Buksza blog

A szigorú dohányértékesítési szabályok alól nehéz kibújni: a kocsmák, éttermek ajándékba sem adhatják, nem is sorsolhatják ki.

Úgy fest, nem lesz cigarettaárusítás a Sziget Fesztiválon. A Magyar Nemzet szerdai száma szerint egyetlen dohányboltos sem kért kitelepülési engedélyt a rendezvény idejére. Más megoldás nem lévén, a résztvevőknek a szigeten kívül kell beszerezniük a termékeket.

A dohányboltrendszer elindulása óta többeket, köztük engem is gondolkodóba ejtett, meg lehet-e oldani, hogy a vendéglátóipari egységekben, például kávézókban is lehessen cigarettához jutni. Több megoldás is felmerült, ám nem működőképesek.

Felmerült például a kocsmai tombola, sorsolás. Nem járható út, mert a cigaretta fogyasztására ösztönöz, az ilyen az akcióknak akármilyen reklámozása dohánytermék reklámozásának minősül, ezt pedig tiltja a törvény.

Váltott a Tesco, péntek helyett csütörtöktől indítja a legtöbb akcióját, s feltehetően a többiek sem akarnak majd lemaradni. Amúgy a cég rég nem látott, kétszámjegyű lisztárral jött elő.

Átrendezheti a vásárlói szokásokat a Tesco új lépése. A legtöbb élelmiszerlánchoz hasonlóan eddig pénteken kezdődtek a legjelentősebb tescós akciók. Ez nem is csoda, a GfK Piackutató egy korábbi felmérése szerint a heti teljes forgalom 20-20 százaléka pénteken és szombaton folyik be az élelmiszerláncok kasszájába. Mostantól azonban csütörtöktől kezdődik az akciós hétvége az áruházlánc boltjaiban.

A heti forgalomból eddig 15 százalékkal részesedő csütörtök felzárkózhat a Tesco lépése nyomán, mert valószínűsíthető, hogy a forgalom alapján piacvezető céget a konkurensek is követik majd. Ezáltal pedig a pénteki, szombati tumultusok is enyhülnek.

Szingapúr gazdag ország, számos gazdasági mutató alapján összeállított listán az élmezőnyben van, ennek meg is van az ára. Egy nap simán elvisz 8 ezer forintot, és ez csak a legáltalánosabb (kaja, pia, közlekedés) dolgokat fedezi. 

"A magyar fizetésből sansztalan megélni itt, 40-50$-t (7100-8800 forint) költök teljesen átlagos cuccokra, étel, ital, tömegközlekedés" - válaszolta egy ismerősöm Szingapúrban dolgozó magyar barátja arra a kérdésemre, mennyibe kerül ott az élet. Hozzáfűzte, ez az összeg szórakozás nélkül értendő. "Nem főzök, hanem veszem a táplálékot, de nem menő helyen" - fogalmazott. 

Vannak extrémebb arányok is, egy Honda Accord 120 ezer dollár, ami több mint 20 millió forint. Összehasonlítás végett: a Honda magyar honlapján a legdrágább Accordok is a 10 milliós határhoz vannak közelebb. A lakásbérlés is durva: havonta 2500 szingapúri dollár (közel 450 ezer forintba) plusz rezsi egy 35 négyzetméteres lakás fér csak bele, amely az örömlányokkal tömött negyedben található. 

Néhány mindennapos élelmiszer ára forintra átszámolva az egyik legnagyobb szingapúri élelmiszerlánc webshopjából: 

1 kiló liszt: 300-500 forint 

1 kiló cukor: 300 forinttól

1 liter étolaj: 700 forint

1 liter friss tej: 620 forint

1,5 liter Coca-Cola: 380 forint (akciós)

0,5 literes (olcsó) dobozos sör: 500 forint

1,5 literes San Benedetto: ásványvíz: közel 400 forint (akciós)

További bukszás posztok:

Mi hiányzik a dohányboltokból? 

Ahol a szabadban sem lehet cigizni

Mire elég a babapénz? 

Törékeny rollerekre figyelemeztet a Lidl

Utazáskor tavaly egy nap alatt 3541 forintot költöttünk belföldön, külföldön ennek a tripláját. Jól szerepelt a balatoni térség, amely lenyomta az inflációt - érdekes adatok a városrangsorral. 

Tavaly a több mint négynapos utazások során összesen 124 milliárd forintot költöttünk (magyar lakosság). Ennek a 40 százaléka közel 50 milliárd ment el szállásra, több mint a negyede 33,5 milliárd pedig étkezésre, a fennmaradó összeg pedig közlekedésre. 

A napi kiadás átlagosan fejenként 3541 forint volt. A KSH most megjelent összefogalója további érdekességekkel szolgál: a Budapest mellett legkeresettebb balatoni régió jól szerepelt tavaly: a térség turisztikai bevételei az inflációnál nagyobb mértékben 5,8 százalékkal 79 milliárd forintra emelkedtek. 

Forrás: KSH

A külföldi - jellemzően többnapos - utazások során tavaly összesen 387 milliárd forintot fizettünk. Egy magyar turistának egy nap átlagosan több mint 12 ezer forintjába került, a belföldi összeg triplája. 

További bukszás posztok:

Mi hiányzik a dohányboltokból? 

Ahol a szabadban sem lehet cigizni

Mire elég a babapénz? 

Törékeny rollerekre figyelemeztet a Lidl

A dohányosok egy része szeret rágózni közben/előtte/utána. Több dohányboltban is kerestem rágót, de azt mondták a boltosok, nem árulhatnak.

Kérdés a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. honlapján: "A dohánytermékek és a szerencsejátékkal kapcsolatos szolgáltatásokon kívül milyen termékek árulhatók még a "trafikban" (pl: újság, rágó, édesség, üdítő, alkohol?), és milyen egyéb szolgáltatások végezhetők?"

Az Allee bevásárlóközpontnál lévő szabadtéri helyeken nehéz kávézni és cigizni együtt. A Cserpes tejivója például megtiltja. 

Az Allee és a Fehérvári úti piac közötti területen három egység is szabadban lévő asztalokkal csábítja a vendégeket. A legújabb versenyző, a Cserpes tejivója. 

Pénteken bementem, tejeskávét és szódát kértem. (Önkiszolgáló az egység.) Összesen 500 forint volt. Kértem hamutartót, szerettem volna cigizni. Mondták, nincs, mert nem lehet a kinti asztaloknál cigizni - pedig vannak asztalok, amelyek bőven több mint 5 méterre vannak a bejárattól.

Ez bosszantó. A probléma nem az, hogy tilos, ezt épp megtilthatja egy-egy vendéglátós, hanem, hogy ez nincs kiírva, ha tudom, akkor nem kérek. Kidobott pénz. 

Ez van, a kávét otthagytam, a szomszédos Szamosnál próbálkoztam. Ott is több asztal van, amelyek ránézésre több mint öt méterre vannak a bejárattól. Az asztalok felén kint volt a dohányozni tilos tábla, a másik felén nem. Utóbbiak közül választottam, a pincér azonban közölte, hogy itt nem lehet dohányozni, csak az utolsó két asztalnál, ám mindkettőnél ültek. (A Cserpessel ellentétben itt még a rendelés előtt kiderült, hogy hol nem lehet cigizni, így el lehetett volna menni.) Az egyik dohányos asztaltól közben távoztak, így ott végül megoldódott a probléma. A Szamosnál amúgy 460 a tejeskávé. 

Az egész csak azért érdekes, mert joggal feltételezi egy-egy dohányos vendég, hogy a szabadtéri helyeken az ötméteres szabály betartásával lehet cigizni. Az viszont túlzás, hogy mindegyik vendég ismerje a helyek különleges szabályait. Persze lehetnek ilyenek, csak akkor azt tessék jelezni, kiírni!

Bár most ott nem voltam, a Szamostól 20, a Cserpesről 10 méterre lévő Leroyban korábban már fogyasztottam: ott nincs különleges szabály, se tiltás, lehet cigizni az ötméteres szabály betartásával. 

Az egyik hirdetési oldalon megjelent egy hirdetés, amely szerint fél éven keresztül rendszeresen alkoholt kell inni. Ingyen, a fizetés pedig havi nettó 180 ezer forint. A hirdetés szerint havonta egyszer orvsohoz kell menni. Nem tudom igaz-e, de állítják, hogy nem. (Aki beszél velük, írjon! Köszi.)

Íme a hirdetés szó szerint, meg a screenshot:

Keresünk fizetett alkoholfogyasztót! Havi nettó fizetés: 180.000 ft.

Fél éves időtartamra keresünk 30 darab önkéntes alkoholfogyasztót szakdolgozat kutatásának véghezvitele céljából.
Sajnos mi nem vehetünk részt a kísérletben, ugyanis félünk, hogy pontatlan eredmények kerülnének rögzítésre.

Ha észnél van az ember, akkor első gyerekhez járó 300 ezer forintos támogatásból a legszükségesebb termékek bőven kijönnek 100 ezer forintból. Persze, ha jó a használt is, akkor bagóért lehet babakellékeket venni.

"A közel 300 ezer forint a kormány számításai szerint azonban már elegendő ahhoz, hogy meg lehessen vásárolni belőle egy induló szettet: pelenkázóasztalt, fürdetőkádat, mérleget, babakocsit, így reményeik szerint többen mernek belevágni a családalapításba" - írja az Origo, a lap értesülése szerint a kormány az első gyerek születésére adott támogatást 224 ezer forinttal 288 ezeer forintra növelné.

A Lidl egyik beszállítója rollereket hív vissza. A Lidl honlapján található közlemény azt írja: "szerencsétlen körülmények összejátszása esetén előfordulhat, hogy az alumínium roller használata közben a kormányrúd és a taposófelület találkozásánál lévő hegesztési varrat eltörik". 

A hétfőre datált közlemény szerint a rollerek gyártója, a Delta-Sport Handelskontor GmbH visszahívja a a 78984 cikkszámú (a cikkszám a taposófelület alján található), Playtive márkájú, a Lidl magyarországi áruházaiban idén március 10-től forgalmazott rollereket. A cég arra kéri a vásárlókat, hogy ne használják a szóban forgó rollereket és vigyék visssza egy Lidl-üzletbe. (A visszahívás a többi Playtive márkájú rollereket nem érinti.)

Az áruházak tavalyi forgalmáról készült lista borul, ha az egy üzletre vetített átlagos forgalmat nézzük. Ebben az összevetésben az abszolútban a CBA-t és Coopot megelőző Tesco lemaradt, csak a második lett. Az Auchan lett az első, a Spar meg a harmadik. Három rangsor, három gráfon. 

A teljesség kedvéért, ugyanez pontos számokkal (ABC-sorrendben)

Aldi: 85 egység, 87 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 977 millió forintos átlagos boltonkénti forgalom

Auchan: 19 egység, 258 milliárdos tavalyi összforgalom, 13,5 milliárdos átlagos boltonkénti forgalom 

CBA: 3357 egység, 578 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 172 millió forintos átlagos boltonkénti forgalom

Coop:  3000 egység, 530 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 177 millió forintos átlagos boltonkénti forgalom

Lidl: 156 egység, 291 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 1,96 milliárd forintos átlagos boltonkénti forgalom

Penny Market: 191 egység, 187  milliárd forintos tavalyi összforgalom, 983 millió forintos átlagos boltonkénti forgalom

Reál: 2240 egység, 370 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 166 millió forintos átlagos boltonkénti átlagos forgalom

Spar:  171 egység, 421 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 2,46 milliárd forintos átlagos boltonkénti forgalom 

Tesco: "több mint 200 egység" (forrás: Tesco-honlap), 709 milliárd forintos tavalyi összforgalom, 3,54 milliárd forintos átlagos boltonkénti forgalom

Az adótörvényekhez benyújtott módosítók egyike átírja a regisztrációsadó-táblát, így - ha elfogadják a javaslatot - minden hibrid autó után 76 ezer forintot kell majd fizetni függetlenül attól, mekkora a motorja, mikor és hol gyártották. A luxushibridek esetében ez több százezer, a kisebb motorral járó hibriodeknél több tízezer forintos spórolást jelenthet.

Az adótörvényekhez a kormány által benyújtott módosítókat tartalmazó terjedelmes javaslat egyik eleme átírná a jelenleg érvényben lévő regisztrációsadó-táblát. A leglényegesebb változás, hogy újból kedvezményes regisztrációs adó vonatkozik majd minden hibrid autóra. A most érvényes szabály elsősorban az új full hibridekre nézve kedvezőtlen, mert bár a fogyasztásuk jóval alacsonyabb, mint a kis teljesítményű villanymotorjuk miatt hibridek közé sorolt autók,  mégis ugyananyit kell utánuk fizetni. 

A regisztrációs adóról szóló törvény táblázatában az szerepel, hogy jelenleg csak a hibridek egy bizonyos körére érvényes a 76 ezer forintos kedvezményes adó. A regadót olcsón megúszók körét leíró rendelet szerint a 2012. június 20-a után forgalomba helyezett Euro-3-as vagy annál jobb, tehát újabb környezetvédelmi előírásnak megfelelő benzin- vagy dízelmotorral hajtott hibridekre nem vonatkozik a kedvezmény, így ezeknél a motor mérete alapján kell kifizetni az adót. A több mint kétliteres motorral hajtott legjobb besorolású autóknál ez 190-330 ezer forintos többletet jelent a kedvezményes adóhoz képest. Vagyis, aki hibrid autó vásárlását tervezi, érdemes megvárnia, hogy a parlament elfogadja a módosítást. (Feltéve, hogy a javaslatot addig nem írják át.)

A kedvezményes kör szűkítésének eltörlése a luxushibrideket hozza előnybe. Sok luxusmárka azért szerel kiegészítésként villanymotort a modelljeibe, hogy ezzel kihasználja az különböző országokban más-más mértékű, hibrid autókra vonatkozó kedvezményt. Például a kilométereként 87 gramm szén-dioxid-kibocsátású Lexus CT200h-t nagyságrendekkel környezetbarátabb, mint a 231 grammal közlekedő BMW X6 Activehybridje.

A 30 millió forintos alapárú 465 lóerős BMW Activehybrid 7, és a 31,7 milliós, 445 lóerős Lexus LS600h esetében a villanymotor ráadásul inkább a teljesítmény növelését, mintsem a fogyasztás csökkentését szolgálja. A másik csoportba vehetjük takarékosságra optimalizált hibrideket, amelyek ára nagyjából 26 millió forinttól indul. Ide tartozik a Mercedes-Benz S 400 Hybrid, amelynél a rendszer összteljesítménye "csak" 279 lóerő, és 245 lóerős Audi A8 Hybrid is. Ha elfogadják a módosítást, akkor mindegyik hibridre ugyanannyi, 76 ezer forint lesz a regadó, függetlenül attól, hogy hol, mikor, mekkora motorral gyártották és milyen környezetvédelmi osztályba tartozik a benzin- vagy dízelmotorja.

Melyik hibrid, milyen hibrid?

A hibrideket osztályozhatjuk a villanymotor teljesítménye, vagyis a hibridizáció foka szerint.

1. A fullhibrid autók legfontosabb jellemzője, hogy tisztán a villanymotor is képes az autó mozgatására, rövid szakaszok pl. 20-30 km megtételére. Komoly számítógépes szabályozásra van szükség a két motor összehangolásához, illetve a maximális energiatakarékosság érdekében, a megfelelő hajtás kiválasztásához. Érezhetően, akár 25-30 százalékkal kevesebb üzemanyagot kell tankolnunk, ha ilyen rendszerű az autónk.

2. Nagyobb villanymotorral felszerelt, de önmagában a járművet meghajtani képtelen az úgynevezett mildhibrid rendszer. Itt a villanymotor, a hagyományos autókhoz közelebb álló belsőégésű motor kiegészítője, de hegymenetben, előzésnél vagy indításnál rásegít, fékezésnél pedig visszanyeri az energiát. 10-15 százalék üzemanyagot spórolhatunk vele.

3. Egy túlméretezett indítómotor csupán a mikrohibrid villanymotorja, amely a jármű elektromos hálózatát is ellátja az indításon felül. A teljes értékű belsőégésű motort tehermentesíti az elektromos berendezések, pl. légkondi használata miatt szükséges túlzott igénybevételtől. Start-stop funkció megvalósítására már ez a megoldás is alkalmas. Okos trükkjeinek köszönhetően szintén 5-10 százalék üzemanyag takarítható meg.

A mai technika mellett nyilván semmiből nem állna, hogy az pénzkiadó automata rákérdezzen, valóban akarunk-e aránytalanul drágán készpénzhez jutni. Nem kizárólag külföldön. Kár, hogy a bankoknak nem érdeke, pedig reklámnak sem lenne utolsó.

Az egyik ismerős néhány napot töltött Szlovéniában. Egyszer felvett 10 eurót 10 eurós költséggel. Majd 20-at és 50-et, utoljára pedig 30-at egyenként 10-10 eurós sáppal és nyilván nem ő volt az egyetlen, aki irreálisan sokat költött a készpénzért.

Lehet mondani, hogy ő a hibás, miért nem olvasta el a költséglistát vagy kérdezett rá a bankban mennyibe kerül ez, de nem tette. Bár kapott némi eligazítást az utazás előtt, de úgy fest, ez kevés volt. A példa mutatja, hogy nincs mindenki tisztában a bankkártyás készpénzszerzés költségeivel külföldön, ami egy meglehetősen drága dolog. Pedig az nem ördögtől való gondolat, hogy a tranzakció díja arányos legyen a összeggel. (Vannak bankok, amelyek hálózatában ingyenes vagy kedvezményes a tranzakció külföldi saját ATM használata esetén, de nem ez a jellemző.)

Bankkártyával kocsmában: lehet, hogy csak engem bosszant, de engem nagyon.

Ha csak ritkán, egy-egy helyen fordulna elő, akkor nem lenne érdekes, de az, hogy sorozatban nem fogadják el a bankkártyát olyan vendéglőkben, ahol amúgy ki van rakva a kártyatársaságok matricája - bosszantó és pénzbe kerül. (Van, ahol egyáltalán nem fogadják el, van több hely, ahol szinte állandóan rossz a terminál.)

Ezért kerül pénzbe: ha nem fogadják lehet menni az ATM-hez

Ha szóvá teszem, hogy ezt előre jeleznetnék, akkor - ha nem is mondják -, de érezhető, mit gondolnak. Na megint egy köcsög, aki nyekereg, jobb esetben unottan megvonják a vállukat.

Kicserélték a régi ronda pénztárcát, balra fent látható az új. Köszi Eszter!

- Kérek szépen két kávét, meg két pohár szódát.

- Nincs, csak ásványvíz.

- Akkor csak a kávékat kérem.

Ebben a párbeszédben az elmúlt években ezerszer részt vettem, nem csak én, sanszosan mások is. Ez nem smucigságból ered, szimplán idegesítő, hogy aki egy pohár buborékos vizet akar inni a kávéjához annak többet kell fizetnie. Erre több vendéglátós úgy reagál, így nagyobb a bevétel. Ez igaz, de a haszon már kétséges.

Vegyük a pénteki példát: az egyik nagykörúti kávézóban 180 forint volt egy kávé és ugyanannyi az két és fél decis Naturaqua ásványvíz. Az egyik italnagyker árlistája alapján egy üveg Naturaqua ásványvízhez 65 forintért juthat hozzá egy egység. Tehát üvegenként 115 forint a haszon. Elad egy litert, akkor 460.

A múlt héten még arról volt szó, hogy 99 forint lesz a magyar dinnye a boltokban. Várhatóan azonban máshogy lesz. 

A kereskedelmi láncok és a dinnyetermelők között - a vidékfejlesztési tárca közreműködése mellett - létrejött megállapodásról hétfőn a Magyar Dinnyeszövetség elnöke, Simonka György és Budai Gyula államtitkár azt mondta, az nem szól rögzített árról. 

A CBA IX. kerületi Corvin negyedben lévő áruházában hétfőn 88 forintért adta a dinnyét. Jó eséllyel a vasárnap 99 forintot kérő Tesco, Auchan vagy éppen Lidl is várhatóan csökkenti az árat - mondjuk 88 forintra. Meglátjuk. (Vasárnap a budaörsi Tescóban, a budafoki Auchnabn és a Lödölvde téri Lidlben volt 99 forint a dinnye kilója.) 

A Buksza megpróbál segíteni a Malactáfelnek (Malackaraj gasztroblog és a Táfelspicc gasztorovat): lehetőség szerint árfelméri a receptek hozzávalóit. Odaát az eper van soron ezért arra vadásztunk. A három nagy budapesti piac és három budapesti, illetve budaörsi áruház szereplésével készült eperfelmérés meglepő eredménnyel zárult. 

A piacokon a magyar eper jellemzően drágább, mint a külföldi, görög vagy spanyol; emellett az is kiderült, hogy a piacokon jóval olcsóbban lehetett hozzájutni az eperhez, mint az áruházakban. Az összesítést a Lehel úti piac nyerte, mert itt volt a legolcsóbb a magyar eper: picik voltak és roggyantak, de egy kiló csak 700 forintba került és finom volt. A legdrágább epret a Savoya Parkban lévő Auchan kínálta, negyed kiló dobozos eper 499, azaz kilónként 2000 forintba került. Vagyis közel háromszoros a különbség. 

Eszternek köszönöm a segítséget!

Feltételek:három különböző évben megrendezett fesztiválról készült fényképeket, beszámolókat, egyéb bizonyítékokat (pl. karszalag) kell bemutatni a rendezőknek; plusz, május eleje és június közepe között kell igényelni egy OTP-kártyát. (A fényképeket, élménybeszámolókat a www.mienkasziget.hu oldalra lehet felpakolni.) Ha a Sziget csapata elfogadja a bizonyítékokat, akkor cserébe fél áron lesz a bérlet - vagyis 27,5-31,5 ezer forinttal olcsóbban. 

Ingyen jegyet is lehet szerezni, ehhez az kell, hogy az eddigi összes fesztiválról legyen bizonyíték. Gerendai Károly, a Sziget egyik alapítója, szervezője szerint annak sem kell csüggednie, aki csak tizennyolc fesztiválon való részvételét igazolja, ő is jó eséllyel pályázik a potyajegyre. Utóbbi tábor tagjai több mint 50 ezer forintot spórolhatnak. 

Az [origo] információi szerint a kormány azt tervezi, hogy megadóztatja a pénzügyi tranzakciókat, köztük a sárga csekkel való fizetéseket, az átutalásokat és a hiteltörlesztéseket. 

A kormány egyelőre nem döntött az ügyben, ha azonban bevezetik, az jó eséllyel a nehezen követhető, ezáltal a rejtett gazdaságot erősítő készpénzforgalom bővüléséhez vezethet. Nem tesz jót abból a szempontból sem, hogy mint minden adó, csökkenti a keresletet, vagyis egy újabb tényező, amely visszafogja a gazdasági növekedést.

Forrás: [origo]

Az MNB felméréseiből az derül ki, hogy a túlzott készpénzforgalomnak óriási a társadalmi költsége, ez pedig közvetve mindenkinek a pénztárcáját érinti. Simor András jegybankelnök közel egy éve üzent hadat a csekkeknek, akkor azt mondta, ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. (Ez egyébként nagyságrendileg majdnem annyi, mint amennyit az adóból tervez a kormány.) 

A Napi Gazdaság szerint, ha a lakosságra esetleg nem vonatkozna az adó, akkor lényegesen komolyabb terheket róna az átutalásokért már ma is sokkal jelentősebb összegeket fizető vállalkozásokra. Ez viszont rosszul sülhet el, egyrészt a cégek egy részét arra késztetné, hogy külföldi hitelintézeteken keresztül bonyolítsák fizetési forgalmuk döntő részét és itthon csak a kötelező tranzakciókat − például az adóátutalásokat − bonyolítsák. Másfelől a vállalkozások jelentős része az adó elkerülése érdekében visszatérne a már említett - káros - készpénzforgalomhoz.

A lépés eredményeként tehát a növekedne a rejtve maradt ügyletek száma. Leegyszerűsítve: a sárga csekkek helyett jönnének a virtuális feketék.

Újabb árkörkép, ezúttal a húsvéti játékosokkal. A Buksza a budaörsi Tesco, Auchan és CBA Príma, valamint az dél-budai Allee bevásárlóközpont aljában lévő Interspar árait hasonlította össze. 

Rákattintva nagyobb lesz!

A két budaörsi hipermarket fej-fej mellett végzett, a Auchanban 4204 forint lett volna a kosár, a Tescóban három forinttal több.  A másik két boltlánc azonban durván 10 százalékkal, 380-450 forinttal magasabb áron adta a termékeket. 

Forrás: MTI/Máthé Zoltán

A budaörsi CBA-ban nem volt márkás csokitojás, annak az árát a Kondorosi úti CBA Prímából szedtem. A kosárban egyrészt a összehasonlíthatóság kedvéért szerepelnek márkás csokiterméket, másfelől egy friss piackutatás szerint az emberek többsége a márkás, jellemzően drágább termékeket részesíti előnyben húsvétkor. A kiválasztott termékeken kívül óriási a választék a csokifgurákból, az árakban ennek megfelelően nagy a szórás. Az árkörképből látszik, hogy a csokiknál igen nagy különbségek lehetnek az áruházak között. Sonkaügyben azonban nem voltak meggyőzőek az áruházak, viszonylag szűk volt a választék valamennyi áruházban. 

Húsvéti melléklet a hatóságtól

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) tájékoztató anyagokat állított össze a sonkák és tojások kiválasztásával, felhasználásával és tárolásával, valamint a húsételek biztonságos elkészítésével kapcsolatban. A hatósági tanácsok az alábbi linkeken láthatóak: 

Milyen a jó húsvéti sonka?

Élelmiszer-biztonsági tanácsok húsvétra: Tojásvásárlás, festés és tárolás

Jótanácsok a biztonságos húsételek készítéséhez

A biztonságos ételkészítés 5 aranyszabálya

Kérdezz-felelek az ételmérgezések megelőzéséről

Kedden kezdték forgalmazni a 2012-es évszámmal ellátott tízezer forintos bankjegyeket, amelyek most kerültek ki a nyomdából. 

A szakmai zsargonban hajtatlannak, bankfrissnek nevezett, alacsony sorszámú bankók 17 300 forintba kerülnek. Ennyi.

A hivatalos statisztika szerint 6 százalékos inflációval indult az év, de sok vásárló úgy érzi, hogy ennél is többet kell fizetnie az ennivalóért. Mi mennyivel lett drágább? Az árak feltérképezésére a héten az [origo] felkereste azokat az áruházakat (Spar, Tesco, Auchan), amelyekben ősszel is készítettünk árkörképet.

"Nem érdekel, mit mutat a statisztika. Többe kerül minden, ez egyre jobban idegesít. Emiatt anyámék telkén már ültettem is például borsót, de a jövőben bővül a paletta, krumplival, hagymával. Remélem, a jövőben nem kell annyit vásárolnom" - mondta az egyik nagy hipermarket előtt egy fiatal, Budán lakó nő, aki az élettársával él.

Benzin, áfa 

A nő dühétől függetlenül a statisztika is azt mutatja, hogy egyre drágább a bevásárlás Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos statisztikája szerint az élelmiszerek ára januárban 5,5, februárban már 6 százalékkal emelkedett. Az inflációt a drága benzin (szállítania mindenkinek kell) és a magasabb áfa is hajtja, igaz, az utóbbi csak lassan szivárgott be az árakba.

A drága benzin a spórolást is nehezíti. A szüleinél veteményest gondozó nő arra is panaszkodott, hogy „míg a budapesti piacokon vagy áruházakban - hosszas utánajárással - tudok szerezni 120 forintért egy kiló jobb minőségű krumplit, addig alig harminc kilométerre 33-ért is megkaphatom kilóját. Vagyis megkaphatnám, ha a benzin drágulása miatt nem gondolnám meg kétszer is, hogy mikor használom az autót."

Az alsó kategória árai jobban emelkedtek

"Nem tudom pontosan mennyivel hagyok többet a pénztárakban, de érezhető, hogy nőtt a kiadásom" - mondta egy családapa az egyik bolt előtt . Ezzel összhangban nyilatkozott egy másik férfi, aki azt mondta, hogy 5-10 százalékkal többet költ nagyjából ugyanazokra a termékekre. Hozzátette: pontos kimutatást nem vezet, és nem ugyanazokba a boltokba jár.

A nagyításért kattintson a képre!

A különböző áruházakban eltérően alakultak az árak novemberhez viszonyítva, de összességében emelkedtek: a három áruházban összeállított kosarak átlagértéke tavaly november óta 5 százalékkal nőtt.

A legjelentősebb mértékben a mélyalmos tojás ára emelkedett, közel 60 százalékkal, a másik véglet a csirkemellfilé, amely közel 10 százalékkal lett olcsóbb. Jelentősebb drágulást mutat még a friss tej és az ásványvíz, mindkettő ára 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt. Csökkent viszont a cukor, a margarin és a liszt ára. A spagetti is olcsóbb lett, ami azért érdekes, mert egyik alapanyaga a legjelentősebb drágulást elérő tojás, ám az ipari felhasználású tojásnál csak később jelentkezik majd az áremelkedés. Az összeállított bevásárlókosár alapján az jár legrosszabbul, aki az Auchanban vásárol, ott 10 százalékkal emelkedtek az árak, míg a Tescóban szinte változatlanok maradtak (Az, hogy ki hol jár jól, nagyban függ természetesen attól is, hogy mit vesz.)

A nagyításért kattintson a képre!

Az olcsóbb termékek árai jobban emelkedtek, mint a márkásoké. Igaz, nem ugyanazok a termékek szerepelnek a kosarakban, ez pedig torzítja a képet, de az arányok ennek ellenére beszédesek. Az olcsó kosárban is a tojás viszi a prímet, 70 százalékos áremelkedéssel. Jókora, több mint 20 százalékos drágulást produkált a párizsi, a hagyma és a krumpli. A vizsgált termékek közül mindössze kettőnek ment lejjebb az átlagos ára, a kenyér 18, a liszt 9 százalékkal lett olcsóbb. A vizsgált áruházak közül a Sparban emelkedett leginkább a legolcsóbb termékek ára. Aki ott csak ilyet vásárol, több mint 16 százalékkal fizet többet most, mint tavaly novemberben.

Vasárnap tartott árfelmérést a Buksza a szokott helyeken: a budaörsi Tescóban és Auchanban, valamint az Allee bevásárlóközpont aljában lévő Intersparban. A tojás volt a főszereplő, amely jelentősen drágult az elmúlt hetekben. 

A Tescóban ugyanis napon belül jelentősen emelkedett az ára. Kora délután a friss mélyalmos, 15 darabos Farm tojás árcímkéjén 569 forint állt, jóval olcsóbb volt, mint a többi áruházban.

Kora este visszamentem ellenőrizni, hogy elnéztem-e valamit: az árkijelzőre egy címke volt ragasztva, amely az alatta lévő polcon lévő, kevésbé jó minőségű tojásra vonatkozott. A kódleolvasó segítségével kiderült, hogy 999 forintba került a szóban forgó tojáscsomag. Ha csak az árcímkét nézzük, akkor napon belül 70 százalékkal emelkedett az ár, bár jó eséllyel a délutáni címkézés volt hibás. 

A mostani versenyt a Tesco nyerte, minimálisan megelőzve az Auchant. Az Interspar azonban lemaradt. A legolcsóbb kosárnál kevesebb mint 10 százalékkal került többe a legdrágább. 

A márciusi kosárértékeket összevetettük a tavaly novemberivel. A tejfölt a most vasárnapi felmérésben másik márka képviselte, ezért kiszedtem, a mosópor és a leveskocka pedig most nem kapott helyet a kosárban. A kristálycukorból vasárnap nem volt Koronás, ezért másikat kellett választani.

A korrigált kosár átlagos ára tavaly november végén közel 5 ezer forintba került, vasárnap pedig közel 5300 forintba, ami 6 százalékos áremelkedésnek felel meg. Az árváltozások között azonban igen nagy a szórás. Utcahosszal vezeti a mezőnyt a már említett tojás, amelynek átlagára több mint 50 százalékkal emelkedett azóta. (Tavaly novemberben mélyalmos tojás szerepelt a kosárban, de nem ugyanaz a márka volt, mint most vasárnap.) Drágább lett a sör, a kóla, a tej és az ásványvíz. Kevesebbe került a kenyér, a spagetti és a a liszt, igaz abból a vasárnapi felmérés során a kétkilós kiszerelés szerepelt. 

A Pénzverő megkezdte az új, Magyarország felirattal ellátott húszforintos érmék előállítását. Egy húszast bruttó 22-24 forintból lehet legyártani: a lapka ára 12-13 forint, a verés pedig 10-11 forintba kerül. A jelenleg forgalomban lévő húszasokat 28 forintért állították elő, tehát ezeknél olcsóbbak az újak, alacsonyabbak lettek ugyanis a gyártási költségek, elsősorban az alapanyag, vagyis a lapkáért kell kevesebbet fizetni. 

Idén tízmillió darab húszforintost gyártanak, hogy ebből mennyi kerül forgalomba, az a készpénzigényektől függ. Tavaly körülbelül 8 millió darab húszforintos érmét igényelt a gazdaság, ehhez hasonló kiáramlással számol az MNB 2012-re is.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell olyan pénzt forgalomban tartani, amelynek előállítása drágább, mint a névértéke. "Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a húszforintos nap mint nap használják az emberek, tehát a pénzforgalomnak fontos részét képezik. A jegybank folyamatosan szondázza a pénzforgalmat, ha úgy látja, hogy egy-egy érme vásárlóértéke jelentősen lecsökken vagy nem használják az emberek, akkor dönt az esetleges kivonásról. Így történt ez 2008-ban az 1 és 2 forintosokkal” - közölte a Buksza kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. 

Az új érmékre azért van szükség, mert az ország hivatalos elnevezése új alaptörvény értelmében Magyar Köztársaságról Magyarországra változott január 1-jétől. A névváltás a már forgalomban lévő érméket nem érinti, azokat a jegybank nem vonja be, a Magyar Köztársaság feliratú érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak - a lépés nem jár a 2012-ig kibocsátott érmék bevonásával. Az MNB 2012-ben csak a három legkisebb címletből az öt-, a tíz- és a húszforintosokból tervez viszonylag alacsony volumenű, 10 millió darabos kibocsátást, így a lakosság elvben e címletekből találkozhat majd a forgalomban az új érmékkel. Az új érmék azonban csak lassan vehetik át az uralmat, mert ezekből a címletekből eleve sok van forgalomban.