Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Bejgliháború - hol a legolcsóbbak a hozzávalók?

A bejglivel folytatjuk a sorozatot. A hozzávalókat lehetőleg márkás termékekból állítottuk össze, nem volt mindenhol ömlesztett kiszerelésben dió és mák, ezért a zacskós kiszerelések kerültek a kosárba. (Az Auchan volt a kivétel, ott az ömlesztett dió árát néztük.)

Kattintás után nagyobb lesz

Dél-Budán volt a verseny, egymáshoz viszonylag közel lévő boltokban: a Savoya Parkban lévő Auchan, a Kondorosi úti CBA Príma, az Újbuda Centerben található Tesco és az Interspar az Alleeban. 

Kattintás után nagyobb lesz

Bár az összesítés szerint a Tesco nyert, az igazsághoz hozzátartozik, hogy kedden este több termék nem volt a polcon, hiányzott az élesztő és a kiválasztott márkájú csomagolt mák. A CBA-ban és a Tescóban sajnos csak cukrozott dió volt.

A kész bejglik árait is összehasonlítottuk, három áruház közel járt egymáshoz, ebben a kategóriában győztes üzlet százalékos arányban jóval felülmúlta a versenytársakat. (Az persze elképzelhető, hogy a termékek minősége eltérő.)

Köszönöm Eszternek a segítséget.  

Ha észrevétel van, lehet kommentelni vagy írni ide: bukszalada@freemail.hu! 

1 Tovább

Sztrádamatrica- és benzinmatek - ennyivel drágul az autózás

Már január első napjaiban drágulással találkozhatnak az autósok, főleg, ha sztrádán mennek. Jövőre megszűnik a legnépszerűbb termék, a négynapos matrica, a legolcsóbb sztrádabérlet ezentúl a heti matrica lesz, amely tíz napig használató és közel kétszer annyiba fog kerülni. 

A másik: szerdától a benzin átlagára 396, a gázolajé 420 forint körül lesz. Ha ez az ár marad, akkor az 2 százalékpontos áfaemelést érvényesítő kutakon 6-7 forint lesz a literenkénti drágulás. A benzin- és gázolajárak a forint árfolyamától és az olaj világpiaci árától függnek - ezek változása persze kompenzálhatja az emelkedést.

A kutak között is érdemes keresgélni, a sokak számára talán unalmasnak tartott - de igaz - figyelmeztetés miatt, a különböző kutak árai között ugyanis 20-30 forintos különbség is lehet. A sztrádán lévő kutak sok esetben drágábbak. 

Az autópálya díja, ha csak hétvégi kirándulásról van szó, akkor az eddigi 1650 forintos négynapos helyett a heti matricára lesz szükség 2975 forintért. A matrica- és üzemanyag-drágulás miatt egy száz, kétszáz, háromszáz kilométeres út közel 1400-1500 forinttal lesz drágább, ha a sztrádát választjuk. 

Az éves sztrádamatricát akkor érdemes megvenni, ha több mint 15 heti matricát szeretnénk megvenni 2012-ben, a havi matricából meg nyolcat érdemes csak megvenni, akkor maradunk az éves ár alatt. 

2 Tovább

Részvényt karácsonyra?

"Ágyúdörgésnél venni, hárfaszónál eladni kell!" - így szól a magyar származású legendás spekuláns, André Kostolany - egyik - örökzöld életbölcsessége, amely arra utal, hogy a tőzsdén hosszú távon az a befektető is jól járhat, aki az aktuális piaci hangulattal ellentétesen cselekszik. Azaz részvény vesz, mikor pesszimizmus; elad, amikor optimizmus van a piacokon. 

Az eurózónában pedig az elmúlt hónapokban igencsak dörögtek az ágyúk, a befektetők Olaszország csődje és az eurózóna széthullása miatt rettegtek, az újságokban pedig több cikk jelent meg az elkerülhetetlen összeomlásról. 

A részvények a szinte határtalan pesszimizmusnak köszönhetően veszítettek értékükből. A Budapesti Értéktőzsde két vezető részvényétől, az OTP-től és a Moltól például megközelítőleg 600 és 2500 forintos egy részvényre jutó eredményt várnak az elemzők 2012-ben, miközben a részvényekért "mindössze" 3200-3400 illetve 18-19 ezer forintot kell fizetni a tőzsdén. Elemzők hangsúlyozzák, hogy békeidőben ezek az értékpapírok ilyen szintű nyereségek mellett akár a dupláját is érhetnék, a gond csak az, hogy jelenleg a felértékelődés útjában áll az európai adósságválság, valamint az a tény, hogy Magyarországnak a bizonytalan kilátások miatt rossz volt a megítélése.  

Mindkét visszatartó tényező esetében van azonban ok az optimizmusra, az eurózóna adósságválságának rendezését ugyanis épp erre a hétvégére (december 9-10) ígérik az eurózóna vezetői; a magyar kormány pedig az elmúlt hetekben tett nyilatkozatok alapján békejobbot nyújt az eddig kritizált Nemzetközi Valutaalapnak. 

A "vegyünk-e részvényt karácsonyra" kérdésre abban az esetben lehet igennel felelni, ha hiszünk abban, hogy az európai vezetők a hétvégén valóban egymás kezébe csapnak, azaz kikecmereg az adósságválságból Európa, legalábbis elindul az emelkedőn. Ehhez persze az is kell, hogy Magyarország se kerüljön rosszabb helyzetbe. 

Ellenkező esetben, ha Európának nem sikerül úrrá lennie az adósságválságon, vagy a világ más pontjáról - például az Egyesült Államokból vagy esetleg Kínából - rossz hírek érkeznek, amelyek elrontják a hangulatot, akkor könnyen rossz ajándék lehet a részvényből. 

0 Tovább

Ismét jön az IMF - Most tegyük bankba a pénzt?

A 2011 őszén elhatalmasodó pénzpiaci pánik arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy a forint és a magyar kötvénypiac védelme érdekében ismét az IMF-hez forduljon segítségér - pont, mint 2008 október-novemberben. Az IMF megjelenése egy válság során gyakran fordulópontot jelent, és amellett hogy ismét megerősíti az adott ország iránti befektetői bizalmat, elejét veheti a további pániknak, és stabilizálhatja a kötvény- és devizaárfolyamokat.

A magyar megtakarítók számára ez elsősorban azért lehet érdekes, mert 2008-ban, amikor elindult az első IMF-program, akkor a magyar banki betéti kamatok és állampapír hozamok már 12 százalék közelében jártak, valóságos kánaánt teremtve ezzel a készpénzzel rendelkezőknek. Az MNB-alapkamat épp ekkor, azaz 2008. októberében régen látott szintre, 11,50 százalékra ugrott, amit aztán ütemes kamatcsökkentés követett. Az alapráta egy évvel később, 2009 októberében már csak 7,00 százalék volt, ennél sokkal többet pedig már a bankok sem kínáltak a betéteseknek. 2008-ban akkor kellett bankbetétbe „tenni a pénzt” vagy állampapírt vásárolni, amikor az IMF-programmal kapcsolatos első hírek megérkeztek. Aki így tett, az zsebre vághatott 10-12 százalékos éves kamatot, miközben a pénzromlás üteme – azaz az infláció - csak mindössze 3-4 százalék volt.

Magyarországon most a gazdasági helyzet kevésbé sem annyira drámai, mint volt 2008 októbere és 2009 márciusa között, az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kormányzati ígéret azonban 2011 novemberében is látványosan megnyugtatta az ország fizetőképessége miatt aggódó befektetőket. Az euró árfolyama a novemberi 320 forinthoz közeli csúcsról december elejére 310 forint alá süllyedt, az állampapírhozamok pedig eltávolodtak a 10 százalékhoz közeli csúcsoktól.

Bár a kormány és az IMF közötti tárgyalások a hírek szerint csak január-februárban zárulhatnak, a befektetőknek a jelek szerint már egy ígéret is elég volt ahhoz, hogy újra bizalmat szavazzanak Magyarországnak. Ez a bizalom egyelőre természetesen rendkívül törékeny és könnyen szétrombolható, a hazai megtakarítóknak azonban ezzel együtt is érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi 7,5-8,0 százalékos banki akciók mellett betétbe, vagy esetleg 8-9 százalék közötti hozam mellett magyar államkötvénybe tegyék pénzüket...

0 Tovább

Drága szuperburgerek támadják Budapestet

Ez nem lesz olcsó, legalábbis a külföldi példák alapján bizarr árakkal találkozhatunk a közeljövőben megnyíló budapesti Hard Rock Caféban. (A Napi Online szerint napokon belül nyit az étterem.) Sajnos a pontos árakról még nincs elérhető információ, mert a társaság honlapján ezeket nem tünteti fel - sem a magyarországi, sem a többi egységnél. 
Ezért a Budapesthez legközelebb lévő éttermek áraiból lehet kiindulni. A prágai étteremben járó vendégek beszámolói szerint egy hamburger, krumplival és salátával 350 koronába került, ami a jelenlegi árfolyammal számolva 4200 forint lenne. A krakkói egységben lengyel vendégek beszámolói szerint egy kétszemélyes vacsora - amely egy óriásburgerből, egy óriásbordából, egy-egy adag sült krumpliból és salátából, valamint egy-egy ásványvízből állt - 145 zlotyba került tavaly nyáron, ami mostani árfolyamon körülbelül 10 ezer forint.
Az egyszemélyes krakkói vacsora barbecue-s csirke krumplival, coleslaw salátával és babbal, kólával kísérve 50 zloty volt borravalóval együtt, ez közel 3500 forintos kiadást jelentett. Az ételárakat a lengyel étteremlisták 13 és 112 zloty - 900 és 7700 közé lövik be átlagosan.  
Az idén harmincéves étteremlánc első egysége Londonban nyílt meg 
Az egyik [origo]-s kollégám november elején járt a családjával ült be kávézni a krakkói Hard Rock Caféba, az éttermi árakra nem emlékszik pontosan, de érzésre viszonylag drága volt. Az étterem boltjában a gyerekének vásárolt egy eredeti Hard Rock Cafe-pólót és egy fémdarabokkal díszített bőrláncot, összesen 150 zlotyt, azaz több mint tízezer forintot fizetett. 

A krakkói étterem a város legdrágább részén helyezkedik el, a beszámolók szerint pedig drágább a környező éttermeknél. Fontos különbség, a külföldi látogatók kiemelik, hogy a krakkói árak alacsonyabbak a környező országok Hard Rock Caféiban megszokottnál, addig a helyiek számára kifejezetten drága. A varsói egységben szerzett tapasztalat is az, hogy az ára miatt a fiatalok körében mérsékelte népszerű a hely. Az ételek minőségét azonban mindenki dicséri, bár a varsói egységről szóló valamennyi beszámoló hozzáteszi, hogy nagyon sokba kerül.

A krakkói Hard Rock Café a második Lengyelországban, az első Varsóban nyílt. A krakkói étterem turisztikai szempontból jó helyen, a város egyik legszebb és legforgalmasabb pontján, a főtéren található: a piactérre és a Mária-templomra néz. Varsó és Krakkó mellett a kelet-európai régióban Prágában, Bukarestben is van Hard Rock Café.

A magyar egység is a belváros közepén kapott helyet: a Deák tér 3-5. szám alatt lévő, korábban a tőzsdének helyet adó épületben lesz, amely a Vörösmarty tér sarkán van. Az étterem mindennap fél 12-kor nyit,  vasárnaptól csütörtökig hajnali 1-kor, pénteken és szombaton hajnali 2-kor, a konyha pedig mindig egy órával hamarabb zár. 

Szubjektív vélemények a külföldi egységekről:

“Még ’97-ben voltam Atlantában, az árakra sajnos nem emlékszem, csak arra, hogy nem olcsó - például McDonald’s-kategória -, és elég jó szendvicseik voltak, de amúgy semmi extra. Nagyon rámennek a merchandisingra, a pólók és egyéb cuccok árusítására.”

“Én Bangkokban jártam ilyenben életemben először és utoljára, mert egy életre elrettentett. Általános komfortérzetet illetően is, de leginkább azért, mert az átlag helyi áraknak minimum kétszeresével dolgoztak, ha nem háromszorossal. Ez körülbelül hat éve volt.”

“Elég drága volt az amszterdami, ahol idén voltunk. 15 euró volt egy hamburger (menü volt talán?), és 4-5 euró volt egy sör. Az amszterdamiba a free wifi miatt mentünk be, ami nem is működött.”

A véleményekért és a lengyel vendégek bejegyzéseinek felkutatásáért köszönet jár az [origo]-s munkatársaknak.    
0 Tovább

Elverték a Spart a többiek - hiperárkörkép

Eszterrel a mindennapi élelmiszereket vizsgáltuk vasárnap délután/este, illetve hétfő reggel az ismerősök körében legnépszerűbb áruházakban. A versenytársak: az Allee bevásárlóközpontban lévő Interspar, a budaörsi Tesco és Auchan, valamint a törökbálinti Cora. 

A végeredmény szerint a kosár a Sparban volt a legdrágább. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a Spar egysége Budapest legtöbb részéről tömegközlekedéssel a többinél sokkal könnyebben elérhető. Az Alleetól a Google térképe szerint a budaörsi áruházak közel 10, a törökbálinti áruház pedig 16 kilométerre van, így az autó fogyasztása alapján érdemes kalkulálni, hogy megéri-e kimenni a városból. Ha kizárólag a fogyasztási kiadást nézzük, akkor a jelenlegi átlagárak mellett tíz kilométer megtétele egy nyolcliteres átlagfogyasztású autóval közel 350 forint, benzinesnél pedig 320 forint. Az árkörképnél fontos szempont továbbá, hogy minőségben is lehet különbség a különböző termékek között. 

Most a jellemzően a legolcsóbb termékek voltak a főszereplők, de lesz olyan körkép, amelyekben ugyanazokat a márkás termékeket hasonlítjuk össze, azoknál elviekben nincs minőségbeli különbség. 

13 Tovább

2100 forintos kör a Vörösmarty téren - árkörkép

Pénteken megnyílt a Vörösmarty téri karácsonyi vásár, kettesben szétnéztünk.

A Váci utcából jövet egyből nekimegyünk egy büfének, ott rendeltünk forralt bort, kétszer három deci 1200 forintba került. (A korábbi években több helyen vékony műanyag poharat adtak, gyakorlatilag nem lehetett megfogni a forró bor miatt. Itt spéci, hungarocellhez hasonló anyagból készült - eldobható - pohárba kaptuk a terméket, így fogyasztható volt.)

Főszerepben a hurkák (Forrás: [origo] - a kép tavaly készült)

A tér másik oldalán van egy kis udvar, ott egy kétdecis és egy háromdecis - vékonypoharas - forralt borért összesen 900 forintot kértek. (Két poharat raktak egybe, így ezeket is egyből  lehetett fogyasztani.) Egy, 1,1 liter borral megtett kör tehát 2100 forint volt. Nem ettünk, de az árakat megnéztük.

Teljesség igénye nélkül:  

- 1 deci forralt bor 180-200 forint

- 10 deka csülök 500 forint

- 1 darab sült kolbász 1100 forint

- 10 deka hurka 400 forint 

- 1 - a büfések szerint nagy - adag sztrapacska 1500 forint

- 1 darab kenyérlángos 800 forint 

1 Tovább

Újdonság ragaszkodó szomszédoknak a BKV-tól

3100 forint. Ennyibe fog kerülni a közeljövőben megjelenő új BKV-jegy.  A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldala szerint "a német városokból ismert kedvezményes autópótló napijegyet bevezetjük, melyet az együtt utazó 2-5 fős ocsoportok használhatnak majd". (A BKK ezt azt követően közölte, hogy a budapesti főpolgármester bejelentette, jövőre nem drágulnak a BKV-jegyek és -bérletek.) Az új termékért két napijegy árát kell kifizetni a tervek szerint, ezért a pénzért 2-5 fő utazhat együtt 24 órán keresztül bármely BKV-járaton.

Vagyis elsőúsorban az egymáshoz közel lakó, azonos időben, azonos irányba/helyre közlekedő emberek használhatják. Visszafele is együtt kell utazniuk, tehát pontosan meg kell szervezniük az utazást ahhoz, hogy kihasználhassák a jegyet. Itt azonban könnyen elbukhat a dolog. 

Forrás: [origo] 

Az új jegy azonban nem a mindennapi munkába járásra van kitalálva: négy embernél húsz munkanappal számolva 62 ezer forint lesz a havi költség, tehát fejenként 15,5 ezer forintba kerül a közlekedés, öt embernél pedig 12,4 ezerbe. A bérlet ezzel szemben pedig csak 9800 forintba kerül jelenleg - tehát, ha nem drágul, akkor érdemesebb azt megvenni, már csak azért is, mert utóbbival hétvégén is lehet közlekedni. Ellentétben az autópótló jeggyel. 

Ezt a Budapesti Közlekedési Központ is elismeri, a szervezet Facebook-oldalán ez áll: "Mint ahogy autózni is jóval olcsóbb csoportban, mint egyedül, ez a napijegy-típusú jegynél a tömegközlekedésre is átültethető. Aki ezáltal rendszeresen tömegközlekedésre csábítható, úgyis bérletet vesz, ott pedig a kedvezmény még mindig nagyobb egy hónapra vetítve, mint ezzel a jeggyel lesz".

Mindezekből adódik, hogy az új jegy eseti használatra való, mondjuk azoknak a város szélén lakó szomszédoknak, akik egy helyre járnak kocsmázni a városba. Ebben az esetben a taxi versenytársa lesz a jegy. De ez csak egy példa a sok közül. 

9 Tovább

Mindenki spóroljon tíz rugót a másiknak!

Az eredeti cím az lett volna, lapátoljuk ki a pénzt az ablakon. Elvetettem, mert a másik jobb. Mindazonáltal az állítás igaz, a pénzkidobás össznépi játék, amelyben részben a sárga csekkekhez való ragaszkodás a ludas. Százmilliárdot, fejenként uszkve tízezer forintot lehetne azzal spórolni, ha a csekkek egy részének búcsút intenénk és elektronikusan kezelnénk a kérdést. Persze lehet kötekedni, hogy ez nem jelent mindenkinek azonnal tízezer elverhető forintot, de a dolog ezzel együtt megéri. A sárga csekkekről való leszokás viszont nem fog menni egyszerűen. 

Nem csak nekünk, hétköznapi embereknek van teendőnk ezen a téren, hanem az államnak is. Az állami kifizetések harmada készpénzes, a nyugdíjak jelentős része is készpénzben kerül a zsebekbe. Az államnak, emellett a Magyar Posta tulajdonosaként is lépnie kellene, például az alternatív fizetések ösztönzésével. 



Forrás: [origo]
Bár a Postának komoly érvágást jelentene a sárga csekkek egy részének nyugdíjba küldése, mert - egy 2008-as kutatás szerint - több tízmilliárdos bevétele származik ebből, csekkenként egy százas. Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója a Hvg.hu-nak a minap beszélt erről. "Mindig előjön, mintha valami ósdi dolog lenne, pedig a sárga csekk voltaképpen nagyon jó fizetési mód". Olyan, amit az emberek szeretnek" - mondta Geszti. Természetes a cégvezértől, hogy nem akar lemondani a milliárdokról, de egyúttal jeleze, hogy nem áll ellen. "A piac eldönti, hogy mi legyen a sárga csekkel. De mi fel vagyunk készülve arra, hogy a piaccal menjünk” - mondta a cégvezér.

