Az elmúlt több mint egy évtizedben évente rendre nőtt az áram ára. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó áramfogyasztás összevissza változott, egyszer csökkent, máskor pedig nőtt. Az átlagot bemutató statisztikák szerint pedig a átlagjövedelem durván 10 százalékát vitte el az áramdíj. Infografika - főszerepben az árammal. 

November 1-től kevesebbet kell fizetni a rezsiért, ezen belül is az áramért. Ezért a Buksza átnézte és összevetette az elmúlt évek háztartási áramfogyasztásáról, és az áramárak alakulásáról szóló statisztikákat.  

Ezekből kiderül, hogy az áram 2000 és 2012 minden évben drágult, összességében több mint 120 százalékkal, vagyis az ár több mint duplájára nőtt, Az áramár speciális mivoltából (mindenkinek kell) adódóan árrugalmatlan termék, vagyis a drágulás nem jár jelentős fogyasztáscsökkenéssel. Az egy főre jutó fogyasztásban a legjelentősebb csökkenés 2000 óta 2,2 százalékos volt, 2012-ben az előző évi 178,7 kWh-ról 174,7 kWh-ra mérséklődött, miközben az ár 3,6 százalékkal 48,5 forintra nőtt. A legjelentősebb fogyasztásemelkedést 2003-ra jelzi a statisztika, akkor éves szinten 3 százalékkal 185,4 kWh-ra nőtt a fogyasztás. Ez azért érdekes, mert ezzel párhuzamosan bő 10 százalékkal - 24,5-ről 27 forintra - nőtt az áramdíj. (A fogyasztási adatokat torzítja, hogy a korszerűbb, energiatakarékos készülékek, eszközök elterjedése is mérsékli a felhasznált energiát.) 

Ha az egy főre jutó éves nettó jövedelmekhez viszonyítjuk a lakossági áramköltségeket, akkor kiderül, hogy a jövedelmek nagyobb mértékben emelkedtek 2000 és 2011 között, mint az áram ára, illetve az egy főre jutó áramköltség. 

(A jövedelmi statisztika csak 2011-ig áll rendelkezésre, a 2012-es adatok még nem ismertek, ezért csak a 2000 és 2011 közötti lehetett vizsgálni. Fontos továbbá, hogy a jövedelmi statisztika nem azonos a bérstatisztikával, előbbibe ugyanis többek között a nyugdíjak is beleértendők.)