Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Az OTP megkezdte a jóváírásokat

Az OTP első körben 100 milliárd forintot ír jóvá az elszámolásban az élő szerződéssel rendelkező devizahitelesek egy részénél, aztán a következő hetekben a többiek is sorra kerülnek.

Az elszámolásról Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese beszélt az MTI-nek. A bankár elmondta, a devizahiteles elszámolás és forintosítás a valaha volt legnagyobb banki művelet Magyarországon, a devizahiteles elszámolás az OTP Bank több százezer ügyfelét érinti.

0 Tovább

Zárul az ajtó a minimálbéresek előtt

Megjelent a jövedelemarányos törlesztésről szóló jogszabály, célegyenesbe került a devizahiteles csomag, elindult a Bubi. Három kép, kilenc mondat - heti összefoglaló a Bukszától. 

Jön a plafon


Forrás: Origo

A héten megjelent a jövedelemarányos törlesztőrészletről szóló rendelet, amelynek lényege leegyszerűsítve: 400 ezer forintos - legális, azaz bevallott - jövedelem felett a fizetés 60 százalékát, 400 ezer alatt pedig annak a felét költhetjük a hitelre.

Ez egyben azt is jelenti, hogy azok nem kaphatnak hitelt, akik kizárólag zsebbe kapják a pénzüket, a minimálbérre bejelentettek számára pedig nagyon szűk nyílás marad a hitelkapukon: a minimálbér nettó összegére vetítve körülbelül 33 ezer forint lehet a törlesztőrészet, ezért pedig a jelenlegi átlagkamatok mellett alig több mint 4 millió forintos húszéves futamidejű lakáshitelt, és 1,2 millió forintos ötéves futamidejű személyi kölcsönt adnak.

Kivételek vannak, nem vonatkozik a törlesztési plafon többek között azokra, akik 200 ezer forintnál alacsonyabb összegű hitelt felvevőkre, az árfolyamgátas adósokra, a diákhitelesek.

Mennyit kapnak a devizahitelesek?

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken közölte, átlagosan harmadával csökken a devizahitelesek törlesztőrészlete, és az úgynevezett elszámoltatási törvény pénteki megjelenését követően "egy ország fog osztani, szorozni, számolni", hiszen egyenként kell minden hitelszerződést újraszámolni.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig a pénteki sajtótájékoztatóján pedig azt mondta: a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkenhetnek, a pontos elszámolás képletét a jegybank dolgozza ki, a pénzintézeteknek pedig összesen mintegy ezermilliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleiknek.

Az elszámoltatási törvény szerint a devizahitelesek törlesztőrészletei várhatóan februártól csökkennek. 

Elindult a Bubi

Fotó: Buksza - Csernátony Csaba

Néhány hónap csúszással hétfőn elindult a Bubi, a budapesti közbringarendszer, a Budapesti Közlekedési Központ a Bukszával közölte, az első két napon összesen közel 10 ezren tekertek a közbringákkal, egy-egy alkalommal átlagosan 16 percig használták azokat. 

A Bubi-bérlet ára 18,9 ezer forint, ennyiért egy éven keresztül bármikor lehet tekerni fél órát ingyen, és akár négy bringát is lehet vele kölcsönözni - azaz egy családnak megéri bubizni

Szeptemberben olcsóbb a bérlet, 12 ezerért kapható.   



0 Tovább

Fura ellentét és beépített bomba a magyar nyugdíjakban - ennyit kaphatnak a devizások

Forintbúcsú, forintszületés; kinek jár több nyugdíj; a devizahitelesek átlagosan 800 ezret kaphatnak vissza és az egyik bank meglepetést okozott a bíróságon. Három kép, kilenc mondat - Buksza-válogatás a hét híreiből.

Nyugdíjellentét

100,5 ezer forintot kap átlagosan egy magyar nyugdíjas, a férfiak 110 ezret, a nők azonban csak 94 ezret - derül ki a hvg.hu összeállításából, amelyben az egy nyugdíjszakértő azt mondja, a 40 éves korhatár a nőknél egy beépített bomba.

200 ezer forintnál magasabb nyugdíjat 72 ezer férfi, és 42 ezer nő kap.

Bár a férfiaknak jár több nyugdíj, végül mégis a nők járnak jobban: rövidebb ideig és összességében kevesebb járulékot fizetnek, de tovább vannak nyugdíjban, mint a férfiak, így végeredményben több nyugdíjat kapnak.

0 Tovább

Problémás a tescós baromfipárizsi és a Lidl virslije

Virsliket, krinolinokat, párizsiket vizsgált a hatóság. Több termék is termék kifogásolható volt, mert több volt bennük a zsír, vagy kevesebb a fehérje.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Élelmiszer és Vegyipari laboratóriuma 52 különböző virslit, krinolint és párizsit vizsgált A laborosok azt nézték, hogy a termékek megfelelnek-e a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak, valamint a termék címkéjén feltüntetett tápértéktartalmak helytállóak-e.

A virslipiac ellenőrzésére szükség is van. Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója, a Gault & Millau főszerkesztője tavaly a Tafeclspiccnek azzal érzékeltette a problémát, hogy az Aranyszalag Minőség tanúsítvány odaítélésekor egyetlen komolyan vehető hazai cég sem jött szóba ebben a kategóriában. "Sajnos ezt a területet még mindig olyan szinten hatja át a - csúnya szóval - költségtudatos gondolkodásmód, hogy lehetetlen minőséget várni" - fogalmazott a magyar gasztrónómia miniszerelnökének tartott Molnár B. Tamás. (A szakemberről készült portrét itt olvashatja el, a húsiparban használt bizarr nevű fehér takonyról szóló szintén táfeles cikket pedig itt találja.)


Fotó: Origo

0 Tovább

Ezért kell a vécébe is ivóviz

Magda Eszter - Csernátony Csaba

Nagyon drágán lehetne csak megoldani, hogy ivóvíz helyett más, koszosabb vízzel húzzuk le a vécét az összes lakásban, de családi házaknál járható ez az út. Amúgy meg tényleg egyre takarékosabban bánunk a vízzel. 

A Buksza a közelmúltban írt arról, hogy a napi ételadagunk előállításához 3 ezer liter vízre van szükség, miközben csak 2-4 liter ivóvízre van szüksége a szervezetnek. Szintén rengeteg víz megy el a másik oldalon, az otthoni felhasználásnál.

A gellérthegyi ivóvíztározó - Fotó: Origo

A téma előkerült a múlt évben Budapesten tartott Víz Világtalálkozón, ahol elhangzott, hogy Izrealben megfelelő szaniterberendezések alkalmazásával 60 liter az egy főre eső napi vízfogyasztás, szemben a 110 liter feletti magyar értékkel. Logikusan adódik az a kérdés is, hogy miért kell ivóvízzel lehúzni a vécét, miért nincs más megoldás, hogy tisztítatlan vagy más vizet küldjünk a lefolyóba. 

Kell egy másik

A Buksza erről faggatta a Fővárosi Vízműveket. A társaság közölte: az összes magyar vízszolgáltatónál egységes vízellátórendszer épült ki, amely az alapinfrastruktúra része. A cég esetében ez 5 ezer kilométeres hálózatot jelent, erről látja el a 800 ezer budapesti háztartás 2 millió lakóját. Ha a például a vécéöblítéshez és a takarításhoz szükséges vizet nem ivóvízből szeretnénk, akkor egyetlen megoldás jönne szóba.

Építeni kellene egy hasonló méretű, a másiktól teljesen független önálló hálózatot, amelyen eljutna a tisztítatlan víz a lakásokba. Utóbbiakon belül szintén kellene egy másik vezetékrendszer, mivel a két rendszerben lévő víz még véletlenül sem keveredhet egymással. Az egy dolog, hogy ez a megoldás irdatlan költséget jelentene a Fővárosi Vízművek szerint, ráadásul a vízkészletet sem kímélnénk jobban, mivel a tisztítatlan vizet ugyanúgy ki kellene szedni.

Járható út

Tehát hálózati szinten ez nem megoldás, azonban egyes ingatlanok, leginkább családi házak esetében járható út, hogy például esővízgyűjtőkkel és recirkulációs rendszerekkel takarékoskodjanak. Rendkívül fontos, hogy az ivóvízvezetékek és a nem ivóvíz minőségű víz szállítására, tárolására használt vezetékek elkülönüljenek egymástól. A kétféle víz ugyanis semmilyen körülmények közt se találkozhat egymással azért, hogy ez a megoldás ne hordozzon magában közegészségügyi kockázatot.

És a rákosszentmihályi víztározó - Fotó: Origo

A háztulajdonosnak létre kell hoznia egy hálózatot, amely az elfolyó vizet is méri, mert a csatornahasználatért ebben az esetben is kell fizetni. Az Origo tavalyelőtt megjelent cikkében idézi Gayer József, a  Globar Water Partnership (Vízvilághálózat) magyarországi alapítványának elnökének tanulmányát (pdf), amely szerint egy 150 négyzetméter alapterületű családi ház tetejéről annyi esővizet lehet összegyűjteni, amennyi egész évben fedezi egy négytagú család vécéhasználati, takarítási, mosási igényeit (67,5 köbméter/év), valamint egy 120 négyzetméteres kert locsolását (65,6 köbméter/év). Ebből következik, hogy fejenként és naponta 45 liter ivóvíz váltható ki esővízzel.

Egy családi háznál a takarékos rendszer kiépítése viszonylag egyszerű, társasház csak akkor jöhet szóba, ha valamennyi lakó belemegy. 

Sokkal kevesebb

A vécékben tehát egyelőre marad az ivóvíz, ugyanakkor a budapestiek egyre takarékosabban bánnak a vízzel. 1998-ban egy kánikulai napon a város vízfogyasztása több mint 1,3 millió köbméter volt, ezzel szemben tavaly a legforróbb napon 600 ezer köbméterrel beérték a budapestiek. 2013-ban egyébként Budapesten az 1 főre eső napi vízfogyasztás átlagosan 131 liter volt, míg egy évvel korábban 134, 2009-ben pedig még 147 liter volt. (Lásd a grafikont.) 

A Fővárosi Vízművek szerint ma már szinte elképzelhetetlen, hogy valaki folyó vízzel hűtse a sörét, valamint egyre többen zuhanyoznak a vízpocsékoló kádas fürdés helyett, és a nő azoknak a száma, akik energia- és víztakarékos háztartási berendezést vásárolnak. A cég azt javasolja, hogy a lakók rendszeresen ellenőrizzék a lakás vízhálózatát, egy állandóan szivárgó WC-tartály, csöpögő csap vagy a családi házak esetében éppen egy elfagyott kerti csap vagy vezeték komoly többletköltséget okoz.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon

Korábbi Buksza-posztok: 

Még szigorúbb pálinkaszabály jöhet

Nyithatatlan autót kínálnak

Iszol te eleget?

Válj el másképp!

Veszélyben az Ötöslottó trónja


0 Tovább

Ennyiért vécézünk - Cseréljük le a vízpocsékoló tartályt!

Családmérettől függően átlagosan napi 30-50 liter víz megy el a vécézésre, ami évente 7-13 ezer forintba kerül. A vízpocsékoló, régi tartály cseréje pedig 3 év alatt megtérül.

A zuhanyzás után a vécézés költségeit mérte a Buksza. A saját, kétfős háztartás mellett egy kétgyermekes család vécézéshez kötődő vízfogyasztását mérte. Mindkettőben víztakarékos tartály üzemelt.

Ez nem fogyaszt - Forrás: Sxc.hu

0 Tovább

Miért pénzkidobás a másik csodavíz?

- Az oxigénnel dúsított vízhez hasonlóan csodaszerként árulják a lúgos vizet, pedig csodára nem képes, a szomjoltáson kívül lényegében semmire

- Vödörszám kellene inni ahhoz, hogy legyen hatása

- Nem beszélve arról, hogy fillérekből előállítható otthon

Literenként 100-300 forintért rendelhető az interneten, de több, utcáról elérhető boltban is kapható a lúgos víz, amelyet az oxigénnel dúsított vízhez hasonlóan csodaszerként emlegetnek a hirdetésekben.

Az oxigénnel dúsított vízről a független laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. elemzése alapján a Buksza a közelmúltban megírta, hogy pénzkidobás, most kiderült, hogy a lúgos víz sem tűnik túl jó vásárnak.

19 Tovább

Csak pénzpocsékolásra jó a csodavíz?

Egyfajta csodaszerként, szinte mindenre gyógyírt jelentő étrend-kiegészítőként hirdetik az üzletekben, webáruházakban az oxigénnel dúsított vizet. A hatásvadász leírások alapján valóban úgy tűnhet, hogy az ominózus termékek energikussá, fitté varázsolják az embert, megvédenek az öregedéstől, a potenciazavaroktól, sőt, még a rákot is gyógyítják. A tudomány azonban mást állít.

Félretéve a hangzatos szlogeneket a valóságban már az is kérdéses, hogy egyáltalán eljut-e az emésztőrendszerünkig az oxigéndús víz. A Wessling Hungary független laboratórium szakértői szerint erősen megkérdőjelezhetőek az oxigéndús vizek csodás képességei.

Lakos István okleveles vegyész, a Wessling elemanalitikai csoportvezetője és Szigeti Tamás értékesítési és üzletfejlesztési igazgató a Bukszával közölte, a kérdéses termékek készítői előszeretettel helyeznek félrevezető módon egymás mellé olyan állításokat, amelyek külön-külön igazak, ám együtt már nem.

Az oxigén ugyanis valóban a legfontosabb szereplője az anyagcsere-folyamatoknak, ahogy azt a hirdetések állítják, és az is igaz, hogy oxigénhiányos állapot esetén a szervezet energiaszintje lecsökken. A sejten belüli folyamatokra szintén igaz, hogy szükség van az oxigénre, de nem az emésztőrendszeren keresztül.

4 Tovább

Üzenet a kocsmáknak: legyen szóda!

- Kérek szépen két kávét, meg két pohár szódát.

- Nincs, csak ásványvíz.

- Akkor csak a kávékat kérem.

Ebben a párbeszédben az elmúlt években ezerszer részt vettem, nem csak én, sanszosan mások is. Ez nem smucigságból ered, szimplán idegesítő, hogy aki egy pohár buborékos vizet akar inni a kávéjához annak többet kell fizetnie. Erre több vendéglátós úgy reagál, így nagyobb a bevétel. Ez igaz, de a haszon már kétséges.

Vegyük a pénteki példát: az egyik nagykörúti kávézóban 180 forint volt egy kávé és ugyanannyi az két és fél decis Naturaqua ásványvíz. Az egyik italnagyker árlistája alapján egy üveg Naturaqua ásványvízhez 65 forintért juthat hozzá egy egység. Tehát üvegenként 115 forint a haszon. Elad egy litert, akkor 460.

1 Tovább

Rekordsorozat vár a forintra?

Sajnos nem arról van szó, hogy tudnám a jövőbeni árfolyamokat. Ha viszont a devizahitelesekre nézve az optimista verzió valósul meg, akkor mindennap éves rekordot dönthet a forint. 

Az euró árfolyama ugyanis január első napjaiban került soha nem látott magasságba, ezért a forint akár néhány filléres többlete is új csúcsot jelent.

Forint vs. euró január óta

A táblázat ronda, de a lényeg látszik (Forrás: MNB)

Bár még vége sincs a januárnak, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamain is látszik a rekordsorozat. Január 5-én közel 322 forint volt az euró, most szerdán pedig 298,6. A szóban forgó húsz napban pedig négy olyan volt, amikor az aktuális euróárfolyam magasabb volt, mint az előző napi. 

A 2008 közepén elért mindenkori forintcsúcs, a 230 forint alatti euró azonban nagyon messze van...

Persze bőven benne van a pakliban a pesszistább forgatókönyv is, ha az lesz, akkor nem lesz rekordsorozat. (A forint kilátásait a Portfolio.hu összefoglalta, a cikk itt található.)  

0 Tovább

320 felett: eurót az utcáról - érdemes körülnézni!

A bankokban nagyüzem volt szerdán az euró rekordja miatt, volt köztük, amely háromszor árazta át a valuta- és devizaárfolyamokat. Alapesetben, mivel a deviza csak számlán jelenik meg, olcsóbbnak kellene lennie mint a készpénznek, de nem.

Tetszőlegesen kiválasztott, interneten és telefonon elérhető utcai valutaváltók döntő része több forinttal olcsóbban árulja az eurót, mint amennyiért jó néhány bank adja a devizát, a valuta esetében pedig még nagyobb - eurónként - 2-6 forint is lehet a különbség.

 Akinek szüksége van euróra, nézzen körül az utcán!


Köszönöm Eszternek a tippet.

1 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek