Buksza blog

Egy doboz cigaretta árából 537 forint az adó. Négy év alatt a nettó ár nagyobb mértékben nőtt, mint az adótartalom.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Demeter Márta MSZP-s országgyűlési képviselőnek adott válaszában közölte, hogy egy doboz cigaretta árában tavaly 537 forintot tett ki az adó.

Az 537 forint jelentős emelkedést jelent az elmúlt éveket nézve, 2010-ben még csak 349 forintot adózott egy doboz cigaretta. Miközben az adótartalom 54 százalákkal nőtt, a KSH inflációs kosarában szereplő cigaretták nettó ára 70-100 százalékkal emelkedett, amiben az árrés bővítésének főszerepe volt. Az alábbi adatgrafikákon látható a 2010 óta bekövetkezett drágulás.

Összesen 60 adónem van érvényben ma Magyarországon. Bár öt éve még az adónemek számának csökkentéséről volt szó, ez eddig nem jött össze. Ahogy a korábban belengetett szja-csökkentés sem látszik az előrejelzésekből, pedig szükség lenne rá, mert a fizetések elvonásában a világ élvonalába tartozik Magyarország. 
 
Az Orbán-kormány a 2010-es választások után többször is ígéretet tett arra, hogy csökkenti az adónemek számát. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter-jelöltként egy tévéműsorban a 2010-es választások után azt mondta, 12-16 adónemet kell eltörölni, Cséfalvay Zoltán, az NGM akkori államtitkára 2012 májusában pedig azt, hogy nem lesznek új adók. 2012 májusában szintén Matolcsy György ígérte meg, hogy 2013-tól 51 adónem lesz.

Az elmúlt két évben a vezető kormányzati politikusok azonban már alig beszéltek az adók számának csökkentéséről. Ennek viszonylag egyszerű a magyarázata: a csökkentés nem jött össze, sőt.

Rosszabbul állunk, mint a korábbi években. A Nemzetgazdasági Minisztérium Bukszának adott válaszából kiderül, hogy jelenleg összesen 60 darab adónem vagy adójellegű közteher van érvényben, ami meghaladja a korábbi számokat. 
 
Előkelő hely az adózási ranglistákon
 
Az adónemek számának növelése is szerepet játszhat abban, hogy Magyarország előkelő helyen szerepel az összesített adóterhelést bemutató világranglistán. Az OECD tavaly decemberben közölte, a globális átlagos adóterhelés csúcsközeli szinten van. Legalábbis a 2013-as adatok szerint 34,1 százalékos volt átlagosan a járulék- és adóterhelés a világon, ami alig marad el a 2000-ben mért 34,3, illetve a 2007-es 34,2 százalékos szinttől.

Az OECD szerint Magyarország a tizedik a listán, 38,9 százalékos GDP-arányos terheléssel. A legmagasabb mutató Dániáé, ott 48,6 százalékos az adóterhelés. A legjobb mutató egyébként Mexikóé, ahol az elvonás mértéke 20 százalék alatti. (Az előbbi adatgrafikán látszik a világranglista.)
 
A fizetések fele megy az államnak

Ha csak a fizetéseket érintő elvonásokat nézzük, akkor még rosszabbul áll Magyarország. Az OECD szintén tavaly publikált elemzése szerint Belgiumban veszi el a legtöbbet a fizetésekből az állam, a bérek közel 56 százaléka landol az államkasszában. Magyarország - annak ellenére, hogy 2010-hez képest 5 százalékponttal csökkent a mutató - 49 százalékos elvonással a negyedik, Németország és Ausztria előzi csak meg 49,3, illetve 49,1 százalékos elvonási aránnyal. A legkevesebbet a chilei állam veszi el, ott a fizetés 7 százalékát kell befizetni, ez messze a legjobb érték az OECD által vizsgált országok közül, a második helyen álló Új-Zélandon közel 17 százalékos a terhelés. (Az alábbi adatgrafikán látszik a világranglista.)

Elméletileg van sansz arra, hogy a jövőben javuljon a helyzet Magyarországon, legalábbis a korábbi nyilatkozatok alapján a kormánynak van ilyen szándéka. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter még 2013 végén a Figyelőnek adott interjújában utalt arra, hogy a kormány a személyi jövedelemadó mértékét 9 százalékra csökkentené, ami 500 milliárd forintos kiesést jelentene, de egyben jelezte, hogy erről leghamarabb az idén lehet beszélni.

Ugyanakkor az idei költségvetésben szereplő, az állami bevételekre 2018-ig készített technikai kivetítés nem számol ezzel (a linken szereplő pdf dokumentum 321. oldalán található a szóban forgó előrejelzés), az szja-bevételeknél ugyanis 2018-ig évről évre 4 százalékkal nagyobb összeg szerepel, így 2018-ban 1852 milliárd forintra számít ebből az állam.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

Az állam közel 11 ezer milliárd forint bevételt vár a tíz legnagyobb adóból az idén. Az áfa van az élen. Egy főre pedig 1,08 millió forint jut a tíz legnagyobb adóból.  

Adót mindennap fizetünk, például áfát, jövedékit és egyebeket természetesnek vesszük, de a pontos összegek ritkábban kerülnek terítékre. A Bukszát az érdekelte, melyik az a tíz adó, amely a legtöbb bevételt hajtja az államnak.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott válasz alaján a Buksza felsorolja a tíz legjelentősebb adót és adójellegű közterhet az idei bevételi tervekkel.

Az áfa ( 3172,4 milliárd forint) vezeti a sort, ami kézenfekvő, hiszen ez az adónemmel lényegében mindenki mindennap találkozik. Az talán meglepőbb, hogy a személyi jövedelmadó (1639,7 milliárd forint) csak a harmadik, a szociális hozzájárulási adó (2391,2 milliárd forint) mögött. (Az alábbi adatgrafikán látható a tíz legjelentősebb adónem. Az egeret a különböző téglákra irányítva felugranak az adatok. A felirat nélküli üres kék tégla a munkavállalói természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (639,4 milliárd forint), a felirat nélküli barna négyzet a társasági adót (341,4 milliárd forint), a felirat nélküli rózsaszín téglalap pedig a pénzügyi tranzakciós illetéket (206,4 milliárd forint) jelöli, de az egérrel is megjeleníthetőek a felirat nélküli negyzetek adatai.)

Az idei költségvetés szerint a tíz legjelentősebb adóból összesen 10 790 milliárd forint (10,79 billió forint) bevétel jön össze. Bár a tízes listán szereplő adókból nem mindegyiket az emberek (magánszemélyek)f fizetik közvetlenül, érdekes adat, hogy a teljes lakosságot nézve egy főre 1,085 millió forint jut egy év alatt. Ez havonta több mint 90 ezer forint.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

​

Bár az uniós országokból behozott termékek adó- és vámmentesek, az EU-n kívülről behozott holmik csak a megadott értékhatárig adómentesek.

Nincsenek új szabályok, de érdemes átismételni, mégis mik azok. A limitek forintban számolt értéke pedig változhat, mivel azt euróban adja meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

A NAV 2015-re vonatkozó tájékoztatója szerint a légi utasok 430 euró (133 ezer forint), a nem légi utasok 300 euró (93 ezer forint), a 15 évnél fiatalabbak pedig 150 euró (47 ezer forint) értékben adómentesen hozhatnak magukkal termékeket, ha azt a személyi poggyászban hozzák.

Bár a napelemet környezetbarátnak tartják, Magyarországon kivetették rájuk a környezetszennyező termékek adóját. Pedig a kormány tavaly ősszel még szerette a napelemeket. A szakszövetség kiborult, az államtitkár pedig az újrahasznosítás miatt kell ez a teher.

Január 1-jétől kilónként 114 forintos adó - pontosabban termékdíj - vonatkozik a napelemekre Magyarországon. A lépés furcsasága, hogy a termékdíjat a környezetszennyező cikkekre vetik ki, a napelem pedig nem éppen ez a kör.

Napelem és Napkollektor Szövetségkiadta a lépésen, honlajukon közölték: Minden napelem után 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015. január 1-jét követően.

Hiába azonos a tartalom, az e-könyv adója többszöröse a hagyományos társainak. Nincs mese, ez az uniós szabály. És ez így is marad.

Bár a tartalom teljesen ugyanaz, mégis kétféle áfa vonatkozik az e-könyvekre és a hagyományos könyvekre - előbbiekre sokkal magasabb adót kell fizetni. Persze más élmény az e-könyvet és a papíralapú társát olvasni, de ez a poszt most nem erről szól.  

Ha ugyanis szigorúan csak a tartalmat nézzük, akkor magasabb, 5 százalék helyett 27 százalékos áfát, lényegében büntetést fizetnek az e-könyvet vásárlók.

550 vagy 160 forint?

Számokban ezt azt jelenti, hogy például D. Tóth Krisztina Húszezer éjszaka című műve e-könyvként a Bookline oldalán 2590 forintba kerül, sima könyvként - ráadásul akciósan - 3290 forint. Logikus, hogy az e-könyv olcsóbb (nem kell nyomtatni, raktározni stb.), ám az e-könyv esetében az áfatartalom 550 forint, hagyományos társánál 157 forint.

Tehát ugyanazért a tartalomért közel négyszer annyi adót kell fizetni, ha elektronikusan vesszük, mintha papíralapon jutnánk hozzá. Másként: ha kedvezményes lenne az e-könyv áfája, akkor 2140 forintért kapható lenne az ominózus könyv, vagyis közel 20 százalékkal lehetne olcsóbb. (D. Tóth Krisztina könyve csak egy példa a sok közül, a Bookline ezt a művet dobta fel elsőként az e-könyveknél, ezért szerepel ez a posztban.) 

Könyv, mint szolgáltatás

Az e-könyv magasabb áfájának az uniós szabályozás az oka, az ugyanis az e-könyvet szolgáltatásnak tekinti, nem pedig terméknek. A Buksza arról érdeklődött az szaktárcánál, miért van ekkora különbség, és lehetséges-e az e-könyvekre alacsony áfát alkalmazni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Buksza kérdésére közölte: digitális - azaz fájlokban vagy egyéb, nem fizikai adathordozón terjesztett - könyvek 5 százalékos áfakörbe sorolására uniós tagállamként nincs lehetőség.

Az áfa ugyanis közösségi szinten harmonizált adó, és csak az uniós áfairányelv rendelkezéseivel összhangban lehet szabályozni. Kérdéses irányelv pedig kimondja, mely termékek és szolgáltatások tartozhatnak a kedvezményes körbe, az elektronikus könyv nem tartozik ide. Mégpedig azért, mert a könyvek digitalizált tartalma nem termékértékesítésnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak minősül. Ez utóbbira pedig a tagállamok nem alkalmazhatnak kedvezményes kulcsot.

A lényeg az, hogy a könyvformájú, papíralapú könyvek, vagy a cd-n, dvd-n, pendrive-on egyéb - szó szerint - kézzel megfogható adathordozón terjesztett könyveknél az áfa 5 százalék. Azok a könyvek, amelyek adatállományként, fájlként, virtuálisan léteznek, 27 százalékos áfával adóznak. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Bezárhatja 13 üzletét a magyar Tesco

Új banán jöhet

A legdurvább élelmiszer-drágulás

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Méregdrága lett a dollár

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

A Buksza összeszedte a legnépszerűbb, legtöbbeket érintő adókedvezményeket, amelyekkel könnyíteni lehet a családi büdzsén. Kérje el az államtól, ami jár.

A Buksza összeállításában csak azok a - cafetérián kívüli - kedvezmények szerepelnek, amelyek egyrészt legalább 10 ezer embert érintenek, érinthetnek, másrészt nem megtakarítási célúak. Tehát nem szerepelnek benne például az ételutalványokra, az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéshez, a nyugdíj-előtakarékossági számlához vagy a nyugdíjbiztosításhoz járó kedvezmények.

Családi adókedvezmény

A családi adókedvezmény gyerekek után járó családi pótlékra jogosultaknak jár. Egy vagy két gyerek esetén gyerekenként havi 10 ezer forint, három vagy több gyereknél pedig gyerekenként 33 ezer forint a kedvezmény. A kormány tervei szerint a kedvezmény mértéke 2016-tól emelkedik: 2019-re a a kétgyerekes családoknál a gyerekenkénti havi 10 ezer forintos adókedvezmény fokozatosan 20 ezer forintra emelkedik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Bukszához eljuttatott statisztikája szerint ez a családi adókedvezmény a legnépszerűbb, 2013-ban 1,1 millióan éltek vele.

A társasházak közös költségébe lehetne beépíteni a wifin megosztott netszolgáltatást, így egy előfizetésre menne csak az adó. A Buksza a netadócsökkentő megoldásokon elmélkedett. 

Bár a netadó kiverte a biztosítékot, és a tiltakozások egyre nagyobb méreteket öltenek, úgy tűnik, a kormány egyelőre hajthatatlan. A törvény azt mondja, hogy előfizetőnként vagy felhasználónként kell fizetni az adót, magánszemélynél maximum 700, nem magánszemélynél 5 ezer forintot havonta. 

Internetes közös költség

Namármost, a Buksza szerint például életszerű megoldás lehet társasházakban az internetszolgáltatást a közös költség részévé tenni. Mégpedig úgy, hogy a társasház előfizet egy nagy adatforgalmat biztosító csomagra, azt pedig wifin keresztül szétosztják a házban. Mivel nem magánszemélyről van szó, így egy előfizetésre kell fizetni az 5 ezer forintot, 7 lakás felett máris alacsonyabb lesz az adó háztartásonként, lakásonként stb. Ikerházak, családi házaknál a szomszédok gondolkodhatnak el a hasonló megoldáson. Egyikük előfizet magánszemélyként és megosztja wifin keresztül a netet a másikkal. A cégek pedig az adott irodaház üzemeltetőjével próbálhatják meg ezt a megoldást. 

Mobilosoknál a flottázás jelenthet netadócsökkentő megoldást, azaz egy, magas adatforgalmat biztosító előfizetéshez több társkártya tartozik, és utóbbiak megosztoznak az adatforgalmon. (Hogy ez jogilag működik-e, az nem teljesen tiszta a Buksza számára, de utánajár. Az a kérdés, hogy az egy előfizetéshez tartozó társkártyások külön előfizetőnek/felhasználónak számítanak-e.) 

Rizikó

Persze a lakóközösségi netnek van kockázata is, ha egy-egy lakó esetleg nem fizeti a közös költséget, akkor veszélybe kerülhet a szolgáltatás, de erre akár biztosítékokat is lehet kérni. Például ebben az esetben a forrás is kéznél lehet, ugyanis felszabadul egy-egy háztartásban az internetszolgáltatásra költött havi összeg. A szolgáltatóknak talán érdemes lesz elgondolkozniuk a netadóoptimalizált, kifejezetten társasházaknak kínált, wifin megosztható nagy adatforgalmat biztosító csomagok kidolgozásán. 

