A NAV is beszállt a csúcsra járó albérletszezonba, mégpedig praktikus tanácsokkal. Nyilvántartást kell vezetni, meg persze adózni. Lakásadómatek a Bukszától több lakás példáján keresztül.
A szeptemberi iskolakezdés előtt felpörgött a lakásbérleti piac, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megítélése szerint sokan nincsenek tisztában a szabályokkal, ezért pár fontos dologra felhívta a figyelmet.
A legfontosabbak:
- bevételi vagy bevételi és költség-nyilvántartást kell vezetnie a lakás kiadójának
- érdemes a feleknek papíron rögzíteniük a bérleti feltételeket
Forrás: Origo
- ha a lakbért a bérlő átutalással fizeti, érdemes a közlemény rovatba ezt írni: "bérleti díj"
- adózni kétféleképpen lehet, költségátalánnyal vagy tételes elszámolással, utóbbinál az értékcsökkenést és a lakásfelújítási kiadásokat is el lehet számolni, de ezekről számla is kell
- sokan eltitkolják a lakáskiadásból származó jövedelmet, ami igen tetemes büntetéssel járhat, főleg a fizetendő adóhoz képest; az eltitkolt adó összegének akár 200 százalékát is ráverhetik a lakástulajdonosra
Hogyan kell adózni - példák
Buksza négy különböző értékű, és különböző havi díj fejében kiadott lakásra végzett kalkulációt. (A számítások az grafikonokon láthatóak, az egeret az oszlopokra irányítva jelennek meg a paraméterek.)
Bár minden lakás más és más, így a havi bérleti díj, a rezsiköltség, a felújítási kiadások, a lakások értéke is különböző, de a adómatek viszonylag egyszerű. Ha a bérbeadó a költségátalányt választja, akkor a 12 havi bérleti díjból lejön 10 százalék, és abból az összegből kell fizetni a 16 százalékos adót. (Ez az adózás nem szerepel a grafikonon, az egyszerűsége miatt. Az adó 16 százalék, ezt a minden negyedév utáni hónap 12-éig kell befizetni.)
Több papírmunka, de megérheti
Valamivel bonyolultabb a képlet a tételes költségelszámolásnál. Ebben az esetben szét kell szedni a bevételeket és költségeket. Ha a lakástulajdonos nevére jönnek a rezsiszámlák (azaz nincsenek a bérlő nevére írva), akkor azok is bevételnek számítanak, de a kiadások között is szerepelnek.
A következőképpen néz ki a dolog. A bérleti díjat és a bérlőtől a rezsiköltségre kapott pénzt bevételként kell feltüntetni. A kiadások közé kell sorolni a rezsire kapott összeg mellett a felújítási költségeket (zárcsere, csaptelepcsere, klímatisztítás stb, ezekről pedig számla kell), valamint az amortizációt. Utóbbinak a kulcsa (vagyis a levonható összeg mértéke) az épület jellegétől függ, az szja-törvényben úgynevezett "hosszú élttertamú" épületek, lakások esetében 2 százalék. Hosszú élettartamú épületek a betonból, vasbetonból, téglából épített társaházak, azaz a többség.
A bevételek (bérleti díj, rezsi) összegéből ki kell vonni a költségeket (rezsi, felújítási kiadás, amortizáció) és a különbség után kell adózni. Az adó 16 százalék, ezt is - hasonlóan az átalányos megoldáshoz - minden negyedév utáni hónap 12-éig kell befizetni.
Fontos, hogy csak 1 millió forintos jövedelemig csak a 16 százalékos szja-t kell kifizetni, ezt meghaladó jövedelem esetén egészségügyi hozzájárulás (eho) is terheli az összeget. Jövedelemről van szó, tehát nem a bevételekről, vagyis a összbevétel 1 millió forint fölé mehet, ha a kiadásokat kivonva még 1 millió alatt marad a végösszeg. Ha nem, akkor jön az eho, abban az esetben, ha a bérbeadó éves eho-befizetése nem éri el a 450 ezer forintos limitet. Érdemes nyilvántartani tehét az eho-befizetéseket, ha erről az érintett nem tud semmit, akkor érdemes könyvelőhöz fordulni,a vagy a munkahelyén a bérszámfejtők, a könyveléssel foglalkozó munkatársak tudnak információt adni.
Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!
Korábbi Buksza-posztok:
Vesztésre áll a magyar millliárdosgyár
Problémás a tescós párizsi és a Lidl virslije
Fizetések: teljesen szétszakadt az ország
Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!
Veszélyben az Ötöslottó trónja?
Utolsó kommentek