Buksza blog

A magyarok többsége anyagi bizonytalanságban él: a családok háromnegyede képtelen lenne fedezni egy 66 ezer forintos hirtelen jött kiadást. Az egy főre jutó nettó jövedelem pedig 2006 óta 80 ezer forinttal csökkent.

Kedvezőtlen képet fest a magyar családok anyagi helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal friss - A jóllét magyarországi indikátorrendszere című -összeállítása.

A terjedelmes (58 oldalas) anyag szerint a magyar családok többsége pénzügyi bizonytalanságban él. A statisztikusok azt mérték, hogy a magyar családok körében mekkora azoknak az aránya, akik képesek fedezni egy, jövőben elképzelt, hirtelen jött nagyobb összegű - 66 ezer forintos - kiadást. Az eredmény pedig azt mutatja, hogy a családok háromnegyede ezt nem tudta volna kifizetni 2013-ban.

Vendégszerző írása

A Bács-Kiskun és Szabolcs megyei nőknek jut a legkevesebb, a budapesti férfiaknak pedig a legtöbb. Közel 50 ezer a havi különbség. 

Legutóbb arról volt szó, hogy a nyugdíjba vonulás után mekkora összeg hiányozhat az érintettek pénztárcájából az átlagok alapján. Az országos átlagokon belül azonban a fizetések mellett a nyugdíjak is jelentős különbségek mutatnak, emellett a nőknek jóval kevesebb jut, mint a férfiaknak. 

A Központi Statisztikai Hivatal - 2013 januári - adatai alapján készült infografikából kiderül, hogy a budapesti férfiak kapják a legmagasabb nyugdíjat, a legalacsonyabb összeg pedig a Bács-Kiskun és Szabolcs megyei nőknek jut. Emellett az is látszik, hogy mindössze három megye van, ahol az átlagnyugdíj meghaladja az országos átlagot.

Bár a magyar nyugdíjasok költése meghaladja az átlagot, 40 százalékuknak nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst vagy halat egyen. 80 százalékuknak pedig az egyhetes üdülés nem fér bele.

Október elsején volt az idősek világnapja, ennek alkalmából a KSH összeállítást készített az idősek helyzetéről. Kiábrándító és pozitív adatok egyáránt vannak.

Nyugdíjasok az egyik Vas megyei idősotthonban - Fotó:Origo

Az elemzés szerint a nyugdíjasok esetében a szegénységi kockázat alacsonynak mondható. A nyugdíj stabil rendszeres jövedelem, a KSH szerint emiatt a nyugdíjasok nagyobb biztonságban vannak, mint a társdalom más csoportjai. A nyugdíjasok körében a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi ötöd közötti különbség 2,8-szoros, szemben az országos 4,5-szeres szorzóval.

Bár az országos adatok javulnak, a részletes fizetési adatok alapján nagyon durva különbségek vannak. Budapest utcahosszal vezet, de az átlagot kevesen érik el. Sok megyében egyenesen elkeserítő a helyzet.

A makroadatok a magyar gazdaság helyzetének javulását jelzik. Nő a GDP, kezd lábra állni az építőipar, és az összesített álláspiaci és bérstatisztikák is javulást mutatnak.

Fotó: Origo

Utóbbiak részletes vizsgálata azonban felemás képet fest, országszerte ugyanis óriásiak a különbségek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái - nagyon leegyszerűsítve a helyzetet – azt mutatják, hogy a jövedelmeket (ezzel összefüggésben az munkaerőpiacot) nézve teljesen szétszakadt az ország.

A kivételes Budapest

Nem meglepő módon Budapest áll a legjobban az NFSZ tavalyi évre vonatkozó - közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazó - kereseti statisztikája szerint. Az azonban már érdekes, hogy egyedül a budapesti havi átlagkereset haladta meg az országos átlagot. A különbség óriási: a 240 ezer forintos országos átlagnál a budapesti átlag 70 ezerrel volt magasabb, és 310 ezer forintot tett ki.

Fotó: Origo

Az országos átlagot mindössze három megye - Pest, Fejér és Komárom-Esztergom - közelítette meg 231-238 ezer forintos eredményével. Hat megyében - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Békés, Somogy, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok - azonban a 200 ezer forintot sem érte el a havi átlagkereset.

Csökkenő bérek

Kevésbé éles, de még mindig jelentős eltéréseket mutatnak a KSH idei első negyedévre vonatkozó statisztikái is. A családi kedvezmény nélkül számolt nettó havi bér az első negyedévben Budapesten volt a legmagasabb, 194 ezer forintot tett ki, szemben a 151 ezer forintos országos átlaggal. A sort Nógrád zárja, ahol 107 ezer forint volt az átlag havi nettó.

A területi különbségeket még látványosabban mutatja, ha a negyedéves nettó béreket összevetjük a tavalyi értékekkel. Így pedig kiderül, hogy csak 12 megyében emelkedtek a nettó bérek az első negyedévben, két megyében pedig 1 százalék alatti volt a növekedés. Hét megyében - Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Heves - pedig 0,3-5 százalékkal csökkentek a keresetek.

A részletes statisztikák tehát nagyon jelentős területi különbségekre utalnak, egyben az is látszik, hogy a kedvezőbb budapesti adatok durván felfelé húzzák az országos átlagot. Budapest nélkül számolva az országos átlagbérek is alacsonyabbak lennének.

Egyértelmű trend

A területi különbségek egyértelműen tükröződnek a hivatalos statisztikákból, de több tanulmány is utal erre. Pénzes János Phd., a Debreceni Egyetem, Társadalom-földrajzi és Területfejlesztési Tanszékén írt, "A területi jövedelemegyenlőtlenségek tendenciái és meghatározó tényezői Magyarország fejlett és elmaradott régióiban" című - 2012-ben ismertetett - elemzése is foglalkozik a témával, a tanulmány szerint a jövedelemegyenlőtlenségek országos trendje egyértelműnek tűnik.

"Az egyes régiók egyenlőtlenségi pályái meglehetősen eltérnek egymástól – bár a rendszerváltás utáni  divergencia, illetve az elmúlt években tapasztalható konvergencia mindegyik régióban tetten érhető. A legnagyobb belső egyenlőtlenségekkel az Észak-alföldi régió jellemezhető, melyet Észak-Magyarország követ" - írja Pénzes János.

Az úgynevezett foglalkoztatási vonzásközpontok, leegyszerűsítve azok a városok, ahol van igény a munkaerőre - Északnyugat-Magyarországon ilyen többek között Győr, Székesfehérvár vagy Szombathely; Északkelet-Magyarországon pedig Nyíregyháza, Debrecen vagy éppen Eger - fontos elemei a jövedelmi térszerkezetnek, melyek szerepe elsősorban az ingázáson keresztül jelentkezik. Az említett központoktól távolabb lévő településeken pedig alacsonyabb a jövedelemszint.

Mi marad?

Bár az említett bérkülönbségek önmagukban is beszédesek, a Buksza havi kiadásokat is számolt, így még jobban érzékeltethető a helyzet. A háztartások fogyasztásáról egyelőre nincs a 2013-as adatoknál frissebb megyére bontott KSH-statisztika, de a régiók szerinti bontás is jól mutatja a területi eltéréseket.

Ezek szerint a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megyét magában foglaló észak-alföldi régióban az egy főre jutó kiadás 55 ezer forint volt tavaly, a Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét felölelő észak-magyarországi régióban pedig 57 ezer forintra rúgott. Ez bőven elmarad a 67 ezer forintos országos átlagtól, míg a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban mért kiadás fejenként 82 ezer forint volt. Összességében a közép-magyarországi régióban élőknek a kiadások levonása után körülbelül 100 ezer forintja lesz. Ezzel szemben az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban kevesebb mint 70 ezer forintjuk marad.

