2016-tól léphet életbe a Figyelő értesülése szerint a budapesti dugódíj. 

Egy, a Főpolgármesteri Hivatalhoz közel álló - névtelenül idézett  - közlekedési szakértőre hivatkozva a Figyelő azt írja, néhány hónapon belül tárgyalhat a parlament a dugódíj bevezetéséről, ami eddig a politikai kockázat miatt nem volt napirenden. 

A lap szerint 2016-tól vezetik be a dugódíjat, amelynek összege 500-640 forint között lehet, és a Hungária körgyűrű és a budai körúton belüli részre vonatkozik majd. A lap megkereste a Főpolgármesteri Hivatalt és a Budapesti Közlekedési Központot is. A BKK-tól a Figyelő nem kapott választ, a Főváros Főpolgármesteri Hivatal pedig azt mondta a lapnak, hogy nincsenek új információik a dugódíjról. 

Cikk utal arra is, hogy Tarlós István főpolgármester nem rajong a dugódíjért, többször is nyilatkozta, hogy a díj bevezetésére azért van szükség, mert az előző városvezetés a 4-es metró uniós támogatási szerződésében vállalta ennek bevezetését.  

Több jó oldala van

Bár a dugódíj elsőre rossz hír az autósoknak, de a nemzetközi tapasztalatok szerint egy jól kitalált, nem elhamarkodva bevezetett rendszer igenis jól sülhet el. 

Londonban a dugódíj 2003-as életbe lépése előtt mindenki morgott, de utána változott a helyzet. A díj társadalmi megítélése a Transport for London adatai szerint a bevezetés után 40-60 százalékkal nőtt, a forgalom sebessége pedig ötödével emelkedett a bevezetés előtti időszakhoz képest. Stockholmban 2006-ban vezették be a behajtási díjat, az előbbi mutató több mint 30 százalékkal, utóbbi pedig 10-30 százalékkal javult.

A dugódíj abból a szempontból is kedvező lehet, hogy a torlódásokból adódó költséget csökkentheti, márpedig ez óriási összeg. A növekvő utazási idő miatt csökken a munkára fordítható idő vagy kevesebb lesz a szabadidő. Az alacsonyabb sebesség miatt a gépjárművek fogyasztása emelkedik, ennek hatására növekszik az üzemanyagköltség, romlik a levegő. Erhart Szilárd a Közgazdasági Szemlében megjelent 2007-es tanulmánya szerint a budapesti közlekedési dugók költségei éves szinten elérik a 100 milliárd forintos nagyságrendet, bár azóta számos paraméter változott, a dugók költsége tízmilliárdos nagyságrendű lehet ma is.

Kapkodás

Ekés András, a Városkutatás Kft. ügyvezetője - aki tagja volt a budapesti dugódíj bevezetéséről szóló - 2008-ban és 2009-ben készült - elemzést készítő csapatnak - a Figyelőnek most azt mondta, a behajtási díjat azért lesz nehéz Budapesten elfogadhatóvá tenni, mert megelőlegezett fejlesztések nélkül a budapestiek nem kapnak jobb szolgáltatást. Közölte azt is, hogy a külföldi példákból az is látszik, hogy idő kellett ahhoz, hogy a városlakók megbarátkozzanak a díjjal, ráadásul ehhez jelentős beruházásokra volt szükség.

Ekés szerint összességében keserű pirula lehet a dugódíj a városvezetésnek és a fővárosban közlekedőknek is, mivel most úgy tűnik, 2016-ig kapkodva, valódi alternatívát kínáló megelőlegezett beruházások nélkül vezethető be a rendszer. 

(A dugódíjról, annak problémáiról, előnyeiről a Buksza szerzője 2012 tavaszán írt cikket az Origóra, bár az írás két és fél évvel ezelőtt született, a legtöbb információ ma is megállja a helyét. A cikket itt olvashatja el.)