Segítsünk tehát a Postának, utat mutatunk és még spórolhatunk is! Ehhez a bankoknak is lépniük kell, mert ahelyett, hogy a készpénzfelvételekre buzdítanak a pénzköpőknél, ahelyett több átutalást tehetnének ingyenessé. Ezzel bezárul a kör, a pazarlásból így lehetne össznépi spórolás. Én mindenesetre kidobtam a csekkeimet - valaki jön tíz rugóval.

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre. 
11 Tovább

Fém ötszázas vagy euró?

A jegybank hétfői elemzésében arra jut, hogy "középtávon illúzió azt vélelmezni, hogy a jelentős magyar pénzügyi integráltság és külföldi devizában fennálló kitettség mellett az önálló monetáris politika fenntartása tartós megoldás lehet Magyarországnak". A forint búcsúja számtalan változást hoz, például le kell cserélni a készpénzeket. De addig is elképzelhető, hogy új pénzzel kell megismerkednünk. 

A kétszázas bankót a jegybank már kikukázta, mert sok bankjegy ment tönkre és jöttek helyette az érmék - ez milliárdos megtakarítást hozott. A következő jelölt az ötszázas, leváltását alátámasztaná, hogy világszerte egyre nagyobb címletű érmék kerülnek forgalomba.

Forrás: [origo]

Úgy fest ez azért nem holnap lesz. Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénzlogisztikai vezetője a Bukszának azt mondta, egyelőre az ötszáz forintos olyan vásárlóértéket képvisel, hogy egyelőre nem indokolt a cseréje. Itt jön képbe viszont az euró, ha a bevezetés nagyon kitolódik, akkor viszont jöhetne a ötszázas érme, amelynek bevezetéséről a mindenkori monetáris tanács dönt. 

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre. 

0 Tovább

Árak vs. vásárlók - kötelező gyakorlat

Árkörkép, vásárlás, kereskedelem, áruház, boltlánc, termék, áru, fogyasztó, olcsó, drága, jó, rossz, ennivaló, tej, kenyér, infláció, forint, bankjegy, folyószámla – ez nem címkefelhő, hanem a blog fókuszpontjai, másként fogalmazva mindenről szó lehet, aminek ára van.

 A blog az olvasókra, vásárlókra is számít, aki érdekesnek találja a vele megtörtént vásárlási eseményt, ne habozzon írni, a legizgalmasabbakat publikálom. Ha lehet, a történethez a hitelesség kedvéért fényképet is kérek. Például arról van szó, ha a jövőben megjelenő árkörképekből kiderül, hogy X áruházban Y termék Z forintba kerül és az olvasó mást tapasztalt, akkor írjon és azzal bővítjük az adott árkörképet. Mivel az összes áruházat képtelenség lenne felkeresni, ezért az is segítség, ha mondjuk egy budapesti áruházban X forint, de ugyanannak az áruházláncnak, a győri, debreceni, szegedi, kaposvári, pécsi stb. egységében ugyanaz a termék esetleg olcsóbb vagy éppen drágább. (Az árkörképek múltja: az [origo] munkatársaként korábban három budaörsi áruházban fellelhető közel hetven termék árát hasonlítottam össze havonta, sajnos rengeteg időt vett el, ezért nem tudtam folytatni. A közeljövőben azonban kevesebb termékkel újraindul a projekt. A blog egyébként fogyasztóvédelmet is támogatja, tehát olyan történetek is megjelenhetnek majd, amelyeknél egy vásárló nem azt kapta a pénzéért, amit ígértek neki vagy amire számított.

 Ezzel letudva a kötelező bemutatkozás, indulok.

Az észrevételek, vélemények előtt nyitva áll bukszalada@freemail.hu.

0 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek