Árat emelt a Meki a VIII. kerületben

A sajburger hagyományosan az egyik legolcsóbb McDonald's termék, ára azonban két VIII. kerületi egységben átlépett egy határt: 300 forint feletti tartományba került. 

Egy évvel ezelőtt még 290 forint volt egy sajtburger ára több McDonald's-étteremben, például a Blahán. Ma már azonban két forgalmas - VIII. kerületi - egységben is átlépte a 300 forintos szintet a termék ára. A hétvégén a Baross utca és a József körút sarkán lévő egységben 310, a szomszédos Blaha Lujza tériben pedig 320 forintba került a termék, ami 7-10 százalékos drágulás éves szinten.  

Forrás: Origo

Bár az összes éttermet nem járta végig a Buksza, de a metróval vagy akár gyalog közelben lévő (nem VIII. kerületi) egységekben még 290 forintba került a népszerű burger. Az Örs vezér téri Árkádban, az Astorián, a Deák téren, valamint a lánc első magyarországi üzletében, a Régiposta utcában egyaránt 290 forintba került a sajtburger a hétvégén. 

Alexnek köszi a segítséget. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

A világ legdrágább fotója

Kik adnak 50 ezerrel nagyobb fizetést?

Ezek a kormány kedvenc települései

Menük pokoli árakon

Hány forintos játszma a boltzár?


3 Tovább

Havi nettó: kik adnak 50 ezerrel többet?

Kicsik: 147 ezer forint havonta, nagyobbak: 195 ezer forint. A kkv-knál és a még kisebbeknél a nettó átlagkereset az országos átlagot sem éri el. A nagyobb cégek jóval többet.

Érdekes képet festenek a cégek létszáma alapján készült fizetési adatok. A 250 fősnél kisebb cégeknél 110-174 ezer forint a nettó fizetés. Ezen belül a 10 fő alatti cégek fizetnek a legrosszabbul, náluk az átlagos nettó fizetés alig haladja meg a minimálbért. Ebben a táborban a 150-200 főnek munkát adó cégek a legbőkezűbbek, ők adnak 174 ezer forintot havonta. A szóban forgó - létszám alapján a kkv-kategóriába tartozó cégeknél - havi nettó fizetés átlagosan 147 ezer forint, ami elmarad a 153 ezres nemzetgazdasági átlagtól.

Forrás: Origo

Ebből adódik az is, hogy a nagyobb cégeknél magasabb a fizetés. A 250 főnél több embernek munkát adó vállalatoknál 172-224 ezer forint havi nettót vihetnek haza a dolgozók. Átlagosan fejenként ezek a cégek 195 ezer forintot fizetnek nettóban.

2 Tovább

A világ legdrágább fényképe

6,5 millió dollárért, azaz 1,6 milliárd forintért kelt el a világ legdrágábbnak tartott fotója. 

A brit Guardian számolt be arról, hogy Peter Lik ausztrál fotós Fantom (Phantom) című alkotása lett a világ ledrágább fényképe. 

Fotó: Peter Lik - Guardian

Az alkotásért - amelyben a Guardian szerint semmi extra nincs, és hasonló a hotelszobák falain lévő elcsépelt képekhez - 6,5 millió dollárért - több mint 1,6 milliárd forintért - kelt el. 

0 Tovább

Lehet szavazni a vasárnapi vásárlásról

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szavazást indított az oldalán a vasárnapi nyitva tartásról.

Forrás: Origo

Az online szavazás sajátos: egyféle szavazatot lehet leadni, amely a nyitva tartást támogatja. Torzíthatja a végeredményt az is, hogy hogy 24 óra elteltével újabb szavazatot lehet leadni ugyanarról à gépről.

Csütörtök estig közel 14 ezer támogatója volt a nyitva tartásnak. (Korábban a Buksza tévesen írta azt, hogy az oldalról nem derült ki a támogatók száma, hanem csak a látogatókat mutatta. A hibáért elnézést kérünk.)

A vasárnapi boltzárról továbbra sem döntött a parlament, az viszont valószínű, hogy valamilyen formában biztosan lesz. A jelenleg ismert tervek szerint csak a családi kézben lévő, 200 négyzetméteresnél kisebb alapterületű boltok lehetnek majd nyitva. 

0 Tovább

Lakásadót vetnek ki a Józsefvárosban

Közel 30 ezer forintos lakásadót vet ki jövőre a józsefvárosi önkormányzat. 

