Buksza blog

A legjobban kereső politikusok fizetésének a tizedét kapják a legrosszabbul fizetett dolgozók, köztük sok a takarító.

Pár napja készítette el a Buksza a tavalyi hivatalos statisztika alapján a fizetési toplistát, amely szerint tavaly a politikusoké volt a legmagasabb fizetés, bruttóban havonta több mint 1 millió forintot kaptak. Most a lista másik végét mutatja be a Buksza, vagyis azokat az állásokat sorolja fel, amelyek a legalacsonyabb fizetést adják a hivatalos - közfoglalkoztatottak keresete nélküli - statisztika szerint.

A tíz legalacsonyabb fizetést nyújtó állás közül mindössze 3 volt olyan, amely elérte vagy meghaladta az országos átlagkeresetnél kimutatott 3,4 százalékos emelkedést. A kádárok és a bognárok fizetése pedig drasztikusan, 80 ezer forinttal csökkent.

1. Házvezetők - bruttó 104,1 ezer forint/hó

A fizetési rangsor utolsó helyén állnak, fizetésük alakulását nem lehet a 2013-as adatokkal összevetni, mert akkor nem voltak értékelhető adatok ilyen állásra.

2. Textilművesek, hímzők, csipkeverők - bruttó 113,4 ezer forint/hó

A fizetésük jelentősen csökkent az előző évhez képest, 2013-ban ugyanis közel 125 ezer forintos bruttó fizetéssel rendelkeztek. Azaz 9 százalékkal ment lejjebb a bérük.

3. Nád- és fűzfeldolgozók, seprű-, kefegyártók - bruttó 113,6 ezer forint/hó

Ők voltak a 2013-as ranglista utolsó helyezettjei. Azóta viszont javítottak: fizetésük a textilművesekkel ellentétben emelkedett, mégpedig több mint 7 százalékkal.

Előfordulhat, hogy egy-egy boltban elméletileg lehet kártyával fizetni, ám ezt a lehetőséget értékhatárhoz kötik. Megtehetik?

Több kiskereskedő bizonyos összeghatárhoz köti a vásárlást - számolt be a Buksza több olvasója, és a Buksza is találkozott már hasonlóval, pékségben, trafikban, kisebb boltban egyaránt. Jellemzően 1-2 ezer forintnál húzzák meg a határt. Ez azért lehet bosszantó, ha nincs az embernél készpénz, és látja a kártyás fizetésre utaló matricát, mégis hoppon maradhat a pénztárnál.  

A kérdés egyrészt azért aktuális, mert a boltzár alól mentesülő kisebb boltok azok, amelyeknél inkább előfordulhat a kártyás korlátozás.Másfelől pedig azért, mert a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint egyre népszerűbb az úgynevezett fizikai kártyás fizetés (azaz a nem interneten bonyolított vásárlás): a forgalom és a tranzakciók száma a múlt évben negyedévről negyedévre emelkedett, összesen a múlt évben 2152 milliárd forintra rúgott a forgalom, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kártyával fizikai kereskedőnél bonyolított vásárlások átlagos összege közel 6500 forint volt.

Jogszabály nincs rá

A kérdés jogilag nincsen szabályozva. Legalábbis ez derül ki az MNB a Bukszának adott válaszából, amely szerint jelenleg Magyarországon nincs jogszabály a kártyás fizetésre vonatkozó limitekre. „Ezeket [a kérdéseket] alapvetően a kereskedők és a kereskedőknek kártyaelfogadói szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók közötti szerződések valamint a kártyatársaságok szabályai határozzák meg” – áll a jegybanki válaszban. 

Az MNB egyúttal jelezte, hogy a bankkártya-rendszerekre vonatkozó – várhatóan idén hatályba lépő - uniós rendelettervezetben lehetnek majd olyan szabályok, amelyek érintik majd ezt a kérdést. Ha pedig valóban lesznek ilyenek, akkor azokat Magyarországon is alkalmazni kell majd.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság saját blogján még februárban azt írta, mivel a kereskedőnek költsége keletkezik a kártyás vásárlásoknál, ezért meghatározhat minimális összeget, de ezt előzetesen tudatnia kell a vásárlókkal. Az NFH tehát nem jogszerűtlen a minimális összeghatár kikötése.

Gyakorlatban ez hogy néz ki? 

Tehát az MNB szerint nincs jogszabály, amely a kérdés szabályozná, az NFH szerint pedig nem jogszerűtlen limithez kötni a kártyás vásárlást. Mindez a dolog jogi része, a gyakorlatban azonban a kártyatársaságok, és a bankok szabályozzák a kérdés.

Az egyik legnagyobb kártyaársaság, a Mastercard szerint a kereskedő nem korlátozhatja a kártyás vásárlást. Az általános szerződési feltételei alapján a bankkártyát elfogadó kereskedőknek nincs lehetőségük arra, hogy értékhatárhoz kössék a kártyás fizetést. „Ha a kártyabirtokos azt tapasztalja, hogy a kereskedő ilyen módon korlátozza a bankkártya használatát, a kártyát kibocsátó bankjához érdemes fordulnia, náluk tehet panaszt" - közölte a kártyatársaság. 

A MasterCard jelezte azt is, hogy minden esetben megvizsgálja a beérkező panaszokat és szükség esetén kapcsolatba lép az illetékes pénzintézettel. Ha a cég azt látja, hogy egy-egy szolgáltató - jelen esetben a kereskedő - eltér a szerződéstől, akkor a hatályos jogszabályoknak és a saját belső szabályainak megfelelően lép fel. A cég célja, hogy a vásárlóknak ne kelljen többet költeniük vcsak azért, mert épp nincs náluk készpénz.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hivatalos: a politikusok kapják a legmagasabb fizetést

Az ország fele buszozik

Nagyon jól járunk a bankkártyás szigorral

Amikor az ásványvíz átver​

Az egyik legszomorúbb statisztika

A hivatalos statisztika szerint a politikusok havi átlagkeresete a legmagasabb, igaz, a legfrissebb adatok között a korábban első helyen álló légiforgalmi irányítók adatai nem szerepelnek. Toplista bankvezérekkel, adótanácsadókkal, politikusokkal, hr-esekkel, stratégákkal.

Megjelent a Buksza egyik kedvenc statisztikája, amelyből kiderül, hogy - a közfoglalkoztatottak keresetét nem számolva - mekkora havi fizetés jár a különböző állásokért. A tavalyi adatok alapján új foglalkozás került a lista élére: a "törvényhozó, miniszter, államtitkár" poszt az első havi 1,03 millió forintos átlaggal. Azaz a politikusoké a legmagasabb átlagkereset az összes foglalkozást nézve. Fontos azonban, hogy a tavalyi statisztikában több foglalkozásnál nem voltak értékelhető adatok, így például a 2012-ben és 2013-ban is legjobban fizető légiforgalmi irányító posztért járó kereset nem szerepel a 2014-es adatok között. Könnyen elképzelhető, hogy, ha lenne róluk adat, akkor ők állnának az első helyen.

Továbbá nincsenek értékelhető tavalyi adatok többek között a sportolókról, ügyvédekről, sőt a mostani botrányok miatt fókuszba kerülő brókerekre vonatkozó kereseti adatok sem szerepelnek a friss statiszikában.

A top tízben lévő állások többsége egyébként tavaly rosszabbul fizetett, mint egy évvel korábban. A vállalati stratégák például 30 százalékkal kevesebbet, havonta bruttóbab 707 ezer forintot kaptak tavaly, ami egyébként közel háromszorosa az egyébként 3 százalékkal közl 248 ezer forintra emelkedő országos bruttó átlagfizetésnek.

Van, akinek csak nélkülözésre elég a fizetése, és kevesen vannak, akik normálisan tudnak megtakarítani. A készpénzként használható béren kívüli juttatások pedig viszik a pálmát.

Naponta bombázzák a lakosságot a legkülönfélébb befektetési, megtakarítási ajánlatokkal a cégek. Mondjuk most komoly pofont kapott ez a piac.

Azzal, hogy a Buda-Cash brókerház, és a cégcsoporthoz tartozó bankok a falnak mentek, a megtakarítók egy része bizalmatlanná válhat. Az ügyben érintett bank, a DRB egyik betétese az egyik tévécsatornának például azt mondta: nem fogja bankban tartani a pénzét, inkább hazaviszi a párnák közé. Ráadásul azóta más brókerházról, a Hungária Értékpapír Zrt.-ről is kiderült, nincs minden rendben. 

Takarékoskodási képtelenség

Persze nincs szó tömeges betétkivonásról, ami azért azt jelzi, hogy a többség bízik a pénzügyi rendszerben. A megtakarításokra pedig szükség van, hosszú és rövid távon egyaránt, mindenképpen jó, ha van.

Ugyanakkor hiába lenne/van meg a bizalom egy-egy pénzügyi intézménnyel szemben, sokaknak egyszerűen nincs pénze spórolásra.  Ez látszik legalábbis a Stabilitás Pénztárszövetség számára a KutatóCentrum által készített felmérésből, amelyben a megkérdezettek a béren kívüli juttatásaikról és a megtakarításaikról nyilatkoztak. A kutatás szerint a többség képtelen takarékoskodni, nekik nem jön be elég pénz ehhez.

Kétharmad

A megkérdezettek közel 30 százaléka éppen belefér a havi büdzséjébe, azaz nem adósodnak el, de másra sem marad pénzük.

Közel hasonló méretű tábort alkotnak, akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, ám spórolni ők is képtelenek. Tehát a többség, a válaszadók 60 százaléka – közel kétharmada - megél valahogy, de gyűjtögetésre már nem futja.

Ötödök

A megkérdezettek 14 százaléka hónapról hónapra rendszeresen anyagi gondokkal szembesül, 4 százalékuknak pedig nélkülöznie kell ahhoz, hogy meglegyen a napi betevője. Összességében ez a két tábor adja a megkérdezettek ötödét.

Nézzük a másik,takarékoskodásra képes tábort, bár a kép ott sem vidám! A megkérdezettek ötöde azt mondta, hogy jól él és alkalmanként még későbbre is félre tud tenni. Ugyanakkor mindössze 4 százalék képes rendszeresen spórolni.

