Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

Új helyen a Buksza

A legutóbbi bejegyzés költözésről szólt, ahogy ez is. A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu alatt működik, eégszen pontosan itt

0 Tovább

Elköltözik a Buksza

Három és fél év után elköltözik a Buksza, a Vs.hu-nál folytatja. 

A Buksza először 2011. szeptember 2-án jelentkezett, most pedig rengeteg - összességében milliós nagyságrendű - olvasó/látogató, három és fél év, és 459 poszt után elköltözik a Buksza a Reblogról (korábban Postrről).  

Ezentúl a Vs.hu alatt jelennek meg a Buksza-posztok, a továbbiakban itt lehet majd olvasni a posztokat. A tartalom nem változik, továbbra is a pénzköltés, spórolás, általános gazdasági kérdések lesznek a fókuszban. 

A Bukszát továbbra is lehet szeretni a Facebookon, ehhez ide kell kattintani 

0 Tovább

160 ezer milliárd forintnál tartanak

A világ tíz leggazdagabb embere a hét elején több mint 565 milliárd dollárral rendelkezett. Ez 160 ezer milliárd forintnak felel meg, és jóval több, mint az egy évvel korábbi összeg.

A Buksza ismét elkészítette a gazdagmérleget, azaz a világ legvagyonosabb embereinek listáját a Bloomberg miliárdosindexe alapján. Az iszonyatos vagyonnal rendelkező, első tízben szereplő milliárdos közül mindössze ketten voltak, akik tavaly május végéhez képest buktak. Ingvar Kamprad Ikea-alapító vagyona 11 százalékkal 41,4 milliárd dollárra apadt, Az Egyesült Államokban egyik nagy ipari konglomerátumának (Koch Industries) tulajdonosai is veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni:, David Koch és Charles Koch vagyona 3-3 százalékkal 50,8 milliárd dollárral csökkent.

A listát továbbra is a Microsoft alapítója, Bill Gates vezeti, akinek a vagyona idén május 26-án 85,3 milliárd dollárra rúgott. Ez az egy évvel korábbi állapothoz képest 6 százalékos bővülést jelent.

0 Tovább

Néhány nap maradt hátra

Itt az utóbbi években rendszeressé vált Szép-kártyás poszt. Vasárnapig van idő a költekezésre.

Ahogy tavaly, most is figyelmezteti a Buksza a Szép-kártyásokat. Mégpedig arra, hogy a tavalyelőtti (2013-as) keretből megmaradt összeget május végéig, azaz most vasárnapig lehet elkölteni.

A legtöbb pénzt az OTP-s kártyások hagyták az utolsó pillanatra. A bank az MTI-vel hétfőn közölte: 2013-ban összesen több mint 51 milliárd forint került a kártyákra, ebből még 1,3 milliárd forint maradt. A K&H kártyásainak 240 millió forintot, az MKB-soknak pedig 248 millió forintot kell elkölteniük vasárnapig.

0 Tovább

Ez a világ legjobb bankjegye

Trinidad és Tobago 50 dolláros bankjegyét választották meg a világ legjobbjának.

Az 1961-ben alapított Nemzetközi Bankjegy Társaság (International Bank Note Society) verseny írt ki a 2014-ben kibocsátott bankjegyeknek.

A győztes a Trinidad és Tobago 50 dollárosa lett. A bankjegy a Trinidad és Tobago-i jegybank a világ legnagyobb múltú és legnagyobb bankjegygyártója, a De La Rue közös munkájából született. Íme elölről a világbajnok:

Forrás: theibns.org

A hátoldala pedig így néz ki:

0 Tovább

Havi 120 ezer forintba kerül az adófizetőknek egy-egy közmunkás

Bár a közfoglalkoztatást az EU szakértői és a kutatók is bírálják, a munkanélküliségi rátát nagyban javító programra jövőre még többet költ a kormány. Közfoglalkoztatottanként ez havi 120 ezer forintjába kerül az államnak, azaz az adófizetőknek. Naponta pedig közel 1 milliárdba. A kormány is tisztában van a közmunkaprogram torzító hatásával, pár éven belül beszüntetné a programot.  

A múlt héten megjelent a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a kormány munkaerő-piaci adatokat javító közmunkaprogramra jóval többet áldoz, mint az idén. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Európai Unió jövő évi büdzséről megfogalmazott kritikájában többek között a közmunkaprogram lefaragását látja szükségesnek, arról nem beszélve, hogy a kutatók szerint sem hatékony a rendszer.

Naponta közel 1 milliárdot visz el a közmunka jövőre

Igen tekintélyes összegekről van szó: a kormány az idén 270 milliárd forintot költ a programra, jövőre pedig 70 milliárddal többet, összesen 340 milliárdot szán erre a célra, és ettől azt várja, hogy 240 ezerre emelkedik a közmunkások száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly havonta 146-239 ezer között szóródott a közfoglalkoztatottak száma, nyolc olyan hónap volt, amikor 200 ezer főnél többen tartoztak ebbe a táborba, átlagosan pedig 200 ezer fő adódik. Azaz durván 40 ezer fővel emelkedik a közmunkások száma 70 milliárd forintból.

