Egy friss kutatás szerint egyértelmű, hogy a cukorszegény diéta a nyerő. Nem csak a fogyás miatt. Bár sokaknak nem meglepő az eredmény, ezzel együtt érdekes.
Amerikai kutatók összevetették az alacsony zsír- és szénhidráttartalmú diétát. Megnézték, hogy melyik étrend eredményez nagyobb mértékű a fogyást, emellett azt is vizsgálták, hogy a két diéta milyen hatással van az szív- és érrendszeri betegségekre.
A vizsgálatban összesen 148 olyan ember - nők és férfiak vegyesen - vett részt, akik nem szenvedtek sem szív- és érrendszeri betegségekben, sem cukorbetegségben.
Az egyik csoport tagjainak alacsony szénhidráttartalmú étrendet írtak elő, naponta 40 grammnál kevesebb szénhidrátot ehettek összesen. A másik tábor tagjai pedig zsírszegény menüt kapott, a napi fogyasztás maximum 30 százaléka lehetett zsírból. A szereplők testúlyát és a szív és érrendszeri betegségek mérhető kockázati tényezőit (koleszterinszintet, trigliceridszintet) folyamatosan vizsgálták - ismertette a kutatás Annals of Internal Medicine című tudományos folyóiratban megjelent részleteit az Élelmiszer-biztonsági Szemelvények legfrissebb száma.
A végeredményből kiderült, hogy alacsony szénhidráttartalmú étrend hatékonyabb volt, e csoport tagjai többet fogytak és a szív- és érrendeszi betegségek kockázata is nagyobb mértékben csökkent, mint a zsírszegény csoportban. Ebből adódóan az amerikai kutatók azt javasolják: akik fogyni szeretnének vagy csökkenteni kívánják a szív és érrendszeri betegségek kockázatát, azok a álljanak rá az alacsony szénhidráttartalmú étrendre, a kutatás szerint eredményesebb, mint a zsírszegény társa, persze ettől még nem szabad mértéktelenül enni a zsíros kajákat. (A Táfelspicc diétaenciklopédiáját itt olvashatja el.)
A szakirodalom szerint egyébként a diéta mellé kell a mozgás is, a kettő együtt biztosan jobb eredménnyel kecsegtet. Nagyon leegyszerűsítve: akik sokat mozognak, könnyebben lebontják a szénhidrátokat, zsírokat. Nem véletlen, hogy az amerikai Harvard Egyetem táplálkozási piramisán is helyet kapott a mozgás. (A piramist a Harvard School of Public Health állította össze, a magyar verzió pedig Kukor Zoltán, a Sote oktatójának "Táplálkozás" című konzultációs jegyzetéből származik.)
Utolsó kommentek