Jóval kevesebben metróznak, villamosozonak. A Buksza a közlekedési eszközök ranglistájával köszönti az 1-es villamosokat.
A múlt szombaton mutatták be az 1-es villamos vonalára szánt spanyol villamosokat. A 34 méter hosszú szerelvények várhatóan ősztől járnak majd, addig kell megszerezniük a hatósági engedélyeket. (Addig az 1-es meghosszabbított vonalán régebbi szerelvények járnak.)
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a bemutatón azt mondta, a fővárosi közlekedésben a jelenleginél nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a kötött pályás közlekedés, ehhez uniós forrásokra van szükség.
A kötött pályás közlekedési eszközök népszerűsége azonban nem nőtt, annak ellenére, hogy a helyi (városon belüli) közlekedésben részt vevők száma 5 százalékkal 2,1 milliárdra nőtt 2013-hoz képest, az utaskilométerek száma pedig szintén 6 százalékkal 8 milliárdra nőtt.
A hivatalos statisztikák szerint a kötött pályás járművek háttérbe szorulnak, a
helyi közlekedésben ugyanis abszolút a buszozás az úr: tavaly az utasok 52-53 százaléka azzal utazott. (Az alábbi adatgrafikából kiderül, hogy a különböző közlekedési eszközök - busz, villamos, metró, HÉV, troli) mekkora arányt képviselnek a helyi közlekedésben. Az egeret az oszlopokra és a körcikkekre húzva megjelennek a kérdéses adatok.)
A villamosozók aránya 20, a metrózóké pedig 18-19 százalék volt. A villamosozók aránya nem változott számottevően a korábbi évekhez képest, a metrózók száma viszont nőtt, a 4-es metró tavalyi elinduásának köszönhetően. A trolizók és a HÉV-vel utazók aránya 4-4 százalékos volt. tavaly, ami szintén nem jelent komolyabb növekedést az előző évekhez képest.
A buszozók magas arányában persze szerepe van annak, hogy metró csak Budapesten, villamos pedig Budapesten kívül csak néhány vidéki városban (például Miskolcon) közlekedik, azaz a legtöbb helyen egyedül a busszal lehet menni.
.
Utolsó kommentek