A 340 milliárdos éves költségből, és a 240 ezer fős táborból pedig adódik, hogy egyetlen közmunkás 2016-ban összesen több mint 1,4 millió forintba, havonta átlagosan 118 ezer forintba kerül majd az államnak, vagyis az adófizetőknek. 

Statisztikajavító

Az egyik leglogikusabb válasz arra, miért költ ennyit az állam a közmunkaprogramra, az, hogy számottevően javítja a  statisztikákat. A korábbi évek két számjegyű rátájához képest jóval alacsonyabb - 8 százalék alatti -  munkanélküliségi rátának javulásában a Buksza kalkulációi szerint kulcsszerepet kap a közmunkaprogram: enélkül két számjegyű - 11-12 százalékos - lenne a ráta.

Hasonló eredményre jutott a Portfólió.hu is. Az online gazdaság lap számításai szerint az elmúlt két negyedévben mért 7,7, illetve 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatással korrigálva bőven 11 százalék feletti eredményt mutat. (A pontos adatokat azért nehéz megmondani, mert a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, valamint a közmunkaprogram adatai más-más adatforrásra támaszkodnak, de az adatok összefésülésével a nagyságrendek jól látszódnak.) Tény az is, hogy a foglalkoztatás a közmunkaprogram nélkül is javulást mutat. A hivatalos adatok szerint a közmunkásokat és külföldön dolgozókat leszámítva 70 ezerrel nőtt 2014 és 2015 első negyedéve között. 

Tisztában vannak a torzító hatással

Arra, hogy a közmunkaprogram torzítja a statisztikát egy hivatalos kormányzati anyag is utal. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban szerepel az alábbi - a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült - beszédes ábra, amely szerint a közmunkaprogram nélkül kalkulált munkanélküliségi ráta a múlt év végén 9 százalékos volt, vagyis jóval magasabb a 8 százalék alatti hivatalos adatnál.  

Bár az EU a közmunkaprogram leépítését szeretné, és azt javasolja, hogy a közmunkára fordított költségvetési forrásokat a kormány irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

A kutatók véleménye szerint is inkább más típusú lépésekkel kellene javítani a helyzeten. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tavaly publikált elemzéséből kiderült, a munkaerőpiacra való kilépést nézve a közfoglalkoztatás tűnik a legkevésbé hatékony programnak. A kutatók is inkább az aktív lépésekre tennék a hangsúlyt. 

Úgy fest, tisztában vannak a problémákkal

Bár az elmúlt hónapokban napvilágot látott kormányzati nyilatkozatok a foglalkoztatás bővülését, a munkanélküliségi ráta csökkenését és a közmunkaprogramot is dicsérték, a kormány tisztában van azzal, hogy a közmunkaprogram nem jelent megoldást. 

Egy héttel ezelőtt Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Inforádiónak azt mondta, nem cél a közfoglalkoztatási program hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van rá.

"Az nagy probléma lenne, ha 2018-19 környékén is arról kellene vitatkoznunk, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni, tehát kétélű fegyver a közfoglalkoztatás" - mondta akkor Czomba Sándor. 

0 Tovább

Új boltláncot indít a Mol

A Mol is benevez a mindennapi vásárlókért folyó versenybe. Az új boltláncnak többek között Dél-Budán, Zuglóban, Diósdon lesznek egyégei.

A Mol komolyabb szerepre tör a kiskereskedelmi szektorban. Új márkanév alatt üzletláncot épít - közölte a Bukszával a Mol, miután a társaság csütörtökön átadta a hálózat első egységét Dél-Budán.

A Fresh Corner névre keresztelt üzletek a Mol-kutakon kapnak helyett, és bővített választékot, mindennapi élelmiszereket kínálnak. Ha az új üzletek sikeresek lesznek, akkor a Mol bővíteni fogja a hálózatot - közölte a cég.

Zugló, Dél-Buda, M3-as

Az első kút a dél-budai Prielle Kornélia utcában nyílt meg,a következő két hónapban pedig további kilenc üzletet adnak át: Budapesten a Róna utcai, Fóti úti, Borszéki utcai és Vágány utcai kúton, míg vidéken a diósdi, valamint az M3-as autópálya Rekettyés és Görbeháza pihenőhelyeknél lévő két-két töltőállomáson lesz új üzlet. Róna utcai egység kivételével valamennyi bolt nonstop lesz.

A Buksza arról is érdeklődött, körülbelül mennyiért adnak majd népszerű termékeket a Fresh Corner-boltokban. Például a Koronás cukor kilója 199 forint, a 30 grammos Túró Rudi 99 forint, a Nagyi titka rétesliszt pedig 219 forintba kerül. Ez pedig azt mutatja, hogy a Fresh Cornerekben az nonstopokban jellemző átlagárak lesznek. Ezek elmaradnak a benzinkutak shopjaira jellemző magasabb áraktól, de meghaladják a kiskereskedelmi láncok akciós árait.

Nem a vasárnapi boltzár miatt építenek új hálózatot

A Buksza szerint a Mol lépése kézenfekvő a kiskereskedelem átalakulása, többek között a vasárnapi boltzár, illetve az OMV-kutakon megjelent Spar-egységek fényében, hiszen a benzinkutakra nem vonatkozik a boltzár. Ugyanakkor a társaság jelezte, hogy nem a boltzár miatt indult el az új üzletlánc, annak kialakításáról már tavaly döntöttek köze az új boltlánc elindításához.

"A magyar kormány vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos döntésétől függetlenül a Mol-csoportnak egy elég világos stratégiája van arra vonatkozóan, hogy a töltőállomásainkon ezentúl  a vevői igényeknek megfelelően, a minél teljesebb kiszolgálás érdekében bővítsük termék és szolgáltatás portfóliónkat" - válaszolta a Bukszának a Mol. A társaság jelezte, hogy az új kiskereskedelmi stratégiát a közép-kelet-európai régió piaci és vásárlói trendjei alapján tavaly kezdték el kialakítani. "Az üzletek vasárnapi nyitva tartásáról szóló törvény pedig a magyar jogszabályi környezet sajátságos változását mutatja. A Mol töltőállomásait nem érinti a rendelkezés, hiszen a kúthálózatában lévő töltőállomások és az ott működő shopokat is vállalkozók üzemeltetik. Ez azt jelenti, hogy shopokat ugyanaz a szerződéses partner üzemelteti, aki magát a töltőállomást. Az összes Mol töltőállomás nyitva tart vasárnap, és a töltőállomásainkon lévő összes Mol Shop is nyitva lesz vasárnap" - áll a társaság válaszában.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Akár 7 millió forintért is lehet szigetet venni

Mekkora fizetést kapnak a fiatalok?

Ők keresnek a legrosszabbul Magyarországon

Hivatalos: a politikusok keresnek a legjobban Magyarországon

Az ország fele buszozik

Az egyik legszomorúbb statisztika

 

0 Tovább

Háború indult a pénzzabáló zacskók ellen 

Az EU szeretné eltüntetni a műanyag zacskókat, az adatok alapján érthető. Évente fejenként 4-10 ezer forint megy pocsékba miattuk.

- Tízből kilenc zacskó szinte azonnal a kukában végzi.

- Az uniós lakosok fejenként évente 200 műanyag zacskót fogyasztanak.

- Magyarországon a legolcsóbb boli zacskók 20-50 forintba kerülnek, így 4-10 ezer forint megy el erre teljesen feleslegesen. Zacskója szinte mindenkinek van otthon, érdemes azt használni, de ott vannak az üres bolti dobozok is. (Utóbbiakról itt írt a Buksza.)

- Az EU az évi 200 darabos zacskófogyasztást 2019-re 90 darabra, 2025-re pedig 40 darabra szorítaná le.

6 Tovább

Este hétig több mint 20 milliárd forintos nyereményért lottózhat

Bár a magyar ötös lottón is óriási összeget, 4,4 milliárdot lehet nyerni, az Eurojackpoton ennek többszöröse a főnyeremény. 

Péntek este hétig lehet az Eurojackpot nevű, Magyarországon is elérhető játékkal lottózni, ezzel benevezni a bruttó 90 millió eurós, jelenlegi árfolyamon 27,6 milliárd forintos főnyereményre. Ebből ugyan lejön az személyi jövedelemadó, nettóban így is bőven a többszöröse az magyar ötös lottó 4,4 milliárdos főnyereményének, több mint 20 milliárd forintot kaphat a szerencsés nyertes. 

Az Eurojackpoton 90 millió euró a maximális megnyerhető összeg, és a játék történetében először lehet ennyit elvinni. A Szerencsejáték Zrt. oldala szerint az Eurojackpot 2012-es indulása óta a legmagasabb nyeremény 61,1 millió euró volt. Ha a péntek késő esti - finnországi - sorosoláson nem viszik el a 90 milliós nyereményt, akkor az összeg nem halmozódik tovább. A 90 millió eurón felüli összeg a következő nyerőosztály nyereményalapját hizlalja. (Az eredeti cikkben félreérthetően fogalmaztunk, amikor azt írtuk, hogy, ha nincs nyertes, akkor a 90 millió euró kerül  kerül következő - azaz a második, az 5+1 találatosok - nyerőosztályába. 

Az Eurojackpottal egy alapjáték díja több mint 600 forint. 5 plusz 2 számot kell eltalálni a főnyereményhez, az esély  1:95 344 200-hoz. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Akár 7 millió forintért is lehet szigetet venni

Mekkora fizetést kapnak a fiatalok?

Ők keresnek a legrosszabbul Magyarországon

Hivatalos: a politikusok keresnek a legjobban Magyarországon

Az ország fele buszozik

Az egyik legszomorúbb statisztika

0 Tovább

Ezekkel nyerhet világbajnokságot Magyarország

Öt forintérmét neveztünk a vébére. Bárki szavazhat rájuk. Korábban már sikerült.

Az amerikai Krause kiadó minden évben megrendezi a érmék világbajnokságát, amelyen a szakmai zsűri mellett a közönség is szerepet kap. Az internetes szavazáson a legtöbb vokshoz jutó érme elnyeri a közönségdíjat.

