhívta erre a figyelmet, de most - a közeledő turistaszezon miatt - újra megteszi.

A legtöbb mobilos operációs rendszeren (Android, Windows, iOS) futtatható - magyarul is beszélő - appban valamennyi uniós országban érvényes közlekedési szabályokról - többek között a megengedett véralkoholszintekről - lehet tájékozódni, ennek segítségével pedig megúszni az esetleges büntetést.

A legjobban kereső politikusok fizetésének a tizedét kapják a legrosszabbul fizetett dolgozók, köztük sok a takarító.

Pár napja készítette el a Buksza a tavalyi hivatalos statisztika alapján a fizetési toplistát, amely szerint tavaly a politikusoké volt a legmagasabb fizetés, bruttóban havonta több mint 1 millió forintot kaptak. Most a lista másik végét mutatja be a Buksza, vagyis azokat az állásokat sorolja fel, amelyek a legalacsonyabb fizetést adják a hivatalos - közfoglalkoztatottak keresete nélküli - statisztika szerint.

A tíz legalacsonyabb fizetést nyújtó állás közül mindössze 3 volt olyan, amely elérte vagy meghaladta az országos átlagkeresetnél kimutatott 3,4 százalékos emelkedést. A kádárok és a bognárok fizetése pedig drasztikusan, 80 ezer forinttal csökkent.

1. Házvezetők - bruttó 104,1 ezer forint/hó

A fizetési rangsor utolsó helyén állnak, fizetésük alakulását nem lehet a 2013-as adatokkal összevetni, mert akkor nem voltak értékelhető adatok ilyen állásra.

2. Textilművesek, hímzők, csipkeverők - bruttó 113,4 ezer forint/hó

A fizetésük jelentősen csökkent az előző évhez képest, 2013-ban ugyanis közel 125 ezer forintos bruttó fizetéssel rendelkeztek. Azaz 9 százalékkal ment lejjebb a bérük.

3. Nád- és fűzfeldolgozók, seprű-, kefegyártók - bruttó 113,6 ezer forint/hó

Ők voltak a 2013-as ranglista utolsó helyezettjei. Azóta viszont javítottak: fizetésük a textilművesekkel ellentétben emelkedett, mégpedig több mint 7 százalékkal.

Előfordulhat, hogy egy-egy boltban elméletileg lehet kártyával fizetni, ám ezt a lehetőséget értékhatárhoz kötik. Megtehetik?

Több kiskereskedő bizonyos összeghatárhoz köti a vásárlást - számolt be a Buksza több olvasója, és a Buksza is találkozott már hasonlóval, pékségben, trafikban, kisebb boltban egyaránt. Jellemzően 1-2 ezer forintnál húzzák meg a határt. Ez azért lehet bosszantó, ha nincs az embernél készpénz, és látja a kártyás fizetésre utaló matricát, mégis hoppon maradhat a pénztárnál.  

A kérdés egyrészt azért aktuális, mert a boltzár alól mentesülő kisebb boltok azok, amelyeknél inkább előfordulhat a kártyás korlátozás.Másfelől pedig azért, mert a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint egyre népszerűbb az úgynevezett fizikai kártyás fizetés (azaz a nem interneten bonyolított vásárlás): a forgalom és a tranzakciók száma a múlt évben negyedévről negyedévre emelkedett, összesen a múlt évben 2152 milliárd forintra rúgott a forgalom, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kártyával fizikai kereskedőnél bonyolított vásárlások átlagos összege közel 6500 forint volt.

Jogszabály nincs rá

A kérdés jogilag nincsen szabályozva. Legalábbis ez derül ki az MNB a Bukszának adott válaszából, amely szerint jelenleg Magyarországon nincs jogszabály a kártyás fizetésre vonatkozó limitekre. „Ezeket [a kérdéseket] alapvetően a kereskedők és a kereskedőknek kártyaelfogadói szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók közötti szerződések valamint a kártyatársaságok szabályai határozzák meg” – áll a jegybanki válaszban. 

