Buksza blog

A Buksza újra összerakta a legdrágább budapesti házak listáját (lakások most nem szerepelnek a rangsorban.) . A közel egy évvel ezelőtt összeállított listához képest vannak változások. A legdrágább budapesti házak, épületek között tavaly ott volt a Várkert kaszinó épülete, amely most - lista alapjául szolgáló - legnagyobb lakáshirdetési portálok adatbázisaiban nem szerepelt.

1. Gellérthegyi villa, 685 négyzetméter - 2,2 milliárd forint

A 685 négyzetméteres, kétszintes házhoz több mint háromezer négyzetméteres telek jár. A hirdetés szerint az 1930-ban, eredetileg a Pick családnak épített villa az elmúlt időszakban nagykövetségi rezidenciaként működött.

Fontosabb, izgalmasabb extrák: szolgálati lakás az alagsorban személyzeti öltöző, 56 négyzetméteres terasz, 30 négyzetméteres garázs. A hirdetés végén az áll, hogy a bérleti díjat áfa terheli, ami azért furcsa, mivel nem bérlésre, hanem eladásra van hirdetve az ingatlan.

2016-tól léphet életbe a Figyelő értesülése szerint a budapesti dugódíj.

Egy, a Főpolgármesteri Hivatalhoz közel álló - névtelenül idézett - közlekedési szakértőre hivatkozva a Figyelő azt írja, néhány hónapon belül tárgyalhat a parlament a dugódíj bevezetéséről, ami eddig a politikai kockázat miatt nem volt napirenden.

A lap szerint 2016-tól vezetik be a dugódíjat, amelynek összege 500-640 forint között lehet, és a Hungária körgyűrű és a budai körúton belüli részre vonatkozik majd. A lap megkereste a Főpolgármesteri Hivatalt és a Budapesti Közlekedési Központot is. A BKK-tól a Figyelő nem kapott választ, a Főváros Főpolgármesteri Hivatal pedig azt mondta a lapnak, hogy nincsenek új információik a dugódíjról.

Cikk utal arra is, hogy Tarlós István főpolgármester nem rajong a dugódíjért, többször is nyilatkozta, hogy a díj bevezetésére azért van szükség, mert az előző városvezetés a 4-es metró uniós támogatási szerződésében vállalta ennek bevezetését.

Több jó oldala van

Bár a dugódíj elsőre rossz hír az autósoknak, de a nemzetközi tapasztalatok szerint egy jól kitalált, nem elhamarkodva bevezetett rendszer igenis jól sülhet el.

A pesti és budai téglaépítésű lakások meccselnek a Buksza friss összeállításában. Nem meglepő módon a budai ingatlanok drágábbak, mégpedig durván 100 ezer forinttal a lakáshirdetések alapján. Hogy ez sok vagy kevés, az egy másik kérdés.

A legdrágább és legolcsóbb lakásokat felsoroló, majd a Budapest magjának élénkülését bemutató cikk után újabb lakásiaci körképpel jelentkezik a Buksza. Ezúttal Buda és Pest csap össze, mégpedig az ingatlan.com és az Otthontérkép.hu hirdetési árai alapján. 

Forrás: Origo/Quadcopter.hu

Buda mindig is drágább volt, de a Bukszát az érdekelte, hogy pontosan mennyivel. Erre egészen persze pontos válasz nincs, mivel csak a hirdetési árak - nem pedig a valós eladási árak - alapján születtek az átlagértékek, és torzítja a képet, hogy egy-egy lakásról szóló hirdetés többször is felkerülhet a hirdetési rendszerekbe, a duplikációkat pedig lényegében lehetetlen kiszűrni. A nagyságrendek azonban mindeképpen jól láthatóak. (Annak érdekében, hogy a több 100 milliós, akár milliárdos budai villák ne torzítsák az átlagokat, ezért csak a 40-70 és 70-100 négyzetméteres lakások szerepelnek az összevetésben.)

Forrás: Origo

A végeredmény azt mutatja, hogy a téglaépítésű lakások esetében a budai oldalon lévő lakások négyzetméterára durván 100 ezer forinttal haladja meg a pesti átlagot.

„Elsőre nekem nem tűnik soknak a 100 ezres különbség, noha igaz, hogy - ha csak elnagyoltan a Pest vs. Buda különbséget nézzük, akkor - a valós tranzakciókban ennél valamivel kisebb az eltérés" - kommentálta az eredményt a Bukszának Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank Zrt. vezető elemzője. Szerinte nehéz megjósolni, hogy a pesti vagy a budai oldalon lesz-e látványosab a drágulás a jövőben. Ezt leginkább mikroszinten érdemes vizsgálni: parkok, utcák, lakótömbök vagy panelházak felújítása, közlekedésfejlesztés - például az 1-es villamos budai oldali meghosszabbítása -, akár egy-egy kerületen belül növelheti az árkülönbségeket, s hatásuk csak a szűk környékre mutatható ki."

Kisebb vagy nagyobb, drágább vagy olcsóbb

Visszatérve az árakra. Budán átlagosan 400 ezer forintért hirdetnek egy lakásnégyzetmétert, miközben ugyanez Pesten 300 ezernél alacsonyabb összegért is elérhető.

Az összesített budapesti átlag alapján a 40-100 négyzetméteres téglaépítésű lakások hirdetett négyzetméterára meghaladja a 333 ezer forintot. Ebből az is következik, hogy budapesti átlagnál a budai ár több mint 20 százalékkal magasabb, a pesti pedig közel 28 százalékkal alacsonyabb. (A meghirdetett lakások négyzetméterára méret szerinti bontásban a fenti infografikán látható. A hirdetési árakat Buksza az ingatlan.com és az otthonterkep.hu árainak átlagából számolta.) 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Vesztésre áll a magyar millliárdosgyár

Problémás a tescós párizsi és a Lidl virslije

A Spart utánozhatja az Auchan

Fizetések: teljesen szétszakadt az ország

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Mi kell a kutyának?

Veszélyben az Ötöslottó trónja? 

Novemberben bezárhat a komáromi Nokia-gyár. Ha valóban ez lesz, akkor a megyében 2 ezer ember válhat állástalanná, ez pedig lerontaná az amúgy kedvező megyei statisztikát. Az érintettek azonban abban bízhatnak, hogy a térség az országos átlagnál sokkal jobb munkanélküliségi mutatóval rendelkezik. 

November végéig bezárják a komáromi Nokia-gyárat – írta csütörtökön a Népszabadság. A Nokia nem erősítette meg az információt, amely szerint a leépítéseket szeptembertől kezdik meg, három lépcsőben.

Fotó: Mudra László/Origo (A kép korábban, a 2012 elején bejelentett leépítéskor készült)

A gyár 15 éve kezdett termelni, a döntéssel több mint 1600 munkahely szűnik meg, de összesen több mint kétezren veszíthetik el az állásukat, ugyanis 300 inaktív dolgozó és ugyanennyi beszállító alvállalkozó munkahelye is megszűnik.

Jobb a helyzet 

Ha az egyelőre meg nem erősített elbocsátásra sor kerül, az mindenképpen jelentősnek számít, Komárom-Esztergom megyében ugyanis a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 219 075 munkavállalási korú embert és 10 259 állástalant tartott nyilván. Az esetleges nokiás lépéssel várhatóan növekedni fog az utóbbi szám, kérdés csak az, hogy mennyivel. A statisztikák szerint az érintettek bízhatnak abban, hogy a megyében kedvező a munkaerőpiaci helyzet.Az említett komáromi adatokból ugyanis 4,68 százalékos munkanélküliségi mutató adódik, ami sokkal jobb a 7,4 százalékos országos átlagnál. 

Egyébként a KSH eddigi adatai szerint is jobbak az országosnál a megye számai. Komárom-Esztergomban az első negyedévben 4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, szemben a 8,3 százalékos országos átlaggal.

A 4 százalékos rátával Komárom-Esztergom megye a harmadik az országos listán: csak 2,6 százalékos eredményt elérő Győr-Moson-Sopron és 3,6 százalékos munkanélküliségi rátával rendelkező Vas megye előzi meg. Még Budapest is gyengébb adattal rendelkezik, mivel a fővárosban 6,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Fizetések: teljesen szétszakadt az ország

Átverés a benzinkúton? Van megoldás

Hogyan kerüljük el a büntetést?

Melyik a világ legeredményesebb filmje? 

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Mi kell a kutyának? 

A II. kerület a legdolgosabb, a Ferencváros azonban még az országos átlagnál is rosszabb munkanélküliségi adatot ért el.

A friss munkaerő-piaci statisztikák szerint ugyan Budapest összességében jól áll, de jelentős különbségek vannak a kerületek között.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által mért, úgynevezett relatív munkanélküliségi mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népességre vetített aránya) Budapesten átlagosan 3,03 százalékos volt a legfrisebb adatok szerint, ami a 6,21 százalékos országos átlagnak a fele.

Egy Budapest külvárosában - Nagytétényben - és egy Brüsszel belvárosában lévő Lidl csapott össze egymással. A játékosok az alapvető élelmiszerek, mindegyikből a legolcsóbb. 

A brüsszeli üzlet árai a keddi 295 forint körüli euróárfolyamon lettek számolva, így az ottani kosár alig egy százassal lett drágább. A tojás és a kristálycukor pedig ott olcsóbb.

Eredetileg párizsi is szerepelt a kosárban, de azt nem talált a brüsszeli árfelmérő. A felvágott ára jóval magasabb a brüsszeli Lidlben: a legolcsóbb sertéshúsból készült termékből  egy kiló 5,95 euró volt, ami 1755 forintnak felel meg. Budapesten egy kiló sertéspárizsiért 572 forintot kértek. 

Engem meglepett az eredmény...

Köszönöm Krisztiánnak a brüsszeli árakat.

Ha észrevétel van, ne kímélje a kommentmotort vagy a bukszalada@freemail.hu postaládát!