Persze ez egyelőre feltételezés, a netadó sincs még bevezetve, jogi és gyakorlati szempontból is lehetnek akadályok, ahogy az is kérdés, hogy a nagy adatforgalmú csomagoknak mennyi lesz az ára, nem beszélve a felszerelendő wifis antennák telepítési költségeiről. Ha azonban ezek a megoldások egy lakásra, emberre vetítve a korábbi, netadóval növelt előfizetésnél olcsóbbak, akkor a mobilos flottás és a lakósközösségi internet lehetséges alternatíva lehet. 

(A netadóról, és a tiltakozásokról szóló origós cikkekek itt olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hol adják a legtöbb nyugdíjat? 

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Nyugdíj: mínusz 70 ezer

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Ha lesz netadó, az Ügyfélkapu eléréséért is fizetni kell majd, pedig eddig ingyenes volt, ez volt az egyik lényege. A MEK-könyvek is fizetőssé válhatnak.

Sokakkal együtt a Buksza is írt a tervezett netadóról, mégpedig arról, hogy az uniós roaming esetleges eltörlése és a netadó a külföldi mobilszolgáltatókhoz küldheti a mobilosok egy részét.

A netadó esetleges bevezetése sok hatása közül az egyik, hogy egy sor állami netes oldalt is fizetőssé tesz majd. Így például az Ügyfélkaput, amelynek az egyik legvonzóbb oldala az, hogy ingyenesen, kényelmesen, bármikor lehet rajta keresztül intézkedni. A netadóval az ingyenességtől búcsút lehet venni.

Ahogy fizetőssé válhat a Magyar Elektronikus Könyvtár (Országos Széchenyi Könyvtár) is, az oldal eddig ingyenes könyveiért is fizetni kell majd - ha valóban lesz netadó. 

Feltéve, hogy egyáltalán lesz netadó, és megmarad 2016-ban is. Akkor ugyanis eltűnhetnek a roamingdíjak az EU-ban, és megjelenhetnek a külföldi szolgáltatóknál olyan mobilos csomagok, amelyek netadómentesek, ezáltal esetleg olcsóbbak.

A kedden ismertette a kormány az adóterveit, amelyek között szerepel az internetadó bevezetése. A tervek szerint az adó gigabájtonként 150 forint lehet, magánszemélyeknél havonta maximum 700, cégeknél legfeljebb 5 ezer forint lenne az adó.

Bár egyelőre tervezetről van szó, sőt, az Origo cikke szerint figyelemelterelés miatt dobták be a netadót, így sem az adó bevezetése, sem annak mértéke nem biztos, ahogy azt is lehetetlen megjósolni, hogy, ha lesz is netadó, akkor annak mekkora részét építik be áraikba a telekommunikációs cégek. Akárhogy is lesz, az Európai Unió "Behálozott kontinens" című jogszabálycsomagja szerint olyan szabályok léphetnek életbe a jövőben az Európai Unión belül, amelyek átrendezhetik az esetleges netadó piac átalakuló piacot.

A NAV is beszállt a csúcsra járó albérletszezonba, mégpedig praktikus tanácsokkal. Nyilvántartást kell vezetni, meg persze adózni. Lakásadómatek a Bukszától több lakás példáján keresztül.

A szeptemberi iskolakezdés előtt felpörgött a lakásbérleti piac, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megítélése szerint sokan nincsenek tisztában a szabályokkal, ezért pár fontos dologra felhívta a figyelmet.

A legfontosabbak:

- bevételi vagy bevételi és költség-nyilvántartást kell vezetnie a lakás kiadójának

- érdemes a feleknek papíron rögzíteniük a bérleti feltételeket

Forrás: Origo

- ha a lakbért a bérlő átutalással fizeti, érdemes a közlemény rovatba ezt írni: "bérleti díj"

- adózni kétféleképpen lehet, költségátalánnyal vagy tételes elszámolással, utóbbinál az értékcsökkenést és a lakásfelújítási kiadásokat is el lehet számolni, de ezekről számla is kell

- sokan eltitkolják a lakáskiadásból származó jövedelmet, ami igen tetemes büntetéssel járhat, főleg a fizetendő adóhoz képest; az eltitkolt adó összegének akár 200 százalékát is ráverhetik a lakástulajdonosra

Mint mindent, használt autót is adnak egy vagyonért. A 600-700 lóerős Pagani sportautókat 150-500 millióért hirdetik, de van Bentley és Lamborghini alig több mint 100 millióért. Toplista.

A Buksza a közelmúltban készített összeállítást a legdrágább ingatlanokról, most pedig a legdrágábban hirdetett használt autókról készített listát az egyik legnépszerűbb járműhirdetési oldal, Használtautó.hu adatbázisa alapján.

1. Pagani Huayra - 496 millió forint

Közel félmilliárd forintért, azaz egy csinos ház áráért egy mindössze 200 kilométert futott, 2013. novemberi, 6 ezer köbcentis, 730 lóerős sportkocsit adnak. Egy lóerő tehát több mint 700 ezer forintba kerül. Jár hozzá szervizkönyv, garanciális, ráadásul nem dohányzó.

Forrás: Használtautó.hu

Egy friss tanulmány szerint az egykulcsos adó több mint 400 milliárd forintot hagyott az emberek zsebében és ennyivel lett kevesebb az állami bevétel. A lépéssel a gazdagok jártak a legjobban. Mindez nem újdonság, az viszont még érdekes, hogy az adójóváírás kivezetése 467 milliárddal rövidítette meg az embereket. Utóbbi lépés a leggazdagabakat nem érintette. Az összes intézkedés szaldója azonban azt mutatja, a gazdagok jártak jobban. 

Az egykulcsos adó bevezetését, a családi adókedvezmény bővítését, a szuperbruttó eltörlését és az adójóváírás megszüntetését és annak jövedelmi tizedekre gyakorolt hatását vizsgálta Virovácz Péter, a Századvég Gazdaságkutató tudományos munkatársa és Tóth G. Csaba, a Debreceni Egyetem PhD-hallgatója friss tanulmányában. (A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szerdán elhatárolódott a munkatársától: a cég közölte, hogy a Virovácz Péter, a Századvég munkatársa nem a Századvég megbízásából írta tanulmányát és a tanulmány megállapításai nem a Századvég álláspontját tükrözik. Egyúttal a Századvég kérte, hogy a tanulmányra és későbbi nyilatkozataira történő utalások esetén a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-t ne nevezzék meg, mint a szerző munkáltatóját.)

A Pénzügyi Szemlében megjelent elemzés legfontosabb megállapításai:

- az adóreform összességében évi 444 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit

- a 444 milliárdos öszeg 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedbe sorolt gyermektelen emberek nettó jövedelmét növelte 

- a három vagy több gyermeket nevelők 63 százaléka az adóintézkedésekkel jól járt, ám az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekes adózók adókötelezettsége nem csökkent

- ha az említett intézkedéseket összesítve számoljuk, akkor jól láthatóak a nagyságrendi változások. A lépések a leggazdagabbaknak kedvezett: az 1-től a 7-ig jövedelmi tizedbe soroltak összesen 134 milliárddal jártak rosszabbul; míg a 8., 9. és 10. tizedbe tartozók több mint 500 milliárdot kaptak

Ugyanez számokban (Az adójóváírás megszüntetésénél szereplő negatív értékek azt mutatják, mennnyivel jutott kevesebb az érintetteknek.)

Elherdálta a pénzt két alapítvány, amelyek gyerekmentésre kérték az 1 százalékokat az adózóktól. Közel 1 milliárdból mindössze 68 millió ment az eredeti célra.

Bár sokan úgy gondolják, hogy az szja-jukból felajánlható 1 százalékkal valódi segítséget jelentenek a rászorultaknak, ez nem minden esetben van így - derült ki a Magyar Pénzügyi - Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesületének ülésén. 

Dr. Varga András, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) osztályvezetője előadásában két alapítvány példáját ismertette. Az alapítványok gyermekmentésre, beteg gyermekek családjának támogatására, és kórházak fejlesztésére kértek pénzt. Négy év alatt kaptak is összesen 1 milliárdot, ám ebből mindössze 68 millió jutott el a gyerekekhez, illetve az említett célokra.

Többi másra kellett. "A gyermekmentéssel kapcsolatban például az alapítványoknál egyetlen mentőautót sem találtunk, és semmi olyan tevékenységgel nem találkoztunk, ami tényleges gyermekmentésre utalt volna. Kiderült, hogy ez csak egy hívószó volt az adományok gyűjtéséhez" - mondta Varga. 

A fennmaradó több mint 900 millió forint többek között eszközberszerzésre, elegáns lakóparki lakás bérlésére, autóvásárlásra, illetve az 1 százalékok megszerzéséhez szükséges reklámokra ment el. 

Az adótörvényekhez benyújtott módosítók egyike átírja a regisztrációsadó-táblát, így - ha elfogadják a javaslatot - minden hibrid autó után 76 ezer forintot kell majd fizetni függetlenül attól, mekkora a motorja, mikor és hol gyártották. A luxushibridek esetében ez több százezer, a kisebb motorral járó hibriodeknél több tízezer forintos spórolást jelenthet.

Az adótörvényekhez a kormány által benyújtott módosítókat tartalmazó terjedelmes javaslat egyik eleme átírná a jelenleg érvényben lévő regisztrációsadó-táblát. A leglényegesebb változás, hogy újból kedvezményes regisztrációs adó vonatkozik majd minden hibrid autóra. A most érvényes szabály elsősorban az új full hibridekre nézve kedvezőtlen, mert bár a fogyasztásuk jóval alacsonyabb, mint a kis teljesítményű villanymotorjuk miatt hibridek közé sorolt autók,  mégis ugyananyit kell utánuk fizetni. 

A regisztrációs adóról szóló törvény táblázatában az szerepel, hogy jelenleg csak a hibridek egy bizonyos körére érvényes a 76 ezer forintos kedvezményes adó. A regadót olcsón megúszók körét leíró rendelet szerint a 2012. június 20-a után forgalomba helyezett Euro-3-as vagy annál jobb, tehát újabb környezetvédelmi előírásnak megfelelő benzin- vagy dízelmotorral hajtott hibridekre nem vonatkozik a kedvezmény, így ezeknél a motor mérete alapján kell kifizetni az adót. A több mint kétliteres motorral hajtott legjobb besorolású autóknál ez 190-330 ezer forintos többletet jelent a kedvezményes adóhoz képest. Vagyis, aki hibrid autó vásárlását tervezi, érdemes megvárnia, hogy a parlament elfogadja a módosítást. (Feltéve, hogy a javaslatot addig nem írják át.)

A kedvezményes kör szűkítésének eltörlése a luxushibrideket hozza előnybe. Sok luxusmárka azért szerel kiegészítésként villanymotort a modelljeibe, hogy ezzel kihasználja az különböző országokban más-más mértékű, hibrid autókra vonatkozó kedvezményt. Például a kilométereként 87 gramm szén-dioxid-kibocsátású Lexus CT200h-t nagyságrendekkel környezetbarátabb, mint a 231 grammal közlekedő BMW X6 Activehybridje.

A 30 millió forintos alapárú 465 lóerős BMW Activehybrid 7, és a 31,7 milliós, 445 lóerős Lexus LS600h esetében a villanymotor ráadásul inkább a teljesítmény növelését, mintsem a fogyasztás csökkentését szolgálja. A másik csoportba vehetjük takarékosságra optimalizált hibrideket, amelyek ára nagyjából 26 millió forinttól indul. Ide tartozik a Mercedes-Benz S 400 Hybrid, amelynél a rendszer összteljesítménye "csak" 279 lóerő, és 245 lóerős Audi A8 Hybrid is. Ha elfogadják a módosítást, akkor mindegyik hibridre ugyanannyi, 76 ezer forint lesz a regadó, függetlenül attól, hogy hol, mikor, mekkora motorral gyártották és milyen környezetvédelmi osztályba tartozik a benzin- vagy dízelmotorja.

Melyik hibrid, milyen hibrid?

A hibrideket osztályozhatjuk a villanymotor teljesítménye, vagyis a hibridizáció foka szerint.

1. A fullhibrid autók legfontosabb jellemzője, hogy tisztán a villanymotor is képes az autó mozgatására, rövid szakaszok pl. 20-30 km megtételére. Komoly számítógépes szabályozásra van szükség a két motor összehangolásához, illetve a maximális energiatakarékosság érdekében, a megfelelő hajtás kiválasztásához. Érezhetően, akár 25-30 százalékkal kevesebb üzemanyagot kell tankolnunk, ha ilyen rendszerű az autónk.

2. Nagyobb villanymotorral felszerelt, de önmagában a járművet meghajtani képtelen az úgynevezett mildhibrid rendszer. Itt a villanymotor, a hagyományos autókhoz közelebb álló belsőégésű motor kiegészítője, de hegymenetben, előzésnél vagy indításnál rásegít, fékezésnél pedig visszanyeri az energiát. 10-15 százalék üzemanyagot spórolhatunk vele.

3. Egy túlméretezett indítómotor csupán a mikrohibrid villanymotorja, amely a jármű elektromos hálózatát is ellátja az indításon felül. A teljes értékű belsőégésű motort tehermentesíti az elektromos berendezések, pl. légkondi használata miatt szükséges túlzott igénybevételtől. Start-stop funkció megvalósítására már ez a megoldás is alkalmas. Okos trükkjeinek köszönhetően szintén 5-10 százalék üzemanyag takarítható meg.

Az [origo] információi szerint a kormány azt tervezi, hogy megadóztatja a pénzügyi tranzakciókat, köztük a sárga csekkel való fizetéseket, az átutalásokat és a hiteltörlesztéseket. 

A kormány egyelőre nem döntött az ügyben, ha azonban bevezetik, az jó eséllyel a nehezen követhető, ezáltal a rejtett gazdaságot erősítő készpénzforgalom bővüléséhez vezethet. Nem tesz jót abból a szempontból sem, hogy mint minden adó, csökkenti a keresletet, vagyis egy újabb tényező, amely visszafogja a gazdasági növekedést.

Forrás: [origo]

Az MNB felméréseiből az derül ki, hogy a túlzott készpénzforgalomnak óriási a társadalmi költsége, ez pedig közvetve mindenkinek a pénztárcáját érinti. Simor András jegybankelnök közel egy éve üzent hadat a csekkeknek, akkor azt mondta, ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. (Ez egyébként nagyságrendileg majdnem annyi, mint amennyit az adóból tervez a kormány.) 

A Napi Gazdaság szerint, ha a lakosságra esetleg nem vonatkozna az adó, akkor lényegesen komolyabb terheket róna az átutalásokért már ma is sokkal jelentősebb összegeket fizető vállalkozásokra. Ez viszont rosszul sülhet el, egyrészt a cégek egy részét arra késztetné, hogy külföldi hitelintézeteken keresztül bonyolítsák fizetési forgalmuk döntő részét és itthon csak a kötelező tranzakciókat − például az adóátutalásokat − bonyolítsák. Másfelől a vállalkozások jelentős része az adó elkerülése érdekében visszatérne a már említett - káros - készpénzforgalomhoz.

A lépés eredményeként tehát a növekedne a rejtve maradt ügyletek száma. Leegyszerűsítve: a sárga csekkek helyett jönnének a virtuális feketék.