A statisztikák szerint látványosan javulnak a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatok. Ám a részletes adatokat vizsgálva kiderül, hogy a közmunkaprogram nagyon torzítja az adatokat. A munkanélküliség akár 10 százalék lehetne nélküle.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb - szerdán kiadott - jelentése szerint 2014-ben 7,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 2,5 százalékpontos javulást jelent éves szinten. Emellett az utolsó negyedévben mért 7,1 százalékos ráta is 2 százalékpontos javulást jelent. A munkanélküliségi ráta mellett szintén javult a foglalkoztatottság, 2014 utolsó negyedévében 4,101 millió foglalkoztatott volt, ami 208 ezerrel (5 százalékkal) haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
A statisztika jelentős javulást mutat, nem csoda, hogy a kormány diadalmasan nyilatkozott a munkaerő-piaci adatok megjelenése után. A szerdán megjelent adatokat kommentálva Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a köztévének azt mondta: egészséges folyamat indult el a munkaerőpiacon, 1992 óta nem fordult elő, hogy a foglalkoztatottak száma 11 hónapon keresztül 4 millió fölött legyen. Az államtitkár szerint nagyon fontos, hogy a foglalkoztatás bővülésének motorja a versenyszféra, és nem a közfoglalkoztatás vagy a migráció. "Eddig a közfoglalkoztatottak 13-14 százaléka tudott tartósan, vagyis 180 napon túl is a versenyszférában elhelyezkedni, amit Czomba Sándor szerint lehet soknak és kevésnek is nevezni, de vannak térségek, ahol a közfoglalkoztatáson kívül csak a segélyezés maradna" - mondta Czomba Sándor.
Más kép
A részletes statisztikákat megnézve azért jóval árnyaltabb a kép, a közmunka ugyanis nagyban torzítja az összképet. Az tény, hogy a közmunkásokat leszámítva is nőtt a foglalkoztatottság a múlt évben. 2014 utolsó negyedévében 3,963 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami 115 ezerrel, közel 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
Ugyanakkor a közmunkások száma a múlt évben 160-178 ezer fő között mozgott a négy különböző negyedévben, ez pedig számottevően javítja a statisztikát. Ha az adatokat úgy korrigáljuk, hogy a valódi munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó közmunkásokat, vagyis az összes közmunkás 85 százalékát hozzáadjuk a munkanélküliek számához, akkor egész más munkanélküliségi ráta adódik a múlt évre. A közmunkások számával korrigálva nem 343 ezer, hanem több mint 480 ezer munkanélküli lett volna tavaly, ez pedig már nem 7,7 százalékos, hanem közel 10 százalékos munkanélküliségi mutatót jelentene.
Hasonló következtetésre jutott korábbi adatok feldolgozásával tavaly októberben publikált cikkében a Portfólió.hu. A gazdasági portál akkor azt írta (fizetős tartalom): "Ha a közmunkásokkal korrigált adatra tekintünk, látszik, hogy 1-3 százaléknyi eltérés is van a mutatók között. Ezek alapján úgy tűnik, hogy noha valóban elkezdett tavaly év végéhez képest csökkeni a munkanélküliek aránya, a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával azért még messze magasabb szinteken jár, mint a KSH által legutóbb publikált adat. Míg az augusztusi adat május-július időszakra 7,9 százalékon járt, a korrigált mutató ugyanakkorra 11,1 százalékot mutatott."
További bővülés?
Összességében az látszik, hogy a százmilliárd forintos nagyságrendű tételt jelentő közmunkaprogram fenntartásával a kormány lényegében javítja a statisztikákat. A közmunkások nagy része ugyanis nem találna munkát, és segélyre szorulna.
A közmunkaprogram keretében az amúgy is kifizetendő segély helyett kvázi fizetéshez jutnak, a kormány pedig javuló adatokat kap cserébe. Bár több tanulmány, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) elemzése azt mondja, hogy a közmunka nem igazán hatékony, a kormány várhatóan kitart mellette, sőt.
A Magyar Nemzeti Bank decemberben megjelent inflációs jelentésében azt írta, a versenyszférában mérsékelt foglalkoztatásbővülés várható, a nemzetgazdaság foglalkoztatásában pedig meghatározó lesz a közfoglalkoztatás. "Az erre vonatkozó kormányzati bejelentések alapján a közfoglalkoztatásban részt vevők száma 2016-ra 260 ezerre növekedhet" - írja a jegybanki elemzés.
Ebből pedig az is következik, hogy a kormány a gazdasági növekedés során valódi foglalkoztatásbővülés mellé a közmunkaprogram felduzzasztásával tovább javítja majd a statisztikát.
Pedig nem hatékony
Tehát a tervek szerint a kormány kitart a közmunkaprogram mellett, annak ellenére, hogy a kutatók szerint ez a megoldás egyáltalán nem hatékony. Az említett MTA KRTK KTI-s dolgozat szerint közmunkások alig több mint 10 százaléka talál munkát az elsődleges munkaerőpiacon fél évvel a közfoglalkoztatás befejezése után, és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken.
"Minél többször és minél hosszabb ideig közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen" - állítja a tanulmány, amely szerint nem a közfoglalkoztatás a megoldás, hanem a kiszámítható makrogazdasági környezet, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a bérköltségek (járulékok), csökkentése illetve a leghátrányosabb térségek komplex fejlesztése, tőkevonzó képességének erősítése. Emellett a munkaerőpiac kínálati oldalán is változtatásokat javasolnak a kutatók, szerintük az oktatás-és munkaerőpiac jobb összehangolása mellett a leginkább rászorulókat aktív munkaerő-piaci programokkal és az esetleges költözés-ingázás támogatásával lehetne segíteni.
A közmunk gyakorlati problémáiról beszélt a napokban Németh István, a Baranya megyében található Gyöngyfa polgármestere is. A település vezetője lemondott posztjáról, szerinte ugyanis a közmunkának semmi értelme, hiába költ rá százmilliárdos nagyságrendű összeget a kormány. A Népszabadságnak Németh István azt mondta: "Úgy éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom, a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét."
Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!
Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:
Íme az idei lomtalanítási naptár
Az adók paradicsoma Magyarország
Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot
Ezek Kecskemét legdrágább villái
Ezek Budapet legdrágább villái
Így néz ki a rezsigyilkos ház
Új adó - megutálták a napelemeket
Egy ház árát bukják a szakiskolások
Forrás: Origo
Forrás: Mindenár.hu
Utolsó kommentek