2100 forintos kör a Vörösmarty téren - árkörkép

Pénteken megnyílt a Vörösmarty téri karácsonyi vásár, kettesben szétnéztünk.

A Váci utcából jövet egyből nekimegyünk egy büfének, ott rendeltünk forralt bort, kétszer három deci 1200 forintba került. (A korábbi években több helyen vékony műanyag poharat adtak, gyakorlatilag nem lehetett megfogni a forró bor miatt. Itt spéci, hungarocellhez hasonló anyagból készült - eldobható - pohárba kaptuk a terméket, így fogyasztható volt.)

Főszerepben a hurkák (Forrás: [origo] - a kép tavaly készült)

A tér másik oldalán van egy kis udvar, ott egy kétdecis és egy háromdecis - vékonypoharas - forralt borért összesen 900 forintot kértek. (Két poharat raktak egybe, így ezeket is egyből  lehetett fogyasztani.) Egy, 1,1 liter borral megtett kör tehát 2100 forint volt. Nem ettünk, de az árakat megnéztük.

Teljesség igénye nélkül:  

- 1 deci forralt bor 180-200 forint

- 10 deka csülök 500 forint

- 1 darab sült kolbász 1100 forint

- 10 deka hurka 400 forint 

- 1 - a büfések szerint nagy - adag sztrapacska 1500 forint

- 1 darab kenyérlángos 800 forint 

1 Tovább

Újdonság ragaszkodó szomszédoknak a BKV-tól

3100 forint. Ennyibe fog kerülni a közeljövőben megjelenő új BKV-jegy.  A Budapesti Közlekedési Központ Facebook-oldala szerint "a német városokból ismert kedvezményes autópótló napijegyet bevezetjük, melyet az együtt utazó 2-5 fős ocsoportok használhatnak majd". (A BKK ezt azt követően közölte, hogy a budapesti főpolgármester bejelentette, jövőre nem drágulnak a BKV-jegyek és -bérletek.) Az új termékért két napijegy árát kell kifizetni a tervek szerint, ezért a pénzért 2-5 fő utazhat együtt 24 órán keresztül bármely BKV-járaton.

Vagyis elsőúsorban az egymáshoz közel lakó, azonos időben, azonos irányba/helyre közlekedő emberek használhatják. Visszafele is együtt kell utazniuk, tehát pontosan meg kell szervezniük az utazást ahhoz, hogy kihasználhassák a jegyet. Itt azonban könnyen elbukhat a dolog. 

Forrás: [origo] 

Az új jegy azonban nem a mindennapi munkába járásra van kitalálva: négy embernél húsz munkanappal számolva 62 ezer forint lesz a havi költség, tehát fejenként 15,5 ezer forintba kerül a közlekedés, öt embernél pedig 12,4 ezerbe. A bérlet ezzel szemben pedig csak 9800 forintba kerül jelenleg - tehát, ha nem drágul, akkor érdemesebb azt megvenni, már csak azért is, mert utóbbival hétvégén is lehet közlekedni. Ellentétben az autópótló jeggyel. 

Ezt a Budapesti Közlekedési Központ is elismeri, a szervezet Facebook-oldalán ez áll: "Mint ahogy autózni is jóval olcsóbb csoportban, mint egyedül, ez a napijegy-típusú jegynél a tömegközlekedésre is átültethető. Aki ezáltal rendszeresen tömegközlekedésre csábítható, úgyis bérletet vesz, ott pedig a kedvezmény még mindig nagyobb egy hónapra vetítve, mint ezzel a jeggyel lesz".

Mindezekből adódik, hogy az új jegy eseti használatra való, mondjuk azoknak a város szélén lakó szomszédoknak, akik egy helyre járnak kocsmázni a városba. Ebben az esetben a taxi versenytársa lesz a jegy. De ez csak egy példa a sok közül. 

9 Tovább

600 forint lenne a tej? Várni kell rá szerencsére...

Meglehetősen borús képet festettek a jövőről kereskedelmi vezetők a héten egy szakmai rendezvényen: a Tesco illetékese, a kereskedelmi szövetség szakemberei, a Coop Hungary vezetője szerint ahhoz, hogy 3 százaléknál nagyobb mértékben emelkedjen a kiskereskedelmi forgalom, egyszerűbben a boltok forgalma, legalább három évet kell várni. 


Forrás: AFP

Ez sajnos a gazdaságnak rossz, de nekünk, vásárlóknak egy oldalról biztosan jó, az árak várhatóan nem fognak jelentősen emelkedni - leszámítva persze az áfaemelésből adódó többletet. Kérdés persze, hogy a gyenge kereslet miatt a cégek mennyivel emelnek majd árat.

A kereskedők magukat is reklámozták, egy szakmai elemzésre, illetve számításra hivatkozva közölték, ha az elmúlt években az inflációt érvényesítik a tej árában, akkor ma több mint 600 forintba kerülne egy liter tej. El lehet képzelni, mennyi tej fogyna ilyen ár mellett - semennyi, szinte. 

Egy szó mint száz, az valószínűsíthető, hogy boltok lent tartják majd az árakat a szűkre szabott bukszák és a verseny miatt. Másként: a 600 forintot tejnek nincs itt az ideje. 

1 Tovább

A diákok fele az MNB-be menne pénzért

Aggasztó képest fest a középiskolások pénzügyi ismereteiről az Állami Számvevőszék szerdai rendezvényén bemutatott friss felmérés, amely többek között két nagyon érdekes eredményt mutat. Mindkettő azt jelzi, szükség van arra, hogy a fiatalok képbe kerüljenek a pénzügyekben.

Most ugyanis nincsenek: a megkérdezett diákok közel fele a Magyar Nemzeti Bankba menne lakáshitelért, valamivel több mint ötven százalék ment volna akármelyik kereskedelmi bankba. A másik beszédes dolog, hogy a megkérdezett diákok harmada szerint a családjuk túlköltekezett, öt százalékuknak pedig fogalma sincs arról, hogy mi történik a családi kasszával. 

0 Tovább

Mindenki spóroljon tíz rugót a másiknak!

Az eredeti cím az lett volna, lapátoljuk ki a pénzt az ablakon. Elvetettem, mert a másik jobb. Mindazonáltal az állítás igaz, a pénzkidobás össznépi játék, amelyben részben a sárga csekkekhez való ragaszkodás a ludas. Százmilliárdot, fejenként uszkve tízezer forintot lehetne azzal spórolni, ha a csekkek egy részének búcsút intenénk és elektronikusan kezelnénk a kérdést. Persze lehet kötekedni, hogy ez nem jelent mindenkinek azonnal tízezer elverhető forintot, de a dolog ezzel együtt megéri. A sárga csekkekről való leszokás viszont nem fog menni egyszerűen. 

Nem csak nekünk, hétköznapi embereknek van teendőnk ezen a téren, hanem az államnak is. Az állami kifizetések harmada készpénzes, a nyugdíjak jelentős része is készpénzben kerül a zsebekbe. Az államnak, emellett a Magyar Posta tulajdonosaként is lépnie kellene, például az alternatív fizetések ösztönzésével. 



Forrás: [origo]
Bár a Postának komoly érvágást jelentene a sárga csekkek egy részének nyugdíjba küldése, mert - egy 2008-as kutatás szerint - több tízmilliárdos bevétele származik ebből, csekkenként egy százas. Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója a Hvg.hu-nak a minap beszélt erről. "Mindig előjön, mintha valami ósdi dolog lenne, pedig a sárga csekk voltaképpen nagyon jó fizetési mód". Olyan, amit az emberek szeretnek" - mondta Geszti. Természetes a cégvezértől, hogy nem akar lemondani a milliárdokról, de egyúttal jeleze, hogy nem áll ellen. "A piac eldönti, hogy mi legyen a sárga csekkel. De mi fel vagyunk készülve arra, hogy a piaccal menjünk” - mondta a cégvezér.

Segítsünk tehát a Postának, utat mutatunk és még spórolhatunk is! Ehhez a bankoknak is lépniük kell, mert ahelyett, hogy a készpénzfelvételekre buzdítanak a pénzköpőknél, ahelyett több átutalást tehetnének ingyenessé. Ezzel bezárul a kör, a pazarlásból így lehetne össznépi spórolás. Én mindenesetre kidobtam a csekkeimet - valaki jön tíz rugóval.

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre. 
11 Tovább

Fém ötszázas vagy euró?

A jegybank hétfői elemzésében arra jut, hogy "középtávon illúzió azt vélelmezni, hogy a jelentős magyar pénzügyi integráltság és külföldi devizában fennálló kitettség mellett az önálló monetáris politika fenntartása tartós megoldás lehet Magyarországnak". A forint búcsúja számtalan változást hoz, például le kell cserélni a készpénzeket. De addig is elképzelhető, hogy új pénzzel kell megismerkednünk. 

A kétszázas bankót a jegybank már kikukázta, mert sok bankjegy ment tönkre és jöttek helyette az érmék - ez milliárdos megtakarítást hozott. A következő jelölt az ötszázas, leváltását alátámasztaná, hogy világszerte egyre nagyobb címletű érmék kerülnek forgalomba.

Forrás: [origo]

Úgy fest ez azért nem holnap lesz. Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénzlogisztikai vezetője a Bukszának azt mondta, egyelőre az ötszáz forintos olyan vásárlóértéket képvisel, hogy egyelőre nem indokolt a cseréje. Itt jön képbe viszont az euró, ha a bevezetés nagyon kitolódik, akkor viszont jöhetne a ötszázas érme, amelynek bevezetéséről a mindenkori monetáris tanács dönt. 

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre. 

0 Tovább

Az uborka megverte a többieket

A KSH kedden közölte az inflációs adatokat. Persze a gazdaság szempontjából a fő adat, a maginfláció és a nyugdíjas infláció a legfontosabb, de egy csomó érdekesség van a táblahalmazban. 

Számomra ez:

vizsgált termékek versenyében az uborka lett a győztes, ha a júliushoz viszonyítjuk az árakat. Egy kiló uborkáért 219 forintot kellett fizetni júliusban a statisztika szerint, egy hónappal később azonban 13 százalékkal többet. A narancsé az ezüstérem 8,4 százalékos drágulással, a 95-ös benzin pedig  a harmadik lett 2,7 százalékos eredménnyel. 

A sor másik vége a zöldségeké: a paradicsom 29 százalékkal lett olcsóbb, az árcsökkenési versenyt ezzel megnyerte. Dobogós a krumpli és a fejeskáposzta, előbbi 25,5, utóbbi 18,5 százalékkal lett olcsóbb.

Az előző bejegyzésekben túlreprezentált cukor havi szinten jól szerepelt, 3 százalékkal olcsóbb lett. Az éves eredménye azonban még mindig kiábrándító, tavaly augusztushoz képest közel 50 százalékkal drágult. 

0 Tovább

Fordulat cukorügyben

Csütörtökön azt írtam, hogy ideje feltankolni cukorból, mert az egyetlen magyarországi - a kaposvári cukorgyárat - működtető Magyar Cukor Zrt. tulajdonosa, az osztrák Agrana-csoport vezérigazgatója Johann Marihart azt nyilatkozta, a cég októbertől húsz százalékkal emeli a cukor árát a világpiaci árak emelkedése és az uniós piacon kialakult egyensúlytalanság miatt. A bejegyzés címét jobb lett volna felkiáltójel helyett kérdőjellel ellátni.

A cégvezér szavaiból nem derült ki, hogy a magyar piacon lesz-e áremelés és merre fognak menni az árak a jövőben. Azóta viszont többet tudunk. A Kapos Televízió online oldalán csütörtökön megjelent hír szerint a kaposvári cukorgyárat működtető osztrák cég, az Agrana a tévével közölte: Johann Marihart az osztrák médiában felhívta a figyelmet, hogy a több mint 20 százalékos áremelést kizárólag az osztrák piacon alkalmazzák. Az indok ugyanaz, cukor világpiaci ára és Európa cukorhiánya. Van egy fontos korábbi, a csütörtöki bejegyzésben nem szereplő hír, ami szintén befolyásolhatja a vásárlók döntését. Mégpedig az, hogy Fischer Béla, a Magyar Cukor Zrt. vezérigazgatója a Somogy Online-nak szeptember elején azt mondta, sikeres lesz az idei cukorkampány és a hazai piacon mostanában nem várható számottevő áremelkedés. Ezek alapján pedig mindegy, hogy mikor veszünk cukrot.

Mivel se jós, se cukoripari szakember nem vagyok, nem tudom merre fognak menni az árak. Annyit tudok tenni, hogy több budapesti és a környékén lévő boltban a napokban feljegyzem a cukorárakat, hogy a későbbiekben kétséget kizáró bizonyíték legyen az árak változásáról.

A segítőkész, napokban elsősorban cukrot vásárló olvasókat pedig kérem, ha tehetik, akkor árulják el, mennyiért vették a terméket, ha a számla fényképét is elküldenék az egyenesen szuper lenne. Az árakat kommentként vagy a bukszaládába, azaza a bukszalada@freemail.hu címen várom.

0 Tovább

Ideje feltankolni!

Októbertől húsz százalékkal emeli árait a cukorgyártással foglalkozó osztrák Agrana-csoport - közölte szerdán a cég vezérigazgatója Johann Marihart, aki a cukor világpiaci árának emelkedésével és az európai cukorpiac egyensúlytalanságaival magyarázta a döntést. (Marihart azt mondta, az uniós cukorpiaci szabályok évi 13,3 millió tonna cukor megtermelését engedik, miközben a fogyasztás meghaladja a 17 millió tonnát. )

A magyar vásárlók számára a bejelentés azért érdekes, mert az Agrana az egyetlen magyar cukorgyárat működtető Magyar Cukor Zrt. tulajdonosa. Bár a cégvezető külön nem tért ki arra, hogy Magyarországon is emelik-e az árat, ha a teljes cégcsoportra vonatkozik a döntés, akkor jó eséllyel itthon is nő majd az ár. (Magyarországon az uniós rendszer szerint valamivel több mint százezer tonna cukrot lehet előállítani cukorrépából, miközben az éves fogyasztás háromszázezer tonnára rúg.)

Tavasszal Szlovákiába is jártak a magyar cukrot venni Forrás: [origo] - Magócsi Márton
Forrás: [origo] - Magócsi Márton

Bár az árak mozgását lehetetlen előre megjósolni, a cukorpiaci feszültségek nyilvánvalóak, ezt jelzi, hogy az év elején is elszabadultak a cukorárak, februárban tizenöt, márciusban pedig közel harmincszázalékos volt a drágulás; a Magyar Cukor augusztusban Dél-Amerikából importált nádcukor finomításába kezdett. Az árcsökkenésre ezek alapján kisebb az esély, mint a drágulásra. 

Ha az Agrana-vezér bejelentéséből indulunk ki, akkor a jövő hónaptól a cukor akár 50-60 forinttal drágulhat kilónként, ezért szeptember következő heteiben a cukor lehet a slágertermék a boltokban. Mivel a cukor korlátlan ideig megőrzi a minőségét, akár nagyobb mennyiséget is érdemes bezsákolni - akár karácsonyi sütiszezonra.

A korábbi tapasztalatok alapján érdemes korán kapcsolni: az év elején ugyanis a cukorláz miatt a kereskedők ceruzája is vastagabban fogott. A márciusi harmincszázalékos cukordrágulást a KSH szakértője furcsállotta, mondván az áremelkedésre nem adtak magyarázatot a világpiaci és a termelői árak. Szerinte a drágulásnak pszichológiai oka volt, a felvásárlási lázat meglovagolva a kereskedők egyre jobban megemelték az áraikat. 

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre. 

1 Tovább

Inkább a Fővám tér - búcsú egy tévhittől

Több ismerősöm, családtagom fejében is az él, hogy az egyik legdrágább piac Budapesten a Fővám téri, mert sok a külföldi, híres stbstb. Ez azonban nem igaz, legalábbis mostanság nem. 

 Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) rendszeres árfelmérése szerint a harmincnegyedik, vagyis a múlt héten a leggyakoribb zöldségek árában a Budán található Fény utcai piac viszi a prímet. (Az intézet a Fehérvári út, a Fény utcai, a Fővám téri, a Lehel úti piacon nézi az árakat). Bár a paradicsom kilója a másik vizsgált budai létesítményben a Fehérvári piacon drágább volt, a krumpliért, a fejes káposztáért és a sárgarépáért a Moszkva tér melletti piacon kellett a legtöbbet fizetni. A Fővám tér pedig nyerőben van.  


Forrás: [origo]

A különbségek százalékos mértéket nézve nem elhanyagolhatóak: a paradicsom kilója 200 forint volt a Fehérvárin, 160 felett a Lehel úton és a Fény utcában, a Fővám téren pedig 150 forintot kellett érte adni. Vagyis ugyanannyi pénzből negyed kilóval többet lehetett megvenni a Fővám téren, mint a négy megállóval arrébb lévő Fehérvári úti piacon. A másik három zöldség esetében is a Fővám tér kínálta a legalacsonyabb árakat, a káposzta kilója 80, a krumplié 100 forint alatt volt, a sárgarépáért pedig 170 forintért lehetett hozzájutni. Nem egyedi esetről van szó, mert az néhány héttel korábbi felmérése szerint szintén a Fővám tér az olcsóbbak között volt, igaz, akkor nagyjából fej-fej melletti versenyben volt három piac, kivéve a Fény utcát, ami a legdrágábban kínálta a szóban forgó zöldségeket. 

 Persze nem hiszem, hogy a különböző ennivalókért egyik piacról át kellene szambázni a  másikra a teli szatyrokkal, de az arányok mindenképpen figyelemre méltóak. A felmérés szerint mindenképpen pontot szerzett a Fővám tér a konkurensekkel szemben. 

2 Tovább

Árak vs. vásárlók - kötelező gyakorlat

Árkörkép, vásárlás, kereskedelem, áruház, boltlánc, termék, áru, fogyasztó, olcsó, drága, jó, rossz, ennivaló, tej, kenyér, infláció, forint, bankjegy, folyószámla – ez nem címkefelhő, hanem a blog fókuszpontjai, másként fogalmazva mindenről szó lehet, aminek ára van.

 A blog az olvasókra, vásárlókra is számít, aki érdekesnek találja a vele megtörtént vásárlási eseményt, ne habozzon írni, a legizgalmasabbakat publikálom. Ha lehet, a történethez a hitelesség kedvéért fényképet is kérek. Például arról van szó, ha a jövőben megjelenő árkörképekből kiderül, hogy X áruházban Y termék Z forintba kerül és az olvasó mást tapasztalt, akkor írjon és azzal bővítjük az adott árkörképet. Mivel az összes áruházat képtelenség lenne felkeresni, ezért az is segítség, ha mondjuk egy budapesti áruházban X forint, de ugyanannak az áruházláncnak, a győri, debreceni, szegedi, kaposvári, pécsi stb. egységében ugyanaz a termék esetleg olcsóbb vagy éppen drágább. (Az árkörképek múltja: az [origo] munkatársaként korábban három budaörsi áruházban fellelhető közel hetven termék árát hasonlítottam össze havonta, sajnos rengeteg időt vett el, ezért nem tudtam folytatni. A közeljövőben azonban kevesebb termékkel újraindul a projekt. A blog egyébként fogyasztóvédelmet is támogatja, tehát olyan történetek is megjelenhetnek majd, amelyeknél egy vásárló nem azt kapta a pénzéért, amit ígértek neki vagy amire számított.

 Ezzel letudva a kötelező bemutatkozás, indulok.

Az észrevételek, vélemények előtt nyitva áll bukszalada@freemail.hu.

0 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek