Buksza blog

Itt az utóbbi években rendszeressé vált Szép-kártyás poszt. Vasárnapig van idő a költekezésre.

Ahogy tavaly, most is figyelmezteti a Buksza a Szép-kártyásokat. Mégpedig arra, hogy a tavalyelőtti (2013-as) keretből megmaradt összeget május végéig, azaz most vasárnapig lehet elkölteni.

A legtöbb pénzt az OTP-s kártyások hagyták az utolsó pillanatra. A bank az MTI-vel hétfőn közölte: 2013-ban összesen több mint 51 milliárd forint került a kártyákra, ebből még 1,3 milliárd forint maradt. A K&H kártyásainak 240 millió forintot, az MKB-soknak pedig 248 millió forintot kell elkölteniük vasárnapig.

George Lucas csak a második a listán, Leonardo DiCaprio pedig a tizedik.

A legnépszerűbb hollywoodi sztárok jelentős vagyonnal rendelkeznek, sokan közülük műkincsekben tartják annak egy részét. A Business Insider amerikai gazdasági lap - a Wealth-X segítségével - rangsorolta a hollywoodi műgyűjtőket.

Az első a listán David Geffen filmmágnás, aki többek között az Interjú a vámpírral című film producere volt. Becsült teljes vagyona 7 milliárd dollárra rúg, ennek a harmada, 2,3 milliárd dollár van műkincsekben.

A világ ingatlanpiacának rendes szereplőivé váltak a szigetek. Kanadában már 30 ezer dollárért - közel 7 millió forintért - is lehet kapni, de bőven 100 millió dollár - 27,4 milliárd forint - feletti szigetek is vannak a kínálatban.

Bár a világ leggazdagabb emberei közül több is vett magának szigetet - például az Oracle szoftvercég alapítójának, Larry Ellisonnak, a Virgin-csoport fejének, Richard Bransonnak, valamint a Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek is van -, a szigetvásárlás nem feltétlenül a milliárdosok kiváltsága.

A szigetek ma már az ingatlanpiac részét képezik, és nem feltétlenül kell dollármilliós árakra gondolni, legalábbis az árskála alján már 30-40 ezer dollárért is lehet kapni szigetet a Private Islands Inc. hirdetési oldal szerint, amelynek kínálatából a Business Insider amerikai gazdasági lap mellett a Buksza is válogatott.

Az árral rendelkező szigetek közül a legdrágább Thaiföldhöz tartozik. A turistaparadicsomként ismert Phukettől közelében lévő 110 hektáros Rangyai-szigetet 160 millió dollárért, közel 44 milliárd forintért hirdetik.

Emellett a legdrágábbak között van egy, a floridai partok közelében lévő, illetve egy, a karibi térségben található sziget, előbbi 110 millió dollárba (30 milliárd forint) kerül, utóbbit pedig 100 millió dollárért (27,4 milliárd forint) hirdetik.

Igen meglepő eredményeket mutat az iskolai étkeztetést felmérő, 2013-ban zárult vizsgálatsorozat, amelynek megállapításait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling által rendezett Hungalimentaria 2015 című konferencián ismertette Martos Éva, az Oszágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója.

A vizsgálat legfontosabb megállapításai:

- az étrendek átlagos energiatartalma 20-30 százalékkal alacsonyabb - a szakzsargonban úgynevezett "kiszabatnak" - vagyis a nyersanyagok alapján joggal feltételezett és elvárt szintnél,

- az étrendek sótartalma: jóval meghaladta ajánlott értéket (duplája, triplája volt),

Előfordulhat, hogy egy-egy boltban elméletileg lehet kártyával fizetni, ám ezt a lehetőséget értékhatárhoz kötik. Megtehetik?

Több kiskereskedő bizonyos összeghatárhoz köti a vásárlást - számolt be a Buksza több olvasója, és a Buksza is találkozott már hasonlóval, pékségben, trafikban, kisebb boltban egyaránt. Jellemzően 1-2 ezer forintnál húzzák meg a határt. Ez azért lehet bosszantó, ha nincs az embernél készpénz, és látja a kártyás fizetésre utaló matricát, mégis hoppon maradhat a pénztárnál.  

A kérdés egyrészt azért aktuális, mert a boltzár alól mentesülő kisebb boltok azok, amelyeknél inkább előfordulhat a kártyás korlátozás.Másfelől pedig azért, mert a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint egyre népszerűbb az úgynevezett fizikai kártyás fizetés (azaz a nem interneten bonyolított vásárlás): a forgalom és a tranzakciók száma a múlt évben negyedévről negyedévre emelkedett, összesen a múlt évben 2152 milliárd forintra rúgott a forgalom, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kártyával fizikai kereskedőnél bonyolított vásárlások átlagos összege közel 6500 forint volt.

Jogszabály nincs rá

A kérdés jogilag nincsen szabályozva. Legalábbis ez derül ki az MNB a Bukszának adott válaszából, amely szerint jelenleg Magyarországon nincs jogszabály a kártyás fizetésre vonatkozó limitekre. „Ezeket [a kérdéseket] alapvetően a kereskedők és a kereskedőknek kártyaelfogadói szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók közötti szerződések valamint a kártyatársaságok szabályai határozzák meg” – áll a jegybanki válaszban. 

Az MNB egyúttal jelezte, hogy a bankkártya-rendszerekre vonatkozó – várhatóan idén hatályba lépő - uniós rendelettervezetben lehetnek majd olyan szabályok, amelyek érintik majd ezt a kérdést. Ha pedig valóban lesznek ilyenek, akkor azokat Magyarországon is alkalmazni kell majd.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság saját blogján még februárban azt írta, mivel a kereskedőnek költsége keletkezik a kártyás vásárlásoknál, ezért meghatározhat minimális összeget, de ezt előzetesen tudatnia kell a vásárlókkal. Az NFH tehát nem jogszerűtlen a minimális összeghatár kikötése.

Gyakorlatban ez hogy néz ki? 

Tehát az MNB szerint nincs jogszabály, amely a kérdés szabályozná, az NFH szerint pedig nem jogszerűtlen limithez kötni a kártyás vásárlást. Mindez a dolog jogi része, a gyakorlatban azonban a kártyatársaságok, és a bankok szabályozzák a kérdés.

Az egyik legnagyobb kártyaársaság, a Mastercard szerint a kereskedő nem korlátozhatja a kártyás vásárlást. Az általános szerződési feltételei alapján a bankkártyát elfogadó kereskedőknek nincs lehetőségük arra, hogy értékhatárhoz kössék a kártyás fizetést. „Ha a kártyabirtokos azt tapasztalja, hogy a kereskedő ilyen módon korlátozza a bankkártya használatát, a kártyát kibocsátó bankjához érdemes fordulnia, náluk tehet panaszt" - közölte a kártyatársaság. 

A MasterCard jelezte azt is, hogy minden esetben megvizsgálja a beérkező panaszokat és szükség esetén kapcsolatba lép az illetékes pénzintézettel. Ha a cég azt látja, hogy egy-egy szolgáltató - jelen esetben a kereskedő - eltér a szerződéstől, akkor a hatályos jogszabályoknak és a saját belső szabályainak megfelelően lép fel. A cég célja, hogy a vásárlóknak ne kelljen többet költeniük vcsak azért, mert épp nincs náluk készpénz.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hivatalos: a politikusok kapják a legmagasabb fizetést

Az ország fele buszozik

Nagyon jól járunk a bankkártyás szigorral

Amikor az ásványvíz átver​

Az egyik legszomorúbb statisztika

Egy trafikos kikerülte a boltzárat, mégpedig úgy, hogy piacot csinált a dohányboltból.

Az Atv.hu talált rá az egyik kelet-magyarországi városban trafikot működtető vállalkozóra, aki ugyan nem akart nyilatkozni, de annyit elmondott, hogy törvényes megoldást talált a vasárnapi boltzár elkerülésére. Mégpedig úgy, hogy piaccá nyilváníttatta a boltját. A piacokra pedig nem vonatkozik a boltzár. 

Azt mondta: „Pikáns, de törvényes megoldás. Egy hétig olvastam a jogszabályt, mire megtaláltam.”

Az érintett önkormányzatnál a portál szerint tudnak a piaccá vált trafikról, ám az illetékes jegyző nem volt elérhető, ezért nem nyilatkozott az ügyben. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Az NGM szerint esélytelenek a sparos kutak

Az OTP megkezdte a devizahitelesek kifizetését

Szesztilalmas trükk vs. vasárnapi boltzár

Megmenekülhetnek a benzikutas Sparok? 

Próbálják magukhoz kötni a vásárlókat. A megoldás lényege: aki a hét második felében vásárol, cserébe később kedvezményt kaphat.

Még boltzár életbe lépése előtt a Buksza azt prognosztizálta, hogy a szabály életbe lépése utána felértékelődnek a pénteki, szombati akciók, tehát az áruházláncok azokon a napokon komolyabb akciókkal próbálják elcsábítani a vásárlókat, és emellett újabb megoldásokkal is előjöhetnek.

Nem kellett sokat várni egy, eddig nem, vagy ritkán alkalmazott, de logikus lépésre.

Az EU-s állampolgárok 730 millió eurót spórolnak, a boltosok - áttételesen pedig a vásárlók - pedig 6 milliárd eurót takarítanak meg az új kártyaszabályokkal.

Az Európai Parlament egy hete döntött a bankártyadíjak maximalizálásáról. Uniós szinten eurómilliárdokat takarítunk meg a lépéssel.

A szaktárca Bukszának adott válasza szerint a benzinkutas Sparoknak sincs kegyelem.

Bár a vasárnapi boltzárról szóló eredeti jogszabály megengedi, hogy a benzinkutakon működő boltok vasárnap, a többi napon pedig este 10 és reggel 6 óra között nyitva legyenek. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője azonban benyújtott egy törvényjavaslatot, amely átírta ez a szabályt. (A cikk eredeti verziója még azelőtt készül, hogy a parlament elfogadta volna a módosítást, kedden azonban megszavazták a képviselők, ennek megfelelően frissítetttük a cikket.)

A módosítás lényege leegyszerűsítve: azoknak a benzinkuztakon kialakított boltoknak is be kell zárniuk a kérdéses időszakban, amelyek nem árulnak üzemanyagot. A Buksza a módosítás megjelenése után arról írt, hogy elméletileg kikerülhetik a szabályt az érintett boltok, mégpedig úgy, hogy mondjuk flakonos kiszerelésben árult üzemanyagot árulnak - ahogy teszi azt sok-sok üzlet a motorolajokkal. (A módosítás egyébként nem nevesíti a Spart, de lényegében azoknak a Spar Expresszeket érintené érzékenyen a módosítás, amelyek OMV-kutakon nyíltak az elmúlt években. A Sparnak nyolc ilyen kútja van jelenleg.)

Árverésre megy többedmagával az egyik leghíresebb amerikai pénzérme: az 1804-es ezüstdolláros.

A májusi árverésen a becslések szerint 8-10 millió dollárért - 2,3-2,9 milliárd forintért - kelhet el az érme, amelyet az árverést beharangozó - a nemzetközi sajtóban (New York Daily News, Telegraph, Coin Week stb.) - megjelent cikkek az érmék királyának neveznek vagy egyszerűen az egyik leghíresebb érmeként emlegetik.

Az árverésen lesznek még más érmekülönlegességek: például egy 1794-es jelölésű ezüstdolláros, de aranydolláros is szerepel a listán.

Összesen több mint 600 érmét árvereznek el, a becslések szerint az összbevétel 100-200 millió dollárt - 29-58 milliárd forintot - is elérheti.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!

Például a komáromiak. Nem kell más tenniük, mint átmenni a Duna-hídon, és máris elérhető például egy Tesco, de az esztergomiaknak sem kell messzire menniük egy diszkontért. Igaz, Szlovákiában euróban kell fizetni.

Vasárnaptól életbe lép a nagy vihart kavart vasárnapi boltzárról szóló törvény. Az új szabály lényege, hogy a nagyobb boltok vasárnap nem nyithatnak ki, a többi napon pedig este 10-től reggel 6-ig kell lehúzniuk a rolót.

A határhoz közel lévő települések és városok lakóinak azonban minimális kényelmetlenséget jelent a lépés. Vegyük például a komáromiakat, akiknek csak át kell menniük a Duna-hídon, ott lesz mindjárt egy Tesco-hipermarket. Komárom magyarországi részéről 5-10 kilométerre van az érintett áruház, amely reggel 6-tól este 10ig nyitva van vasárnap is.

Bár eredetileg a benzinkutakon lévő boltok mentesültek volna a vasárnapi boltzár alól, egy törvénymódosítás viszont keresztbe tenne nekik. Elméletileg azonban lehet megoldás? A szaktárca válaszára még várunk.

Bár vasárnapi boltzárról szóló - most vasárnap életbe lépő - törvény ugyan kész, a végrehajtási rendelet, amelynek számos részletszabályt kell tisztáznia, még nem született meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI szerint azt ígérte, a hét második felében készen lesz ez a jogszabály.

Közben a benzinkutakon működő boltok helyzete kétségessé vált. Az eredeti jogszabály ugyanis megengedi, hogy ezek az egységek vasárnap, a többi napon pedig este 10 és reggel 6 óra között nyitva legyenek. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője azonban benyújtott egy törvényjavaslatot, amely lakatot tenne az érintett boltok egy részére.

Az étteremmel kombinált boltok sem menekülnek.

A VII. kerületben érvényes éjszakai szesztilalmat az egyik - Rákóczi úton lévő - nonstop úgy játszotta ki, hogy létesített egy büfét, amely kvázi étteremként (melegkonyhával) működik. Mivel étterem is, ezért árusíthat alkoholos italt, míg több konkurens bolt - amelyeknek nincs melegkonyhája - nem.

A Bukszában felmerült, hogy ez a modell akár a vasárnapi boltzárnál is működhet. De nem. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Buksza kérdésére azt mondta: a melegkonyhában készített ételek eladása vendéglátásnak számít, ezért a boltzár nem vonatkozik erre a tevékenységre, tehát ez működik vasárnap és a többi napon este 10 és reggel 6 óra között is.

Van 2 papíros csomag is 20 dollárért, azzal pedig 1-1 cigi már 2800 forint lenne - szintén a dohány ára nélkül. Mondjuk a Shine papírjait vásárló dohányosokat valószínűleg nem érdekli a dohány ára.

Majdnem mindent vittek.

"Hogy a kisfiam karácsonyi ajándékait, perselyét, cipőit elvittétek az minősíthetetlen, de hogy még az utolsó k..va fogkrémre is szükség volt, akkor azt legközelebb inkább kiteszem a kapu elé" - - írta az esztergomi Szamár-hegyen élő nő a Facebookon, miután betörtek hozzá.

"Kérem többé se a kerítést, se az ablakot ne tegyék tönkre, - nem érdemes már - hogy legalább a kutyáimat ne a mezőről szedegessem össze" - írja, és a posztjában figyelmezetei a környéken lakókat, hogy vigyázzanak, mert a környéken betörők garázdálkodnak.

"Ha ezen volt intézmények korábbi adatbázisában az elszámoláshoz szükséges információk esetlegesen hiányosak vagy nem volnának meg, az elszámoláshoz egy MNB-rendeletben szabályozott becslési  eljárást kell alkalmazni, illetve a felszámoló intézmény kiegészítő adatokat kérhet be az érintett fogyasztóktól" - áll a jegybanki válaszban.

Az elszámolási értesítők megküldése – a kedvezményesen végtörlesztett ügyfeleket kivéve – automatikusan történik a devizaalapú hitelesek esetében április 30-ig, a forintalapú és ténylegesen devizában törlesztett hiteleseknél pedig augusztustól szeptemberig.

Március 1-től, azaz most vasárnaptól több Lidl-egység hosszabb ideig lesz nyitva. Alapesetben a boltlánc üzletei 7-től este 9-ig, de közel 40 - többségében budapesti - bolt 7-től este 10-ig lesz elérhető. Bár a boltlánc a lépést nem indokolta, de minden bizonnyal a március közepétől életbe lépő vasárnapi boltzár áll a háttérben. Az cikk megjelenése után a Lidl jelezte, hogy a Buksza által először közölt - egyébként a boltlánc oldalán szerdán este elérhető - listához képest kicsit változott a különböző boltok nyitvatartási ideje. A Buksza az alábbiakban közli a friss listát.

Az alábbi boltok tartanak majd nyitva 7-től este 10-ig vasárnaptól:

• Budapest, III. Bécsi út 325–337.
• Budapest, III. kerület, Huszti 20.
• Budapest, III. Szentendrei u. 251–253.
• Budapest, IV. kerület, Megyeri út 53.
• Budapest, IX. Gubacsi út 34.
• Budapest, IX. Lobogó u. 12.
• Budapest, XVIII. Üllői út 379–381.
• Budapest, VI. Bajcsy Zsilinszky út 61.
• Budapest, VI. Király u. 112.
• Budapest, VIII. Leonardo da Vinci u. 23.
• Budapest, VIII. Teleki tér 1.
• Budapest, X. Üllői út 112.
• Budapest, XI. Bartók Béla út 47.
• Budapest, XIII Béke u. 2–4.
• Budapest, XIV. Mogyoródi út 23–29.
• Budapest, XIX. Báthory u. 6.
• Budapest, XV. Erdőkerülő u. 36.
• Budapest, XV. Régi Fóti út 1.
• Budapest, XVI. János utca 196.
• Budapest, XVI. Újszász u. 47/b.
• Budapest, XVII. Pesti út 2.
• Budapest, XVII. Pesti út 237.
• Budapest, XVIII. Margó Tivadar u. 83.
• Budapest, XVIII. Nagykőrösi út 35–38.
• Budapest, XXI. Ady Endre út 58.
• Budapest, XXII. Nagytétényi 216.
• Budapest, XXIII. Ciklámen u. 3.
• Debrecen, Derék u. 31.
• Debrecen, Faraktár utca 58.
• Eger, II. Rákóczi Ferenc út 141.
• Kecskemét, Szolnoki út 18.
• Szeged, Makkosházi krt. 21.
• Szeged, Szabadkai út 1/c.
• Székesfehérvár, Balatoni út 21.
• Székesfehérvár, Farkasvermi köz 1.
• Székesfehérvár, Mártírok útja 11.
• Szentendre, Dózsa Gy. út 20.
• Szigetszentmiklós Csepeli út 16/A

További két bolt (egy mosonmagyaróvári és egy körmendi) pedig reggel fél 7-től este 9-ig tart majd nyitva.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

A gatyája is rámehet a feledékenységre

Így adózik a cigi

Így néz ki az új 20 eurós

Munkanélküiség, ahogy még nem látta

Komplett falu kiadó

A jegybanki kontroll alá vont Buda-Cash brókercégnél lévő összegekre mostani árfolyamon 6,12 millió forintig jár kártalanítás, de a védett összeget nem feltétlenül kapja meg a károsult. Például egy pontosan 6,12 milliós befektetésből csak 5,6 millió maradhat.

Akár 100 milliárd forintra rúghat a Buda-Cash brókercég okozta kár a Magyar Nemzeti Bank hétfői bejelentése szerint, és több mint százezer lehet az érintettek száma a brókercéghez tartozó bankok ügyfélállományát is figyelembe véve.

Sokkal több konkrétumot egyelőre nem tudni, így azt sem, hogy mekkora a kár pontos összegabból mennyit lehet megmenteni, valamint azt sem, hogy mennyi jár vissza az ügyfeleknek. Számos nyitott kérdés mellett azonban az biztos, hogy az ügyfelek a pénzük egy részét visszakapják, akár a brókercéggel, akár a cégcsoporthoz tartozó bankokkal állnak kapcsolatban.

Egy doboz cigaretta árából 537 forint az adó. Négy év alatt a nettó ár nagyobb mértékben nőtt, mint az adótartalom.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Demeter Márta MSZP-s országgyűlési képviselőnek adott válaszában közölte, hogy egy doboz cigaretta árában tavaly 537 forintot tett ki az adó.

Az 537 forint jelentős emelkedést jelent az elmúlt éveket nézve, 2010-ben még csak 349 forintot adózott egy doboz cigaretta. Miközben az adótartalom 54 százalákkal nőtt, a KSH inflációs kosarában szereplő cigaretták nettó ára 70-100 százalékkal emelkedett, amiben az árrés bővítésének főszerepe volt. Az alábbi adatgrafikákon látható a 2010 óta bekövetkezett drágulás.

Ellenőrzés nélkül a vagyonnyilatkozatok kitöltése könnyen üres rituálévá silányul - ezt állapította meg a magyar gyakorlatról az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) . A kritika jogos, hiszen évek óta politikusok, állami szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatát menetrendszerűen nem igazán ellenőrzi hivatalos szerv, arról nem beszélve, hogy a vagyonnyilatkozatok sokszor kézzel kitöltött fecnik. Átláthatatlanok, nincsenek rendszerbe szedve stb.

A jelek szerint azonban a változás lesz: a kormány honlapján megjelent Nemzeti Korrupcióellenes Program, amely egy elektronikus rendszer létrehozását vetíti előre, és egy ellenőrzési szerv felállítása is benne van a pakliban. (A tervezet itt érhető el - pdf -, itt pedig - zip formátumban -, és a 37. oldalon szerepel a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó rész.)

Az egyik drogérialánc üzletében nem volt kapható az a termék - Vix Active granulátum - amellyel már korábban simán kitisztitottuk a lefolyót.

 Miért pont bankjegyekkel készítetted a  diplomamunkádat?

 A mesterszakos végzős munkámnak  mindenképp  valami komolyabb projektet  szerettem volna  választani. Alapképzős  diplomám a Szörnyhatározó  című könyv volt,  amit magam írtam, tördeltem, és    illusztráltam, szintén rézkarcokkal. Ez  megvolt, utána  más jellegű kihívást  kerestem, adódott az  értékpapírok  tervezése, ami akkor még ismeretlen  terület volt számomra. A két munkát az  illusztráció  technikája és stílusa köti  össze, azonban a  papírpénzek egészen  más tervezői hozzáállást  igényel Azon túl, hogy szakít a  hagyományokkal a  bankjegysorozatod, miért állatokat és  növényeket választottál? És miért pont  azokat?

 Szerettem volna a tradicionális komoly  portréknál  egy kicsit lazábban kezelni a  pénz grafikáját. Az  állatvilág  kimeríthetetlen, általános téma és  alkalmas rá, hogy szerethetővé tegye a  bankjegyeket. Gyakran rajzolok állatokat, így nem volt igazán kérdéses, hogy mi fog a címletekre kerülni. A növényekkel pedig tájépítész szakon kerültem közelebbi viszonyba, több munkámban is szerepet kaptak. A bankjegytervekre került fajokat egyrészt személyes preferencia alapján választottam ki, a peléhez például mindenképp ragaszkodtam. Emellett van benne logika: előre eltervezett sorrend szerint történt, a növekvő címletek értékéhez megfelelő állatokat társítottam.

Mennyi idő alatt készült el a teljes sorozat, az első ceruzavonástól a végső tervig?

A munka 2014 februárjában kezdődött kutatással.  Majd jött a sorozatterv elkészítése, ez kulcsfontosságú fázis volt. Meghatároztam az állatok pozícióját, a feliratok és a címérték elhelyezkedését, ez kellett ahhoz, hogy egységesek legyenek az alkotások. Ezeket a terveket felnagyítottam, és előkészítettem a rézkarcoláshoz. Egy grafika elkészítése vázlatokkal együtt egy hétig tartott, így épphogy készen lettem mindennel a júniusi a diplomavédésig. Meg kell hagyni, hajtós volt: fél év nagyon kevés idő egy ilyen összetett feladathoz.

Kaptál már jegyet a munkádra?

Igen, jelest. De az osztályzatnál sokkal fontosabb teljesítménynek tartom, hogy végig tudtam csinálni, amit célul tűztem ki magamnak. A megszerzett tapasztalatok sokkal többet érnek egy osztályzatnál.

Vagyis? Még laikus szemlélő számára is elég profinak tűnnek a bankjegyek. Azért az nem kézenfelvő, hogy egy grafikus képben legyen a bankjegytervezéssel…

Az egész folyamat nagyon sok újdonságot jelentett, például megismerkedtem Czeglédi Gábor rézmetszővel, aki rengeteget mesélt a bankjegyek készítésének folyamatáról. Ennek főszerepe volt abban, hogy rendszerben lássam a dolgokat, és el tudjak vonatkoztatni a kötöttségektől és szabályoktól. A tervezésben is nagyon nagy örömömet leltem, de a legszebb pillanat az volt, mikor elkészült az első tökéletesen illesztett nyomatom.

A Behance oldala egy tökéletes fórum arra, hogy ismertebb legyél. Mióta fent van a munka, azóta volt megkeresésed cégektől vagy bárhonnan, hogy rajzolj/tervezz/készíts nekik valamit? Például valamelyik ország nemzeti bankjától, akár a magyartól? (A Behance egy nemzetközi közösségi oldal, amelyen elsősorban kreatív emberek, művészek - például fotósoknak, grafikusoknak - teszik közzé munkájukat.) 

Igen, többen megkerestek már, volt aki logótervezéssel, illusztrációval, vagy meghívó tervezésével. Más is volt, de erről egyelőre nem beszélhetek.

Akkor csak annyit: külföldről is jött megbízás? Esetleg bankjegyekre is?

Külföldiek is, konkrét bankjegyekre még nem.

Melyik a kedvenc magyar bankjegyed? Mármint melyik tetszik a legjobban?

Horváth Endre százezer pengősét nagyon szeretem, bár úgy tudom ő kevésbé sorolta a legjobbjai közé, mert a gyorsan inflálódó pengők már nem metszet-mélynyomtatással készültek.

Hogy tetszik neked az új magyar tízezres?

Nekem tetszik! Talán kicsit kevesebb díszítés is elegendő volna, de szerintem szép élénk a színe, és szeretem hogy friss. Jó a változatosság.

Sokat használod - abban az értelemben, hogy az életben inkább készpénzzel vagy kártyával fizetsz?

Attól függ éppen melyikből van,de ha már választani kell, készpénzzel jobban szeretek, sokkal kifejezőbb. Így ritkábban válok meg nagy címletektől, mint bankkártyás fizetéskor.

Miket rajzolnál, terveznél a mostani forintbankjegyekre, ha csak rajtad múlna?

Növényeket és állatokat! Megvalósítanám az elvetett vázlatokat. A mostani koncepcióm forinttal is működhetne, persze ez esetben más fajokat választanék, az euróra szándékosan kerültek olyan állatok, amik egész európára jellemzők.

A peléhez ragaszkodtál az eurók esetében, a forintnál is szerepet kapna? Melyik állat vagy növény lenne rajta biztosan egy forintsorozaton?

Nem tudom, abban viszont biztos vagyok, hogy vadállatokat rajzolnék a forintbankjegyekre is, nem háziállatokat.

Mit szeretnek a német cégek?

Azt nem lehet tudni, hogy a boltláncokat, köztük a német diszkontláncokat (Penny Market, Aldi, Lidl) érzékenyen érintő kormányzati lépések, vasárnapi boltzár, veszteséges működés tilalma, élelmiszerlánc-felügyeleti díj is szóba került volna Angela Merkel és Orbán Viktor között. A kancellár a látogatásán jelezte, hogy a német befektetők a kiszámíthatóságot szeretik. Azt mondta, hogy a német gazdasági szereplők értékelik a megbízható keretfeltételeket, és ha ezek adottak, akkor hűséges befektetők.

Márpedig a kiskereskedelmi láncokat sújtó lépések inkább kiszámíthatatlan környezetre utalnak, inkább megbízhatatlan keretfeltételeket jelenthetnek. Gabriel A. Brennauer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója hétfőn az MTI-nek azt mondta: a kancellár és a magyarországi német vállalatok vezetői között folytatott megbeszélésen az ügyvezető igazgató nyilatkozata szerint a kancellár "igen nagy érdeklődést tanúsított" a Magyarországon működő cégek helyzete és elvárásai iránt.

A Vs.hu szerint komoly beruházások előkészítéséről is szó volt Angela Merkel német kancellár hétfői látogatásán. Egy magyarország BMW-gyárról is szó volt a lap szerint, ám ezt a BMW szerdán cáfolta. 

A Vs.hu magyar kormányzati és német gazdasági forrásokra hivatkozva kedden azt írja:  

- a BMW gyárat hozna Magyarországra, konkrét helyszín még nincs.

Emellett:

- a Mercedes újabb gyárat létesítene

- a Simens beszálllhat a paksi atomerőmű bővítéséve

- a német-francia kézben lévő Airbus szállíthat helikoptereket Magyarországnak

- az állam beszállhat a német RWE többségi tulajdonában lévő Mátrai Erőműben.

A Vs.hu értesülését azonban szerdán a BMW és a Mercedes is cáfolta. Az Index számolt be arról, hogy a BMW és a Mercedes is cáfolta a magyarországi fejlesztéseket. A BMW szóvivője azt mondta: nem tervezik és nem fontolgatják egy új magyarországi gyár építését. A Mercedes tulajdonosa, a Daimler pedig egy közlemény adott ki, amely szerint „a lehetőség a kecskeméti gyár kibővítésére valóban létezik. Ez ettől még igaz. De ennél többről jelenleg nincs szó."

A Vs. hu cikkét itt olvashatja el, az Indexét pedig itt.