Buksza blog

Egy üveg Macallan whiskyért 140 millió forintnak megfelelő összeget adtak. Ez az új rekord. 

- A Sotheby's aukciós ház Hong-Kongban tartott hétvégi árverésén egy üveg Macallan márkájú whisky 630 ezer dollárért kelt el, ez 140 millió forintot jelent. 

Forrás: CNN Money

- A 140 millió forintos whiskey 70 centi magas, 6 literes kristályüvegét 17 ember 50 órán át készítette, ebből a kiadásból mindössze 4 üveg gyártottak.

- Ezzel megdőlt a világcsúcs, 2010-ben 460 ezer dollárért vittek el egy, szintén Macallan márkájú whiskyt.

- A Macallan kevésbé spéci termékei itthon is elérhetőek, jellemzöen 10 és 20 ezer forint között mozog egy palack. 

Ha tetszett a fenti poszt, vagy a többi poszt, akkor szeresse a Bukszát a Facebookon! 

Korábbi Buksza-posztok: 

Ezeket a játéktraktorokat vegye el a gyerektől!

Egyetlen foglalkozás fizet jobban a politikánál - Fejenként 1,2 milliót keresnek a politikusok

Mennyiért lehet úszni Budapesten? 

Negatív kamattal ketyeghet a közszolgák lakáshitele

Miért pénzkidobás a lúgos víz?

Ezt a zsírégetőt el kell felejteni, mérgező lehet!

Cserpes vs. McDonald's: megmérkőznek a saláták

Tíz év alatt 15 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban forgalmazott a cigaretták nikotinhozama. A gyártók szerint az időjárás a hibás, a tanulmány készítői szerint nem.

1999 és 2011 között 15 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a cigaretták nikotinszintje - derül ki egy, az Oxford Journalban megjelent tanulmányból.

Az 1998 és 2012 között készült kutatás szerint a négy vezető cigarettagyártó termékeinek átlagos nikotinhozama (nikotinszintje) jelentösen emelkedett: a vizsgált időszak elején, 1999-ben volt a legalacsonyabb, szálanként 1,65 milligrammot tett ki, ám 2011-ben már 1,89 milligrammot mértek. Ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

Ha otthon marad a szatyor, a pénzbe kerülő áruházi zacskók helyett használjuk az áruházi dobozokat pakolásra, szállításra - azok ugyanis ingyenesek.

Sokakkal, így a Buksza szerzőivel is előfordul, hogy a bevásárlás során a boltban, legrosszabb esetben a pénztárnál derül ki, otthon maradt a szatyor. Korábban ez nem volt gond, a boltok jellemzően ingyenesen adtak zacskókat, ma azonban már megkérik az árát.

Mérettől, bolttól, anyagtól függően 25-500 forintba kerülnek a reklámszatyrok, a sima néhány termék elvitelére alkalmas nejlonzacskókért is elkérhetnek 50-95 forintot. Ezt azonban meg lehet spórolni.

Bár sokan környezetbarát megoldásnak tartják a sokszor drágább gyökeres karácsonyfát, egyáltalán nem biztos, hogy valóban az - állítja a hatóság. Például a növénynek biztosan nem tesz jót. Ha mégis a gyökeres fa mellett döntünk, akkor az alábbiakra figyeljünk oda - legalábbis jövőre.

A gyökeres fenyők védelmében tett közzé érdekes figyelmeztetést pénteken a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kertészeti igazgatósága. A javaslatok kétségtelenül aktuálisak, de leginkább jövőre hasznosíthatóak, mivel a gyökeres fát hónapokig kell felkészíteni a karácsonyra.

Forrás: Origo

A világ nyolc legdrágább jachtjáért összesen több mint 600 milliárd forintot fizettek a tulajdonosok. A három dobogós jacht pedig több mint 300 milliárdba került. Az elitnyolcasban az orosz milliárdosok vannak többségben.