(A számítások a hivatalos adatok alapján készültek, és az országos különbségek bemutatását célozzák. Természetesen egy-egy konkrét család, háztartás esetében ettől eltérő adatok is lehetnek. Az NFSZ és a KSH adatai közötti különbségeket az eltérő módszertan magyarázhatja.  Az infografikákon az oszlopokra, csíkokra kattintva jelennek meg a részletes adatok.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Átverés a benzinkúton? Van megoldás

Hogyan kerüljük el a büntetést?

Melyik a világ legeredményesebb filmje? 

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Mi kell a kutyának? 

A leggazdagabbak közel 280 ezer forintot költöttek élelmiszerekre, míg a legszegényebbek alig 110 ezer forintot. A legtöbb pénz kenyérre, húsra megy el, halat azonban egyáltalán nem eszünk. Infografikák, grafikonok az életünkről.

A megjelentek a háztartások 2012-es fogyasztásáról szóló statisztikák, amelyekből kiderül, hogy a különböző jövedelmi tizedekbe tartozók mire, mennyit költöttek 2012-ben.

Élelmiszerekre (alkoholmentes italokkal együtt) tavalyelőtt egy fő átlagosan összesen 187,8 ezer forintot költött. A legszegényebbek, azaz az első jövedelmi tizedbe tartozók közel 110 ezer forintot költöttek ezekre, míg a leggazdagabbak 280 ezret.

Egy friss tanulmány szerint az egykulcsos adó több mint 400 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében és ennyivel lett kevesebb az állami bevétel. A lépéssel a gazdagok jártak a legjobban. Mindez nem újdonság, az viszont még érdekes, hogy az adójóváírás kivezetése 467 milliárddal rövidítette meg az embereket. Utóbbi lépés a leggazdagabakat nem érintette. Az összes intézkedés szaldója azonban azt mutatja, a gazdagok jártak jobban. 

Az egykulcsos adó bevezetését, a családi adókedvezmény bővítését, a szuperbruttó eltörlését és az adójóváírás megszüntetését és annak jövedelmi tizedekre gyakorolt hatását vizsgálta Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója friss tanulmányában. (A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerdán elhatárolódott a munkatársától: a cég közölte, hogy a Virovácz Péter, a Századvég munkatársa nem a Századvég megbízásából írta tanulmányát és a tanulmány megállapításai nem a Századvég álláspontját tükrözik. Egyúttal a Századvég kérte, hogy a tanulmányra és későbbi nyilatkozataira történő utalások esetén a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t ne nevezzék meg, mint a szerző munkáltatóját.)

A Pénzügyi Szemlében megjelent elemzés legfontosabb megállapításai:

- az adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit

- a 444 milliárdos öszeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedbe sorolt gyermektelen emberek nettó jövedelmét növelte 

- a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóintézkedésekkel jól járt, ám az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent

- ha az említett intézkedéseket összesítve számoljuk, akkor jól láthatóak a nagyságrendi változások. A lépések a leggazdagabbaknak kedvezett: az 1-től a 7-ig jövedelmi tizedbe soroltak összesen 134 milliárddal jártak rosszabbul; míg a 8., 9. és 10. tizedbe tartozók több mint 500 milliárdot kaptak

Ugyanez számokban (Az adójóváírás megszüntetésénél szereplő negatív értékek azt mutatják, mennnyivel jutott kevesebb az érintetteknek.)

Az elmúlt több mint egy évtizedben évente rendre nőtt az áram ára. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó áramfogyasztás összevissza változott, egyszer csökkent, máskor pedig nőtt. Az átlagot bemutató statisztikák szerint pedig a átlagjövedelem durván 10 százalékát vitte el az áramdíj. Infografika - főszerepben az árammal.

November 1-től kevesebbet kell fizetni a rezsiért, ezen belül is az áramért. Ezért a Buksza átnézte és összevetette az elmúlt évek háztartási áramfogyasztásáról, és az áramárak alakulásáról szóló statisztikákat.