Buksza blog

December 13-a fordulópont lesz a boltokban és az éttermekben, a vásárlók, vendégek jól járnak, ugyanakkor még vannak homályos pontok. 

Bő egy hónap múlva, december 13-án lép életbe az élelmiszer-címkézésről szóló uniós szabályozás. A rendelet lényege, hogy a vásárlók, az eddiginél több információt kapjanak a kiszemelt termékről.

A Buksza a független élelmiszerlabort működtető Wessling segítségével tekintette át, hogy pontosan mi változik. (A címkeszabályról a Laboratórium.hu cikkében olvashat bővebben.)

1. Allergének

Az egyik legfontosabb változás az allergánekre vonatkozik. Bár az allergéneket eddig is jelölni kellett a csomagolt termékek összetevői között, mostantól ezt olyan betűtípussal vagy más jelölési eszközzel kell megtenni, amely kiemelkedik a szövegkörnyezetéből.

Külön felsorolás nem kötelező, bár adott esetben egy táplálékintoleranciában szenvedő fogyasztónak ez is nagyon fontos lehet. A külön blokkban megismételt allergéninformáció könnyebbséget jelent a vásárlóknak: hiszen ott egy csoportban látja összeszedve az összes információt, így nem kell a teljes összetevőlistát végigböngésznie. Ha a gyártók a vásárlók kedvében akarnak járni, akkor érdemes külön feltüntetniük ezeket az információkat. 

Azokra az élelmiszerekre is vonatkozik az új szabály, amelyek nincsenek előre becsomagolva, náluk értelemszerűen körülményesebb a dolog. A gyártók, forgalmazók mellett a vendéglátásra és a kö9zétekztetésre is vonatkozik a szabály. Vagyis a boltok és akár éttermek kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, amennyiben a meghatározott 14 allergén közül valamelyik a nem becsomagolt és címkével nem ellátott élelmiszerek összetevőjét tartalmazza. 

A 14 allergén a következő: a glutént tartalmazó cereáliák, a rákfélék, a puhatestűek, a tojás, a földimogyoró, a dió, a szója, a tej, a mustár, a szezámmag, a zeller, a csillagfürt, illetve a 10mg/liter, 10mg/kg szintet meghaladó kén-dioxid.

2. Étlapszabály

A csomagolatlan élelmiszerekre vonatkozó szabályozás azért is időszerű, mert a vendéglátósok eddig gyakran semmilyen információval nem tudtak szolgálni a táplálékallergiával kapcsolatos kérdésekre. Tehát az éttermekben, büfékben, közétkeztetésben is fel kell tüntetni, ha allergén lehet az ételben. Az uniós szabály egyelőre azt írja elő, hogy a csomagolatlan élelmiszereknél is jelezni kell az allergéneket, ám arra egyelőre nincsen előírás, hogy ezt pontosan hogyan kell megtenniük például az éttermeknek, vagy a csomagolatlan élelmiszereket árusító egységeknek, például a pékségeknek.

Ameddig nem jelenik meg a vonatkozó rendelet, Fenyvesiné Bakos Mária, a Wessling szakértője azt tanácsolja a vendéglátósoknak, hogy rendszeresítsenek egy információs táblát, amely felhívja a figyelmet a különböző fogásokban lévő allergénekről vagy egy külön lappal egészítsék ki az étlapokat. Erre azért van szükség, mert egyelőre nem tudni, mi a hatóság álláspontja. (A Buksza érdeklődésére az agrártárca jelezte, az élelmiszer-jelölésről szóló rendelet kidolgozása folyamatban van.) Ha megszületik a jogszabály, utána lehet majd igazodni a tartalmához. 

Az élelmiszerboltokban is lesz feladata az üzemeltetőnek a csomagolatlan árukkal. Ahogy említettük, arra még nincs szabály, hogy ezt hogyan kell a gyakorlatban megtenni,l ezért a boltokban vagy a pékségekben a csomagolatlan élelmiszereknél (például kenyerek, péksütemények, helyben sütött finomságok stb.) mellé mondjuk ki lehet tenni egy tájékoztató táblát, amelyen felsorolják a termékekben jelenlévő allergéneket. A nagyobb áruházakban érdemes lehet igénybe venni a digitális technikát, és kombinálni például az árleolvasók szolgáltatását az allergénekre vonatkozó információk átadásával.

3. Tápérték

A tápérték feltüntetésére is új szabályok vonatkoznak majd a jövőben. Nem lehet a kötelező elemek, információk közé tetszés szerint adatokat beszúrni, ezeket csak az előírt táblázat végére szabad betenni. Ez nagyban segítheti a fogyasztót a tájékozódásban. A legnagyobb káosz eddig tápértékadatok elemeinek kiemelésével volt, Ezt a területet semmilyen jogszabály nem szabályozta. Emiatt a gyártók az előnyösebb tulajdonságokat kiemelték, a kedvezőtlenebbeket pedig elrejtették, tehát a vásárlók nehezen tudtak eligazodni. Az új rendelet ennek vet véget: egységesíti a kiemelhető tulajdonságokat, és még azt is szabályozza, hogy az összehasonlíthatóság érdekében 100 grammra vagy 100 milliliterre is meg kell adni az adatokat.

Az ilyen figyelemfelkeltő eszközökkel élő gyártók termékei jobban összehasonlíthatók lesznek a vásárlók számára. Azoknak a gyártóknak a termékei esetében, akik nem élnek ezzel a marketinglehetőséggel, marad a táblázat böngészése. A tápértékadatok feltüntetése egyelőre opcionális, de 2016 decemberétől már ez is kötelező lesz, kevés kivétellel minden termék esetében.

Ha egy-egy gyártó korábban kapcsol, azaz 2016 előtt alkalmazza a jelölést, akkor igazodnia kell a rendelethez: az abban meghatározott szigorú szabály szerint kell feltüntetni. Persze mint mindenhol itt is van kivétel: az olyan termékekre amelyek valamilyen állítást tartalmaznak (csökkentett, light, dúsított stb.) vagy hozzáadott vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak azokra eddig is és ezután is kötelező lesz a tápérték táblázat. Ebben nincs változás.

4. Betűméret

A rendelet meghatároz egy minimális betűméretet, legalább 1,2 milliméteres karakterekkel kell leírni az adott élelmiszer adatait.

Az éttermekre, kocsmákra más szabályok vonatkoznak, mint az élelmiszerboltokra, és vannak a kivételes kutyák.

Több olyan bolt, köztük pékség, kisebb élelmiszerbolt van, legalábbis a Józsefvárosban és a Ferenvárosban, ahová beengedik a kutyával érkező vásárlókat, sokakat ez zavar, ami rendben is van, a kutya ugyanis nem élelmiszerboltba való. Persze a boltok többségébe nem engedik be őket, és a kutyatiltást jelzik is a bejáratnál matricával. (A kutyákat kint lehet hagyni, de sok gazda fél, hogy ellopják a kutyáját.)

A Buksza kutyás honlapokon azonban olvasott olyan hozzászólásokat, cikkeket, amelyek szerint lehet menni a kutyával a boltokba.

A kutya.hu két évvel ezelőtt azt írta, hogy a jogszabály nem tiltja kutyás vásárlást mondjuk akár egy élelmiszerboltban vagy bevásárlóközpontban, és az üzlettulajdonos döntésétől függ a dolog. A cikk állításai pedig több helyen elérhető, ha valaki a kutyás vásárlás szabályai után kutakodik. A bizonytalan információk miatt a Buksza utánajárt a kérdésnek.

Több megoldás is van arra, hogy a vasárnapi boltzárat kikerüljék az áruházláncok és a vásárlók. A törvénytervezet akár ellentétesen is elsülhet a kisebb boltokra nézve. A vásárlók pedig jól járhatnak.

Egyelőre bizonytalan a vasárnapi boltzárról szóló törvénytervezet sorsa. A javaslatot benyújtó kisebbik kormánypárt frakcióvezetője, Harrach Péter először azt mondta, a kormány támogatja a tervezetet, majd a nemzetgazdasági tárca közölte, nincs erről döntés. Majd Harrach Péter annyit mondott, hogy számára elég, hogy Orbán Viktor miniszterelnök támogatásáról biztosította, majd a miniszterelnök szóvivője az Indexnek azt mondta, a kormányfő még nem döntött, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig kitart a boltzáras javaslat mellet. (Időközben Szlovákiában elbukott a vasárnapi boltzár.)

Tehát azt nem tudni, hogy mi a kormány álláspontja, ahogy azt sem, hogy a már benyújtott javaslat hogyan változik majd a különböző módosító javaslatok eredményeként. Mindenesetre arra lehet számítani, hogy a boltokat korlátozni fogják.

Vasárnap zárva, kivételekkel

A parlamenthez benyújtott javaslat szerint a 400 négyzetméternél kisebb boltok, a családi kézben lévő üzletek kivételével az üzletek nem nyithatnak ki vasárnap, szombaton pedig 6-tól 22 óráig lehetnek nyitva.

A javaslat kivételekre is lehetőséget ad, a benzinkutakra, gyógyszertárakra, dohányboltokra nem vonatokzik a korlátozás. A pékárut és tejterméket árusító boltok is kivételek: vasárnap 5-től 12 óráig tarthatnak nyitva, nyitva, a többi napon pedig 5-kor nyithatnak. Emellett a javaslat szerint a kereskedők (boltok) választhatnak egy évben öt olyan vasárnapot, amikor 6-tól 22 óráig nyitva lehetnek, de ezt előzetesen a kereskedelmi hatóságnak be kell jelenteni.

Az alábbiakban három lehetséges forgatókönyvet vázol fel a Buksza, amelyek egymással párhuzamosan is megvalósulhatnak, feltéve, hogy valóban bevezetik a boltzárat.

