December 13-a fordulópont lesz a boltokban és az éttermekben, a vásárlók, vendégek jól járnak, ugyanakkor még vannak homályos pontok.
Bő egy hónap múlva, december 13-án lép életbe az élelmiszer-címkézésről szóló uniós szabályozás. A rendelet lényege, hogy a vásárlók, az eddiginél több információt kapjanak a kiszemelt termékről.
A Buksza a független élelmiszerlabort működtető Wessling segítségével tekintette át, hogy pontosan mi változik. (A címkeszabályról a Laboratórium.hu cikkében olvashat bővebben.)
1. Allergének
Az egyik legfontosabb változás az allergánekre vonatkozik. Bár az allergéneket eddig is jelölni kellett a csomagolt termékek összetevői között, mostantól ezt olyan betűtípussal vagy más jelölési eszközzel kell megtenni, amely kiemelkedik a szövegkörnyezetéből.
Külön felsorolás nem kötelező, bár adott esetben egy táplálékintoleranciában szenvedő fogyasztónak ez is nagyon fontos lehet. A külön blokkban megismételt allergéninformáció könnyebbséget jelent a vásárlóknak: hiszen ott egy csoportban látja összeszedve az összes információt, így nem kell a teljes összetevőlistát végigböngésznie. Ha a gyártók a vásárlók kedvében akarnak járni, akkor érdemes külön feltüntetniük ezeket az információkat.
Azokra az élelmiszerekre is vonatkozik az új szabály, amelyek nincsenek előre becsomagolva, náluk értelemszerűen körülményesebb a dolog. A gyártók, forgalmazók mellett a vendéglátásra és a kö9zétekztetésre is vonatkozik a szabály. Vagyis a boltok és akár éttermek kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, amennyiben a meghatározott 14 allergén közül valamelyik a nem becsomagolt és címkével nem ellátott élelmiszerek összetevőjét tartalmazza.
A 14 allergén a következő: a glutént tartalmazó cereáliák, a rákfélék, a puhatestűek, a tojás, a földimogyoró, a dió, a szója, a tej, a mustár, a szezámmag, a zeller, a csillagfürt, illetve a 10mg/liter, 10mg/kg szintet meghaladó kén-dioxid.
2. Étlapszabály
A csomagolatlan élelmiszerekre vonatkozó szabályozás azért is időszerű, mert a vendéglátósok eddig gyakran semmilyen információval nem tudtak szolgálni a táplálékallergiával kapcsolatos kérdésekre. Tehát az éttermekben, büfékben, közétkeztetésben is fel kell tüntetni, ha allergén lehet az ételben. Az uniós szabály egyelőre azt írja elő, hogy a csomagolatlan élelmiszereknél is jelezni kell az allergéneket, ám arra egyelőre nincsen előírás, hogy ezt pontosan hogyan kell megtenniük például az éttermeknek, vagy a csomagolatlan élelmiszereket árusító egységeknek, például a pékségeknek.
Ameddig nem jelenik meg a vonatkozó rendelet, Fenyvesiné Bakos Mária, a Wessling szakértője azt tanácsolja a vendéglátósoknak, hogy rendszeresítsenek egy információs táblát, amely felhívja a figyelmet a különböző fogásokban lévő allergénekről vagy egy külön lappal egészítsék ki az étlapokat. Erre azért van szükség, mert egyelőre nem tudni, mi a hatóság álláspontja. (A Buksza érdeklődésére az agrártárca jelezte, az élelmiszer-jelölésről szóló rendelet kidolgozása folyamatban van.) Ha megszületik a jogszabály, utána lehet majd igazodni a tartalmához.
Az élelmiszerboltokban is lesz feladata az üzemeltetőnek a csomagolatlan árukkal. Ahogy említettük, arra még nincs szabály, hogy ezt hogyan kell a gyakorlatban megtenni,l ezért a boltokban vagy a pékségekben a csomagolatlan élelmiszereknél (például kenyerek, péksütemények, helyben sütött finomságok stb.) mellé mondjuk ki lehet tenni egy tájékoztató táblát, amelyen felsorolják a termékekben jelenlévő allergéneket. A nagyobb áruházakban érdemes lehet igénybe venni a digitális technikát, és kombinálni például az árleolvasók szolgáltatását az allergénekre vonatkozó információk átadásával.
3. Tápérték
A tápérték feltüntetésére is új szabályok vonatkoznak majd a jövőben. Nem lehet a kötelező elemek, információk közé tetszés szerint adatokat beszúrni, ezeket csak az előírt táblázat végére szabad betenni. Ez nagyban segítheti a fogyasztót a tájékozódásban. A legnagyobb káosz eddig tápértékadatok elemeinek kiemelésével volt, Ezt a területet semmilyen jogszabály nem szabályozta. Emiatt a gyártók az előnyösebb tulajdonságokat kiemelték, a kedvezőtlenebbeket pedig elrejtették, tehát a vásárlók nehezen tudtak eligazodni. Az új rendelet ennek vet véget: egységesíti a kiemelhető tulajdonságokat, és még azt is szabályozza, hogy az összehasonlíthatóság érdekében 100 grammra vagy 100 milliliterre is meg kell adni az adatokat.
Az ilyen figyelemfelkeltő eszközökkel élő gyártók termékei jobban összehasonlíthatók lesznek a vásárlók számára. Azoknak a gyártóknak a termékei esetében, akik nem élnek ezzel a marketinglehetőséggel, marad a táblázat böngészése. A tápértékadatok feltüntetése egyelőre opcionális, de 2016 decemberétől már ez is kötelező lesz, kevés kivétellel minden termék esetében.
Ha egy-egy gyártó korábban kapcsol, azaz 2016 előtt alkalmazza a jelölést, akkor igazodnia kell a rendelethez: az abban meghatározott szigorú szabály szerint kell feltüntetni. Persze mint mindenhol itt is van kivétel: az olyan termékekre amelyek valamilyen állítást tartalmaznak (csökkentett, light, dúsított stb.) vagy hozzáadott vitamint, ásványi anyagot tartalmaznak azokra eddig is és ezután is kötelező lesz a tápérték táblázat. Ebben nincs változás.
4. Betűméret
A rendelet meghatároz egy minimális betűméretet, legalább 1,2 milliméteres karakterekkel kell leírni az adott élelmiszer adatait.
Utolsó kommentek