A kutatás szerint a megkérdezettek leginkább azért nem spórolnak például az egészségükre és a nyugdíjukra, mert nincs meg rá a fedezetük, ugyanakkor, ha lenne elég a kasszában, akkor spórolnának.

Főszerepben a készpénzszerű juttatások 

A napi anyagi gondok valós kockázatát mutatja, hogy a kutatásban szereplők ugyan fontos és hasznos béren kívüli juttatások közé sorolták az egészségpénztári és nyugdíjpénztári hozzájárulásokat, mégis a lényegében készpénzként használható Erzsébet utalvány és a Szép-kártya a legnépszerűbb a körükben, és a gyógyszervásárlásra azonnal elkölthető egészségkasszás keret is ezért kedvelt.

Ez pedig arra utal, hiába szeretnének spórolni akár béren kívüli juttatással különböző célokra, sokan nem teszik meg, mert inkább olyat választanak, amelyekkel a napi kiadásaikat fedezhetik.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Szesztilalmas trükk vs. vasárnapi boltzár

A gatyája is rámehet a feledékenységre

Így adózik a cigi

Így néz ki az új 20 eurós

Munkanélküiség, ahogy még nem látta

Komplett falu kiadó

Az átalakulás előtt álló MTVA negyedévente több mint 3 milliárd forintot fizet bérköltségekre. A legmagasabb havi fizetés 2 millió, a legalacsonyabb pedig alig több mint 100 ezer forint. Az átlag pedig 400 ezer forint felett van.

Nagyszabású átalakítás folyik a közmédiumokat működtető Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnál: március közepétől ugyanis az M1-ből hírtévé lesz, jönnek új csatornák, emellett egy 177 embert érintő leépítésre is sor kerül.

A Buksza arra volt kíváncsi, hogy az átalakuló állami médiamamutnál eddig mekkorák a fizetések, és a márciusi bővítés után hogyan fest majd a bértábla. Valamint arra, hogy a leépítés nagyságrendileg mekkora megtakarítást eredményezhet.

Az idei bérköltségek és fizetések alakulására vonatkozó kérdésre az MTVA sajtóosztálya a Bukszának azt felelte: "A közmédia rendszerében számos változás történik az év első felében, az átalakítások még folyamatban vannak, melyek a munkavállalói állományt is érintik, ezáltal befolyásolva az éves bérköltség-tervezést is." Ezekre tekintettel a 2015-ös évre jelenleg még nem tudnak pontos adattal szolgálni. Az MTVA közölte továbbá. "Az év elején lezajlott bértárgyalások lezárultak és ennek eredményeként megkötött bérmegállapodás alapján a foglalkoztatottak jelentős részénél 1,5 százalákos béremelés lesz várható." Az MTVA arra a kérdésre, hogy milyen sávban szóródnak a fizetések azt válaszolta: a legalacsonyabb fizetés az aktív dolgozókat és a közfoglalkoztatottakat is figyelembe véve havi bruttó 101,5 ezer forint, a legmagasabb fizetés pedig havi bruttó 2 millió forint.

A boltok főszereplőinek keresete 96-163 ezer forint között mozog.

A Buksza szerdán írt arról, hogy a Tesco boltbezárásokat, esetleg elbocsátásokat tervez, míg az Aldi bolti eladói állást kínál. Heti 20-25 óra munkáért 143-180 ezer forintos bruttó fizetést ad a diszkontlánc.

A Buksza pedig azt is megnézte, hogy a hivatalos országos statiszikák szerint mennyit keresnek a boltok főszereplői, vagyis az eladók, pénztárosok, árufeltöltők. Az alábbi adatgrafikán életkor és beosztás szerinti bontásban vannak felsorolva az átlagos keresetek.

A Tesco hétfőn közölte, bezárja 13 üzletét a piaci környezet miatt, a bezárásra ítélt üzletek között van a józsefvárosi Mátyás téren lévő üzlet. Bár a Tesco jelezte, hogy igyekszik munkát adni az érintett több mint félezer dolgozónak, lesz, akitől megválnak.

A Mátyás téri Tescóban dolgozók, de más munkát keresők előtt is adott a lehetőség: a Rákóczi úti Aldiban kitett tábla szerint a német kézben lévő diszkontlánc várja a bolti eladókat. Heti 25 óra munkáért havi bruttó 180 ezret fizetnek, ami nettóban 120 ezer forint körüli összegnek felel meg. Heti 20 óráért pedig havi 143 ezer bruttó jár, ez pedig körülbelül 94-95 ezer forint nettóban. (Az Aldi a toborzó hirdetésben jelzi, hogy ez a poszton a legmagasabb elérhető fizetés.) Persze az Aldi lépése nem oldja meg az összes esetlegesen elbocsátandó tescós dolgozó problémáját, de néhányuknak lehetőséget nyújt.

Bejelentkezik a CBA?

Az RTL Klub keddi Híradója félreértésből aódóan azt feltételezte, hogy a CBA esetleg átveheti a bezárandó Tesco-boltokat, ám ezt a CBA cáfolta. Az RTL Klub Híradója kedden idézte Baldauf László CBA-vezért, aki csatorna szerint a Népszavának néhány napja azt mondta, a CBA bejelentkezhet azokra a boltokra, amelyek értéket jelenthetnek a számára. 

A CBA szerdán azonban közleményt adott ki, amely szerint a cég nem állította, hogy megvenné a Tesco bezárásra kerülő üzleteit. Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója szerdán az MTI-nek azt is megerősítette: a vasárnapi zárva tartás miatt egyetlen munkahelyet sem szüntetnek meg. Hozzátette: az, hogy a CBA esetlegesen érdeklődne bármely lánc boltjai iránt, egy több mint egy évvel ezelőtti nyilatkozaton alapulnak, a CBA elnöke ugyanis még tavaly januárban általánosságban megjegyezte készen kell állniuk arra, ha kivonul valamelyik lánc, akkor a számukra értékes boltokat megszerezhessék. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

Több magyarországi Tescóra kerülhet lakat

Áfacsapda: büntetik az olvasókat

Megtámadták a banánt

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Méregdrága lett a dollár

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

Az érettégizetteknek jóval nagyobb fizetésre van sanszuk, mint a szakiskolásoknak. Egy vidéki ház ára is kijön a különbségből.

"A munkaerőpiacon az érettségivel rendelkezők sikeresebbek, foglalkoztatásuk magasabb, többet keresnek és kisebb arányban kényszerülnek segéd- és betanított munka végzésére" - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet (MTA KRTKI) és a Corvinus Egyetem kutatói által készített tanulmányból.

A dolgozat többek között a különböző iskolákban járó diákok munkaerő-piaci esélyeiről, az érettségi jelentőségéről, a duális szakképzés problémáiról is ír, a Buksza azonban csak a keresetekre vonatkozó megállapításokat vette át a tanulmányból. A teljes tanulmányt itt olvahatja el (pdf).

A kutatás szerint a szakközépiskolai végzettségűek keresete 25 százalékkal meghaladja a szakiskolai végzettséggel rendelkezők keresetét.

A magyarok többsége anyagi bizonytalanságban él: a családok háromnegyede képtelen lenne fedezni egy 66 ezer forintos hirtelen jött kiadást. Az egy főre jutó nettó jövedelem pedig 2006 óta 80 ezer forinttal csökkent.

Kedvezőtlen képet fest a magyar családok anyagi helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal friss - A jóllét magyarországi indikátorrendszere című -összeállítása.

A terjedelmes (58 oldalas) anyag szerint a magyar családok többsége pénzügyi bizonytalanságban él. A statisztikusok azt mérték, hogy a magyar családok körében mekkora azoknak az aránya, akik képesek fedezni egy, jövőben elképzelt, hirtelen jött nagyobb összegű - 66 ezer forintos - kiadást. Az eredmény pedig azt mutatja, hogy a családok háromnegyede ezt nem tudta volna kifizetni 2013-ban.

Mármint ők kerülnek a legtöbbe az adófizetőknek. 10 országgyűlési képviselő van, aki az üzemanyagkeretet leszámítva kihasználja a lehetséges juttatásokat. Így havonta közel 1,4 milliót kapnak összesen. A Buksza felsorolja őket, és bemutatja a vagyonbevallásaikat is.

A politikusok vagyoni helyzete hetek óta slágertéma. A Buksza arra volt kíváncsi, kik azok a képviselők, akik a negyedévente változó összegű üzemanyag-térítést leszámítva igénybe veszik a lehetséges juttatásokat, vagyis az irodabérlet- és lakásbérlet-hozzájárulást, valamint a mobiltelefon-keretet. (A képviselőknek nem jár cafeteriakeret.)

A Buksza megkeresésére az Országgyűlés Sajtóirodája közölte, idén június eleje és november vége között a képviselők átlagosan havi bruttó 745 473 forintot kaptak. Bruttó összegről lévén szó, az összegből lejön a személyi jövedelemadó és a járulékok (egészségbiztosítási, mukaerő-piaci, nyugdíj-biztosítási). Szintén havi bruttó 745 473 forint jár a 2012-ben létrehozott új posztot betöltő, úgynevezett nemzetiségi szószólóknak.

Nem buli táppénzre menni a munkahelyről. Inkább rendes szabadságot vesznek ki a magyarok, betegszabi helyett. Egyrészt félnek, másrészt a táppénz nem vonzó. Emellett egyre egészségesebbek.

A táppénzen lévők száma az elmúlt években jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy a foglalkoztatás növekedett. A jelentős visszaesés a szabályváltozásokkal magyarázható, amelyek rontották a táppénzes feltételeket.

A fontosabb lépések közé tartozott, a munkaviszony megszűnése után igényelhető, úgynevezett passzív táppénz időszakának 90 napról 30 napra történő rövidítése, majd 2011-ben történő megszüntetése. Valamint a táppénzplafon csökkentése, azaz egyre kevesebb pénz járt a táppénzen lévőknek. Ugyanez számokban: 2009-ben a maximális napi táppénz összege 9533 forint, 2011 májusában bevezetett szigorítás eredményeként 5200 forintra csökkent volt - derül ki a KSH összefoglalójából. A maximális napi táppénz a minimálbér függvényében változik, a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékának harmincad részét, ezért 2014-ben, a 101,5 ezer forintos minimálbér alapjánt az idén 6767 forint volt a plafon az OEP tájékoztatója szerint.

Kicsik: 147 ezer forint havonta, nagyobbak: 195 ezer forint. A kkv-knál és a még kisebbeknél a nettó átlagkereset az országos átlagot sem éri el. A nagyobb cégek jóval többet.

Érdekes képet festenek a cégek létszáma alapján készült fizetési adatok. A 250 fősnél kisebb cégeknél 110-174 ezer forint a nettó fizetés. Ezen belül a 10 fő alatti cégek fizetnek a legrosszabbul, náluk az átlagos nettó fizetés alig haladja meg a minimálbért. Ebben a táborban a 150-200 főnek munkát adó cégek a legbőkezűbbek, ők adnak 174 ezer forintot havonta. A szóban forgó - létszám alapján a kkv-kategóriába tartozó cégeknél - havi nettó fizetés átlagosan 147 ezer forint, ami elmarad a 153 ezres nemzetgazdasági átlagtól.

Ebből adódik az is, hogy a nagyobb cégeknél magasabb a fizetés. A 250 főnél több embernek munkát adó vállalatoknál 172-224 ezer forint havi nettót vihetnek haza a dolgozók. Átlagosan fejenként ezek a cégek 195 ezer forintot fizetnek nettóban.

2015-ben 3,4 százalékkal nőhet a bruttó átlagfizetés, 2018-ig pedig összesen 11 százalékkal emelkedhet. Azaz jövőre 242,6 ezer lesz a havi bruttó, négy év múlva pedig több mint 261 ezer forint lehet - többek között ez derül ki a költségvetésben szereplő középtávú prognózisból.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jövő évi költségvetéshez fűzött középtávú kitekintésben konkrét becslést készített az átlagfizetésekre. (A prognózis a linken szereplő pdf 321-ik oldalán található.)

A minisztériumi előrejelzés szerint 2015-ben 3,4 százalékkal emelkednek a bruttó átlagkeresetek, utána azonban lassulni fog a tempó. 2016-ra 2,3 százalékos átlagbérnövekedést jósol az anyag, 2017-ben 2,6, egy évvel később pedig 2,5 százalék lehet a növekedés.

Sokat, az átlagnak a dupláját. 

Túl vagyunk a választásokon. Azóta kiderült, alapesetben háromhavi tiszteletdíjat kapnak a távozó polgármesterek, valamint az is, hogy egy rakás helyen még folyik a harc a pozíciókért. A Buksza pedig azt nézte meg, mennyit kaphatnak havonta a polgármesterek.

A Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat hivatalos statisztikája ugyan nem nevesíti a polgármesterséget, mint foglalkozást, de logikusan a hivatalos adatsorban "Helyi önkormányzat választott vezetője" megjelölés felelhet meg ennek a posztnak, a statisztikában "Helyi önkormányzat kinevezett vezetője" néven futó pozíció pedig az önkormányzatoknál vezetői poszton lévő alkalmazottakra vonatkozik. 

A választott önkormányzati vezetők becsült havi bruttó fizetése 450 ezer, a kinevezetteké 468 ezer forint havonta. Ez a KSH legfrissebb statisztikájában szereplő 235 ezer forintot bruttó országos átlagfizetést 91-99 százalékkal haladja meg.

A Buksza - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavalyi adatain - alapuló becslése szerint a közfoglalkoztatottak nélküli körben az idei átlagkereset 247 ezer forint lehet, amelynél 82-89 százalékkal maasabbak az önkormányzati vezetők jelenlegi becsült fizetése. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2003-as kereseti adataihoz képest a polgármesterek (helyi önkormányzat választott vezetői) bruttó fizetése 60 százalékkal, a kinevezett vezetőké pedig 50 százalékkal emelkedett az idén. Ezzel párhuzamosan az országos átlagos fizetés azonban 81 százalékkal nőtt, a 2003-as tényadat szerint ugyanis 136 ezer forint volt, az idei - közfoglalkoztatottak nélkül számított - becsült bruttó átlagkereset szerint 247 ezer forintot tesz ki. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az adatok átlagokat mutatnak, ezért elképzelhetőek különbségek, például lehetnek olyan polgármesterek, akik társadalmi munkában, ingyen vagy minimális költségtérítés mellett vállalták a munkát. 

A Buksza az önkormányzati vezetők (polgármesterek) becsült fizetését a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos 2013-as adatai alapján számolta, azokat az értékéket 3 százalékkal növelte, ami megfelel a bruttó átlagbérek idei emelkedésének. Az országos bruttó átlagbér pedig a KSH legfrissebb adatán alapul.  

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Nyugdíj: mínusz 70 ezer

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Vendégszerzőnk írása

A nyugdíjba vonulás után akár 50-70 ezer forinttal csökkenthet a havonta elkölthető összeg - ha a hivatalos statisztikákkal végzünk hipotetikus számításokat. Extrém esetben 150 ezer is lehet a mínusz.

Az öngondoskodás felértékelődése számtalanszor elhangzik manapság, nem véletlenül, az Európai Bizottság, az Eurostat, az OECD elmúlt időszakban megjelent különböző statisztikái, -elemzései riasztó jövőképet festenek.

A legfőbb gond, hogy a társadalom elöregedőben van, ezért egyre több nyugdíjast kell kifizetni arányaiban egyre kevesebb aktív dolgozó keresetéből.

Fotó: Origo

Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj- És Időskori Kereksasztal egykori elnöke szeptember közepén a Hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára annak, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A szakember harmadannyi nyugdíjról, 70 éves korhatárról is beszélt.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy Budapest és a nyugati megyék jobban állnak, mint a keletiek. A Buksza most az átlagkeresetek és a munkanélküliségi adatok alapján rangsorolt. Meglepő eredmény érkezett Borsodból, de máshol is vannak érdekes eredmények. Infografikán az ország.

Az utóbbi hónapokban rendre érkeztek az adatok a javuló munkaerő-piaci helyzetről, az országos átlagadatok tényleg kedvező változásra utalnak, ám a területi különbségek óriásiak.

Az talán nem újdonság, hogy a nyugat-magyarországi megyék mellett Budapest áll a legjobban. Győr-Moson-Sopron megye és Vas Megye 2-3 százalékos relatív munkanélküliségi mutatóval zárta az augusztust, Budapest pedig alig több mint 3 százalékos eredményt ért el. Ezzel szemben a keleti országrészben sokkal durvább adatok születtek. Nógrád és Szabolcs megyében 10 százalék feletti értéket produkált, pde Borsod is a 10 százalékos határ közelében volt. Közben az országos átlag 5,8 százalékos volt augusztusban.

Keresetek vs. munkanélküliség

A Buksza arra is kíváncsi volt, hogy a munkanélküliségi adatokhoz milyen átlagkeresetek társulnak az egyes megyékben. A 2014-es becsült megyei átlagkeresetek a munkanélküliségi adatokat nézve kiderül, hogy nincs egyértelmű összefüggés a keresetek nagysága és a munkanélküliség között. A megyéket nézve a legjobb munkanélküliségi mutatóval Vas és Győr-Moson-Sopron rendelkezik, ám az ottani becsült 222 ezer és 218 ezer forintos megyei átlagkeresetek messze nem a legmagasabbak. Fejér megye az első 245 ezer forinttal, ott viszont a munkanélküliségi ráta ugyan az átlagnál alacsonyabb, 4,48 százalékos, de ez bőven meghaladja a másik két nyugat-magyarországi megye eredményét.

Az összevetésből az is látszik, hogy a két legmagasabb munkanélküliségi mutatót produkáló megyében, Nógrádban és Szabolcsban legalacsonyabbak a becsült átlagkeresetek, előbbi 190 ezer, utóbbi 189 ezer forintos eredményt ért el, ha a közfoglalkoztatottak fizetését nem számoljuk. Ugyanakkor Baranya a harmadik megye, amelyben a becsült átlagkereset 200 ezer forint alatt marad, de az ottani 7,86 százalékos munkanélküliségi mutató jóval alacsonyabb a Nógrádban és Szabolcsban mértnél, bár az országos átlagot azért bőven meghaladja.

Az elmúlt tíz évben a tanárokkal szűkmarkúan bántak: átlagos fizetésük 11-35 százalékkal nőtt, miközben az országos átlag 76 százalékkal emelkedett. Most újabb béremelést kapnak. Infografikán a tanári fizetés 10 éve.

A tanárok karrierjét menedzselő - úgynevezett új pedagógus előmeneteli - rendszer tavalyi bevezetése óta harmadik alkalommal emelkedik a tanárok fizetése: a magasabb fizetés szeptemberre jár, azaz október elején kapják meg az emelt összeget.

Fotó: Origo

Az új szabályok szerint a pedagógusok fizetését (illetményalapját) a végzettségtől függően a minimálbér alapján számolják: a középfokú végzettségre a minimálbér 118,9 százaléka jár, a furán hangzó, alap felsőfokú (bachelor) végzettségnél 1,63, mesterfokozatnál pedig 1,79 a szorzószám. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett "Pedagógus I." kategóriába tartozó, alap felsőfokú végzettséggel rendelkező tanárok 166-315 ezer forintot kaphatnak, a mesterfokozatúaknak pedig 182,3-346,4 ezer forint jár. (Az Eduline.hu oktatási szakportál összegyűjtötte, hogy kategóriánként és végzettségenként a tanárok pontosan mekkora bruttó fizetésre számíthatnak októberben.)

Bár az országos adatok javulnak, a részletes fizetési adatok alapján nagyon durva különbségek vannak. Budapest utcahosszal vezet, de az átlagot kevesen érik el. Sok megyében egyenesen elkeserítő a helyzet.

A makroadatok a magyar gazdaság helyzetének javulását jelzik. Nő a GDP, kezd lábra állni az építőipar, és az összesített álláspiaci és bérstatisztikák is javulást mutatnak.

Fotó: Origo

Utóbbiak részletes vizsgálata azonban felemás képet fest, országszerte ugyanis óriásiak a különbségek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) statisztikái - nagyon leegyszerűsítve a helyzetet – azt mutatják, hogy a jövedelmeket (ezzel összefüggésben az munkaerőpiacot) nézve teljesen szétszakadt az ország.

A kivételes Budapest

Nem meglepő módon Budapest áll a legjobban az NFSZ tavalyi évre vonatkozó - közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazó - kereseti statisztikája szerint. Az azonban már érdekes, hogy egyedül a budapesti havi átlagkereset haladta meg az országos átlagot. A különbség óriási: a 240 ezer forintos országos átlagnál a budapesti átlag 70 ezerrel volt magasabb, és 310 ezer forintot tett ki.

Fotó: Origo

Az országos átlagot mindössze három megye - Pest, Fejér és Komárom-Esztergom - közelítette meg 231-238 ezer forintos eredményével. Hat megyében - Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Békés, Somogy, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok - azonban a 200 ezer forintot sem érte el a havi átlagkereset.

Csökkenő bérek

Kevésbé éles, de még mindig jelentős eltéréseket mutatnak a KSH idei első negyedévre vonatkozó statisztikái is. A családi kedvezmény nélkül számolt nettó havi bér az első negyedévben Budapesten volt a legmagasabb, 194 ezer forintot tett ki, szemben a 151 ezer forintos országos átlaggal. A sort Nógrád zárja, ahol 107 ezer forint volt az átlag havi nettó.

A területi különbségeket még látványosabban mutatja, ha a negyedéves nettó béreket összevetjük a tavalyi értékekkel. Így pedig kiderül, hogy csak 12 megyében emelkedtek a nettó bérek az első negyedévben, két megyében pedig 1 százalék alatti volt a növekedés. Hét megyében - Csongrád, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Baranya, Heves - pedig 0,3-5 százalékkal csökkentek a keresetek.

A részletes statisztikák tehát nagyon jelentős területi különbségekre utalnak, egyben az is látszik, hogy a kedvezőbb budapesti adatok durván felfelé húzzák az országos átlagot. Budapest nélkül számolva az országos átlagbérek is alacsonyabbak lennének.

Egyértelmű trend

A területi különbségek egyértelműen tükröződnek a hivatalos statisztikákból, de több tanulmány is utal erre. Pénzes János Phd., a Debreceni Egyetem, Társadalom-földrajzi és Területfejlesztési Tanszékén írt, "A területi jövedelemegyenlőtlenségek tendenciái és meghatározó tényezői Magyarország fejlett és elmaradott régióiban" című - 2012-ben ismertetett - elemzése is foglalkozik a témával, a tanulmány szerint a jövedelemegyenlőtlenségek országos trendje egyértelműnek tűnik.

"Az egyes régiók egyenlőtlenségi pályái meglehetősen eltérnek egymástól – bár a rendszerváltás utáni  divergencia, illetve az elmúlt években tapasztalható konvergencia mindegyik régióban tetten érhető. A legnagyobb belső egyenlőtlenségekkel az Észak-alföldi régió jellemezhető, melyet Észak-Magyarország követ" - írja Pénzes János.

Az úgynevezett foglalkoztatási vonzásközpontok, leegyszerűsítve azok a városok, ahol van igény a munkaerőre - Északnyugat-Magyarországon ilyen többek között Győr, Székesfehérvár vagy Szombathely; Északkelet-Magyarországon pedig Nyíregyháza, Debrecen vagy éppen Eger - fontos elemei a jövedelmi térszerkezetnek, melyek szerepe elsősorban az ingázáson keresztül jelentkezik. Az említett központoktól távolabb lévő településeken pedig alacsonyabb a jövedelemszint.

Mi marad?

Bár az említett bérkülönbségek önmagukban is beszédesek, a Buksza havi kiadásokat is számolt, így még jobban érzékeltethető a helyzet. A háztartások fogyasztásáról egyelőre nincs a 2013-as adatoknál frissebb megyére bontott KSH-statisztika, de a régiók szerinti bontás is jól mutatja a területi eltéréseket.

Ezek szerint a Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megyét magában foglaló észak-alföldi régióban az egy főre jutó kiadás 55 ezer forint volt tavaly, a Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét felölelő észak-magyarországi régióban pedig 57 ezer forintra rúgott. Ez bőven elmarad a 67 ezer forintos országos átlagtól, míg a Budapestet és Pest megyét magában foglaló közép-magyarországi régióban mért kiadás fejenként 82 ezer forint volt. Összességében a közép-magyarországi régióban élőknek a kiadások levonása után körülbelül 100 ezer forintja lesz. Ezzel szemben az észak-alföldi és észak-magyarországi régióban kevesebb mint 70 ezer forintjuk marad.

(A számítások a hivatalos adatok alapján készültek, és az országos különbségek bemutatását célozzák. Természetesen egy-egy konkrét család, háztartás esetében ettől eltérő adatok is lehetnek. Az NFSZ és a KSH adatai közötti különbségeket az eltérő módszertan magyarázhatja.  Az infografikákon az oszlopokra, csíkokra kattintva jelennek meg a részletes adatok.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Átverés a benzinkúton? Van megoldás

Hogyan kerüljük el a büntetést?

Melyik a világ legeredményesebb filmje? 

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Mi kell a kutyának? 

Az Egyesült Államok bértoplistáján az orvosok állnak az élen: az első tízben kilenc szakorvos van, a sor végén a vendéglátósok állnak.

A Business Insider amerikai gazdasági online újság fizetés szerint sorba rendezte az amerikai szakmákat, foglalkozásokat. A hivatalos adatokra épülő statisztikából kiderül, hogy az Egyesült Államokban az orvosok mindent visznek.

Forrás: AFP/Jack Guez - Origo

Közülük is az altatóorvosoké a főszerep. Átlagosan évente több mint 230 ezer dollárt tehetnek zsebre, ami 53 millió forintos fizetést jelent átszámolva, ezzel pedig listavezetők. (A

Közel 240 ezer forintos átlag mögött igen komoly szórást mutatnak a különböző végzettségért járó keresetek. A versenyszférában az egyetemi végzettségűek 600 ezer feletti összeget kerestek, miközben a közszféra 125 ezer forintot fizetett egy nyolc általánossal rendelkező dolgozónak. Fizetési körkép iskolázottság alapján.

A mostani vizsgaidőszak végével sokan jutnak diplomához, ennek apropóján - a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazó statisztikáit (pdf) felhasználva - a Buksza azt vizsgálta mennyit ér a diploma, valamint azt, hogy a felsőfokú végzettség az átlagok alapján mennyivel jelent magasabb fizetést.

Fotó: Origo

Az Egyesült Államokban matematikusnak a legjobb lenni, de a statisztikusok és az egyetemi tanárok sem panaszkodhatnak. A sor végén vannak a favágók és a riporterek.

A CareerCast amerikai munkaerő-piaci szakportál összeszedte a legjobb és legrosszabb állásokat, többek között a fizetések, a következő években várható kereslet alapján. Minden szakmát, állást pontoztak, és minél alacsonyabb pontszámot ért el az adott munka, annál kedvezőbb helyezést ért el.

Továbbra is egyetlen állás - a légiforgalmi irányítás - fizet jobban a politikánál. A vezető politikusok keresete egyébként 8 százalékkal közel 1,3 millióra nőtt tavaly, miközben az országos átlagkereset 4 százalékkal 239 ezer forintra emelkedett. A leggyengébben a tetőfedés és a nádfeldolgozás fizet - toplistán a keresetek.

A politikusok hibásan kitöltött vagyonnyilatkozatai, valamint a vasárnapi választások különleges aktualitást adnak a friss, múlt évre vonatkozó kereseti statisztikáknak, bár az adatok amúgy is számos érdekes változást mutatnak a 2012-es számokhoz képest, amelyekről a Buksza korábban már korábban beszámolt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat - közfoglalkoztatottak adatait nem tartalmazó - statisztikái szerint a havi átlagos kereset valamivel több mint 239 ezer forint volt tavaly, ami 4 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A legjobban fizető állásoknál azonban jóval nagyobb volt az emelkedés.

Itt nagyon jól fizetnek - Forrás: Origo

A legmagasabb átlagfizetést nyújtó - orvosokat házhoz küldő - amerikai cég forintban közel 50 millió forintot ad egy évre a dolgozóinak egy friss toplista szerint. A rangsor első harmadában kevésbé ismert cégek szerepelnek, az olyan nagyvállalatok, mint a Google, a Yahoo, az Apple vagy éppen a Twitter csak a második vonalban kaptak helyet.

Az Egyesült Államokban 34,75 ezer dollár - 7,8 millió forint - az éves átlagfizetés, a legjobban fizető vállalatok persze ennek többszörösét adják a dolgozóiknak.

Meglepő, hogy a 7/24wallst.com gazdasági portálon publikált, a legjobban fizető amerikai cégeket tömörítő lista élén kevésbé ismert cégek találhatóak.

Messze a legtöbbet a 2002-ben alapított Apogee Medical fizeti. A cég specialitása, hogy az ott dolgozó orvosok, nővérek a házhoz mennek a betegekhez, ezért átlagosan 220 ezer dollárt, vagyis közel 50 millió forintot vihetnek haza évente.

A politikusok keresete a kor szerinti bontás szerint jelentősen eltér. A fiatal politikusok fele annyit kapnak, mint akik a nyugdíjhoz közel járnak. Ezzel szemben az országos átlagok azt mutatják, hogy a fiatalabb alkalmazottak csak 15 százalékkal kapnak kevesebbet, mint a 60 év felettiek.

A Buksza a napokban írt arról, hogy az országos keresetstatiszika szerint a vagyonnyilatkozataikat a napokban leadó politikusok 1,2 millió havi keresetükkel a légiforgalmi irányítók mögött a második helyen állnak.

Ez az összeg a "Törvényhozó, miniszter, államtitkár" foglalkozási kategória - vagyis a lényegében a politikusok - keresetének átlaga, a különböző életkorhoz azonban különböző összegek tartoznak. Az bármelyik foglalkozás esetén természetes, hogy a korral együtt növekszik a kereset, ám a politikusoknál igen jelentősek a különbségek. (Egyelőre csak a 2012-es statisztika áll rendelkezésre, ám nagyságrendi változások egy év alatt nem következtek be.)