Az MNB egyúttal jelezte, hogy a bankkártya-rendszerekre vonatkozó – várhatóan idén hatályba lépő - uniós rendelettervezetben lehetnek majd olyan szabályok, amelyek érintik majd ezt a kérdést. Ha pedig valóban lesznek ilyenek, akkor azokat Magyarországon is alkalmazni kell majd.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság saját blogján még februárban azt írta, mivel a kereskedőnek költsége keletkezik a kártyás vásárlásoknál, ezért meghatározhat minimális összeget, de ezt előzetesen tudatnia kell a vásárlókkal. Az NFH tehát nem jogszerűtlen a minimális összeghatár kikötése.

Gyakorlatban ez hogy néz ki? 

Tehát az MNB szerint nincs jogszabály, amely a kérdés szabályozná, az NFH szerint pedig nem jogszerűtlen limithez kötni a kártyás vásárlást. Mindez a dolog jogi része, a gyakorlatban azonban a kártyatársaságok, és a bankok szabályozzák a kérdés.

Az egyik legnagyobb kártyaársaság, a Mastercard szerint a kereskedő nem korlátozhatja a kártyás vásárlást. Az általános szerződési feltételei alapján a bankkártyát elfogadó kereskedőknek nincs lehetőségük arra, hogy értékhatárhoz kössék a kártyás fizetést. „Ha a kártyabirtokos azt tapasztalja, hogy a kereskedő ilyen módon korlátozza a bankkártya használatát, a kártyát kibocsátó bankjához érdemes fordulnia, náluk tehet panaszt" - közölte a kártyatársaság. 

A MasterCard jelezte azt is, hogy minden esetben megvizsgálja a beérkező panaszokat és szükség esetén kapcsolatba lép az illetékes pénzintézettel. Ha a cég azt látja, hogy egy-egy szolgáltató - jelen esetben a kereskedő - eltér a szerződéstől, akkor a hatályos jogszabályoknak és a saját belső szabályainak megfelelően lép fel. A cég célja, hogy a vásárlóknak ne kelljen többet költeniük vcsak azért, mert épp nincs náluk készpénz.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hivatalos: a politikusok kapják a legmagasabb fizetést

Az ország fele buszozik

Nagyon jól járunk a bankkártyás szigorral

Amikor az ásványvíz átver​

Az egyik legszomorúbb statisztika

A jövőben várhatóan fizetni kell majd a reklámmentes YouTube-videókért. 

Az egyik legnagyobb videómegosztó, a Google kezében lévő YouTube felhasználási feltételei június közepétől megváltoznak. Ezt követően pedig várhatóan havi díjat fog kérni a reklámmentes videókért - írják az amerikai lapok, köztük a Bloomberg hírügynökség és a Techcrunch szakportál egy nyilvánosságra került levélre hivatkozva, amelyet a YouTube (illetve a tulajdonos Google) küldött a partnereinek. 

A június 15-i időpont az új feltételek életbe lépésének dátuma, az egyelőre nem biztos, hogy rögtön utána fizetni kellene a reklámmentes videókért. Névtelen, az ügyet állítólag ismerő források szerint azonban még az idén sor kerül erre.

A reklámmentes videók havi díjának mértékéről egyelőre nincsenek hírek. A YouTube a bevételek növelése érdekében vezetné be havi díjat, az ebből befolyó összeg 55 százalékát fizetné ki a videók készítőinek. 

A hivatalos statisztika szerint a politikusok havi átlagkeresete a legmagasabb, igaz, a legfrissebb adatok között a korábban első helyen álló légiforgalmi irányítók adatai nem szerepelnek. Toplista bankvezérekkel, adótanácsadókkal, politikusokkal, hr-esekkel, stratégákkal.

Megjelent a Buksza egyik kedvenc statisztikája, amelyből kiderül, hogy - a közfoglalkoztatottak keresetét nem számolva - mekkora havi fizetés jár a különböző állásokért. A tavalyi adatok alapján új foglalkozás került a lista élére: a "törvényhozó, miniszter, államtitkár" poszt az első havi 1,03 millió forintos átlaggal. Azaz a politikusoké a legmagasabb átlagkereset az összes foglalkozást nézve. Fontos azonban, hogy a tavalyi statisztikában több foglalkozásnál nem voltak értékelhető adatok, így például a 2012-ben és 2013-ban is legjobban fizető légiforgalmi irányító posztért járó kereset nem szerepel a 2014-es adatok között. Könnyen elképzelhető, hogy, ha lenne róluk adat, akkor ők állnának az első helyen.

Továbbá nincsenek értékelhető tavalyi adatok többek között a sportolókról, ügyvédekről, sőt a mostani botrányok miatt fókuszba kerülő brókerekre vonatkozó kereseti adatok sem szerepelnek a friss statiszikában.

A top tízben lévő állások többsége egyébként tavaly rosszabbul fizetett, mint egy évvel korábban. A vállalati stratégák például 30 százalékkal kevesebbet, havonta bruttóbab 707 ezer forintot kaptak tavaly, ami egyébként közel háromszorosa az egyébként 3 százalékkal közl 248 ezer forintra emelkedő országos bruttó átlagfizetésnek.

Nézze meg a vízszinteket, ha hatos pakkot vesz! Pocsék áruk fóruma újabb kiadás. 

A napokban a Buksza a Savoya Parkban lévő Auchanban vásárolt ásványvizeket - több hatos csomagot. Nem tűnt fel, hogy az egyik pakk könnyebb lenne, ment bele a bevásárlókocsiba a többivel együtt. Ám otthon, kiderült, hogy az egyik csomagban lévő palack félig sincs töltve. 

A képen látszik, hogy az első felnyitáskor a kupakról leszakadó gyűrű is rajta van a palackon. (Annak érdekében, hogy a képen jobban látszódjon a bontatlan csomagolás, egy picit csavartunk a kupakon, ezért az egyik gyűrűfogó elszakadt.) 

Talán ez mással is előfordulhat, éppen ezért, aki hatosával vásárolja az ásványvizet, mindig ellenőrizze, hogy benne van-e a palackokban a szükséges mennyiség. 

Bár a balesetek száma nem emelkedett tavaly, többen haltak meg az utakon, mint egy évvel korábban. A legtöbb baleset az M0-áson történt. A helyzeten javíthatnak a héten üzembe állított új, szupertraffipaxok. 

A héten állították üzembe azt a 160 új, lézeres mobil traffipaxot, amelyek a sebességmérésen túl egyéb szabálysértéseket is észrevesznek (például: piroson áthajtás, buszsáv használata, kézi telefonálás, kötelező haladási irány megszegése, záróvonal átlépése) Ősszel pedig érkezik további 365 fixen telepített radar. A rendőrség összesen 10 milliárd forintos bevételnövekedést remél az új készülékektől. 

A bevétel persze az egyik dolog, a másik, hogy a készülékekkel javítsák a közlekedési morált, és csökkentsék a szabálytalanságokból, gyorshajtásból adódó balesetek számát.

A javulásra szükség is lenne. A hivatalos statisztikák szerint a közúti balesetek száma (összesen 15 847 baleset) tavaly lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, de többen haltak meg az utakon, mint 2013-ban. Tavaly ugyanis 573 halálos baleset történt, és 626 halálos áldozatot követeltek ezek a balesetek, szemben az előző évi 591 halálos áldozattal. Tavaly a személyi sérüléssel, halálos áldozattal járó balesetek 2 százaléka történt az autópályákon, és összesen 25 ember vesztette életét a sztrádákon történt balesetekben tavaly. 

A sztrádák közül az M1-es a legveszélyesebb, a 366 autópályán történt személysérüléses balesetnek közel a harmada (111 baleset) történt ezen a vonalon. Az M7-esen 86, az M3-ason 79, az M5-ösön 23 személyi sérüléssel járó baleset történt. Az M0-ás autóúton pedig 63 ilyen baleset volt.

A felsorolt utak közül az M0-ás legveszélyesebb: ezen a szakaszon 100 kilométerre 20 baleset jutott. Az M1-esen 100 kilométerre vetítve 17 baleset történt. Az M3-ason, M5-ösön, M7-esen 8-10 baleset jut 100 kilométerre, az M6-oson pedig 3. (Ez a baleseti statisztika nem vette figyelembe az adott szakaszok forgalmát, mert a Buksza egyelőre nem talált 2014-re vonatkozó forgalomszámlálási adatokat, a legfrisebb forgalmi adatok 2013-asak.) 

Európában csak alig javult a helyzet

Az európai utakon bekövetkezett halálos balesetekről készült - kedden megjelent - statisztika bár javulást mutat, mégis csalódást jelent, és szomorú képet fest a helyzetről. A közúti balesetek halálos áldozatainak száma 2013-hoz képest mintegy 1 százalékkal csökkent, miután 2012-ben és 2013-ban 8 százalékos volt a visszaesés.  2014-ben a 28 uniós tagállamban összesen 25 700-an hunytak el közúti baleset következtében, 5700-zal kevesebb a 2010-es számadatnál, ugyanakkor elmarad a megcélzott csökkenéstől. 

Az uniós országok között jelentősek az eltérések. A közúti halálesetek legalacsonyabb arányáról továbbra is Málta, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság számolt be, ahol egymillió lakosra kevesebb mint 30 haláleset jutott. Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia beszámolója szerint e négy országban egymillió lakosra továbbra is több mint 90 haláleset jutott. Magyarország a középmezőnyben van, az egymillió lakosra jutó 63 halálos áldozattal.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Az ország fele buszozik

Nagyon jól járunk a bankkártyás szigorral

Az OTP megkezdte a elszámolást - első körben 100 milliárddal

Esélytelenek a spéci Sparok

Hihetetlen dollárárak jönnek

Szesztilalmas trükk vs. vasárnapi boltzár

Komplett városok kerülhetik ki a boltzárat

A Rudas fürdő 140 millióból kap villamosmegállót.

A Budavári Önkormányzat által a Rudas fürdő előtti villamosmegállóra kiírt közebeszerzési pályázaton a budapesi Pentavia Kft. közel 140 millió forintos ajánlattal lett a befutó - derül ki a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számából.

Az ominózus villamosmegállóhoz 330 négyzetméter utat kell felbontani, 350 köbméter földet kell elvinni, valamint 230 négyzetméter kőburkolatot kell letenni. Emellett - jelentsen ez bármit - "intenzív zöldfelületet" kialakítása is szerepel a vállalásban. Továbbá 13 jelzőtáblát telepítenek, két utasvárót és pernokat építenek a beruházás során.

Jóval kevesebben metróznak, villamosozonak. A Buksza a közlekedési eszközök ranglistájával köszönti az 1-es villamosokat. 

A múlt szombaton mutatták be az 1-es villamos vonalára szánt spanyol villamosokat. A 34 méter hosszú szerelvények várhatóan ősztől járnak majd, addig kell megszerezniük a hatósági engedélyeket. (Addig az 1-es meghosszabbított vonalán régebbi szerelvények járnak.)

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a bemutatón azt mondta, a fővárosi közlekedésben a jelenleginél nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a kötött pályás közlekedés, ehhez uniós forrásokra van szükség.

A kötött pályás közlekedési eszközök népszerűsége azonban nem nőtt, annak ellenére, hogy a helyi (városon belüli) közlekedésben részt vevők száma 5 százalékkal 2,1 milliárdra nőtt 2013-hoz képest, az utaskilométerek száma pedig szintén 6 százalékkal 8 milliárdra nőtt.

A hivatalos statisztikák szerint a kötött pályás járművek háttérbe szorulnak, a 
helyi közlekedésben ugyanis abszolút a buszozás az úr: tavaly az utasok 52-53 százaléka azzal utazott. (Az alábbi adatgrafikából kiderül, hogy a különböző közlekedési eszközök - busz, villamos, metró, HÉV, troli) mekkora arányt képviselnek a helyi közlekedésben. Az egeret az oszlopokra és a körcikkekre húzva megjelennek a kérdéses adatok.) 

A villamosozók aránya 20, a metrózóké pedig 18-19 százalék volt. A villamosozók aránya nem változott számottevően a korábbi évekhez képest, a metrózók száma viszont nőtt, a 4-es metró tavalyi elinduásának köszönhetően. A trolizók és a HÉV-vel utazók aránya 4-4 százalékos volt. tavaly, ami szintén nem jelent komolyabb növekedést az előző évekhez képest.  

A buszozók magas arányában persze szerepe van annak, hogy metró csak Budapesten, villamos pedig Budapesten kívül csak néhány vidéki városban (például Miskolcon) közlekedik, azaz a legtöbb helyen egyedül a busszal lehet menni.  

.