Buksza blog

Kedden jelennek meg az új tízeurósok, amelyek biztonságosabbak, mint a korábbiak.

A Buksza több cikkben számolt be az új tízeurós érkezéséről, amely szeptember 23-án kedden került piacra az eurózónában.

A legfontosabb újdonságok az új tízeuróson:

- a bal és jobb szélén vonalkasor domborodik

Forrás: Európai Központi Bank

- a biztonsági szálon az euró jele - "€" - látható; a vízjelen pedig Európé arcképe és egy ablak látható

Forrás: Európai Központi Bank

- a bankjegyet mozgatva a bal alsó sarokban látható smaragdzöld szám (a tízes) változtatja a színét: smaragdzöldről mélykékre

A Mr. Olimpia idei nyertese 275 ezer dollárt, 66,5 millió forintot kapott. Az első versenyen 1965-ben pedig még csak ezer dollár járt a győztesnek, és a verseny egyik legismertebb bajnoka, Arnold Schwarzenegger is csak 32,5 ezer dollárt tehetett zsebre a hét győzelméért.    

Magyar idő szerint vasárnap hajnalban tartották a Mr. Olimpia döntőjét, amelyet az Egyesült Államokban a testépítők Super Bowljaként emlegetnek. A mostani Mr. Olimpia jubileumi volt, ugyanis ötvenedik alkalommal rendezték meg.

Az idei versenyen - az elmúlt évekhez hasonlóan - a két esélyes, Kai Greene és a címvédő Phil Heath küzdelmét hozta. Phil Heath nyert végül, így sorrendben a negyedik győzelmét könyvelhette el 2010 óta.

275 ezer dollár - 66,5 millió forint a győztesnek

Phil Heath idei győzelméért 275 ezer dollárt, azaz 66,5 millió forintnak megfelelő összeget kapott. Ez jelentős növekedés tavalyhoz képest, akkor ugyanis 250 ezer dollárt vihetett haza. Kai Greene, aki az utóbbi években rendre második lett Heath mögött 130 ezer dollárral, 31,5 millió forinttal lett gazdagabb. A harmadik helyezett Shawn Rhoden pedig 90 ezer dolláros, 21,8 millió forintos pénzdíjat vehetett fel.

Phil Heath, az idei győztes, negyedik bajnoki címe -

Forrás: Bodybuilding.com/Livestream.com

Bár vannak jóval nagyobb díjjal kecsegtető sportesemények, a Mr. Olimpia a kezdetekhez képest ma már sokkal jobban fizet, mint a verseny indulásakor. Az első Mr. Olimpián, 1965-ben ugyanis mindössze 1000 dollárt kapott az első helyezett Larry Scott.

Arnold Schwarzenegger évtizedekkel ezelőtt - Fotó: Northfoto/Origo 

Az amerikai inflációt figyelembe véve az 1965-ben elnyert 1000 dollár ma 7550 dollárt (1,82 millió forintot) érne. Fordítva pedig a következő a helyzet: a mostani 275 ezer dollár fődíjnak megfelelő értékű nyeremény 1965-ben 36,5 ezer dollár lett volna.

A verseny egyik legismertebb bajnoka Arnold Schwarzenegger, aki hétszer nyert. A testépítés után színészként világsztárrá váló, majd kaliforniai kormányzóként a politikában is szerepet vállaló Schwarzenegger 1970-1974 között minden évben 1000 dollárt kapott a bajnoki címért. 1975-ben viszont már 2500 dollárt tehetett zsebre az első helyért, ami mai értéken 11 ezer dollárt jelentene az inflációval korrigálva. Hetedik győzelmét pedig 1980-ban aratta, akkor már 25 ezer dollárral lett gazdagabb, ez pedig ma 72 ezer dollárnak felelne meg.

Schwarzenegger tehát összesen 32,5 ezer dollárra tett szert a hét győzelmével, miközben az elmúlt években és az idén is az első helyet megszerző Phil Heath pedig összesen 975 ezer dollárt kapott a négy győzelemért. (2010-ben 200 ezer, 2011-ben és 2012-ben 250-250 ezer dollár, az idén pedig 275 ezer dollár járt az első helyért.) 

Örül a magyar versenyző 

Bár a Mr. Olimpia volt a versenyhétvége főműsorszáma, számos más kategóriában is versenyeztek a sportolók, ezek egyikén pedig magyar szereplő is indult: Toldi Zsuzsanna a Figure Olimpia kategóriában versenyzett.

Bár nem jutott be az első tízbe, 16. lett, az eredményével nagyon elégedett, a Facebook-oldalán ezt írta a verseny után: "Tökéletesen elégedett vagyok, hogy eljutottam ide! Ez volt az álmom"

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Ha egészséges, dupla annyi

Lemaradásban a fizetésemelés

Rosszul járnak a minimálbéresek

Elküldték a Mekiből, mert dagadt

Fizetések: teljesen szétszakadt az ország

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Forintbúcsú, forintszületés; kinek jár több nyugdíj; a devizahitelesek átlagosan 800 ezret kaphatnak vissza és az egyik bank meglepetést okozott a bíróságon. Három kép, kilenc mondat - Buksza-válogatás a hét híreiből.

Nyugdíjellentét

100,5 ezer forintot kap átlagosan egy magyar nyugdíjas, a férfiak 110 ezret, a nők azonban csak 94 ezret - derül ki a hvg.hu összeállításából, amelyben az egy nyugdíjszakértő azt mondja, a 40 éves korhatár a nőknél egy beépített bomba.

200 ezer forintnál magasabb nyugdíjat 72 ezer férfi, és 42 ezer nő kap.

Bár a férfiaknak jár több nyugdíj, végül mégis a nők járnak jobban: rövidebb ideig és összességében kevesebb járulékot fizetnek, de tovább vannak nyugdíjban, mint a férfiak, így végeredményben több nyugdíjat kapnak.

Megjött az új tízezres, amely a legnépszerűbb címlet Magyarországon. 

A jegybank a várakozásoknak megfelelően hétfőn bemutatta az új tízezrest, amely biztonságosabb, mint a mostani, új címlet és új portré azonban nem lesz. A tízezres keddtől hivatalos fizetőeszköz, de csak decembertől megy a piacra. A legnépszerűbb bankjegyekről, összértékükről, darabszámokról itt olvashat részletesen. 

Az új bankjegy pedig íg néz ki:

Forrás: MNB

Arról, hogy korábban milyen forintbankjegyek voltak forgalomban itt olvashat részletesen. Arról pedig ebben a cikkben olvashat, hogy a lakosságnál még mindig milliárdos értékben vannak olyan bankjegyek, amelyeket ugyan már kivontak a forgalomból, de még visszaválthatóak. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Lesz-e teljes forintcsere?

Lecserélik a 10 euróst

Teljes forintcsere jöhet

Milliárdokon ülnek a magyarok, de nem érdekli őket

A korábbi híreknek megfelelően valamit tervez a jegybank: lehet, hogy csak egy új bankjegy debütál, de az is elképzelhető, hogy az összes forintbankjegyet lecserélik. Hétfőn kiderül.

A Magyar Nemzeti Bank pénteken meghívót küldött a sajtónak, amelyben a "Milyen lesz a magyar készpénz?" című rendezvényre invitálja az újságírókat - írta pénteken az Index. Ennél több nem derül ki a meghívóból, és a sajtótájékoztató témájáról a lap külön kérdésére sem nem árult el többet a jegybank. A hírportál úgy tudja, a jegybank arra készül, hogy lecserélje az összes most forgalomban lévő bankjegyeket.

A lépés egyébként nem lenne meglepő. A Buksza - meg nem erősített hírek alapján - egy hónappal ezelőtt megírta, hogy teljes forintcserére készülhet a jegybank.

Forrás: Giphy.com

Az esetleges pénzjegycsere miatt indított cikksorozat utolsó részében arról lesz szó, hogy rengeteg lejárt, de még visszaváltható bankjegy van a lakosságnál.

A Buksza az utóbbi napokban az esetleges pénzjegycserén lovagolt. A pénzcsere miatt érdemes még kitérni a már bevont, de még visszaváltható bankjegyekre. Ezek ugyanis milliárdos tételben vannak a lakosságnál, évek óta. (Az esetleges teljes bankjegy- és érmecseréről itt, a bankjegykiadásokról pedig itt olvashat részletesen.)

Még 14 millió darab van belőle szanaszét - Fotó: Wikipedia

A Buksza érdeklődésére a Magyar Nemzeti Bank most közölte, hogy elsősorban két fő címletből nem érkezett vissza komolyabb mennyiség, a 200 forintos bankjegyből és az úgynevezett hologramfólia - ezüst színű csík - nélküli 1000 forintosból.

A forint ugyan gyengébb, mint néhány héttel, hónappal ezelőtt, de a Ryanair 330 forintos eurója túlzásnak fest. 

Az egyik családtag - Tiger - Dublinba utazik márciusban. Foglalt jegyet a Ryanair egyik járatára, a jegyfoglalás során csak az euróban feltüntetett árfolyamok szerepeltek a képernyőn, a forintban számolt árak nem. 

Forrás: Origo.hu

A meglepetés a kártyás fizetés után jött a sikeres vásárlásról szóló e-mailben érkezett, ebben ugyanis szerepelt az árfolyam. Abból az következik, hogy a Ryanair jelentős forintgyengülére számít: 330 forintnál magasabb euróárfolyamon kalkulálta a jegyárat a társaság, szemben a mostani 309-310 forintos árfolyammal. 

Forrás: Buksza

A társaság végülis annyiért adja az eurót, amennyiért akarja, é még a drága euróval is lehet, hogy a legjobb árat kínálja egy-egy útra. Azért mégiscsak jobb lenne, ha az alkalmazandó árfolyamot előre közölné a vásárlóval. 

Van megoldás

A már-már irreálisnak mondható árfolyam alkalmazása régóta gyakorlat a cégnél. Az Origo tavaly nyáron írt erről.  

Azóta ugyan változott a foglalási oldal, de a lényeg, hogy a foglalás legvégén van egy „További információ” gomb, és arra kattintva ki kell venni a pipát a négyzetből, hogy ne az általuk kínált brutális, hanem a banki árfolyamon vedd az eurót. A megoldásukat azzal magyarázzák, hogy az utas így biztosíthatja magát az árfolyam-ingadozásal szemben. 

Ha tetszett a fenti poszt, vagy a többi poszt, akkor szeresse a Bukszát a Facebookon! 

Korábbi Buksza-posztok: 

Ezek Budapst legdrágább kéglijei

Sokszor a kukában végzi, pedig hasznos lehet

Mely városok állnak jobban Budapestnél?

Véget vetnek a hőpapíros garanciatrükknek

Egyetlen foglalkozás fizet jobban a politikánál

Mennyit kér a gázszerelő? 

Miért pénzkidobás a lúgos víz?

Az utóbbi időben fényes karriert befutó Bitcoinnal és a hozzá hasonló virtuális pénzzel való játék veszélyes lehet: az árfolyamot nem védi semmi, a virtuális pénzt használók pedig nem számíthatnak kártalanításra. Emellett óvatosan kell bánni számos olyan céggel, amelyek valódi pénzre pályáznak és különféle befektetést ajánlanak, mert nincs magyarországi engedélyük.

A European Banking Authority, vagyis az európai bankfelügyelet a virtuális pénzek, köztük az elmúlt időszakban nagy sikerű Bitcoin veszélyeire hívta fel a figyelmet a minap. (A Bitcoin sikereiről és a magyar vonatkozásról itt olvashat részletesen.)

Az európai hatóság közölte, a virtális pénzeket használók nem számíthatnak jogi védettségre, a virtuális pénz elvesztésének pedig nincsenek következményei. További gond a bankfelügyelet szerint, hogy a virtuállis pénzeknek az árfolyama instabil. Az esetleges kártalanításra nincs jogi szabály, ezért fokozott óvatossággal kell kezelni a virtuállis pénzeket.

Ha életbe lép az alacsony húsáfa, elméletben több 100 forinttal forinttal eshet a legnépszerűbb húsok ára. Persze erre nem lehet mérget venni.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter pénteken az OMÉK-en (Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár) közölte, a Miniszterelnökség támogatja a szaktárcát abban, hogy a sertés- és baromfihús, valamint húskészítmények áfakulcsa 5 százalékra csökkenjen.Hogyan változhat a húsok és húskészítmények kilónkénti ára, ha valóban bevezetik az alacsony áfakulcsot? Íme: 

Forrás: KSH, Buksza-számítás

A várható árcsökkenés mértéke csak feltételezés, egyrészt még nem vezették be az alacsonyabb áfát, másfelől egyáltalán nem biztos, hogy az áfacsökkentés tejles egészében megjelenik-e a bolti árakban. Egyrészt a húsipar masszívan veszteséges, ezért az áfacsökkentésből adódó többlet egy részét könnyen lehet, hogy a cégek a helyzetük stabilizálására fordítják. Másfelől kérdés, hogy az ágazatot mérgező feketegazdaságot mennyivel sikerült visszaszorítani. (Erről részletesen majd egy másik posztban, ha zöld utat kap az áfacsökkentés.)

Ha nem volt elég: 

Átlépte a küszöböt a liszt

Cigimacera fél áron

Amiben jobbak a kicsik

A Pennny is beállt a sorba

Csak pénzpocsékolásra kell a csodavíz?

Egymással csatáztak a joghurtok

Fej-fej mellett dinnyéznek

Máris drágult az új slágertermék

Megjöttek az ezerforintos cigaretták

Tartják a 100 forint alatti dinnyeárat az áruházláncok, a magszegény dinnye azonban 10-20 százalékkal drágább. Az utcai zöldségeseknél és a piacokon pedig nem ritka a bőven 100 forint feletti ár. 

A legtöbb áruházláncban 95-99 forintos áron kapható a dinnye. A Corvin Pláza CBA-jában 99 forint volt kilója kedden, a szomszédos Tűzoltó utcai és a Rákóczi úti Aldiban 95. Az M5-ös melletti Auchan szintén 95 forintot kért a nyári slágergyümölcsért. 

Az M5-ös melletti Tescóban 99 forint volt kilója. A Blaha Lujza téri és az Erzsébet körúti Sparban 95 forintos árat hirdetett. Ha mindenképpen győztest kell hirdetni, akkor a Metro nyert, a Gyáli úti egységben 94 forintba került kilója.

A magszegény

Van azonban drágább dinnye is. Az említett Tescóban volt magszegénynek mondott dinnye, 119 forintért. A Spar szóban forgó üzleteiben magnélkülinek mondott dinnye kilója 109 forint volt. Utóbbi dinnyék ellentétben a 100 forint alattiakkal nem csíkosak, hanem teljesen zöld gombócok.

Az utcai zöldségeseknél jellemzően magasabb árakkal találkozhatunk. A Nagykörúton, a Körtér közelében több zöldségesnél is 119-148 forintba került, és a frekventáltabb piacokon is jellemzően magasabb az árszint. 

Váltott a Tesco, péntek helyett csütörtöktől indítja a legtöbb akcióját, s feltehetően a többiek sem akarnak majd lemaradni. Amúgy a cég rég nem látott, kétszámjegyű lisztárral jött elő.

Átrendezheti a vásárlói szokásokat a Tesco új lépése. A legtöbb élelmiszerlánchoz hasonlóan eddig pénteken kezdődtek a legjelentősebb tescós akciók. Ez nem is csoda, a GfK Piackutató egy korábbi felmérése szerint a heti teljes forgalom 20-20 százaléka pénteken és szombaton folyik be az élelmiszerláncok kasszájába. Mostantól azonban csütörtöktől kezdődik az akciós hétvége az áruházlánc boltjaiban.

A heti forgalomból eddig 15 százalékkal részesedő csütörtök felzárkózhat a Tesco lépése nyomán, mert valószínűsíthető, hogy a forgalom alapján piacvezető céget a konkurensek is követik majd. Ezáltal pedig a pénteki, szombati tumultusok is enyhülnek.

Utazáskor tavaly egy nap alatt 3541 forintot költöttünk belföldön, külföldön ennek a tripláját. Jól szerepelt a balatoni térség, amely lenyomta az inflációt - érdekes adatok a városrangsorral. 

Tavaly a több mint négynapos utazások során összesen 124 milliárd forintot költöttünk (magyar lakosság). Ennek a 40 százaléka közel 50 milliárd ment el szállásra, több mint a negyede 33,5 milliárd pedig étkezésre, a fennmaradó összeg pedig közlekedésre. 

A napi kiadás átlagosan fejenként 3541 forint volt. A KSH most megjelent összefogalója további érdekességekkel szolgál: a Budapest mellett legkeresettebb balatoni régió jól szerepelt tavaly: a térség turisztikai bevételei az inflációnál nagyobb mértékben 5,8 százalékkal 79 milliárd forintra emelkedtek. 

Forrás: KSH

A külföldi - jellemzően többnapos - utazások során tavaly összesen 387 milliárd forintot fizettünk. Egy magyar turistának egy nap átlagosan több mint 12 ezer forintjába került, a belföldi összeg triplája. 

További bukszás posztok:

Mi hiányzik a dohányboltokból? 

Ahol a szabadban sem lehet cigizni

Mire elég a babapénz? 

Törékeny rollerekre figyelemeztet a Lidl

Az Allee bevásárlóközpontnál lévő szabadtéri helyeken nehéz kávézni és cigizni együtt. A Cserpes tejivója például megtiltja. 

Az Allee és a Fehérvári úti piac közötti területen három egység is szabadban lévő asztalokkal csábítja a vendégeket. A legújabb versenyző, a Cserpes tejivója. 

Pénteken bementem, tejeskávét és szódát kértem. (Önkiszolgáló az egység.) Összesen 500 forint volt. Kértem hamutartót, szerettem volna cigizni. Mondták, nincs, mert nem lehet a kinti asztaloknál cigizni - pedig vannak asztalok, amelyek bőven több mint 5 méterre vannak a bejárattól.

Ez bosszantó. A probléma nem az, hogy tilos, ezt épp megtilthatja egy-egy vendéglátós, hanem, hogy ez nincs kiírva, ha tudom, akkor nem kérek. Kidobott pénz. 

Ez van, a kávét otthagytam, a szomszédos Szamosnál próbálkoztam. Ott is több asztal van, amelyek ránézésre több mint öt méterre vannak a bejárattól. Az asztalok felén kint volt a dohányozni tilos tábla, a másik felén nem. Utóbbiak közül választottam, a pincér azonban közölte, hogy itt nem lehet dohányozni, csak az utolsó két asztalnál, ám mindkettőnél ültek. (A Cserpessel ellentétben itt még a rendelés előtt kiderült, hogy hol nem lehet cigizni, így el lehetett volna menni.) Az egyik dohányos asztaltól közben távoztak, így ott végül megoldódott a probléma. A Szamosnál amúgy 460 a tejeskávé. 

Az egész csak azért érdekes, mert joggal feltételezi egy-egy dohányos vendég, hogy a szabadtéri helyeken az ötméteres szabály betartásával lehet cigizni. Az viszont túlzás, hogy mindegyik vendég ismerje a helyek különleges szabályait. Persze lehetnek ilyenek, csak akkor azt tessék jelezni, kiírni!

Bár most ott nem voltam, a Szamostól 20, a Cserpesről 10 méterre lévő Leroyban korábban már fogyasztottam: ott nincs különleges szabály, se tiltás, lehet cigizni az ötméteres szabály betartásával. 

Ha észnél van az ember, akkor első gyerekhez járó 300 ezer forintos támogatásból a legszükségesebb termékek bőven kijönnek 100 ezer forintból. Persze, ha jó a használt is, akkor bagóért lehet babakellékeket venni.

"A közel 300 ezer forint a kormány számításai szerint azonban már elegendő ahhoz, hogy meg lehessen vásárolni belőle egy induló szettet: pelenkázóasztalt, fürdetőkádat, mérleget, babakocsit, így reményeik szerint többen mernek belevágni a családalapításba" - írja az Origo, a lap értesülése szerint a kormány az első gyerek születésére adott támogatást 224 ezer forinttal 288 ezeer forintra növelné.

Az adótörvényekhez benyújtott módosítók egyike átírja a regisztrációsadó-táblát, így - ha elfogadják a javaslatot - minden hibrid autó után 76 ezer forintot kell majd fizetni függetlenül attól, mekkora a motorja, mikor és hol gyártották. A luxushibridek esetében ez több százezer, a kisebb motorral járó hibriodeknél több tízezer forintos spórolást jelenthet.

Az adótörvényekhez a kormány által benyújtott módosítókat tartalmazó terjedelmes javaslat egyik eleme átírná a jelenleg érvényben lévő regisztrációsadó-táblát. A leglényegesebb változás, hogy újból kedvezményes regisztrációs adó vonatkozik majd minden hibrid autóra. A most érvényes szabály elsősorban az új full hibridekre nézve kedvezőtlen, mert bár a fogyasztásuk jóval alacsonyabb, mint a kis teljesítményű villanymotorjuk miatt hibridek közé sorolt autók,  mégis ugyananyit kell utánuk fizetni. 

A regisztrációs adóról szóló törvény táblázatában az szerepel, hogy jelenleg csak a hibridek egy bizonyos körére érvényes a 76 ezer forintos kedvezményes adó. A regadót olcsón megúszók körét leíró rendelet szerint a 2012. június 20-a után forgalomba helyezett Euro-3-as vagy annál jobb, tehát újabb környezetvédelmi előírásnak megfelelő benzin- vagy dízelmotorral hajtott hibridekre nem vonatkozik a kedvezmény, így ezeknél a motor mérete alapján kell kifizetni az adót. A több mint kétliteres motorral hajtott legjobb besorolású autóknál ez 190-330 ezer forintos többletet jelent a kedvezményes adóhoz képest. Vagyis, aki hibrid autó vásárlását tervezi, érdemes megvárnia, hogy a parlament elfogadja a módosítást. (Feltéve, hogy a javaslatot addig nem írják át.)

A kedvezményes kör szűkítésének eltörlése a luxushibrideket hozza előnybe. Sok luxusmárka azért szerel kiegészítésként villanymotort a modelljeibe, hogy ezzel kihasználja az különböző országokban más-más mértékű, hibrid autókra vonatkozó kedvezményt. Például a kilométereként 87 gramm szén-dioxid-kibocsátású Lexus CT200h-t nagyságrendekkel környezetbarátabb, mint a 231 grammal közlekedő BMW X6 Activehybridje.

A 30 millió forintos alapárú 465 lóerős BMW Activehybrid 7, és a 31,7 milliós, 445 lóerős Lexus LS600h esetében a villanymotor ráadásul inkább a teljesítmény növelését, mintsem a fogyasztás csökkentését szolgálja. A másik csoportba vehetjük takarékosságra optimalizált hibrideket, amelyek ára nagyjából 26 millió forinttól indul. Ide tartozik a Mercedes-Benz S 400 Hybrid, amelynél a rendszer összteljesítménye "csak" 279 lóerő, és 245 lóerős Audi A8 Hybrid is. Ha elfogadják a módosítást, akkor mindegyik hibridre ugyanannyi, 76 ezer forint lesz a regadó, függetlenül attól, hogy hol, mikor, mekkora motorral gyártották és milyen környezetvédelmi osztályba tartozik a benzin- vagy dízelmotorja.

Melyik hibrid, milyen hibrid?

A hibrideket osztályozhatjuk a villanymotor teljesítménye, vagyis a hibridizáció foka szerint.

1. A fullhibrid autók legfontosabb jellemzője, hogy tisztán a villanymotor is képes az autó mozgatására, rövid szakaszok pl. 20-30 km megtételére. Komoly számítógépes szabályozásra van szükség a két motor összehangolásához, illetve a maximális energiatakarékosság érdekében, a megfelelő hajtás kiválasztásához. Érezhetően, akár 25-30 százalékkal kevesebb üzemanyagot kell tankolnunk, ha ilyen rendszerű az autónk.

2. Nagyobb villanymotorral felszerelt, de önmagában a járművet meghajtani képtelen az úgynevezett mildhibrid rendszer. Itt a villanymotor, a hagyományos autókhoz közelebb álló belsőégésű motor kiegészítője, de hegymenetben, előzésnél vagy indításnál rásegít, fékezésnél pedig visszanyeri az energiát. 10-15 százalék üzemanyagot spórolhatunk vele.

3. Egy túlméretezett indítómotor csupán a mikrohibrid villanymotorja, amely a jármű elektromos hálózatát is ellátja az indításon felül. A teljes értékű belsőégésű motort tehermentesíti az elektromos berendezések, pl. légkondi használata miatt szükséges túlzott igénybevételtől. Start-stop funkció megvalósítására már ez a megoldás is alkalmas. Okos trükkjeinek köszönhetően szintén 5-10 százalék üzemanyag takarítható meg.

Kedden kezdték forgalmazni a 2012-es évszámmal ellátott tízezer forintos bankjegyeket, amelyek most kerültek ki a nyomdából. 

A szakmai zsargonban hajtatlannak, bankfrissnek nevezett, alacsony sorszámú bankók 17 300 forintba kerülnek. Ennyi.

A Pénzverő megkezdte az új, Magyarország felirattal ellátott húszforintos érmék előállítását. Egy húszast bruttó 22-24 forintból lehet legyártani: a lapka ára 12-13 forint, a verés pedig 10-11 forintba kerül. A jelenleg forgalomban lévő húszasokat 28 forintért állították elő, tehát ezeknél olcsóbbak az újak, alacsonyabbak lettek ugyanis a gyártási költségek, elsősorban az alapanyag, vagyis a lapkáért kell kevesebbet fizetni. 

Idén tízmillió darab húszforintost gyártanak, hogy ebből mennyi kerül forgalomba, az a készpénzigényektől függ. Tavaly körülbelül 8 millió darab húszforintos érmét igényelt a gazdaság, ehhez hasonló kiáramlással számol az MNB 2012-re is.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell olyan pénzt forgalomban tartani, amelynek előállítása drágább, mint a névértéke. "Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a húszforintos nap mint nap használják az emberek, tehát a pénzforgalomnak fontos részét képezik. A jegybank folyamatosan szondázza a pénzforgalmat, ha úgy látja, hogy egy-egy érme vásárlóértéke jelentősen lecsökken vagy nem használják az emberek, akkor dönt az esetleges kivonásról. Így történt ez 2008-ban az 1 és 2 forintosokkal” - közölte a Buksza kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. 

Az új érmékre azért van szükség, mert az ország hivatalos elnevezése új alaptörvény értelmében Magyar Köztársaságról Magyarországra változott január 1-jétől. A névváltás a már forgalomban lévő érméket nem érinti, azokat a jegybank nem vonja be, a Magyar Köztársaság feliratú érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak - a lépés nem jár a 2012-ig kibocsátott érmék bevonásával. Az MNB 2012-ben csak a három legkisebb címletből az öt-, a tíz- és a húszforintosokból tervez viszonylag alacsony volumenű, 10 millió darabos kibocsátást, így a lakosság elvben e címletekből találkozhat majd a forgalomban az új érmékkel. Az új érmék azonban csak lassan vehetik át az uralmat, mert ezekből a címletekből eleve sok van forgalomban.

Sajnos nem arról van szó, hogy tudnám a jövőbeni árfolyamokat. Ha viszont a devizahitelesekre nézve az optimista verzió valósul meg, akkor mindennap éves rekordot dönthet a forint. 

Az euró árfolyama ugyanis január első napjaiban került soha nem látott magasságba, ezért a forint akár néhány filléres többlete is új csúcsot jelent.

Forint vs. euró január óta

A táblázat ronda, de a lényeg látszik (Forrás: MNB)

Bár még vége sincs a januárnak, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamain is látszik a rekordsorozat. Január 5-én közel 322 forint volt az euró, most szerdán pedig 298,6. A szóban forgó húsz napban pedig négy olyan volt, amikor az aktuális euróárfolyam magasabb volt, mint az előző napi. 

A 2008 közepén elért mindenkori forintcsúcs, a 230 forint alatti euró azonban nagyon messze van...

Persze bőven benne van a pakliban a pesszistább forgatókönyv is, ha az lesz, akkor nem lesz rekordsorozat. (A forint kilátásait a Portfolio.hu összefoglalta, a cikk itt található.)  

Szerdától öt forinttal csökken a gázolaj literenkénti ára, a 95-ös benziné nem változik. Tehát továbbra is értelmetlenül drága lesz az üzemanyag - rosszabb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt.

Következik a leegyszerűsített benzinmatek. 2002-ben a nettó átlagkeresetből 384 liter gázolaj, közel 350 liter benzin jött ki. 2006 után sokkal többet, 400-550 litert lehetett tankolni a két üzemanyagból, tavaly pedig durván 370 litert. 

Ha a tavalyi nettó átlagkeresetet az inflációval megemeljük akkor az új átlagárak alapján 327 liter gázolajra, 340 liter benzinre futja, ez pedig tízéves távlatban a legrosszabb eredmény. (Pont egy évvel ezelőtt a hasonló számítás alapján a Totalcaron jelent meg egy cikk, amely szerint 2001-ben a fizetésekhez képest jóval drágább is volt a benzin, mint 2011 elején. "Ahhoz, hogy a 2001-es nyomorszintet elérjük - kapaszkodjanak meg - , 434 forintra kellene most felszöknie a literenkénti árnak. 434-re…" - állt a cikkben.) Itt tartunk nagyjából, 6 forint híján elértük. 

Ha ezt a primitív számítást nézzük, kiderül: ahhoz, hogy a válság elmélyülését jelentő 2009-es szintet teljesítsük 183-199 ezer forintos nettó átlagfizetésre lenne szükség.  Vagyis 25-37 százalékos béremelésre. Vagy 313 forintos gázolajra 326 forintos benzinre. Vagy olcsóbb olajra. Vagy erősebb forintra. 

Az iráni konfliktus és a magyar gazdaság helyzete miatt a sokkal olcsóbb olajat, illetve a jóval magasabb fizetést el lehet felejteni. A forint talán segít. 

A bankokban nagyüzem volt szerdán az euró rekordja miatt, volt köztük, amely háromszor árazta át a valuta- és devizaárfolyamokat. Alapesetben, mivel a deviza csak számlán jelenik meg, olcsóbbnak kellene lennie mint a készpénznek, de nem.

Tetszőlegesen kiválasztott, interneten és telefonon elérhető utcai valutaváltók döntő része több forinttal olcsóbban árulja az eurót, mint amennyiért jó néhány bank adja a devizát, a valuta esetében pedig még nagyobb - eurónként - 2-6 forint is lehet a különbség.

 Akinek szüksége van euróra, nézzen körül az utcán!

Köszönöm Eszternek a tippet.

Most ünnepli tízéves szülinapját az euró, ennek örömére lássuk a szülinapi számvetést az európai adósságválság miatt bizonytalan jövőjű deviza gyermekkoráról. (A közös európai devizát számlapénzként 1999 januárjában vezették be, az érmék és bankjegyek csak 2002 januárjában kerültek forgalomba.)

Minket elsősorban a több mint hatvanéves forinton keresztül érint az euró, ezért erre koncentráltunk. A Magyar Nemzeti Bank tíz évvel ezelőtti és hétfői hivatalos árfolyama szerint az euró harmadával drágult. A tíz év alatt egyébként a piacon a legalacsonyab árfolyam 230 forint alatt volt, a tetőpontot pedig 317 forint felett érte el tavaly november közepén. Az euró drágulása jelentős, de jóval elmarad a frank erősödésétől, a svájci pénz ugyanis kétharmadával ér többet, mint tíz évvel ezelőtt. A dollár kivétel, ugyanis olcsóbb lett. 

Árfolyamváltozás az euróbevezetés óta

Forrás: MNB, [origo]

Beszédes az alábbi grafikon is, amelyen látszik, a devizahitelüket jellemzően 150-170 forint körüli árfolyamon felvevő emberek bukszáját legérzékenyebben érintő svájci frank a 2008 őszén kirobbant válság, majd az európai adósságkrízis előtt viszonylag stabil volt. Ezt követően azonban a befektetők a biztonságot választották, többek között a frankba menekültek, ez pedig felhajtotta frank euróhoz ért árfolyamát, ezen keresztül a forinttal szemben is drágult. Erre rátett egy lapáttal, hogy az elmúlt hónapokban a forint gyengült az euróval szemben. Ezzel magyarázható a 27 és 57 százalékos drágulás.  

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

"Ágyúdörgésnél venni, hárfaszónál eladni kell!" - így szól a magyar származású legendás spekuláns, André Kostolany - egyik - örökzöld életbölcsessége, amely arra utal, hogy a tőzsdén hosszú távon az a befektető is jól járhat, aki az aktuális piaci hangulattal ellentétesen cselekszik. Azaz részvény vesz, mikor pesszimizmus; elad, amikor optimizmus van a piacokon. 

Az eurózónában pedig az elmúlt hónapokban igencsak dörögtek az ágyúk, a befektetők Olaszország csődje és az eurózóna széthullása miatt rettegtek, az újságokban pedig több cikk jelent meg az elkerülhetetlen összeomlásról. 

A részvények a szinte határtalan pesszimizmusnak köszönhetően veszítettek értékükből. A Budapesti Értéktőzsde két vezető részvényétől, az OTP-től és a Moltól például megközelítőleg 600 és 2500 forintos egy részvényre jutó eredményt várnak az elemzők 2012-ben, miközben a részvényekért "mindössze" 3200-3400 illetve 18-19 ezer forintot kell fizetni a tőzsdén. Elemzők hangsúlyozzák, hogy békeidőben ezek az értékpapírok ilyen szintű nyereségek mellett akár a dupláját is érhetnék, a gond csak az, hogy jelenleg a felértékelődés útjában áll az európai adósságválság, valamint az a tény, hogy Magyarországnak a bizonytalan kilátások miatt rossz volt a megítélése.  

Mindkét visszatartó tényező esetében van azonban ok az optimizmusra, az eurózóna adósságválságának rendezését ugyanis épp erre a hétvégére (december 9-10) ígérik az eurózóna vezetői; a magyar kormány pedig az elmúlt hetekben tett nyilatkozatok alapján békejobbot nyújt az eddig kritizált Nemzetközi Valutaalapnak. 

A "vegyünk-e részvényt karácsonyra" kérdésre abban az esetben lehet igennel felelni, ha hiszünk abban, hogy az európai vezetők a hétvégén valóban egymás kezébe csapnak, azaz kikecmereg az adósságválságból Európa, legalábbis elindul az emelkedőn. Ehhez persze az is kell, hogy Magyarország se kerüljön rosszabb helyzetbe. 

Ellenkező esetben, ha Európának nem sikerül úrrá lennie az adósságválságon, vagy a világ más pontjáról - például az Egyesült Államokból vagy esetleg Kínából - rossz hírek érkeznek, amelyek elrontják a hangulatot, akkor könnyen rossz ajándék lehet a részvényből. 

Jövőre, az eddigi Magyar Köztársaság helyett Magyarország felirattal ellátott forintérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az [origo] cikke szerint a lépés egyszeri költsége ötmillió forint, és első körben csak kevés új érme jelenik majd meg a forgalomban. 

Így fognak kinézni:

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

Meg így: 

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

A 2011 őszén elhatalmasodó pénzpiaci pánik arra kényszerítette a magyar kormányt, hogy a forint és a magyar kötvénypiac védelme érdekében ismét az IMF-hez forduljon segítségér - pont, mint 2008 október-novemberben. Az IMF megjelenése egy válság során gyakran fordulópontot jelent, és amellett hogy ismét megerősíti az adott ország iránti befektetői bizalmat, elejét veheti a további pániknak, és stabilizálhatja a kötvény- és devizaárfolyamokat.

A magyar megtakarítók számára ez elsősorban azért lehet érdekes, mert 2008-ban, amikor elindult az első IMF-program, akkor a magyar banki betéti kamatok és állampapír hozamok már 12 százalék közelében jártak, valóságos kánaánt teremtve ezzel a készpénzzel rendelkezőknek. Az MNB-alapkamat épp ekkor, azaz 2008. októberében régen látott szintre, 11,50 százalékra ugrott, amit aztán ütemes kamatcsökkentés követett. Az alapráta egy évvel később, 2009 októberében már csak 7,00 százalék volt, ennél sokkal többet pedig már a bankok sem kínáltak a betéteseknek. 2008-ban akkor kellett bankbetétbe „tenni a pénzt” vagy állampapírt vásárolni, amikor az IMF-programmal kapcsolatos első hírek megérkeztek. Aki így tett, az zsebre vághatott 10-12 százalékos éves kamatot, miközben a pénzromlás üteme – azaz az infláció - csak mindössze 3-4 százalék volt.

Magyarországon most a gazdasági helyzet kevésbé sem annyira drámai, mint volt 2008 októbere és 2009 márciusa között, az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatos kormányzati ígéret azonban 2011 novemberében is látványosan megnyugtatta az ország fizetőképessége miatt aggódó befektetőket. Az euró árfolyama a novemberi 320 forinthoz közeli csúcsról december elejére 310 forint alá süllyedt, az állampapírhozamok pedig eltávolodtak a 10 százalékhoz közeli csúcsoktól.

Bár a kormány és az IMF közötti tárgyalások a hírek szerint csak január-februárban zárulhatnak, a befektetőknek a jelek szerint már egy ígéret is elég volt ahhoz, hogy újra bizalmat szavazzanak Magyarországnak. Ez a bizalom egyelőre természetesen rendkívül törékeny és könnyen szétrombolható, a hazai megtakarítóknak azonban ezzel együtt is érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi 7,5-8,0 százalékos banki akciók mellett betétbe, vagy esetleg 8-9 százalék közötti hozam mellett magyar államkötvénybe tegyék pénzüket...

Pénteken megnyílt a Vörösmarty téri karácsonyi vásár, kettesben szétnéztünk.

A Váci utcából jövet egyből nekimegyünk egy büfének, ott rendeltünk forralt bort, kétszer három deci 1200 forintba került. (A korábbi években több helyen vékony műanyag poharat adtak, gyakorlatilag nem lehetett megfogni a forró bor miatt. Itt spéci, hungarocellhez hasonló anyagból készült - eldobható - pohárba kaptuk a terméket, így fogyasztható volt.)

Főszerepben a hurkák (Forrás: [origo] - a kép tavaly készült)

A tér másik oldalán van egy kis udvar, ott egy kétdecis és egy háromdecis - vékonypoharas - forralt borért összesen 900 forintot kértek. (Két poharat raktak egybe, így ezeket is egyből  lehetett fogyasztani.) Egy, 1,1 liter borral megtett kör tehát 2100 forint volt. Nem ettünk, de az árakat megnéztük.

Teljesség igénye nélkül:  

- 1 deci forralt bor 180-200 forint

- 10 deka csülök 500 forint

- 1 darab sült kolbász 1100 forint

- 10 deka hurka 400 forint 

- 1 - a büfések szerint nagy - adag sztrapacska 1500 forint

- 1 darab kenyérlángos 800 forint