Infografikán a keresetek alakulása. A Buksza ezzel tiszteleg a 25 évvel ezelőtti események - berlini falomlás - előtt. 

1989-ben 8,2 ezer forint volt a nettó átlagkereset, 2013-ban pedig 151 ezer forintot tett ki. Az inflációval korrigált adatok kedvezőbb helyzetet mutatnak: amiért 1989-ben 8,2 ezer orintot kellett adni, azért 2013-ban 128 ezer forintot kellett volna. 

Ugyanakkor a nettó bér és a bruttó bér hányadosa szerint romlott a helyzet. 100 forintból 1989-ben 77 forint maradt nettóban, 2013-ban azonban csak 65 forint jutott.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Lecserélik Erzsébet királynő fejét

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Új portré kerül a brit érmékre. 

Hatvankét éves uralkodása során ötödik alkalommal cserélik le Erzsébet királynő portréját az Egyesült Királyság pénzérméin.

A váltásra jövőre kerül sor. Legutóbb tizenhat évvel ezelőtt volt portrécsere, azt a képet Ian Rank-Broadley tervezte; azelőtt pedig 1953-ban, 1974-ben és 1985-ben volt váltás.

Bal fent az 1953-as, jobb fent az 1974-es, bal alul az 1985-ös, jobb alul a 1998-as érmekép

Az új portré készítésére zárt pályázatot hirdet a The Royal Mint (Királyi Pénzverde). A meghívott tervezők névtelenül nyújtják be a terveiket, amelyek közül a pénzverde illetékes bizottsága választja ki a nyertest.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Jobban keresünk, mint 25 éve?

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

195 millió dollárba kerül a legdrágábban hirdetett amerikai ingatlan. Az egyik legolcsóbb háromszobás házat pedig 188 dollárért hirdetik.

Rekord született az amerikai ingatlanpiacon - írja a CNN Money. A Coldwell Banker ingatlanos cégnél 195 miliió dollárért - közel 49 milliárd forintért - hirdettek meg egy hatalmas kaliforniai ingatlant, ez jelenleg legdrágább a piacon.

A méregdrága komplexumban 27 garázs, 150 helyes parkoló, 12 hálószoba, rengeteg fürdőszoba, valamint szórakoztató központ is van, a lakótér pedig összesen 53 ezer négyzetméteres.

Egy komolyabb szőlőültetvény is jár hozzá, valamint egy borospince és egy borkostoló terem, ahol 3500 palack bor fér el. Az ingatlan bérleti díja 475 ezer dollár, azaz közel 120 millió forint havonta.

A legolcsóbb?

A legdrágább ingatlan megjelenésével párhuzamosan a 24/7 Wall Stret amerikai gazdasági portál megtalálta a másik végletet.

Teljesen bizonytalan a vasárnapi boltzár kormányoldali támogatása. 

A kormány megtárgyalta és támogatja a KDNP szabad vasárnapról szóló előterjesztését, amelynek legfontosabb eleme a vasárnapi boltzár - írta csütörtökön kora délután az MTI Harrach Péterre, a javaslatot kidolgozó kisebbik kormánypárt frakcióvezetőjére hivatkozva. 

Harrach Péter közölte azt is, a tervezetben kivételként a négyszáz négyzetméter alatti és családi vállalkozásként működő boltok szerepelnek. Az intézkedés 2015. március 15-étől lépne hatályba, ha a parlament is jóváhagyja az elképzelést.

A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel szemben a Hvg.hu kérdésére a bejelentés után azt állította: "A kormány tárgyalt a KDNP javaslatáról, de döntés csak azután születhet, miután meghallgatták a boltosok és a szakszervezetek véleményét is". Mivel ez érintettekkel nem volt érdemi egyeztetés,  ebből az következik, hogy a kormány még nem döntött az ügyben.

Majd Harrach Péter újból nyilatkozott: csütörtök este azt mondta az MTI-nek, hogy számára elég, ha a kormányfő támogatja a kezdeményezést. Ezzel szemben az Index pénteken délelőtt Havasi Bertalanra, a miniszterelnök szóvivőjére hivatkozva azt írta: "A miniszterelnök álláspontja változatlan: az érintettek meghallgatása után fognak megszületni a témával kapcsolatos döntések és jogszabályok."

A helyzet tehát zűrzavaros, bár Harrach szerint a kormány vagy a kormányfő támogatja a javaslatot, erről hivatalos megerősítés még nem született. 

Meglepő

A kormány támogatása egyébként abból a szempontból meglepő volna, mert Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pár napja még azt mondta, hogy nem lenne bölcs dolog a boltzár bevezetése. (Arról, hogy a fideszes politikusok - köztük Orbán Viktor miniszterelnök - mit mondtak korábban a tervről, itt olvashat bővebben.)

Bár a kormánytámogatás bizonytalan, a törvénytervezetet mindenesetre csütörtökön  benyújtották a parlamentnek. A javaslat szerint a 400 négyzetméteresnél kisebb és a családi kézben lévő boltok kivétélével az üzleteknek, többek között a hipermarketeknek be kell zárniuk vasárnap, a többi napon pedig a boltok többsége 6-tól 22 óráig lehetnek nyitva. 

A Buksza ezekről írt korábban:

Betilthatják a Tesco-buszokat

Mit mondott Orbán, Rogán és Lázár a vasárnapi boltzárról

Szigorítja az EU az élelmiszer-feliratokra vonatkozó szabályokat. Az alábbi rendhagyó képregény alapján nem csoda. Főszereplők: cukorbetegség, laktózérzékenység, elhízás, allergia.

A képek kattintás után nagyobb méretben is megjelennek. 

A képregény alapjául szolgáló infografikát az Európai  Parlament oldalán nézheti meg, link itt. Az adatok forrása: Eurostat, Európai Parlament, uniós élelmiszer-biztonsági hivatal, OECD.

A december közepétől várható szigorításokat a következő napokban megjelenő posztban sorolja fel a Buksza. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 3,3 millióan vannak azok, akik elszegényedhetnek. Öt éve csak 2,8 millióan voltak.

Az uniós statisztikai hivatal (Eurostat) friss elemzése szerint Magyarországon jelentősen nőtt azoknak a száma, akiket az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség fenyeget. Az Eurostat azokat sorolja ebbe a körbe, akik az adott országban a medián bér 60 százalékánál kevesebb jövedelemmel (Magyarországon jelenleg havi 66 ezer forinttal) rendelkeznek; gondot jelent számukra a megfelelő életszínvonal fenntartása, például a közüzemi számlák kifizetése pénzügyi okokból problémás; és tartósan nem találnak munkát.

- 2008-ban 2,79 millió magyart fenyegetett a szegénység, 2013-ban már félmillióval többen, 3,3 millióan voltak

Orbán Viktor pár éve azt mondta, akkor jöhet szóba a vasárnapi boltzár, ha meg lehet élni heti öt nap munkából. Rogán akkor felívelő gazdaságban tartotta lehetségesnek, Lázár pedig meggyőzhetőnek mondta magát, de fenntartásai is voltak. Most újra előkerült az ügy, az Emmi államtitkára már jövőre bevezetné, a nemzetgazdasági miniszter szerint azonban ez nem lenne bölcs dolog.

Demján Sándor, többek között a Westend bevásárlóközpont létreheozásában főszerepet vállaló üzletember jelezte, nem ért egyet a vasárnapi boltzárral. Erre reagálva Orbán Viktor azt mondta a vasárnapi boltzárról, hogy azt szeretné, hogy Magyarországon meg lehessen élni heti öt nap munkából, de ezt most nem lehet. Ezért az a személyes véleménye, hogy nincs lehetőség a vasárnapi boltzárra - ez nem most, hanem 2011 májusában történt, amikor felmerült a vasárnapi boltzár. (Az erről szóló cikket itt olvashatja el.

Lázár János, akkor - 2011 májusában - még fideszes frakcióvezetőként úgy fogalmazott, személy szerint meggyőzheő a boltzárról, de komoly fenntartásai vannak, szerinte figyelembe kell venni, hogy a vasárnap a családé legyen, de azt is, hogy sokan a munkájuk miatt csak vasárnap érnek rá vásárolni. A kormánypárt másik vezető politikusa, Rogán Antal pedig 2010 őszén azt mondta a boltzárról, hogy az akkori gazdasági helyzetben rossz lépés lett volna, ugyanis egy ilyen intézkedés rövid távon emelhetné a munanélküliséget, az intézkedésnek inkább egy gazdaságilag felívelő időszakban lenne értelme. (Lázár János és Rogán Antal korábbi álláspontját idéző cikket itt találja.

A világ legvagyonosabbjai 5,4 billió dollárral rendelkeznek, ez 1318 billió forintnak felel meg.

Továbbra is jól megy a gazdagoknak - derül ki az Oxfam szegénység felszámolásáért küzdő nemzetközi szervezet friss összeállításából, amelyet a CNN Money idézett.

A világ leggazdagabb emebereinek vagyona az elmúlt 4 évben 124 százalékkal 5,4 billió dollárra emelkedett. Ez nagyon nagy összeg: 1318 billió forintnak felel meg, ami a magyar GDP durván negyvenszerese. (Számmal egyébként így néz ki: 318 000 000 000 000)

Durva szigorítások várnak a boltokra egy, a Hvg.hu-hoz eljutott törvénytervezet szerint. A javaslat betiltaná az ingyenes buszokat, jöhetne a vasárnapi boltzár, plusz, két veszteséges év után be kellene zárni az adott vállalatot. Kemény feltételek, kérdés, hogy mi valósul meg belőle.

Egy törvénymódosító javaslat szerint néhány kivételtől eltekintve elrendelnék az üzletek vasárnapi zárva tartását. A világörökségi területeken pedig a diszkontok, a nagyméretű szupermarketek és a hipermarketek zárhatnak be a hét utolsó napján - írja az Origo a Magyar Nemzetre hivatkozva, de az csak a tervezett lépések egyike.

A Hvg.hu szerint a kormány által még nem tárgyalt javaslat azonban nem csak a vasárnapi boltzárat rendelné el, hanem kemény zigorításokat vezetne be. A tervezett lépések a külföldi kézben lévő láncokat (pl.: Tesco, Auchan, Spar) korlátozná, míg a magyar boltláncokat kedvezőbb helyzetbe hozná.

2016-tól léphet életbe a Figyelő értesülése szerint a budapesti dugódíj.

Egy, a Főpolgármesteri Hivatalhoz közel álló - névtelenül idézett - közlekedési szakértőre hivatkozva a Figyelő azt írja, néhány hónapon belül tárgyalhat a parlament a dugódíj bevezetéséről, ami eddig a politikai kockázat miatt nem volt napirenden.

A lap szerint 2016-tól vezetik be a dugódíjat, amelynek összege 500-640 forint között lehet, és a Hungária körgyűrű és a budai körúton belüli részre vonatkozik majd. A lap megkereste a Főpolgármesteri Hivatalt és a Budapesti Közlekedési Központot is. A BKK-tól a Figyelő nem kapott választ, a Főváros Főpolgármesteri Hivatal pedig azt mondta a lapnak, hogy nincsenek új információik a dugódíjról.

Cikk utal arra is, hogy Tarlós István főpolgármester nem rajong a dugódíjért, többször is nyilatkozta, hogy a díj bevezetésére azért van szükség, mert az előző városvezetés a 4-es metró uniós támogatási szerződésében vállalta ennek bevezetését.

Több jó oldala van

Bár a dugódíj elsőre rossz hír az autósoknak, de a nemzetközi tapasztalatok szerint egy jól kitalált, nem elhamarkodva bevezetett rendszer igenis jól sülhet el.

Vendégposzt

Kíváncsiak voltunk, hogy vélekednek a mai egyetemisták a nyugdíj kérdéséről, hiszen alapvetően nagyon fontos kérdésről van szó, ami meghatározza életünk utolsó évtizedeit. A válaszok szerint a fiataloknál nem a nyugdíj a legfontosabb probléma.

"Jössz nekem a nyugdíjjal, amikor még azt sem tudom mi van" - felelte a Buksza kérdésére egy közgázos egyetemista. Azt mondja, egyelőre annyit tud, hogy szórólapozásból, egyéb diákmunkákból egészíti ki a szülői apanázst, és reméli, lesz munkája. A nyugdíjra egyelőre nem gondol, szerinte még ha lesz is normális munkája, a nyugdíj lesz az utolsó, amire félretesz.

"Bőven lesz olyan tétel, ami fontosabb lesz a nyugdíjnál". Egy másik, szintén közgázos tanuló azt mondta, azért dolgozik, hogy pluszban nyelvet tanuljon, és külföldön helyezkedhessen el. "Ott majd lesz olyan fizetés meg konstrukció, amivel a kinti nyugdíjas évekre is spórolhatok" - fogalmazott. "Ha nem lesz külföldi meló, akkor itthon másra kell majd a pénzt. Lakás, ennivaló, gyerek és a többi. Szóval hagyjál már a nyugdíjjal" - összegzett.

Csak Izland előzte meg Magyarországot Európán belül. 2005 óta 164 százalékra drágultak az élelmiszerek. Infografika az élelmiszerárakról. 

Bár az infláció évtizedes mélyponton jár, ha az egyik legnagyobb tételt jelentős élelmiszerárakat nézzük nemzetközi összevetésben, akkor Magyarország nem áll jól.

Sőt. Az Eurostat egyik adatsora szerint, amely a 2005-ös adatokat veszi bázisnak (a 2005-ös árak jelentik a 100 százalékot) egyedül Izlandon volt magasabb az áremelkedés. (Valamint Törökországban, de ott másként mérik az árakat, és nem is feltétlenül sorolható Európához.) 

Tény ugyanakkkor, hogy a legfrisebb - szeptemberi - inflációs adatok szerint az élelmiszerárak éves szinten minimálisan emelkedtek, a KSH 0,2 százalékos drágulást mért. 

A társasházak közös költségébe lehetne beépíteni a wifin megosztott netszolgáltatást, így egy előfizetésre menne csak az adó. A Buksza a netadócsökkentő megoldásokon elmélkedett. 

Bár a netadó kiverte a biztosítékot, és a tiltakozások egyre nagyobb méreteket öltenek, úgy tűnik, a kormány egyelőre hajthatatlan. A törvény azt mondja, hogy előfizetőnként vagy felhasználónként kell fizetni az adót, magánszemélynél maximum 700, nem magánszemélynél 5 ezer forintot havonta. 

Internetes közös költség

Namármost, a Buksza szerint például életszerű megoldás lehet társasházakban az internetszolgáltatást a közös költség részévé tenni. Mégpedig úgy, hogy a társasház előfizet egy nagy adatforgalmat biztosító csomagra, azt pedig wifin keresztül szétosztják a házban. Mivel nem magánszemélyről van szó, így egy előfizetésre kell fizetni az 5 ezer forintot, 7 lakás felett máris alacsonyabb lesz az adó háztartásonként, lakásonként stb. Ikerházak, családi házaknál a szomszédok gondolkodhatnak el a hasonló megoldáson. Egyikük előfizet magánszemélyként és megosztja wifin keresztül a netet a másikkal. A cégek pedig az adott irodaház üzemeltetőjével próbálhatják meg ezt a megoldást. 

Mobilosoknál a flottázás jelenthet netadócsökkentő megoldást, azaz egy, magas adatforgalmat biztosító előfizetéshez több társkártya tartozik, és utóbbiak megosztoznak az adatforgalmon. (Hogy ez jogilag működik-e, az nem teljesen tiszta a Buksza számára, de utánajár. Az a kérdés, hogy az egy előfizetéshez tartozó társkártyások külön előfizetőnek/felhasználónak számítanak-e.) 

Rizikó

Persze a lakóközösségi netnek van kockázata is, ha egy-egy lakó esetleg nem fizeti a közös költséget, akkor veszélybe kerülhet a szolgáltatás, de erre akár biztosítékokat is lehet kérni. Például ebben az esetben a forrás is kéznél lehet, ugyanis felszabadul egy-egy háztartásban az internetszolgáltatásra költött havi összeg. A szolgáltatóknak talán érdemes lesz elgondolkozniuk a netadóoptimalizált, kifejezetten társasházaknak kínált, wifin megosztható nagy adatforgalmat biztosító csomagok kidolgozásán. 

Persze ez egyelőre feltételezés, a netadó sincs még bevezetve, jogi és gyakorlati szempontból is lehetnek akadályok, ahogy az is kérdés, hogy a nagy adatforgalmú csomagoknak mennyi lesz az ára, nem beszélve a felszerelendő wifis antennák telepítési költségeiről. Ha azonban ezek a megoldások egy lakásra, emberre vetítve a korábbi, netadóval növelt előfizetésnél olcsóbbak, akkor a mobilos flottás és a lakósközösségi internet lehetséges alternatíva lehet. 

(A netadóról, és a tiltakozásokról szóló origós cikkekek itt olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hol adják a legtöbb nyugdíjat? 

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Nyugdíj: mínusz 70 ezer

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság közölte, három csomag olyan tönkölyspagettit adtak el egy webáruházban, amelyek szennyezettek voltak. 

Olaszországróbl származó, Magas mikotoxintartalmú teljes kiőrlésű tönkölyspagetti került forgalomba 19 európai tagállamban, köztük Magyarországon. A gyártó időközben több termékét is kivonta a forgalomból.

A hazánkban csupán 3 darab 500 grammos csomagot értékesítettek webáruházban, a vásárlókat értesítették. A vizsgálat jelenleg még tart, a hatóság kéri a fogyasztókat, hogy, aki webáruházban vásárolta az érintett terméket, az ne fogyassza el.

Jelenleg 350 ezer főre becsülhető az országból kivándoroltak száma. Többségében a fiatalok hagyják el az országot, általában diplomások, közvetlenül diploma után. A célország pedig általában Németország, Ausztria, illetve Anglia, azok közül, akik kivándorolnak, a KSH adatai alapján 84 százalékuk munkát is talál. Hazajönni azonban csak 10 százalékuk akar. A nyugdíj nekik is jár, kérdés, hogy miként.

Mivel több százezer embert érint, érdemes áttekinteni, mi lesz azokkal, akik több uniós országban is dolgoztak, azaz, náluk hogy alakul a nyugdíjazás rendszere? Első és legfontosabb tudnivaló, hogy ebben az esetben a nyugdíjjogosultságok összeadódhatnak, és mindenképpen abban az országban kell leadni a kérelmet, ahol éppen él - kivéve akkor, ha az adott országban sosem rendelkezett munkaviszonnyal.

Utóbbi esetben ott kell benyújtatni a nyugdíjkérelmet, ahol legutoljára dolgozott. Innentől nincs is vele a magánszemélynek több dolga, azt, hogy hány országban és meddig dolgozott, az adott országnak kell összegyűjtenie, ahová a kérelemmel fordult - derül ki az EU külföldi munkavállalásra készített nyugdíjiránytűjéből.

Ha lesz netadó, az Ügyfélkapu eléréséért is fizetni kell majd, pedig eddig ingyenes volt, ez volt az egyik lényege. A MEK-könyvek is fizetőssé válhatnak.

Sokakkal együtt a Buksza is írt a tervezett netadóról, mégpedig arról, hogy az uniós roaming esetleges eltörlése és a netadó a külföldi mobilszolgáltatókhoz küldheti a mobilosok egy részét.

A netadó esetleges bevezetése sok hatása közül az egyik, hogy egy sor állami netes oldalt is fizetőssé tesz majd. Így például az Ügyfélkaput, amelynek az egyik legvonzóbb oldala az, hogy ingyenesen, kényelmesen, bármikor lehet rajta keresztül intézkedni. A netadóval az ingyenességtől búcsút lehet venni.

Ahogy fizetőssé válhat a Magyar Elektronikus Könyvtár (Országos Széchenyi Könyvtár) is, az oldal eddig ingyenes könyveiért is fizetni kell majd - ha valóban lesz netadó. 

Egy friss kutatás szerint egyértelmű, hogy a cukorszegény diéta a nyerő. Nem csak a fogyás miatt. Bár sokaknak nem meglepő az eredmény, ezzel együtt érdekes.

Amerikai kutatók összevetették az alacsony zsír- és szénhidráttartalmú diétát. Megnézték, hogy melyik étrend eredményez nagyobb mértékű a fogyást, emellett azt is vizsgálták, hogy a két diéta milyen hatással van az szív- és érrendszeri betegségekre.

A vizsgálatban összesen 148 olyan ember - nők és férfiak vegyesen - vett részt, akik nem szenvedtek sem szív- és érrendszeri betegségekben, sem cukorbetegségben.

Feltéve, hogy egyáltalán lesz netadó, és megmarad 2016-ban is. Akkor ugyanis eltűnhetnek a roamingdíjak az EU-ban, és megjelenhetnek a külföldi szolgáltatóknál olyan mobilos csomagok, amelyek netadómentesek, ezáltal esetleg olcsóbbak.

A kedden ismertette a kormány az adóterveit, amelyek között szerepel az internetadó bevezetése. A tervek szerint az adó gigabájtonként 150 forint lehet, magánszemélyeknél havonta maximum 700, cégeknél legfeljebb 5 ezer forint lenne az adó.

Bár egyelőre tervezetről van szó, sőt, az Origo cikke szerint figyelemelterelés miatt dobták be a netadót, így sem az adó bevezetése, sem annak mértéke nem biztos, ahogy azt is lehetetlen megjósolni, hogy, ha lesz is netadó, akkor annak mekkora részét építik be áraikba a telekommunikációs cégek. Akárhogy is lesz, az Európai Unió "Behálozott kontinens" című jogszabálycsomagja szerint olyan szabályok léphetnek életbe a jövőben az Európai Unión belül, amelyek átrendezhetik az esetleges netadó piac átalakuló piacot.

Jön a fűtési szezon, amelynek egyik legtöbbet emlegetett, egyben legveszélyesebb szereplője, a szén-monoxid. De a szén-monoxid mellett egy rakás másik vegyület lehet a levegőben, amelytől rosszul lehetünk. Az új szigeteléssel is baj lehet. Levegőkisokos a Bukszától.

Míg élelmiszerből naponta 0,2-1 kilót, vízből (folyadékból) 2-3 litert fogyasztunk, levegőből 8-10 ezer litert lélegzünk be. Tekintve, hogy életünk 90 százalékát belterekben töltjük, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az a levegő ezekben a helyiségekben, például a munkahelyi irodákban - mondta Filep Zoltán, a független laboratóriumot műküdtető Wessling laboratóriumvezetője a Bukszának.

A levegő az a környezeti elem, amelyet az emberiség már az ősidők óta szennyez - mégpedig a tűzrakással, a talajt és a vizeket csak jóval később kezdtük el bepiszkolni. Volt tehát épp elég idő arra, hogy kellőképpen beavatkozzunk a környezetbe, elég csak a klímaváltozásra vagy az ózonrétegre gondolni, amely a legoptimistább jóslatok szerint is csak 2050-re éri el eredeti állapotát, feltéve persze, ha addig jól minden jól megy, és nem szennyezzük tovább a környezetünket.

Szén-monoxid és a többiek

A kültéri levegőt évtizedek óta vizsgálják a legkülönbözőbb módszerekkel, elég csak a szmogfigyelmeztetésekre, a szállópor-koncentrációról szóló hírekre gondolni.

Érdekes módon az ajtón belépve megváltozik a helyzet: a munkavállalókat ugyan védik a szigorú törvények a beltéri levegővel kapcsolatban, a középületekre, iskolákra, közlekedési eszközökre vonatkozóan már nem egyértelműek a jogszabályok. Pedig bizony nagyon sok olyan összetevő lehet a beltéri levegőben, amelyek ártalmasak a szervezetre, épp ezért érdemes rájuk figyelni.

Ilyen a szén-dioxid, a negatív sztárként számon tartott szén-monoxid, a kevésbé ismert, de szintén mérgező gáz: a nitrogén-dioxid. Továbbá a vírusok, baktériumok, penészgombák, poratkák, az illékony szerves szennyezők (angol rövidítéssel: VOC), melyek származhatnak illatszereinkből, kozmetikumainkból, illetve a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok), melyek olyan egyszerű hétköznapi cselekedeteinkből adódhatnak mint a kenyérpirítás vagy a dohányzás, vagy a biocidok, melyek fertőtlenítőszereinkből vagy például rovarirtó szerekből származhatnak - és még hosszan lehetne sorolni.

Ezek sokszor egymással is reakcióba léphetnek, vagy akár ózonnal reagálva további szennyezők keletkezhetnek belőlük.

Vendégszerző írása

A Bács-Kiskun és Szabolcs megyei nőknek jut a legkevesebb, a budapesti férfiaknak pedig a legtöbb. Közel 50 ezer a havi különbség. 

Legutóbb arról volt szó, hogy a nyugdíjba vonulás után mekkora összeg hiányozhat az érintettek pénztárcájából az átlagok alapján. Az országos átlagokon belül azonban a fizetések mellett a nyugdíjak is jelentős különbségek mutatnak, emellett a nőknek jóval kevesebb jut, mint a férfiaknak. 

A Központi Statisztikai Hivatal - 2013 januári - adatai alapján készült infografikából kiderül, hogy a budapesti férfiak kapják a legmagasabb nyugdíjat, a legalacsonyabb összeg pedig a Bács-Kiskun és Szabolcs megyei nőknek jut. Emellett az is látszik, hogy mindössze három megye van, ahol az átlagnyugdíj meghaladja az országos átlagot.

Milliomossá válhatnak a kincsgyanús rudat megtaláló közmunkások a legjobb forgatókönyv szerint.

Két közmunkás aranyrúdnak látszó tömböt talált vasárnap a józsefvárosi Golgota téren- írta az Origo vasárnap. A megtalálók értesítették a főnöküket és a rendőrséget, utóbbi lefoglalta az aranyrúdgyanús tárgyat, a szakértők pedig megkezdték annak vizsgálatát.

Egyelőre nem tudni, valódi aranytömbről van-e szó, látszólag igen. A fenti fotón látható tömbhöz hasonló, igazi aranyrudak pedig sokat érnek, áruk a tömegüknek megfelelően emelkedik. Egy tízdekás tömb közel 1 millió forintba kerül, a negyedkilósé valamivel 2,5 millió forint alatt mozog, az egykilósé pedig 9,8 millió forintot ér a jelenlegi világpiaci árfolyam alapján.

Egyelőre tehát az egyik kérdés, hogy valódi aranytömbről van-e szó, a másik, mi lesz a lelet sorsa - feltéve, hogy nem derül ki, hogy ki a tulajdonos.

Sokat, az átlagnak a dupláját. 

Túl vagyunk a választásokon. Azóta kiderült, alapesetben háromhavi tiszteletdíjat kapnak a távozó polgármesterek, valamint az is, hogy egy rakás helyen még folyik a harc a pozíciókért. A Buksza pedig azt nézte meg, mennyit kaphatnak havonta a polgármesterek.

A Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat hivatalos statisztikája ugyan nem nevesíti a polgármesterséget, mint foglalkozást, de logikusan a hivatalos adatsorban "Helyi önkormányzat választott vezetője" megjelölés felelhet meg ennek a posztnak, a statisztikában "Helyi önkormányzat kinevezett vezetője" néven futó pozíció pedig az önkormányzatoknál vezetői poszton lévő alkalmazottakra vonatkozik. 

A választott önkormányzati vezetők becsült havi bruttó fizetése 450 ezer, a kinevezetteké 468 ezer forint havonta. Ez a KSH legfrissebb statisztikájában szereplő 235 ezer forintot bruttó országos átlagfizetést 91-99 százalékkal haladja meg.

A Buksza - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavalyi adatain - alapuló becslése szerint a közfoglalkoztatottak nélküli körben az idei átlagkereset 247 ezer forint lehet, amelynél 82-89 százalékkal maasabbak az önkormányzati vezetők jelenlegi becsült fizetése. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2003-as kereseti adataihoz képest a polgármesterek (helyi önkormányzat választott vezetői) bruttó fizetése 60 százalékkal, a kinevezett vezetőké pedig 50 százalékkal emelkedett az idén. Ezzel párhuzamosan az országos átlagos fizetés azonban 81 százalékkal nőtt, a 2003-as tényadat szerint ugyanis 136 ezer forint volt, az idei - közfoglalkoztatottak nélkül számított - becsült bruttó átlagkereset szerint 247 ezer forintot tesz ki. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az adatok átlagokat mutatnak, ezért elképzelhetőek különbségek, például lehetnek olyan polgármesterek, akik társadalmi munkában, ingyen vagy minimális költségtérítés mellett vállalták a munkát. 

A Buksza az önkormányzati vezetők (polgármesterek) becsült fizetését a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos 2013-as adatai alapján számolta, azokat az értékéket 3 százalékkal növelte, ami megfelel a bruttó átlagbérek idei emelkedésének. Az országos bruttó átlagbér pedig a KSH legfrissebb adatán alapul.  

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Nyugdíj: mínusz 70 ezer

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben