Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Ezért kell a vécébe is ivóviz

Magda Eszter - Csernátony Csaba

Nagyon drágán lehetne csak megoldani, hogy ivóvíz helyett más, koszosabb vízzel húzzuk le a vécét az összes lakásban, de családi házaknál járható ez az út. Amúgy meg tényleg egyre takarékosabban bánunk a vízzel. 

A Buksza a közelmúltban írt arról, hogy a napi ételadagunk előállításához 3 ezer liter vízre van szükség, miközben csak 2-4 liter ivóvízre van szüksége a szervezetnek. Szintén rengeteg víz megy el a másik oldalon, az otthoni felhasználásnál.

A gellérthegyi ivóvíztározó - Fotó: Origo

A téma előkerült a múlt évben Budapesten tartott Víz Világtalálkozón, ahol elhangzott, hogy Izrealben megfelelő szaniterberendezések alkalmazásával 60 liter az egy főre eső napi vízfogyasztás, szemben a 110 liter feletti magyar értékkel. Logikusan adódik az a kérdés is, hogy miért kell ivóvízzel lehúzni a vécét, miért nincs más megoldás, hogy tisztítatlan vagy más vizet küldjünk a lefolyóba. 

Kell egy másik

A Buksza erről faggatta a Fővárosi Vízműveket. A társaság közölte: az összes magyar vízszolgáltatónál egységes vízellátórendszer épült ki, amely az alapinfrastruktúra része. A cég esetében ez 5 ezer kilométeres hálózatot jelent, erről látja el a 800 ezer budapesti háztartás 2 millió lakóját. Ha a például a vécéöblítéshez és a takarításhoz szükséges vizet nem ivóvízből szeretnénk, akkor egyetlen megoldás jönne szóba.

Építeni kellene egy hasonló méretű, a másiktól teljesen független önálló hálózatot, amelyen eljutna a tisztítatlan víz a lakásokba. Utóbbiakon belül szintén kellene egy másik vezetékrendszer, mivel a két rendszerben lévő víz még véletlenül sem keveredhet egymással. Az egy dolog, hogy ez a megoldás irdatlan költséget jelentene a Fővárosi Vízművek szerint, ráadásul a vízkészletet sem kímélnénk jobban, mivel a tisztítatlan vizet ugyanúgy ki kellene szedni.

Járható út

Tehát hálózati szinten ez nem megoldás, azonban egyes ingatlanok, leginkább családi házak esetében járható út, hogy például esővízgyűjtőkkel és recirkulációs rendszerekkel takarékoskodjanak. Rendkívül fontos, hogy az ivóvízvezetékek és a nem ivóvíz minőségű víz szállítására, tárolására használt vezetékek elkülönüljenek egymástól. A kétféle víz ugyanis semmilyen körülmények közt se találkozhat egymással azért, hogy ez a megoldás ne hordozzon magában közegészségügyi kockázatot.

És a rákosszentmihályi víztározó - Fotó: Origo

A háztulajdonosnak létre kell hoznia egy hálózatot, amely az elfolyó vizet is méri, mert a csatornahasználatért ebben az esetben is kell fizetni. Az Origo tavalyelőtt megjelent cikkében idézi Gayer József, a  Globar Water Partnership (Vízvilághálózat) magyarországi alapítványának elnökének tanulmányát (pdf), amely szerint egy 150 négyzetméter alapterületű családi ház tetejéről annyi esővizet lehet összegyűjteni, amennyi egész évben fedezi egy négytagú család vécéhasználati, takarítási, mosási igényeit (67,5 köbméter/év), valamint egy 120 négyzetméteres kert locsolását (65,6 köbméter/év). Ebből következik, hogy fejenként és naponta 45 liter ivóvíz váltható ki esővízzel.

Egy családi háznál a takarékos rendszer kiépítése viszonylag egyszerű, társasház csak akkor jöhet szóba, ha valamennyi lakó belemegy. 

Sokkal kevesebb

A vécékben tehát egyelőre marad az ivóvíz, ugyanakkor a budapestiek egyre takarékosabban bánnak a vízzel. 1998-ban egy kánikulai napon a város vízfogyasztása több mint 1,3 millió köbméter volt, ezzel szemben tavaly a legforróbb napon 600 ezer köbméterrel beérték a budapestiek. 2013-ban egyébként Budapesten az 1 főre eső napi vízfogyasztás átlagosan 131 liter volt, míg egy évvel korábban 134, 2009-ben pedig még 147 liter volt. (Lásd a grafikont.) 

A Fővárosi Vízművek szerint ma már szinte elképzelhetetlen, hogy valaki folyó vízzel hűtse a sörét, valamint egyre többen zuhanyoznak a vízpocsékoló kádas fürdés helyett, és a nő azoknak a száma, akik energia- és víztakarékos háztartási berendezést vásárolnak. A cég azt javasolja, hogy a lakók rendszeresen ellenőrizzék a lakás vízhálózatát, egy állandóan szivárgó WC-tartály, csöpögő csap vagy a családi házak esetében éppen egy elfagyott kerti csap vagy vezeték komoly többletköltséget okoz.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon

Korábbi Buksza-posztok: 

Még szigorúbb pálinkaszabály jöhet

Nyithatatlan autót kínálnak

Iszol te eleget?

Válj el másképp!

Veszélyben az Ötöslottó trónja


0 Tovább

Mennyiért autózhatunk a Citroën C-Elysée-vel?

Folytatódik az autófenntartási költségekről szóló sorozat. Az apró Skoda, a C3 Picasso és a Mazda CX-5-ös után Citroën C-Elysée (Peugeot-kivitelben 301-es) járt a Bukszánál. A Citroën olcsó szedánjával akár 26 forintból kijön egy kilométer értékvesztés nélkül.

Röviden:

- 15 ezer kilométeres éves futásteljesítménynél sztrádatempótól függően 1,88-1,92 millió forintért autózhatunk a C-Elysée-vel öt év alatt

- 1 kilométer így kevesebb mint 26 forintba kerül értékvesztés nélkül

- értékvesztéssel együtt közel 58 forintra ugrik a kilométerdíj

5 Tovább

Egy gazdag magyar évi 280 ezerért eszik

A leggazdagabbak közel 280 ezer forintot költöttek élelmiszerekre, míg a legszegényebbek alig 110 ezer forintot. A legtöbb pénz kenyérre, húsra megy el, halat azonban egyáltalán nem eszünk. Infografikák, grafikonok az életünkről.

A megjelentek a háztartások 2012-es fogyasztásáról szóló statisztikák, amelyekből kiderül, hogy a különböző jövedelmi tizedekbe tartozók mire, mennyit költöttek 2012-ben.

Élelmiszerekre (alkoholmentes italokkal együtt) tavalyelőtt egy fő átlagosan összesen 187,8 ezer forintot költött. A legszegényebbek, azaz az első jövedelmi tizedbe tartozók közel 110 ezer forintot költöttek ezekre, míg a leggazdagabbak 280 ezret.

0 Tovább

Mennyiért autózhatunk a Mazda CX-5-ös alapváltozatával?

Az apró Skoda és a C3 Picasso után egy teljesen más műfaj képviselőjét nyúzta a Buksza: a Mazda CX-5-ös alapverzióját, amellyel alig több mint 30 forintért tehetünk meg egy-egy kilométert. 

Az Origo autórovata a napokban közölte a Mazda SUV-járól (lakossági szabadidőautó), a 6 millióért kínált CX-5-ösről szóló tesztet. A Buksza pedig megmérte, mennyiért lehet autózni az alapfelszereltségű, kétliteres benzinotorral szerelt autóval. Ahogy az origós teszt is utal rá, ritka, hogy egy importőr fapados verziót ad az újságíróknak, most azonban ez volt a helyzet, a CX-5-ösök közül a belépő modellt kaptuk meg. Az Origo tesztje, a Kívánatos fapados című cikk itt olvasható.

Röviden: 

- 15 ezer kilométeres éves futásteljesítménynél sztrádatempótól függően 2,47-2,6 millió forintért autózhatunk a Mazdával öt év alatt

- 1 kilométer legkevesebb 33 forintba kerül, ami jó érték egy ekkora autótól

A CX-5-ös az M7-esen vizsgázott a Bukszával. A 90 kilométeres tempónál 5,8 liter benzinnel beérte. A 120-130 km/h-s sebességnél 7 literre ugrott a fogyasztás. A városi használatban pedig 7,6 liter kellett 100 kilométer megtételéhez. 

Ha feltételezzük, hogy évente 15 ezer kilométert fut az autó, akkor takarékos menetben (90-es tempónál) valamivel több mint 2 millió forint megy el benzinre 5 év alatt, ha 120-130 km/h-val megyünk a sztrádán, akkor 2,164 millióra ugrik a benzinköltség. A jelenlegi ajánlatok szerint a kötelező biztosítások közül a legolcsóbb éves szinten - adóval együtt - 41 ezer forint, azaz öt év alatt közel 205 ezer forint lesz ez a tétel.

A Mazda CX-5-öst 20 ezrenként kell kötelező szervizre vinni, így öt év alatt három alkalomról van szó. A Mazda Miraitól kapott becsült szervizköltség összesen közel 220 ezer forintot tesz ki. Erre jön az előre nem látható szervizköltség, amit nem lehet prognosztizálni. A Mazda azonban megbízható autók közé tartozik, ezért az extra szervizköltségnek alacsony a kockázata. A korábbi bukszás autótesztekben is idézett JD Power németországi adatai alapján ugyanis a Mazda a negyedik az autómárkák rangsorában, ez pedig arra utal, hogy az tulajdonosok elégedettek a Mazdával, és megbízhatónak tartják a márkát. 

Módszertan:

A kötelező felelősségbiztosítási díjak a Biztosítás.hu kalkulátorából származnak (új belépőnek minősülő, 38 éves budapesti férfi kedvezmények nélkül). A díjak változását nem lehet pontosan előre jelezni, ezért az ötéves időtávon a most érvényes árak szorzata szerepel a költségek között.

A szervizköltségek a márkakereskedőtől, -szerviztől kapott adatokon alapulnak.

 A fogyasztás az éves futásteljesítményre vetítve egyharmad sztrádahasználat, és kétharmad városi használat alapján jött ki. A sztráda esetében külön van a "takarékos",vagyis a 90, és "normál", azaz a 125-130 kilométer per órás sebességnél történő fogyasztás. A kalkulációhoz használt üzemanyagár a legfrissebb - november elejére vonatkozó -, az MTI által közölt 390 forintos literenkénti átlagárból adódik. A biztosítási díjhoz hasonlóan az üzemanyagárat is lehetetlen pontosan prognosztizálni, ezért itt is a jelenleg érvényes árakból erednek az ötéves használatra vonatkozó kiadások.

Korábbi Buksza-tesztek:

Mennyiért közlekedhetünk a mini Skodával?

Mennyiért autózhatunk a C3 Picassóval? 

2 Tovább

A rezsicsökkentés alkalmából: mennyi áramot fogyasztunk, mennyiért, mennyiből?

Az elmúlt több mint egy évtizedben évente rendre nőtt az áram ára. Ezzel párhuzamosan az egy főre jutó áramfogyasztás összevissza változott, egyszer csökkent, máskor pedig nőtt. Az átlagot bemutató statisztikák szerint pedig a átlagjövedelem durván 10 százalékát vitte el az áramdíj. Infografika - főszerepben az árammal.

November 1-től kevesebbet kell fizetni a rezsiért, ezen belül is az áramért. Ezért a Buksza átnézte és összevetette az elmúlt évek háztartási áramfogyasztásáról, és az áramárak alakulásáról szóló statisztikákat.

0 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek