Sokan összekeverhetik a boltokban például fogyókúrához vagy tömegnöveléshez ajánlott szereket. Elsősorban az étrendkiegészítőket a speciális célra kitalált tablettákkal, pedig komoly különbség lehet köztük a kockázat szempontjából. Mire kell figyelni, miért rizikósak ezek a szerek? 

Két, a fogyókúrás készítményekben is megtalálható adalékról derült ki, hogy veszélyes lehet. A francia élelmiszer-biztonsági hatóság szerint a narancshéjből érkező p-szinefrin, valamint a vörösrizsről származó élesztő májkárosodást, szívproblémákat okozhat. Épp ezért, az adott készítmény leírását nézzük meg alaposan, ha valamelyiket tartalmazza, válasszunk másikat. 

Fotó: Origo

Kérdés persze, hogy miből lehet válogatni. Első körben tisztázni kell, mely szerekről van szó. A mindennapokban általában táplálékkiegészítőkről, gyúróbogyókról beszélünk, amelyeket különböző célokra ajánlanak, például fogyókúrához, tömegnöveléshez, sportoláshoz.

Jogi értelemben azonban megkülönböztetünk étrendkiegészítőket és – elsősorban sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek szánt – különleges táplálkozási célú élelmiszereket.

Melyik, melyik? 

Logikusan adódik a kérdés, pontosan mi a különbség köztük. A leglényegesebb eltérés, hogy az étrendkiegészítőket piacra dobás előtt be kell jelenteni, ami már egyfajta kontrollt jelent. Míg a másik táborba sorolt termékeket, tehát a különleges táplálkozási célú élelmiszereket nem kell bejelenteni, ennélfogva a használatuk is rizikósabb. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, az étrendkiegészítők inkább a gyógyszerek felé hajlanak, igaz, nem kell annyi tesztet, vizsgálatot elvégezni rajtuk. Ezzel szemben a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, ahogy a nevük is mutatja, lényegében élelmiszerek.

A legkönnyebben abból látszik, hogy melyik, melyik, hogy az étrendkiegészítőkre rá kell írni konkrétan ezt a kifejezést, ám a másik kategóriába sorolt termékekre nem, ezeknél általában a célcsoportot szokták megjelölni. Például azt, hogy nehéz fizikai munkát végzők vagy szénhidrát-anyagcsere-zavarban szenvedők számára ajánlják – de ez sem kötelező.

Fotó: Origo


A felemás helyzet a felemás jogi háttérrel magyarázható. Az EU csak az étrendkiegészítőkre alkotott szabályt, a másik termékcsoport ügyében nem tudtak megegyezni. Amerikában egyébként (USA) az a gyakorlat, hogy semmit nem ellenőriznek, tehát az étrendkiegészítőket sem, minden mehet, de ha baj van, jön a büntetés. Ez hasonló a spártai birodalom gyakorlatához: Spártában megengedték, hogy lopjanak a gyerekek, szóval nem volt tilos, de ha lebuktak, iszonyatosan megbüntették őket. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem is a lopás miatt korbácsolták meg a gyerekeket, hanem az ügyetlenségük miatt.) 

Az Országos Élelmiszer-tudományi Intézet szerint a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy a veszélyes termékeket kizárja  a forgalomból, csak a piacfelügyeleti munkát segíti elő azzal, hogy probléma, veszély észlelésekor azonnal értesítést kap az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ), a további intézkedések megtétele céljából. Több európai uniós tagállam még a bejelentési kötelezettséget sem ír elő, a hatósági munka kizárólag a panaszbejelentésekre, vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épít.

Vagyis az étrendkiegészítő és a különleges táplálkozási célú élelmiszer sokak szemében szinoníma, a jogilag szabályozott és definiált étrendkiegészítők és a jogilag szabályozatlan és definiálatlan speciális (különleges táplálkozási célú) élelmiszerek hasonló hangzása fokozza a vásárló megtévesztésének veszélyét. 

A lényeg, hogy a különleges táplálkozású célú élelmiszereket nem kell előzetesen bejelenteni, ebben pedig szerepe lehet a gyártók lobbijának.

Porok, szirupok és a többi

"Az étrendkiegészítők az érvényes uniós - egyben magyar - szabályozás szerint koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat vagy egyéb táplálkozási vagy élettani hatással rendelkező anyagokat. Jellemzően kapszulában, pasztillában, tablettában, port/szirupot tartalmazó tasakban, csepegtetős üvegben, folyadékot tartalmazó ampullában kaphatók" – írja róluk az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI).

Fotó: Origo

Előbbiek az étrendkiegészítők, ezeket nem szabad összekeverni a különleges táplálkozási célú élelmiszerekkel, mondjuk  a sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek szánt termékekkel (közismert nevükön „sporttápszerek”, „bodyporok, -turmixok”), vagy a testtömegcsökkentés céljára szolgáló, mérsékelt energiatartalmú készítményekkel (köznapi nevükön fogyókúrás porok), amelyek többnyire napi egy, esetleg két étkezés helyettesítésére szolgálnak- figyelmeztet az OÉTI.

Persze az is tény, hogy a spéci (különleges táplálkozási célú) élelmiszerek közül nagyon sok egyáltalán nem káros, veszélyes, sőt, a dollármilliós fejlesztéseket végrehajtó cégek termékei hasznosak is lehetnek, de a két különböző termékcsoport között kockázati szempontból lényeges a különbség.

Mire valók?

Fontos kérdés az is, pontosan mire valók ezek a szerek, legyen szó étrendkiegészítőről vagy különleges élelmiszerről. A Bukszának a független laboratóriumot működtető, a szóban forgó szerek vizsgálatával foglalkozó Wessling Hungary szakértője, Soós Erika nyilatkozott a szóban forgó készítmények, szerek veszélyeiről.

Fotó: Origo

A szakember elmondta, a teljesítményfokozó szereket edzés előtt alkalmazzák. Ezek - a fogyasztótablettákhoz - hasonlóan gyakran tartalmaznak koffeint, a cikk elején említett szinefrint, ugyanis ezek az anyagok fokozzák a koncentrációt, stimulálják a szívműködést és az energiatartalékok felszabadítását és hörgőtágulatot váltanak ki. Csökkentik a szellemi fáradtságot és jó közérzetet okoznak, a fáradási és fájdalomküszöb emelésével késleltetik a teljesítmény csökkenését.

A teljesítményfokozók rizikója, hogy sokan nem ismerik termékek hatóanyagait, így több azonos összetételű vagy hatású szert fogyasztanak egyszerre. Nem számolnak azzal sem, hogy koffeint kávéval, teával, energiaitallal is bevisznek a szervezetükbe, ezzel szintén növelve az elfogyasztott mennyiséget. Túl nagy mennyiségben és hosszú távon alkalmazva szív és érrendszeri, valamint idegrendszeri elváltozásokat okozhatnak.

Tömegnövelők, fehérjék

A tömegnövelők különböző mennyiségben tartalmaznak fehérjét és szénhidrátot. Az alkalmazást mindig az dönti el, mi a cél. Ha izomtömeg-növelés, akkor fehérje és szénhidrát is kell. Ha szálkásítás van napirenden, akkor inkább fehérje.

Ha nem ellenőrzött a készítmény, tartalmazhat különböző anabolikus szteroidokat, vagy prohormonokat. (Az étrendkiegészítős vizsgálatokról a laboratorium.hu cikkében olvashat részletesen.)

Az egészségkárosító hatáson kívül sportolók esetében az alkalmazással doppingvétséget is elkövet a sportoló. Testépítő szerek közül a legjellegzetesebbek a tribulus terrestris, a különböző tesztoszteronszint-fokozók, növekedési hormonfokozók. 

A témában sokszor emlegetett szteroidokkal óvatosan kell bánni. Szív és érrendszeri problémákat, magas vérnyomást, még rosszabb esetben szívinfarktust, hirtelen szívhalált okozhatnak. Előidézhetnek idegrendszeri elváltozást, agresszivitást, alvászavart, téveszméket, bőrelváltozásokat, aknékat, hajhullást, kopaszodást.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!