A Business Insider amerikai lap minden idők legdrágább hajóiról készített összeállítást. A 8 jacht össszesen közel 3 milliárd dollárba került. Jelenlegi árfolyamon ez 632 milliárd forintnak felel meg. A tulajdonosok összetétele egyoldalú, a hajók többsége orosz milliárdosok kezében van. Ezen belül a három legdrágább hajó összesen 1,44 milliárd dollárba, 312 milliárd forintba került. (Ez a jövő évre tervezett költségvetési hiány közel harmada.)

3. Serene (cca. 71,6 milliárd forint)

Forrás: Business Insider

- Az oxigénnel dúsított vízhez hasonlóan csodaszerként árulják a lúgos vizet, pedig csodára nem képes, a szomjoltáson kívül lényegében semmire

- Vödörszám kellene inni ahhoz, hogy legyen hatása

- Nem beszélve arról, hogy fillérekből előállítható otthon

Literenként 100-300 forintért rendelhető az interneten, de több, utcáról elérhető boltban is kapható a lúgos víz, amelyet az oxigénnel dúsított vízhez hasonlóan csodaszerként emlegetnek a hirdetésekben.

Az oxigénnel dúsított vízről a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. elemzése alapján a Buksza a közelmúltban megírta, hogy pénzkidobás, most kiderült, hogy a lúgos víz sem tűnik túl jó vásárnak.

Bár kiváló helyen van a Blaha Lujza téri Spar, a sorban állás elveheti a kedvét a vásárlóknak. A versenytársak gyorsabbak. 

A Blaha az egyik legforgalmasabb csomópont Budapesten, tudják ezt az áruházláncok is. A volt Corvin áruház aljában Spar üzemel, srégen vele szemben egy CBA Cent van. Pár száz méterre az Astoria felé egy Tesco Express, a másik irányba, a Keleti felé egy Aldi, a Népszínház utca végén pedig egy Lidl is alternatívát jelenthet. 

Régen is fontos csomópont volt a Blaha (Forrás: Wikipedia)

A szóban forgó boltok közül talán a Spar van a legjobb helyen, ám, aki ide készül a munka utáni órákban, készüljön fel a sorban állásra. A Buksza több alkalommal is vásárolt hétköznapokon 17-18 óra körül, rendszerint 6-10 percet kellett sorban állni. Hasonló volt az eredmény a Tesco Express Kazinczy utcánál lévő egységében. 

A CBA Cent hasonló napszakban 5 perc alatti  eredményt ért el. A másik két diszkontban 3-5 percen belül sorra lehet kerülni. Utóbbiaknál több esetben is hamar feltorlódott a sor, de ekkor csengetnek a kollégáknak, és gyorsan beáll a pénztárba egy új ember, így gyorsan véget vetnek a sorban állásnak. 

A Sparban ez nem mindig megoldás, az említett csúcsidőben ugyanis gyakran az összes pénztár üzemel, a pénztárosok pedig láthatóan hajtanak. Egyszerűen kevés a pénztár. Hely pedig lenne rá, mert elég nagy a tér. Ellentétben a Tesco Express-szel, ahol szintén gyakran alakul ki hosszabb-rövidebb sor, de ott helyhiány miatt képtelenség több pénztárat kialakítani. 

Elherdálta a pénzt két alapítvány, amelyek gyerekmentésre kérték az 1 százalékokat az adózóktól. Közel 1 milliárdból mindössze 68 millió ment az eredeti célra.

Bár sokan úgy gondolják, hogy az szja-jukból felajánlható 1 százalékkal valódi segítséget jelentenek a rászorultaknak, ez nem minden esetben van így - derült ki a Magyar Pénzügyi - Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének ülésén. 

Dr. Varga András, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) osztályvezetője előadásában két alapítvány példáját ismertette. Az alapítványok gyermekmentésre, beteg gyermekek családjának támogatására, és kórházak fejlesztésére kértek pénzt. Négy év alatt kaptak is összesen 1 milliárdot, ám ebből mindössze 68 millió jutott el a gyerekekhez, illetve az említett célokra.

Többi másra kellett. "A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy hívószó volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta Varga. 

A fennmaradó több mint 900 millió forint többek között eszközberszerzésre, elegáns lakóparki lakás bérlésére, autóvásárlásra, illetve az 1 százalékok megszerzéséhez szükséges reklámokra ment el. 

Az elmúlt több mint egy évtizedben évente rendre nőtt az áram ára. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó áramfogyasztás összevissza változott, egyszer csökkent, máskor pedig nőtt. Az átlagot bemutató statisztikák szerint pedig a átlagjövedelem durván 10 százalékát vitte el az áramdíj. Infografika - főszerepben az árammal.

November 1-től kevesebbet kell fizetni a rezsiért, ezen belül is az áramért. Ezért a Buksza átnézte és összevetette az elmúlt évek háztartási áramfogyasztásáról, és az áramárak alakulásáról szóló statisztikákat.

A kérdés, hogy lesznek-e további kutak, ahol megveti a lábát a élelmiszerlánc. Logikus lenne.

A XI. kerületi Kondorosi út és a Fehérvári út kereszteződésében lévő benzinkútra napok óta ki van aggatva egy molinó, amely szerint a Spar boltot nyit a benzinkúton (a volt shop helyén), vasárnap pedig lázas nyitás előtti készülődés folyt a boltban. Az üzlet hétfőn - október 14-én nyit -, ezért az árakról még nem lehet tudni. A Buksza a napokban látogatást fog tenni az üzletben, akkor majd erre is fény derül. Mindenesetre a benzinkút korábbi boltjának árait nem lesz nehéz alulmúlni.

Az MLSZ stratégiája szerint a labdarúgás tervezett kiadásai 2010 és 2020 között összesen 255 milliárd forintra rúgnának. Ez fejenként durván 25,5 ezer forintot jelent. Évente átlagban összesen 25 milliárd forint a tervezett össszeg. Beszédes számok, főleg az utánpótlás-nevelés és a szabadidős labdarúgás büdzséje érdekes.

A budapesti luxusbolt előtt nem kell sorban állni, míg a párizsi egységben igen. 

A párizsi Louis Vuitton-bolt bejárata szeptember végén

A budapesti üzlet néhány nappal később

Kedden jelenik meg a világ legnépszerűbb bankjegyének tartott 100 dolláros új, színes verziója, amelyet nehezebb lesz hamisítani. A 100 dollárosról tudni kell, hogy valamennyi változattal lehet fizetni, függetlenül attól, mikor adták ki.

Így néz ki elölről (forrás: http://www.newmoney.gov),

és így hátulról (forrás: http://www.newmoney.gov).

A zsemle mindennapos termék, de jókora különbségek lehetnek. Vannak egészen kicsik, közepesek, illetve nagyra fújt lufizsemlék - ez adta az ötletet, hogy megvizsgáljuk ezt a terméket. Buksza objektív maradt: a minőséget nem, csak a tömeget és az árat vizsgálta. Utóbbiban igen nagy volt a szórás, a hétvégén az Auchan 10 forintért akciózott, a legdrágább pedig a Spar 24 forintos zsemléje volt. A tömeget nézve a többség hozta a kötelezőt.

A Magyar Élelmiszerkönyv szerint 30 zsemle mérésével megállapított átlagtömegnek az előállítás napján 52-56 gramm közé kell esnie.

A kereskedők között már megkezdődött a krumpliharc, a piacokon 170 forint körül van a kilónkénti ár, az áruházakban azonban akad 100 forint alatti ajánlat is.

Jelentősen nőtt tavaly óta a krumpli ára, ezért érdemes felmérni a kínálatot. A héten a legnépszerűbb budapesti piacok közé tartozó Fehérvári úti piacon a legtöbb kereskedő 168 forintért adta a krumpli kilóját. A többi piacon (Fővám tér, Fény utca, Lehel út) hasonló szinten mozogtak az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) statisztikái szerint.

Bár a statiszikák szerint a bérek növekednek, a lakosság jövedelmi helyzete közel sem fest jó képet. Az emberek harmadának például nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst egyen. Kétharmaduk pedig képtelen elmenni egy hétre üdülni. 

A múlt évben a nettó fizetések 2 százalékkal növekedtek, s azóta is fizetésemelkedést mutatnak a KSH statisztikái. Ugyanakkor a lakosság jövedelmi helyzetét más szempontból bemutató elemzések szerint romlott a helyzet. A KSH legfrissebb kiadványából kiderül, hogy az úgynevezett "anyagi deprivációs ráta" és a "súlyos anyagi deprivációs ráta" az utóbbi években emelkedett.

A mutatókat kilenc, az anyagi helyzetet jellemző paraméter alapján számítja a KSH. A kilenc probléma (paraméter) a következő: lakással vagy hiteltörlesztéssel összefüggő fizetési késedelem; nincs pénz a váratlan kiadásokra; anyagi okokból nincs telefon, mosógép, tévé vagy autó; nincs pénz egyhetes üdülésre; kétnaponta nincs pénz húsra; valamint a lakás megfelelő fűtését képtelen megoldani. Ha a kilenc paraméterből három igaz egy háztartásra, akkor anyagilag depriváltnak, ha pedig négy, akkor anyagilag súlyosan depriváltnak számít. 

Az anyagi deprivációs ráta 2010-ben közel 40, tavaly már 44 százalékos volt, a súlyos anyagi deprivációs ráta ezzel párhuzamosan 21,6 százalékról 25 százalék fölé emelkedett. A tavalyi adatok szerint a legtöbb háztartásnak (74,3 százalék) a váratlan kiadásokra nem volt fedezete, évente egy hét üdülés a háztartások kétharmadának nem fért bele, 32 százaléknak pedig kétnaponta nem futotta húsra. Közel 15 százalékos azok aránya, akik nem tudták megfelelően fűteni a lakásukat. 

Ezekről is írt a Buksza: 

Mennyivel lehet olcsóbb a párizsi? 

Átlépte a küszöböt a liszt

Cigimacera fél áron

Amiben jobbak a kicsik

A Pennny is beállt a sorba

Csak pénzpocsékolásra kell a csodavíz?

Egymással csatáztak a joghurtok

Fej-fej mellett dinnyéznek

Máris drágult az új slágertermék

Megjöttek az ezerforintos cigaretták

A finomliszt ára lecsökkent. Az elmúlt hetekben egy-egy áruházban megjelent a 100 forint alatti kilós liszt, a héten azonban már négy lánc is ezzel az árral akciózik. 

Szinte mindegy, hol szerezzük be a finomlisztet a hétvégére: több nagy lánc is 100 forint alatti árat szabott a BL-55-ös minőségű lisztnek. (A márkák persze eltérőek.) 

Az Auchan jövő szerdáig 98 forintért kínálja, a Tesco a klubkártyás tagoknak 99 forintért adja. (Anélkül egy tízessel drágább, de a kártyát ssemmiből nem áll kiváltani.) A Lidl kétkilós liszttel próbálkozik, 193 forintért, azaz kilónként 97 forintért lehet kapni. A csak Metro-kártyával rendelkezőket kiszolgáló cash&carry áruháznak számító Metróban pedig szintén 98 forintba került a liszt. 

Az áruházakban kapható lisztek ára bőven elmaradt a KSH által mért átlagtól. Tavaly augusztus óta a finomliszt kilós ára átlagosan 176 forint volt. A lisztár csökkenése nem csak az áruházak árpolitikájának köszönhető, a feldolgozói eladási ára az Agárgazdasági Kutató Intézet legfrisebb adatai szerint 10-20 százalékkal csökkent tavaly augusztus végéhez, szeptember elejéhez képest. 

Még Buksza:

Cigimacera fél áron

Amiben jobbak a kicsik

A Pennny is beállt a sorba

Csak pénzpocsékolásra kell a csodavíz?

Egymással csatáztak a joghurtok

Fej-fej mellett dinnyéznek

Máris drágult az új slágertermék

Megjöttek az ezerforintos cigaretták

Legalábbis a GfK friss friss kutatása szerint egyedül a független kisboltokban vásároltak gyakrabban az emberek. A többiek csökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni.  

A felmérésből kiderül, hogy a különböző típusú (hiper-, szupermarket, diszkont, hazai lánc, függetlenek) boltok vásárlótábora nem zsugorodott tovább 2013 első hat hónapjában, sőt hipermarketek, a független kisboltok és a hazai láncok újabb vásárlókat is tudtak nyerni. Összességében a vizsgált boltok forgalma 2 százalékkal nőtt. 

„A független kisboltok viszonylag jelentősebb, átlag feletti forgalomnövekedésének hátterében az áll, hogy jelentősen megugrott a független kisboltok vásárlói által egy-egy vásárlás során átlagosan elköltött összeg, azaz az átlagos kosárméret, amely mintegy 10 százalékkal volt magasabb az előző év első félévével összehasonlítva” – kommentálta az elemzést a GfK szakembere. Hozzátette: "a nagyobb bevásárlások esetén immár a független kisbolt is lehetséges alternatíva”. 

A cigarettánál jóval olcsóbb a sodrás. Ez persze nem újdonság, de néhány budapesti trafikos beszámolója szerint rövid idő alatt sokan átpártoltak. Közben a cigigyártók is léptek.

Rövid idő alatt jelentősen emelkedett a cigaretták ára az árrésemelés következtében, ami a trafikrendszer elindulásával együtt jelentősen átformálta a piacot. Legalábbis a jövedékiadó-bevételek jelentősen visszaestek, nem beszélve a feketepiac bővüléséről. A csempészcigi mellett azonban van egy másik, nem is új, ráadásul teljesen legális és olcsó megoldás.

Az évekkel ezelőtt megindult cigarettadrágulás miatt egyre bővült az úgynevezett vágott dohányok forgalma, amelyekből saját magának tud cigit sodorni az ember. Ez persze nem újdonság, de több budapesti (XI. és VIII. kerületi) trafikos arról számolt be a Bukszának, hogy felgyorsult a folyamat: a nyitásuk óta eltelt rövid idő alatt is több törzsvásárló állt át a sodrásra, azaz vágott dohányt vásárolnak. (Sajnos a trafikosok nem vállalták véleményüket névvel mondván, nem szeretnének szerepelni.)

Olcsóbb dobozos, drágább vágott

A cigarettadrágulás, és az ezzel járó forgalomcsökkenés másik logikus következménye, amelyről az Index is beszámolt, hogy a Philip Morris lejjebb vitte több népszerű márkájának az árát. Az egyik VII. kerületi dohányboltban kedden a Bukszának azt mondták, hogy nem csak a Philip Morristól, hanem egy másik nagy gyártótól, a BAT-tól is kaptak olcsóbban cigit. Az egyik népszerű márkát, amely az elmúlt hetekben dobozonként 870-910 forintba került, 830 forintért lehetett kapni.

Az új cigarettás dobozom

Az árcsökkentés ellenére még mindig jókora árelőnye van a sodrásnak. Én például a korábbi években macerásnak tartottam a sodrást, de az elmúlt hetekben átálltam, elsősorban az ár miatt. A 800-900 forintos cigaretta esetében 42-47 forintra jön ki egy szál. Ezzel szemben a dohány márkájától és a sodrástól (cigibe kerülő mennyiségtől) függően 22-28 forintba kerül egy darab.

A diszkontok közül a Penny Market fogadja el elsőként az Erzsébet utalványokat, amelyek miatt Brüsszel a közelmúltban az Európai Bírósághoz fordult.   

Bő másfél évvel a bevezetés után, csütörtöktől a Penny Market országos hálózatában - 192 boltban - is lehet Erzsébet utalvánnyal fizetni.

Eddig a legnagyobb élelmiszerláncok közül a CBA, a Coop, a Reál, a Tesco, a Spar és az Auchan fogadta el a kártyákat, a Penny pedig az első diszkontlánc, amely elfogadja azokat. A másik két nagy diszkont, a Lidl és az Aldi boltjaiban még nem lehet velük költeni.

Problémás bevezetés

Az Erzsébet utalványok bevezetése nem volt egyszerű menet. A magyar kézben lévő láncokkal, köztük a CBA-val, a Cooppal és a Reállal elsőként állapodott meg a kibocsátó állami cég. A Tesco több hónapos huzavona után tavaly tavasszal kapott engedélyt arra, hogy a hipermarketjeiben elfogadja azokat, majd fokozatosan a többi külföldi kézben lévő áruházlánc is megkapta az engedélyt, kivéve a diszkontláncokat - mostanáig. (Az Erzsébet utalvány bevezetésének problémáiról itt és itt írtam tavaly.) 

Az Erzsébet utalványok rendszere Brüsszelnek sem tetszik, elsősorban azért, mert az Európai Bizottság szerint a rendszer monopolhelyzetet teremtett, ellehetetlenítve a magyar piacon korábban jelentős részesedéssel rendelkező külföldi kézben lévő cégeket, köztük a Sodexót vagy a Cheque Déjeunert. Brüsszel szerint a tavaly bevezetett korlátozások ellentétesek a szolgáltatások szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, ezért a luxemburgi Európai Bírósághoz fordult az ügyben. 

Egyfajta csodaszerként, szinte mindenre gyógyírt jelentő étrend-kiegészítőként hirdetik az üzletekben, webáruházakban az oxigénnel dúsított vizet. A hatásvadász leírások alapján valóban úgy tűnhet, hogy az ominózus termékek energikussá, fitté varázsolják az embert, megvédenek az öregedéstől, a potenciazavaroktól, sőt, még a rákot is gyógyítják. A tudomány azonban mást állít.

Félretéve a hangzatos szlogeneket a valóságban már az is kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e az emésztőrendszerünkig az oxigéndús víz. A Wessling Hungary független laboratórium szakértői szerint erősen megkérdőjelezhetőek az oxigéndús vizek csodás képességei.

Lakos István okleveles vegyész, a Wessling elemanalitikai csoportvezetője és Szigeti Tamás értékesítési és üzletfejlesztési igazgató a Bukszával közölte, a kérdéses termékek készítői előszeretettel helyeznek félrevezető módon egymás mellé olyan állításokat, amelyek külön-külön igazak, ám együtt már nem.

Az oxigén ugyanis valóban a legfontosabb szereplője az anyagcsere-folyamatoknak, ahogy azt a hirdetések állítják, és az is igaz, hogy oxigénhiányos állapot esetén a szervezet energiaszintje lecsökken. A sejten belüli folyamatokra szintén igaz, hogy szükség van az oxigénre, de nem az emésztőrendszeren keresztül.

Augusztus 20-a miatt kenyérárkörképpel jelentkezik a Buksza. Az árak 139 forinttól indulnak.  

Szinte valamennyi nagy áruházlánc készült kenyérakcióval a hosszú hétvégére. Jelentős különbségek vannak a legolcsóbb, akciós kenyerek között. Persze a minőség sem feltétlenül azonos. 

Az akciós újságok alapján az Auchan 139 forintért ad egy kilót. A Tescóban 159 forinttól indul a kenyérár. A CBA a Pírma és a Cent boltjaiban 199 forintos áron akciózik. 

Az Aldi spéci, ünnnepinek nevezett kenyérrel rukkolt elő: a 1,5 kilós cipó 399 forint (kilónkénti ár 266 forint). A Lidl szeletelt félkilós kenyeret kínál 139 forintért (kilós ár 278 forint), a Penny szintén szeletelt kenyeret kínál, kilója 219 forint. 

Az árak elmaradnak az országos átlagáraktól. A KSH legfrisebb inflációs adatai szerint júliusban a fehér kenyér kilónkénti átlagára 284, a házi jellegű kenyéré 313, a felbarnáé pedig 240 forint volt, 2012 júliusában ugyanezek valamivel drágábbak voltak: sorrendben 287, 320, 251 forint volt az akkori átlagár.

Az év első hét hónapjának átlagában a fehér kenyér 284, a házi jellegű 318, a félbarna pedig 245 forintba került. 

Több buksza:

Egymással csatáztak a joghurtok

Fej-fej mellett dinnyéznek

Máris drágult az új slágertermék

Megjöttek az ezerforintos cigaretták

Ahol napi 8 rugó csak a minimumra elég

A Tesco átírta a naptárat

Tartják a 100 forint alatti dinnyeárat az áruházláncok, a magszegény dinnye azonban 10-20 százalékkal drágább. Az utcai zöldségeseknél és a piacokon pedig nem ritka a bőven 100 forint feletti ár. 

A legtöbb áruházláncban 95-99 forintos áron kapható a dinnye. A Corvin Pláza CBA-jában 99 forint volt kilója kedden, a szomszédos Tűzoltó utcai és a Rákóczi úti Aldiban 95. Az M5-ös melletti Auchan szintén 95 forintot kért a nyári slágergyümölcsért. 

Az M5-ös melletti Tescóban 99 forint volt kilója. A Blaha Lujza téri és az Erzsébet körúti Sparban 95 forintos árat hirdetett. Ha mindenképpen győztest kell hirdetni, akkor a Metro nyert, a Gyáli úti egységben 94 forintba került kilója.

A magszegény

Van azonban drágább dinnye is. Az említett Tescóban volt magszegénynek mondott dinnye, 119 forintért. A Spar szóban forgó üzleteiben magnélkülinek mondott dinnye kilója 109 forint volt. Utóbbi dinnyék ellentétben a 100 forint alattiakkal nem csíkosak, hanem teljesen zöld gombócok.

Az utcai zöldségeseknél jellemzően magasabb árakkal találkozhatunk. A Nagykörúton, a Körtér közelében több zöldségesnél is 119-148 forintba került, és a frekventáltabb piacokon is jellemzően magasabb az árszint. 

Átlépték a határt, már 200 forint felett járnak a Mizo ízesített tejtermékei. 

Az Origo a minap közölt összeállítást arról, hogy jelentős felfutás előtt van az ízesített tejek piaca.

"Az ízesített tejitalok kínálata még viszonylag szegényes, forgalmuk a tejéhez képest alacsony, iparági szakértők szerint mégis robbanásszerű növekedés előtt állnak. A tejtermékeket csomagoló Tetra Pak globális előrejelzése szerint az ízesített tej fogyasztása a következő években legalább kétszer olyan gyorsan nő majd, mint a tejé, és háromszor akkora sebességgel, mint az üdítőké" - áll a cikkben, amelyből kiderül az is, hogy meglehetősen szép profitot termelnek ezek a termékek a gyártóknak, köztük a Mizónak. 

A madártej és kávé ízesítésű, 450 grammos tej a korábbi hónapokban több élelmiszerláncban jellemzően 200 alatti áron volt kapható. Kedden reggel a Budafoki úti CBA-ban a madártejes már 225 forint volt, a kávés pedig 215. A CBA webshopjában a termékcsalád tagjai (epres, tejkaramellás, bodzás) 209 forintba kerülnek. A Tesco pedig 219 forintért adja őket. 

Úgy fest tehát, hogy elindult a drágulás, ami az alapanyag áremelkedésével nemigen magyarázható, mivel a sima tejek áránál nem következett be 10 százalékos áremelkedés. 

A Marlboro már 900 forintnál tart, és két másik már elérte az ezerforintos határt. 

Megérkeztek az első, a kitágított árrés miatt drágább cigaretták a dohányboltokba. Van már a kínálatban 1000 forintos és annál drágább cigaretta is, amire eddig nem nagyon volt példa. Legalábbis én régóta dohányzom, de nem találkoztam ezresnél drágább cigarettával. 

Az Allee melletti széles választékkal rendelkező üzletben két termék is volt, amely négyszámjegyű árcímkével bírt. Az ezerforintos legalább 20 szálas. A másik vékonyszálú cigaretta doboza 1150 forint volt.

Bár ezek kevésbé ismert, népszerű márkák (R1, L&B), ha folytatódik az áremelés, akkor a népszerűbb termékek is elérhetik az 1000 forintos szintet. A néhány éve még 600-700 forintba kerülő Marlboro például már 900 forintnál tart.  

Még egy érdekesség: egy doboz Sopianae - ha jól emlékszem akkor még 20 szálas - 15 évvel ezelőtt 169 forintba került. Az éves átlagos inflácós adatokkal számolva egy 1998-ban 169 forintba kerülő termékért most közel 400 forintot kellene fizetni. Ehhez képest a Sopianae 800 forint körül jár.