A magyar érmék rutinos, sikeres versenyzőnek számítanak, korábban ugyanis már több alkalommal is győzelmet arattak. A közönségdíjat először 2007-ben írták ki, az első két alkalommal magyar érme volt a befutó: az elsőt az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára kibocsátott 50 forintos jubileumi érme nyerte, amelynek tervezője Kósa István volt, egy évvel később a Kiss György által tervezett Gyulai vár ezüstérme kapta a legtöbb szavazatot.

Idén öt magyar, tavaly kibocsátott emlékpénz indul a díjért az óriási mezőnyben: 29 ország 240 érméjét és 23 érmesorozatát nevezték be a versenybe.

0 Tovább

Így gyűjtögetnek a hollywoodi sztárok

George Lucas csak a második a listán, Leonardo DiCaprio pedig a tizedik.

A legnépszerűbb hollywoodi sztárok jelentős vagyonnal rendelkeznek, sokan közülük műkincsekben tartják annak egy részét. A Business Insider amerikai gazdasági lap - a Wealth-X segítségével - rangsorolta a hollywoodi műgyűjtőket.

DiCaprio csak a tizedik a listán 10 millió dolláros gyűjteményével - Forrás: Origo

Az első a listán David Geffen filmmágnás, aki többek között az Interjú a vámpírral című film producere volt. Becsült teljes vagyona 7 milliárd dollárra rúg, ennek a harmada, 2,3 milliárd dollár van műkincsekben.

0 Tovább

Szigetet tessék! Akár 7 millió forintért is adnak egyet!

A világ ingatlanpiacának rendes szereplőivé váltak a szigetek. Kanadában már 30 ezer dollárért - közel 7 millió forintért - is lehet kapni, de bőven 100 millió dollár - 27,4 milliárd forint - feletti szigetek is vannak a kínálatban.

Bár a világ leggazdagabb emberei közül több is vett magának szigetet - például az Oracle szoftvercég alapítójának, Larry Ellisonnak, a Virgin-csoport fejének, Richard Bransonnak, valamint a Facebook alapítójának, Mark Zuckerbergnek is van -, a szigetvásárlás nem feltétlenül a milliárdosok kiváltsága.

A szigetek ma már az ingatlanpiac részét képezik, és nem feltétlenül kell dollármilliós árakra gondolni, legalábbis az árskála alján már 30-40 ezer dollárért is lehet kapni szigetet a Private Islands Inc. hirdetési oldal szerint, amelynek kínálatából a Business Insider amerikai gazdasági lap mellett a Buksza is válogatott.

Az árral rendelkező szigetek közül a legdrágább Thaiföldhöz tartozik. A turistaparadicsomként ismert Phukettől közelében lévő 110 hektáros Rangyai-szigetet 160 millió dollárért, közel 44 milliárd forintért hirdetik.

A thaiföldi szigetért 44 milliárd forintot kérnek - Forrás: Privateislandsonline.com

Emellett a legdrágábbak között van egy, a floridai partok közelében lévő, illetve egy, a karibi térségben található sziget, előbbi 110 millió dollárba (30 milliárd forint) kerül, utóbbit pedig 100 millió dollárért (27,4 milliárd forint) hirdetik.

0 Tovább

Melyik állás fizet a legjobban a fiataloknak?

A mérnökök és a közgazdászok egy része számíthat a legmagasabb havi fizetésre.

A Buksza a legmagasabb és legalacsonyabb fizetések felsorolása után arra volt kíváncsi, hogy a 21-30 évesek körében melyik foglalkozás fizet a legjobban.

A hivatalos statisztika szerint a cégvezetőknek jár a legmagasabb kereset: az informatikai, telekommunikációs, kutatási, számviteli céget vezető fiatalok 620-698 ezer forintos bruttót kaptak tavaly havonta, de az első tízben ott vannak a polgármesterek is 517 ezer forinttal.

Forrás: Origo

A 21-30 éves korosztályban ritkának mondható a cégvezetői poszt, bár az igaz, hogy cégvezető simán lehet valaki családi tulajdonban lévő cégnél. A Buksza a pontosabb kép érdekében azt is megnézte, hogy a cégvezetők után mely szakmák fizetnek a legjobban, ebből az összeállításból pedig az derül ki, hogy a 21-30 éves korosztály top 10-es listáján több mérnöki és közgazdász végzettséghez kötődő foglalkozás áll. (Az alábbi adatgrafikán láthatóak a havi bruttó keresetek. Az egeret a különböző oszlopokra húzva megjelennek a kérdéses adatok.)

0 Tovább

Kiábrándító ételek az iskolások tányérjában - szinte minden hiányzik belőle a só kivételével

Az iskolai menzákon nagyon rossz a helyzet: egy átfogó felmérés szerint túl sós ételeket adtak a gyerekeknek, ráadásul azok kalciumtartalma az ajánlott érték felét sem érte el. A só-, zsír és kalciumtartalomra vonatkozó összesített limitet egyik iskola menzája sem teljesítette.

Igen meglepő eredményeket mutat az iskolai étkeztetést felmérő, 2013-ban zárult vizsgálatsorozat, amelynek megállapításait a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling által rendezett Hungalimentaria 2015 című konferencián ismertette Martos Éva, az Oszágos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója.

A vizsgálat legfontosabb megállapításai:

- az étrendek átlagos energiatartalma 20-30 százalékkal alacsonyabb - a szakzsargonban úgynevezett "kiszabatnak" - vagyis a nyersanyagok alapján joggal feltételezett és elvárt szintnél,

- az étrendek sótartalma: jóval meghaladta ajánlott értéket (duplája, triplája volt),

0 Tovább

Húsparádét rendez a kormány minden háztartásban

Havonta sokkal több sertéshús landolhat a lakásokban.

A személyi jövedelemadó kulcsa 16 százalékról 15 százalékra csökkenhet jövőre, a sertéshús áfája pedig 27-ről 5 százalékra mérséklődhet - többek között ezeket jelentette be kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A kormány szerint az szja-csökkentés havonta 4,7-9,5 ezer forintot hagy az átlagkeresettel rendelkező családoknál - a gyerekek számának függvényében nagyobb vagy kisebb lesz a többlet.

A sertéshús áfájának csökkentése pedig a Buksza számításai szerint a konkrét termékeknél a következő képpen néz ki: az inflációs kosárban szereplő rövidkaraj és sertéscomb kilós ára márciusban 1410, illetve 1310 forint volt, ha valóban életbe lép az 5 százalékos áfa, akkor a két sertéshúsféle ára 17 százalékkal, a combé 1160, utóbbié pedig 1080 forintra csökkenhet.

0 Tovább

Ennyiért lehet strandolni az idén

Hét ismert budapesti strand árlistájával köszönti a közeledő strandszezont a Buksza.

Csillaghegyi strand - felnőtt belépő: 1800 forint

A III. kerületben található (a linkről Google Maps-térkép nyílik) a főváros legrégebbi strandja, a csillaghegyi, ahol a normál belépő 1800 forint. A belépő árában benne van a szekrényhasználat. A diákok, nyugdíjasok pedig 1200 forintért strandolhatnak.

A csillaghegyi strand - Forrás: Origo (Pályi Zsófia)

1 Tovább

Ezzel kerüld el a bírságot!

Egy uniós alkalmazást érdemes minden külföldre induló autósnak letöltenie. Az olaszorsági információk akár egy 1500 eurós bírságtól is megmenthetnek.

Tavaly tavasz óta érhető el az Európai Unió egyik közelekdésbiztonsági alkalmazása, a Going Abroad. A Buksza már akkor is felhívta erre a figyelmet, de most - a közeledő turistaszezon miatt - újra megteszi.

Parkoló az Adria partján - Forrás: Csernátony Csaba/Buksza

A legtöbb mobilos operációs rendszeren (Android, Windows, iOS) futtatható - magyarul is beszélő - appban valamennyi uniós országban érvényes közlekedési szabályokról - többek között a megengedett véralkoholszintekről - lehet tájékozódni, ennek segítségével pedig megúszni az esetleges büntetést.

0 Tovább

Ők keresnek a legrosszabbul Magyarországon

A legjobban kereső politikusok fizetésének a tizedét kapják a legrosszabbul fizetett dolgozók, köztük sok a takarító.

Pár napja készítette el a Buksza a tavalyi hivatalos statisztika alapján a fizetési toplistát, amely szerint tavaly a politikusoké volt a legmagasabb fizetés, bruttóban havonta több mint 1 millió forintot kaptak. Most a lista másik végét mutatja be a Buksza, vagyis azokat az állásokat sorolja fel, amelyek a legalacsonyabb fizetést adják a hivatalos - közfoglalkoztatottak keresete nélküli - statisztika szerint.

Forrás: Origo

A tíz legalacsonyabb fizetést nyújtó állás közül mindössze 3 volt olyan, amely elérte vagy meghaladta az országos átlagkeresetnél kimutatott 3,4 százalékos emelkedést. A kádárok és a bognárok fizetése pedig drasztikusan, 80 ezer forinttal csökkent.

1. Házvezetők - bruttó 104,1 ezer forint/hó

A fizetési rangsor utolsó helyén állnak, fizetésük alakulását nem lehet a 2013-as adatokkal összevetni, mert akkor nem voltak értékelhető adatok ilyen állásra.

2. Textilművesek, hímzők, csipkeverők - bruttó 113,4 ezer forint/hó

A fizetésük jelentősen csökkent az előző évhez képest, 2013-ban ugyanis közel 125 ezer forintos bruttó fizetéssel rendelkeztek. Azaz 9 százalékkal ment lejjebb a bérük.

3. Nád- és fűzfeldolgozók, seprű-, kefegyártók - bruttó 113,6 ezer forint/hó

Ők voltak a 2013-as ranglista utolsó helyezettjei. Azóta viszont javítottak: fizetésük a textilművesekkel ellentétben emelkedett, mégpedig több mint 7 százalékkal.

0 Tovább

Tilosba teszik a bankkártyát

Előfordulhat, hogy egy-egy boltban elméletileg lehet kártyával fizetni, ám ezt a lehetőséget értékhatárhoz kötik. Megtehetik?

Több kiskereskedő bizonyos összeghatárhoz köti a vásárlást - számolt be a Buksza több olvasója, és a Buksza is találkozott már hasonlóval, pékségben, trafikban, kisebb boltban egyaránt. Jellemzően 1-2 ezer forintnál húzzák meg a határt. Ez azért lehet bosszantó, ha nincs az embernél készpénz, és látja a kártyás fizetésre utaló matricát, mégis hoppon maradhat a pénztárnál.  

A kérdés egyrészt azért aktuális, mert a boltzár alól mentesülő kisebb boltok azok, amelyeknél inkább előfordulhat a kártyás korlátozás.Másfelől pedig azért, mert a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint egyre népszerűbb az úgynevezett fizikai kártyás fizetés (azaz a nem interneten bonyolított vásárlás): a forgalom és a tranzakciók száma a múlt évben negyedévről negyedévre emelkedett, összesen a múlt évben 2152 milliárd forintra rúgott a forgalom, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kártyával fizikai kereskedőnél bonyolított vásárlások átlagos összege közel 6500 forint volt.

Jogszabály nincs rá

A kérdés jogilag nincsen szabályozva. Legalábbis ez derül ki az MNB a Bukszának adott válaszából, amely szerint jelenleg Magyarországon nincs jogszabály a kártyás fizetésre vonatkozó limitekre. „Ezeket [a kérdéseket] alapvetően a kereskedők és a kereskedőknek kártyaelfogadói szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók közötti szerződések valamint a kártyatársaságok szabályai határozzák meg” – áll a jegybanki válaszban. 

Az MNB egyúttal jelezte, hogy a bankkártya-rendszerekre vonatkozó – várhatóan idén hatályba lépő - uniós rendelettervezetben lehetnek majd olyan szabályok, amelyek érintik majd ezt a kérdést. Ha pedig valóban lesznek ilyenek, akkor azokat Magyarországon is alkalmazni kell majd.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság saját blogján még februárban azt írta, mivel a kereskedőnek költsége keletkezik a kártyás vásárlásoknál, ezért meghatározhat minimális összeget, de ezt előzetesen tudatnia kell a vásárlókkal. Az NFH tehát nem jogszerűtlen a minimális összeghatár kikötése.

Gyakorlatban ez hogy néz ki? 

Tehát az MNB szerint nincs jogszabály, amely a kérdés szabályozná, az NFH szerint pedig nem jogszerűtlen limithez kötni a kártyás vásárlást. Mindez a dolog jogi része, a gyakorlatban azonban a kártyatársaságok, és a bankok szabályozzák a kérdés.

Az egyik legnagyobb kártyaársaság, a Mastercard szerint a kereskedő nem korlátozhatja a kártyás vásárlást. Az általános szerződési feltételei alapján a bankkártyát elfogadó kereskedőknek nincs lehetőségük arra, hogy értékhatárhoz kössék a kártyás fizetést. „Ha a kártyabirtokos azt tapasztalja, hogy a kereskedő ilyen módon korlátozza a bankkártya használatát, a kártyát kibocsátó bankjához érdemes fordulnia, náluk tehet panaszt" - közölte a kártyatársaság. 

A MasterCard jelezte azt is, hogy minden esetben megvizsgálja a beérkező panaszokat és szükség esetén kapcsolatba lép az illetékes pénzintézettel. Ha a cég azt látja, hogy egy-egy szolgáltató - jelen esetben a kereskedő - eltér a szerződéstől, akkor a hatályos jogszabályoknak és a saját belső szabályainak megfelelően lép fel. A cég célja, hogy a vásárlóknak ne kelljen többet költeniük vcsak azért, mert épp nincs náluk készpénz.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hivatalos: a politikusok kapják a legmagasabb fizetést

Az ország fele buszozik

Nagyon jól járunk a bankkártyás szigorral

Amikor az ásványvíz átver​

Az egyik legszomorúbb statisztika

 

1 Tovább

Pénzt fog szedni a YouTube a nézőktől

A jövőben várhatóan fizetni kell majd a reklámmentes YouTube-videókért. 

Az egyik legnagyobb videómegosztó, a Google kezében lévő YouTube felhasználási feltételei június közepétől megváltoznak. Ezt követően pedig várhatóan havi díjat fog kérni a reklámmentes videókért - írják az amerikai lapok, köztük a Bloomberg hírügynökség és a Techcrunch szakportál egy nyilvánosságra került levélre hivatkozva, amelyet a YouTube (illetve a tulajdonos Google) küldött a partnereinek. 

A június 15-i időpont az új feltételek életbe lépésének dátuma, az egyelőre nem biztos, hogy rögtön utána fizetni kellene a reklámmentes videókért. Névtelen, az ügyet állítólag ismerő források szerint azonban még az idén sor kerül erre.

A reklámmentes videók havi díjának mértékéről egyelőre nincsenek hírek. A YouTube a bevételek növelése érdekében vezetné be havi díjat, az ebből befolyó összeg 55 százalékát fizetné ki a videók készítőinek. 

0 Tovább

Hivatalos: a politikusok keresnek a legjobban Magyarországon

A hivatalos statisztika szerint a politikusok havi átlagkeresete a legmagasabb, igaz, a legfrissebb adatok között a korábban első helyen álló légiforgalmi irányítók adatai nem szerepelnek. Toplista bankvezérekkel, adótanácsadókkal, politikusokkal, hr-esekkel, stratégákkal.

Megjelent a Buksza egyik kedvenc statisztikája, amelyből kiderül, hogy - a közfoglalkoztatottak keresetét nem számolva - mekkora havi fizetés jár a különböző állásokért. A tavalyi adatok alapján új foglalkozás került a lista élére: a "törvényhozó, miniszter, államtitkár" poszt az első havi 1,03 millió forintos átlaggal. Azaz a politikusoké a legmagasabb átlagkereset az összes foglalkozást nézve. Fontos azonban, hogy a tavalyi statisztikában több foglalkozásnál nem voltak értékelhető adatok, így például a 2012-ben és 2013-ban is legjobban fizető légiforgalmi irányító posztért járó kereset nem szerepel a 2014-es adatok között. Könnyen elképzelhető, hogy, ha lenne róluk adat, akkor ők állnának az első helyen.

Továbbá nincsenek értékelhető tavalyi adatok többek között a sportolókról, ügyvédekről, sőt a mostani botrányok miatt fókuszba kerülő brókerekre vonatkozó kereseti adatok sem szerepelnek a friss statiszikában.

A top tízben lévő állások többsége egyébként tavaly rosszabbul fizetett, mint egy évvel korábban. A vállalati stratégák például 30 százalékkal kevesebbet, havonta bruttóbab 707 ezer forintot kaptak tavaly, ami egyébként közel háromszorosa az egyébként 3 százalékkal közl 248 ezer forintra emelkedő országos bruttó átlagfizetésnek.

3 Tovább

Amikor az ásványvíz átver

Nézze meg a vízszinteket, ha hatos pakkot vesz! Pocsék áruk fóruma újabb kiadás. 

A napokban a Buksza a Savoya Parkban lévő Auchanban vásárolt ásványvizeket - több hatos csomagot. Nem tűnt fel, hogy az egyik pakk könnyebb lenne, ment bele a bevásárlókocsiba a többivel együtt. Ám otthon, kiderült, hogy az egyik csomagban lévő palack félig sincs töltve. 

Félig se teli - Forrás: Buksza

A képen látszik, hogy az első felnyitáskor a kupakról leszakadó gyűrű is rajta van a palackon. (Annak érdekében, hogy a képen jobban látszódjon a bontatlan csomagolás, egy picit csavartunk a kupakon, ezért az egyik gyűrűfogó elszakadt.) 

Hitelesítés - Fotó: Buksza

Talán ez mással is előfordulhat, éppen ezért, aki hatosával vásárolja az ásványvizet, mindig ellenőrizze, hogy benne van-e a palackokban a szükséges mennyiség. 

0 Tovább

Az egyik legszomorúbb statisztika

Bár a balesetek száma nem emelkedett tavaly, többen haltak meg az utakon, mint egy évvel korábban. A legtöbb baleset az M0-áson történt. A helyzeten javíthatnak a héten üzembe állított új, szupertraffipaxok. 

A héten állították üzembe azt a 160 új, lézeres mobil traffipaxot, amelyek a sebességmérésen túl egyéb szabálysértéseket is észrevesznek (például: piroson áthajtás, buszsáv használata, kézi telefonálás, kötelező haladási irány megszegése, záróvonal átlépése) Ősszel pedig érkezik további 365 fixen telepített radar. A rendőrség összesen 10 milliárd forintos bevételnövekedést remél az új készülékektől. 

A bevétel persze az egyik dolog, a másik, hogy a készülékekkel javítsák a közlekedési morált, és csökkentsék a szabálytalanságokból, gyorshajtásból adódó balesetek számát.

 

A javulásra szükség is lenne. A hivatalos statisztikák szerint a közúti balesetek száma (összesen 15 847 baleset) tavaly lényegében megegyezett az egy évvel korábbival, de többen haltak meg az utakon, mint 2013-ban. Tavaly ugyanis 573 halálos baleset történt, és 626 halálos áldozatot követeltek ezek a balesetek, szemben az előző évi 591 halálos áldozattal. Tavaly a személyi sérüléssel, halálos áldozattal járó balesetek 2 százaléka történt az autópályákon, és összesen 25 ember vesztette életét a sztrádákon történt balesetekben tavaly. 

A sztrádák közül az M1-es a legveszélyesebb, a 366 autópályán történt személysérüléses balesetnek közel a harmada (111 baleset) történt ezen a vonalon. Az M7-esen 86, az M3-ason 79, az M5-ösön 23 személyi sérüléssel járó baleset történt. Az M0-ás autóúton pedig 63 ilyen baleset volt.

A felsorolt utak közül az M0-ás legveszélyesebb: ezen a szakaszon 100 kilométerre 20 baleset jutott. Az M1-esen 100 kilométerre vetítve 17 baleset történt. Az M3-ason, M5-ösön, M7-esen 8-10 baleset jut 100 kilométerre, az M6-oson pedig 3. (Ez a baleseti statisztika nem vette figyelembe az adott szakaszok forgalmát, mert a Buksza egyelőre nem talált 2014-re vonatkozó forgalomszámlálási adatokat, a legfrisebb forgalmi adatok 2013-asak.) 

Európában csak alig javult a helyzet

Az európai utakon bekövetkezett halálos balesetekről készült - kedden megjelent - statisztika bár javulást mutat, mégis csalódást jelent, és szomorú képet fest a helyzetről. A közúti balesetek halálos áldozatainak száma 2013-hoz képest mintegy 1 százalékkal csökkent, miután 2012-ben és 2013-ban 8 százalékos volt a visszaesés.  2014-ben a 28 uniós tagállamban összesen 25 700-an hunytak el közúti baleset következtében, 5700-zal kevesebb a 2010-es számadatnál, ugyanakkor elmarad a megcélzott csökkenéstől. 

Az uniós országok között jelentősek az eltérések. A közúti halálesetek legalacsonyabb arányáról továbbra is Málta, Hollandia, Svédország és az Egyesült Királyság számolt be, ahol egymillió lakosra kevesebb mint 30 haláleset jutott. Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia beszámolója szerint e négy országban egymillió lakosra továbbra is több mint 90 haláleset jutott. Magyarország a középmezőnyben van, az egymillió lakosra jutó 63 halálos áldozattal.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Az ország fele buszozik

Nagyon jól járunk a bankkártyás szigorral

Az OTP megkezdte a elszámolást - első körben 100 milliárddal

Esélytelenek a spéci Sparok

Hihetetlen dollárárak jönnek

Szesztilalmas trükk vs. vasárnapi boltzár

Komplett városok kerülhetik ki a boltzárat

0 Tovább

Mennyibe kerül Budapest legújabb villamosmegállója?

A Rudas fürdő 140 millióból kap villamosmegállót.

A Budavári Önkormányzat által a Rudas fürdő előtti villamosmegállóra kiírt közebeszerzési pályázaton a budapesi Pentavia Kft. közel 140 millió forintos ajánlattal lett a befutó - derül ki a Közbeszerzési Értesítő legfrissebb számából.

Valahol itt lesz a megálló - Forrás: Google Maps

Az ominózus villamosmegállóhoz 330 négyzetméter utat kell felbontani, 350 köbméter földet kell elvinni, valamint 230 négyzetméter kőburkolatot kell letenni. Emellett - jelentsen ez bármit - "intenzív zöldfelületet" kialakítása is szerepel a vállalásban. Továbbá 13 jelzőtáblát telepítenek, két utasvárót és pernokat építenek a beruházás során.

1 Tovább

Az ország fele buszozik

Jóval kevesebben metróznak, villamosozonak. A Buksza a közlekedési eszközök ranglistájával köszönti az 1-es villamosokat. 

A múlt szombaton mutatták be az 1-es villamos vonalára szánt spanyol villamosokat. A 34 méter hosszú szerelvények várhatóan ősztől járnak majd, addig kell megszerezniük a hatósági engedélyeket. (Addig az 1-es meghosszabbított vonalán régebbi szerelvények járnak.)

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a bemutatón azt mondta, a fővárosi közlekedésben a jelenleginél nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a kötött pályás közlekedés, ehhez uniós forrásokra van szükség.

A kötött pályás közlekedési eszközök népszerűsége azonban nem nőtt, annak ellenére, hogy a helyi (városon belüli) közlekedésben részt vevők száma 5 százalékkal 2,1 milliárdra nőtt 2013-hoz képest, az utaskilométerek száma pedig szintén 6 százalékkal 8 milliárdra nőtt.

A hivatalos statisztikák szerint a kötött pályás járművek háttérbe szorulnak, a 
helyi közlekedésben ugyanis abszolút a buszozás az úr: tavaly az utasok 52-53 százaléka azzal utazott. (Az alábbi adatgrafikából kiderül, hogy a különböző közlekedési eszközök - busz, villamos, metró, HÉV, troli) mekkora arányt képviselnek a helyi közlekedésben. Az egeret az oszlopokra és a körcikkekre húzva megjelennek a kérdéses adatok.) 

A villamosozók aránya 20, a metrózóké pedig 18-19 százalék volt. A villamosozók aránya nem változott számottevően a korábbi évekhez képest, a metrózók száma viszont nőtt, a 4-es metró tavalyi elinduásának köszönhetően. A trolizók és a HÉV-vel utazók aránya 4-4 százalékos volt. tavaly, ami szintén nem jelent komolyabb növekedést az előző évekhez képest.  

A buszozók magas arányában persze szerepe van annak, hogy metró csak Budapesten, villamos pedig Budapesten kívül csak néhány vidéki városban (például Miskolcon) közlekedik, azaz a legtöbb helyen egyedül a busszal lehet menni.  

1 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek