Az érettégizetteknek jóval nagyobb fizetésre van sanszuk, mint a szakiskolásoknak. Egy vidéki ház ára is kijön a különbségből.
"A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére" - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet (MTA KRTKI) és a Corvinus Egyetem kutatói által készített tanulmányból.
A dolgozat többek között a különböző iskolákban járó diákok munkaerő-piaci esélyeiről, az érettségi jelentőségéről, a duális szakképzés problémáiról is ír, a Buksza azonban csak a keresetekre vonatkozó megállapításokat vette át a tanulmányból. A teljes tanulmányt itt olvahatja el (pdf).
A kutatás szerint a szakközépiskolai végzettségűek keresete 25 százalékkal meghaladja a szakiskolai végzettséggel rendelkezők keresetét.
A magasabb fizetés elsősorban annak köszönhető, hogy "az érettségizettek nagyobb számban kerülnek be jól fizető foglalkozásokba, de a foglalkozásokon belüli átlagos előnyük is eléri a 7-8 százalékot". A kutatók számításai szerint ez a fizetési előny összesen - a teljes aktív életpályára vetítve - 8-8,5 millió forintos pluszt jelent a mostani béreket nézve, ebből pedig kijön egy vidéki ház.
A tanulmány azt írja: "Az érettségizettek bérelőnye éppen azokban a klasszikus ipari és szolgáltató foglalkozásokban a legmagasabb (lakatosok, forgácsolók, hegesztők,ipari és építőipari szerelők), ahol a kormányzati és kamarai elképzelések szerint különösképpen nincs szükség középiskolai szintű, a teljes értékű érettségire felkészítő képzésre. Ezekben a foglalkozásokban a vállalatok nem csak a szakközépiskolában, hanem a gimnáziumban érettségizett, majd fizikai munkán elhelyezkedő szakmunkásokat is többre értékelik, mint a szakiskolából kikerülteket."
Az érettségizettek minden korosztályban (életkorban) magasabb fizetést kapnak, mint a szakiskolából indulók, ráadásul a két csoport keresete közötti különbség az életkor emelkedésével párhuzamosan növekszik. "Ez arra vezethető vissza, hogy a szakmák gyorsan és jelentős mértékben változnak – a tegnapi tudás ma már kevesebbet ér a munkaerőpiacon –, illetve arra, hogy a szakmunkás képzettségű egyént nem készítették fel arra, hogy tudását folyamatosan igazítani tudja a változásokhoz" - magyarázza a tanulmány.
Magasabb végzettség, magasabb fizetés
A Buksza is foglalkozott korábban a témával: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai alapján még tavaly júniusban készített összeálltást arról, hogy az iskolai végzettség hogyan befolyásolja a fizetést. A közel 240 ezer forintos átlagfizetés mögött ugyanis igen komoly szórást mutatnak a különböző végzettségért járó keresetek.
A versenyszférában az egyetemi végzettségűek 600 ezer feletti összeget kerestek 2013-ban, miközben a közszféra 125 ezer forintot fizetett egy nyolc általánossal rendelkező dolgozónak. Az alábbi adagrafikán láthatóak a különböző végzettségért járó keresetek. (Az adatgrafika megegyezik azzal, amelyik az említett, tavaly júniusi Buksza-cikkben szerepelt.)
Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!
Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:
Több magyarországi Tescóra kerülhet lakat
Áfacsapda: büntetik az olvasókat
80 ezer forint eltűnt a bukszánkból
Kopassza meg az államot adókedvezményekkel
Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen
Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá
Utolsó kommentek