Buksza blog

Egy friss kutatás szerint egyértelmű, hogy a cukorszegény diéta a nyerő. Nem csak a fogyás miatt. Bár sokaknak nem meglepő az eredmény, ezzel együtt érdekes.

Amerikai kutatók összevetették az alacsony zsír- és szénhidráttartalmú diétát. Megnézték, hogy melyik étrend eredményez nagyobb mértékű a fogyást, emellett azt is vizsgálták, hogy a két diéta milyen hatással van az szív- és érrendszeri betegségekre.

A vizsgálatban összesen 148 olyan ember - nők és férfiak vegyesen - vett részt, akik nem szenvedtek sem szív- és érrendszeri betegségekben, sem cukorbetegségben.

Sokan összekeverhetik a boltokban például fogyókúrához vagy tömegnöveléshez ajánlott szereket. Elsősorban az étrendkiegészítőket a speciális célra kitalált tablettákkal, pedig komoly különbség lehet köztük a kockázat szempontjából. Mire kell figyelni, miért rizikósak ezek a szerek?

Két, a fogyókúrás készítményekben is megtalálható adalékról derült ki, hogy veszélyes lehet. A francia élelmiszer-biztonsági hatóság szerint a narancshéjből érkező p-szinefrin, valamint a vörösrizsről származó élesztő májkárosodást, szívproblémákat okozhat. Épp ezért, az adott készítmény leírását nézzük meg alaposan, ha valamelyiket tartalmazza, válasszunk másikat.

Fotó: Origo

Kérdés persze, hogy miből lehet válogatni. Első körben tisztázni kell, mely szerekről van szó. A mindennapokban általában táplálékkiegészítőkről, gyúróbogyókról beszélünk, amelyeket különböző célokra ajánlanak, például fogyókúrához, tömegnöveléshez, sportoláshoz.

Jogi értelemben azonban megkülönböztetünk étrendkiegészítőket és - elsősorban sportolóknak és nehéz fizikai munkát végzőknek szánt - különleges táplálkozási célú élelmiszereket.

Melyik, melyik?

Logikusan adódik a kérdés, pontosan mi a különbség köztük. A leglényegesebb eltérés, hogy az étrendkiegészítőket piacra dobás előtt be kell jelenteni, ami már egyfajta kontrollt jelent. Míg a másik táborba sorolt termékeket, tehát a különleges táplálkozási célú élelmiszereket nem kell bejelenteni, ennélfogva a használatuk is rizikósabb. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, az étrendkiegészítők inkább a gyógyszerek felé hajlanak, igaz, nem kell annyi tesztet, vizsgálatot elvégezni rajtuk. Ezzel szemben a különleges táplálkozási célú élelmiszerek, ahogy a nevük is mutatja, lényegében élelmiszerek.

A legkönnyebben abból látszik, hogy melyik, melyik, hogy az étrendkiegészítőkre rá kell írni konkrétan ezt a kifejezést, ám a másik kategóriába sorolt termékekre nem, ezeknél általában a célcsoportot szokták megjelölni. Például azt, hogy nehéz fizikai munkát végzők vagy szénhidrát-anyagcsere-zavarban szenvedők számára ajánlják - de ez sem kötelező.

Fotó: Origo

Teljesen triviális és ingyenes megoldás a fogyni vágyóknak. Tessék elmenni a háziorvoshoz!

A Buksza egyik szerzője már írt a csodamentes - költségalapú - fogyásról, ezzel összefüggésben többen is kérdezték mi a titok, hogyan csináltam stb. Nos ahogy azt a cikkben is említettem, az ételkiadásokat kell visszafogni, meg persze megváltoztatni az étrendet. 

Ezzel párhuzamosan egyébként számos, a fogyókúráról szóló irodalmat is elolvastam, köztük adott esetben több ezer forintos könyveket, internetes anyagokat.

Mindezek - legalábbis számomra - teljesen feleslegesek voltak. A legjobb tanácsokat ugyanis teljesen ingyen a háziorvos adta. Ez mindenki számára járható út. Ha fogyni szeretne, ne a könyvesolboltban vagy az interneten található - esetenként nem túl hiteles - tanácsadó oldalakon, illetve a fogyasztószereket kínáló üzletben kezdjen. 

Hanem a háziorvosnál vagy orvosnál. A háziorvos ugyanis ingyen van, sok-sok évig ezt (is) tanulta az egyetemen, ismeri a kórtörténetünket stb. Ha valaki, ő képes személyre szabott tanácsokat adni, ellentétben sok más, csak általánosságban megfogalmazott, sokszor eredménytelen javaslatokat nyújtó oldalakklal, könyvekkel, amelyek sokszor arra mennek, hogy eladjanak nekünk valamit.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Brit kutatók tudományosan igazolták, amit amúgy is sejteni lehet. Az emberek átverik magukat amikor evésről van szó, kevesebbet vallanak be.

A húsvéti lakomák miatt különösen aktuális az a nagy-britanniai friss kutatás, amely arra kereste a választ, mekkora szakadék húzódik a ténylegesen elfogyasztott élelmiszer és a bevallott mennyiség között.

Őszinteség hiányzik az evéshez - Fotó: Origo

A kutatásban 12 napig 59 ember vett részt. A felmérés során kétszer 3 napos szakaszban nyíltan, kétszer 3 napos szakaszban titokban mérték, ki és mennyit eszik. A résztvevők korlátlanul fogyaszthattak az ételekből. A valódi táplálékfelvételt titokban mérték - idézi az Élelmiszerbiztonsági Szemelvények című szaklap a British Journal of Nutrition tudományos folyóiratban megjelenő felmérést.

Két év, 40 kiló mínusz. Hosszú fogyókúra kicsit másképp - költségalapú diétával.

A Buksza szerzője több mint két évvel évvel ezelőtt a 130 kilós ligába tévedt, ami már nem volt vicces. Közhely, de fogynom kellett. Hogy kerül ez a Bukszára, úgy, hogy még pénzben is jobban jár az ember, mivel a kajaköltségvetés alapeleme ennek a módszernek.

Fotó: Origo (a kép illusztráció)

Szóval a 131 kilóról 91 kilóra fogytam. A fogyókúratanácsok között mindig a legfontosabbak között említik a mozgást, igenám, de 130 kilósan lényegében 5 perc sport után kidöglik az ember, gyülöltem az egészet, se sikerélmény, se kitartás. Szerepe volt annak is, hogy az összes sport nem jött számításba egy meg nem műtött térdszalagszakadás miatt.