Januártól új helyi adót vezet be a VIII. kerület: a kiadott lakások után évi 28 140 forintot kell fizetnie a bérbe adónak - írja a hvg.hu, miután a lap egyik, Józsefvárosban lakó munkatársa a napokban kapta meg az új adóról szóló hirdetményt. (Az adóról szóló rendelet pedig itt olvasható.)

A rendelet szerint a határozatlan időre bevezetett adó azokra vonatkozik:

- akinek Józsefvárosban van a lakása, de nem abban él, vagy bejelentett lakcímmel nem rendelkezik,

- a lakását, vagy annak csak egy részét (például egyik szobáját) lakás céljára bérbe adja.

Forrás:Google Maps/StreetView

A díj 28 140 forint évente, függetlenül attól, hogy mekkora az adott lakás. 

Nem vonatkozik az adó azokra a helyi lakosokra, akik, a Józsefvárosban bejelentett lakcímmel rendelkeznek. Szintén mentesül az adó alól, akik VIII. kerületi önkormányzati bérlakásban él, illetve, aki cégtől bérli a lakását és oda be is van jelentve. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hány forintos játszma a boltzár? 

Jön a boltok háborúja

Így kerülhető ki a boltzár

Adósságrendezés a dohányboltokban

Mekkora fizetésemelést szán nekünk a kormány?

Híres épületet választott az Aldi

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

0 Tovább

Ezek a települések okoznak fejfájást a kormánynak

A legrosszabbul álló településeken a lakosok harmada munkanélküli.

A munkanélküliségtől mentes településeket ebben a posztban sorolta fel a Buksza, most pedig jöjjön a másik oldal. A hivatalos statisztika szerint húsz olyan települése van az országban, ahol a munkanélküliség több mint 25 százalékos.

Fotó: Google Maps

A leggyengáébb mutatóval a borsodi Csenyéte rendelkezik: a településen 297 munkavállalói korú lakik, az állástalanok aránya pedig közel 34 százalék. Csenyéte mellett további három település rendelkezik 30 százalék feletti rátával, Szakácsi (33,33 százalék), Endrefalva (33,29 százalék) és Vilmány (31,18 százalék).

0 Tovább

Menük pokoli árakon - a világ legdrágább éttermei

Fejenként 2 millió forintból lehet végigenni a világ legdrágább éttermeit - utazás nélkül. A legolcsóbb is több mint 100 ezret kér vendégenként.

Az ibizai Sublimotion vezeti a világ legdrágább éttermeinek rangsorát - idézi az amerikai Fox News a Daily Meal szakportál listáját.

Ha mind a 10 étteremet meg akarjuk látogatni, akkor fejenként 2,15 millió forintra lesz szükségünk, és ebben nincs benne az utazás.

1.Sublimotion (Ibiza, Spanyolország)

A számla fejenként: 2078 dollár (519 ezer forint)/fő

A spanyolországi étteremben fejenként 2078 dollárért lehet fogyasztani, vagyis több mint félmillió forint kell hozzá. Az étterem különlegessége, hogy 12 vendéget szolgálnak ki egy etapban, akik 20 fogást kapnak. (A listavezető Sublimotion a Táfelspicc tavasszal összeállított ranglistáján is az első volt.)

0 Tovább

Ezek a kormány kedvenc települései

Tökéletes települések: munkánélküliség = 0 százalék.

Magyarországon 31 olyan település van, ahol ismeretlen - a kormány egyik ellensége - a munkanélküliség - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss statisztikáiból. Árnyalja a képet, hogy kisebb településekről van szó: az érintett falvakban összesen 1878 ember van munkavállalói korban, és mindegyiküknek van munkája.

Forrás: Google Maps

A 31 érintett települést öt megye adja. Borsodban Sima, Debréte, Keresztéte, Teresztenye és Tornabarakony rendelkezik tökéletes mutatóval. Baranyában és Veszprémben pedig egy-egy település - Szörény és Hosztót - számít ebbe a kategóriába.

0 Tovább

Brüsszel 149 ezer forintot adott minden magyarnak

Nettóban közel 5 milliárd eurót adott Brüsszel Magyarországnak tavaly. Vagyis 1485 milliárd forintot, átlagosan fejenként 149 ezer forintot.

Egy friss uniós infografikán bemutatott statisztikából kiderül, mennyi pénzt ölt a tagállamok fejlesztésébe.

Forrás: Origo

A magyar mérlegből a legfontosabbak:

- Tavaly Magyarországon az uniós kiadások 5,91 milliárd euróra (tavalyi éves átlagos árfolyamon 1755 milliárd forintot) rúgtak.

0 Tovább

Becsapós lehet a vasárnapi boltzár

Az eddigi zűrzavaros helyzet után úgy fest, bevezetik Magyarországon a vasárnapi boltzárat. Legalábbis most már a Fidesz-frakció is támogatja. A boltzár alól várhatóan mentesülő kisboltok azonban nem mehetnek biztosra a méret miatt. Vagyis pont azért, ami biztosítja számukra a mentességet.   

A Fidesz-frakció feltételekkel ugyan, de támogatja a vasárnapi boltzárról szóló előterjesztést - ezt Rogán Antal frakcióvezető jelentette be hétfőn. A politikus elmondta, hogy kezdeményezik a törvénytervezet címének megváltoztatása mellett azt is, hogy kivételek lesznek azok a boltok, amelyek a 400 négyzetméternél kisebbek és a tulajdonos vagy annak családtagjai dolgoznak az üzletben. Emellett adventkor nyitva lehetnek az üzletek, de a dolgozóknak pótlékot kell majd fizetni, amelynek mértéke - Rogán szerint - akár 50 százalék is lehet. 

A Fidesz-frakció támogatása lehet az utolsó hiányzó elem ahhoz, hogy a jövőben valóban életbe léphessen a kisebbik kormánypárt, a KDNP által kezdeményezett boltzár. A Buksza már írt arról, hogy a vasárnapi boltzár egyfelől 290 milliárd forint elosztásáról szól, valamint arról, hogy a lépés nyomán a hétvégére - pontosabban - péntekre és szombatra időzített akciók felértékelődhetnek és feltehetően igen jó árakat szabnak majd a termékeknek a láncok. Emellett szó volt arról is, hogy a boltláncok a benzinkutakkal köthetnek megállapodást, de az is elképzelhető, hogy a boltláncok franchise-rendszer kialakításával válaszolnak a kormányzati lépésekre. 

Mi lesz a kieső forgalommal?

A vasárnapi boltzár elvileg kedvezhet a szabály alól mentességet élvező kisboltoknak, mivel náluk csapódhat majd le a többiektől kieső vasárnapi forgalom. Ugyanakkor azt nem lehet biztosra venni, hogy a kisboltosok valóban óriási forgalomtöbblethez jutnak a jövőben.

Ennek egyik oka a méretbeli korlát, vagyis pont az a szabály, amely miatt mentesülnek a korlát alól. Egy 100-400 négyzetméteres alapterületen egyszerűen lehetetlen komolyabb választékot tartani, márpedig a nagyobb üzletekhez, ennek megfelelően széles választékhoz szokott vásárlók nem lesznek oda a kisboltokért. Logikus lépés lesz részükről, hogy pénteken és szombaton nagyobb tételeket vásárolnak majd a nagyobb választékot biztosító boltokban, és tényleg csak a muszájból mennek majd a vasárnap is nyitva lévő kisebb boltokba.

Akkor még mindig nem beszéltünk az árakról, a kisboltok ugyanis jellemzően drágábbak, mint nagyobb üzletek. A Buksza a napokban a VII. és a VIII. kerületben keresett fel néhány kisebb boltot, amelyekben a 1,5 százalékos tartós tej például 220-250 forint volt, a kenyér kilója 280-300 forint volt, hogy csak a legalapvetőbb cikkeket soroljuk.

E logika mentén tehát nem feltétlenül számíthatnak a kieső vasárnapi milliárdokra a kisboltok, az a forgalom ugyanis sokkal inkább a nagy láncok kasszáiban landolhat a hét többi napjain. Ha ez így lesz, akkor a korlátozott forgalom miatt a boltzár alól mentesülő kisboltoknak sem lesz feltétlenül érdemes nyitva lenniük. 

0 Tovább

A Fidesz is akarja a vasárnapi boltzárat

Tetszik a vasárnapi boltzárról szóló KDNP-s javaslat a Fidesz-frakciónak, de kiegészítenék azt.

A Fidesz-frakció támogatja a KDNP vasárnapip boltzárról szóló javaslatát - jelentette be Rogán Antal, a képviselőcsoport vezetője a Hvg.hu szerint.

Fotó: Origo

A Fidesz-frakció azonban a következőkkel egészítené ki a tervezetet:

- Javasolni fogják a törvénytervezet címének módosítását, mert Rogán szerint ez arról szól, hogy vasárnap senkit ne dolgoztassanak, nem pedig arról, hogy az üzletek nyitva vagy zárva lehetnek-e.

1 Tovább

Melyik itthoni munkáért fizetik a legtöbbet az idén?

A filmeseké, műsorszolgáltatóké a legmagasabb átlagbér a versenyszférában. A vendéglátás az utolsó.

Meglepő eredményt mutat a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat első féléves bérstatisztikája, amely a versenyszféra különböző ágazatainak átlagfizetéseit sorolja fel.

Fotó: Tuba Zoltán

Ugyanis az első helyen a "Kiadói tevékenység, hang- és filmfelvétel készítése, műsorszolgáltatás" áll, vagyis a filmeseké volt a legmagasabb bruttó átlagbér. Ők 559 ezer forintot kaptak havonta, ami a versenyszféra 282 ezer forintos bruttó havi átlagbérének a duplája.

A legrosszabbul a vendéglátósok keresnek, az ő bruttó bérük 149 ezer forint volt. Az alábbi infografikán a 10 legjobb és a 10 legrosszabbul fizető ágazatot rangsorolta a Buksza.

A fenti infografikán a versenyszféra különböző ágazatai szerepelnek, az egyes foglalkoztatásokra bontott, jóval részletesebb bérstatisztika más eredményt mutat. A foglalkozásonkénti - 2013-as - rangsor szerint a légi forgalmi irányítóknak jár a legmagasabb fizetés. Arról a listáról ebben a posztban írt a Buksza

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hány forintos játszma a boltzár? 

Jön a boltok háborúja

Így kerülhető ki a boltzár

Adósságrendezés a dohányboltokban

Mekkora fizetésemelést szán nekünk a kormány?

Híres épületet választott az Aldi

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

3 Tovább

Mi a helyzet a szabadsággal? Mikor jár érte pénz?

A fő szabály szerint a folyó évben kell kivenni a szabadságot, de vannak, akiknek maradnak szabad napjai. Ezek mem feltétlenül vesznek kárba. 

A Munka Törvénykönyve szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. A kivételes eset az, amikor a munkaviszony megszűnik és a dolgozó az addig járó szabadságát nem vette ki, ebben az esetben jár neki a pénz. 

A szabályok szerint a szabadságot az adott évben kell kivenni, erre az évre szól az a szabadság is, amelyből 5 napnál kevesebb jut jövőre.

Fotó: Origo

A megmaradt szabadságot a következő esetekben lehet átvinni a következő évre: 

- Ha a dolgozó csak október óta dolgozik az adott munkahelyen, akkor március 31-ig kell kiadni neki a szabit.

- Ha van kollektív szerződés, akkor a szabadság negyedét lehet áttolni a következő évre.

- Ha a dolgozó és a munkáltató írásban megegyezik, akkor az életkor szerint járó pótszabadságot a következő év végéig lehet kiadni. Erről évről évre előre meg kell egyezni a munkáltatóval.


- Ha a dolgozónál olyan helyzet alakult ki, amely miatt nem tudta kivenni ebben az évben a szabadságot, akkor a szabadság kivételét korlátozó ok megszűnése után 60 napon belül kell neki biztosítani a szabadságot. 

0 Tovább

Iszonyú értékes az Apple - 172 billió forintnál járt

Átlépett egy határt az iPhone gyártója: értéke 700 milliárd dollár. Ezzel persze utcahosszal világelső.

Kedden az amerikai tőzsdei kereskedésben az Apple-részvények árfolyama 117,75 dolláron is megfordult, ezzel a társaság értéke 700 milliárd dollár fölé került, amire a cég életében még nem volt példa. Sőt, eddig nem volt egyetlen olyan amerikai cég sem, amely átlépte volna ezt a határt - írja a Bloomberg. Később csökkent a részvények értéke, záráskor 693 milliárd dollárt ért az Apple.

A 700 milliárd dollárral a világ legértékesebb cégének számít az Apple. A második az Exxon olajtársaság, amelynek piaci értéke valamivel több mint 400 milliárd dollár, vagyis az Apple az Exxon 1,7-szeresét éri. (A 700 milliárd dollár lényegében felfoghatatlan összeg. Forintra fordítva 172 ezer milliárdnak felel meg.)

0 Tovább

Napokon belül indul a 3 billió forintos bankjegycsere

Decemberben jönnek az új tízezresek, ezzel megkezdődik a mostani sorozat cseréje. Összesen 3,3 ezer milliárd forint értékű bankjegyet kell leváltani 2018-ig.

A magyar jegybank szeptemberben jelentette be, hogy leváltja a mostani bankjegysorozatot, újratervezett, a korábbinál biztonságosabb - nehezebben hamisítható - bankjegyeket vezet be.

Forrás: MNB

A cserére azért van szükség, mert bár csekély számban, egyre profibb hamisítványok jelentek meg, amelyek megtéveszthetik például a pénztárosokat.

0 Tovább

Ezért dagadtak a magyarok!

A 2-2,5 ezer kalória helyett közel 3 ezret eszünk, de javul a helyzet.

Az elhízás nagyon sok országban probléma, így Magyarországon is, mert többet eszünk, mint kellene. Ez számtalanszor elhangzik, de mögötte álló statisztikát talán kevesen ismerik.

Fotó: Origo

Az Országos Élelmiszer- és Táplálkozástudományi Intézet szerint a magyar nők 61 százaléka elhízott vagy túlsúlyos, a férfiaknál pedig 63 százalék az arány.

1 Tovább

A gazdagok szeretnek vasárnap költekezni

Így vásárolunk egy héten. Bár a szombat mindent visz, a budapestiek és a kisvárosokban élők vasárnap is szeretnek vásárolni. Átlagosan közel 900 ezer család megy vásárolni vasárnap - derül ki a GfK Hungária piackutató társaság Bukszának elküldött felméréséből.

1. A FORGALOM MEGOSZLÁSA A KÜLÖNBÖZŐ NAPOKON

A péntek és a szombat a két legerősebb nap a boltokban, akkor vásárolunk legnagyobb összegben napi fogyasztási cikkeket. A hétvégére jut a heti költés 30 százaléka - derül ki a GfK-kutatásból.

Forrás: GfK Hungária

1 Tovább

Nem akar lelépni a Vodafone

Ha rendes árat kap érte, emellett távozhat Csehországból is - legalábbis ezt mondta a cég vezére.  Majd a cég jelezte, hogy nincs napirenden a kivonulás. 

A Vodafone nyitott arra, hogy kivonuljon azokból az országokból, amelyeket nem tekint fő piacának. Erről Vittorio Colao, a Vodafone vezérigazgatója beszélt egy barcelonai konferencián a Reuters tudósítása szerint.

Fotó: Origo

A cégvezető azt mondta, a kivonulás akkor jöhet szóba, ha megfelelő árat kap a cég a leányvállalatokért, és a magyarországi és csehországi érdekeltséget név szerint említette.

Mégsem 

A cég később cáfolta, hogy a kivonulást fontolgatja. A Vodafone csütörtök délelőtt az Origóval közölte, nem tervezi a magyarországi érdekeltségének eladását. A cég szerint a félreértés abból adódik, hogy szerdán egy befektetői konferencián a Vodafone Group vezérigazgatójának Vittorio Colaonak feltettek egy kérdést, ami arra vonatkozott, hogy a cég eladná-e egyes érdekeltségeit. A Vodafone Group tájékoztatása szerint a cégvezetőnek egy teoretikus kérdést tettek fel, amire csak egy teoretikus választ tudott adni. Vittorio Colao a kérdésre válaszolva mindössze annyit mondott: a Vodafone általános elvként vallja, hogy a részvényesei érdekében mindig nyitott a portfóliója esetleges módosítására. A vezérigazgató általánosságban nyilatkozott és semmilyen módon nem állt szándékában azt sugallni, hogy a Vodafone csoportnak ilyen jellegű konkrét tervei lennének bármelyik helyi piacára vonatkozóan.

A Vodafone egyébként jelenleg Magyarországon a harmadik a mobilszolgáltatók között. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság statisztikái szerint részesedése június végén 23 százalékos volt, míg a Telenor a piac 30 százalékát uralta, a Telekom részesedése pedig 47 százalékos volt. 

A Postr-t kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. 100 százalékos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt.

0 Tovább

Jön a boltok háborúja

Bár még nem ment át az összes törvény, amelyek a kiskereskedelmi láncok működését alapvetően befolyásolják, a piac várhatóan átalakul a jövőben. Elképzelhető, hogy újabb franchise-rendszerek indulnak, ahogy az is, hogy, ha elfogadják a veszteséges működést tiltó szabályt, akkor az Brüsszel elé kerül. 

Sorjában érkeznek a külföldi boltláncokat érzékenyen érintő törvényjavaslatok. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős emelése már átment, a vasárnapi boltzár még függőben, kedden pedig a veszteséges működést tiltó módosítást nyújtotta be a nemzetgazdasági miniszter. (A javaslat szerint két egymást követő veszteséges év után az 50 milliárdnál nagyobb árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi cégek nem folytathatják a munkát. A javaslat 2018-tól lépne életbe.)

Ha átmennek a törvényjavaslatok azok alapvetően befolyásolhatják a magyar kiskereskedelmi piacot. A Buksza azon elmélkedett, milyen változások jöhetnek. 

Tények

- A veszteséges működést tiltó törvényjavaslat az indoklásban többek között az áll: "A vállalatok méretét tekintve az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az igazán tőkeerős és nagy forgalmat lebonyolító cégek nem nagy foglalkoztatók. A foglalkoztatás bővülése a kis és középvállalatok révén valósulhat meg, ezek fennmaradása, illetve erősödése növelheti tartósan a foglalkoztatottságot." Az Opten céginformációkat szolgáltató társaság adatbázisa szerint a Tesco 20 ezer embert foglalkoztat. A Spar 14 ezres létszámmal működik, az Auchantól 6,4 ezren kapnak fizetést. A három diszkontlánc közül a Lidl 3,9 az Aldi 1,7 ezer, a Penny pedig 3,4 ezer főnek ad munkát. Összesen 50 ezer embert foglalkoztat ez a hat külföldi lánc. A magyar kézben lévő láncok (CBA, Coop, Reál) pedig összesen 77 ezer embernek adnak munkát.

- A külföldi üzletláncok tavaly az Opten-adatok szerint 1724 milliárd forintos nettó árbevételt értek el tavaly. A magyar láncok pedig 1441 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak. (A külföldiek között nem szerepelnek a Metro adatai, mert az a cég nagykereskedelemmel is foglalkozik.)

- Az előbbi forgalmi adatokból is látszik, hogy a piac óriási, de a KSH-adatok is ezt támasztják alá: élelmiszerekre, kávéra, kozmetikumokra, alkoholos és alkoholmentes italokra 3210 milliárd forintot költöttünk 2013-ban. 

Forgatókönyvek

- Bár jogászok egyelőre nem akartak nyilatkozni a Bukszának a kérdéses ügyekről, elsősorban a veszteségtiltásról, mondván, végleges szabályozás alapján tudnának csak érdemlegeset mondani. Mindenesetre ez a szabály könnyen Brüsszelben köthet ki. Egyfelől diszkriminatív lépésnek értékelheti az EU, hogy lényegében csak a külföldieket érinti a korlátozás. Mivel nem tagállami hatáskörben kivetett adóról, hanem egyéb szabályról van szó, felmerülhet a tulajdon aránytalan korlátozása is. 

- Az biztos, hogy a magyar kiskereskedelmi piac átalakulása előtt áll a tervezett új szabályok miatt. A Spar már jelezte, hogy marad Magyarországon, ám leépítéseket és a beruházások leállítását helyezte kilátásba. Ez a többieknél sem kizárt.  

- A külföldi láncok, ha maradni akarnak, akkor könnyen lehet, hogy módosítják az üzletpolitikájukat. Például létrehoznak egy franchise-rendszert, és a meglévő kisebb boltokat próbálják magukhoz csábítani. A Spar már egyébként a mostani törvényjavaslatok megjelenése előtt belevágott ebbe, vannak franchise-partnerei, az kérdés, hogy a következő időszakban mekkora energiát fektet majd a hálózat további bővítésébe. 

- Az sem elképzelhetetlen, hogy meglévő boltok, áruházak külön-külön egy újonnan alapított cég kezébe kerülnek, amelyek tulajdonosa a külföldi anyavállalat vagy annak egy-egy cége lehet. Így ugyanis nem érik majd el a kedden benyújtott törvényjavaslatban szereplő 50 milliárd forintos határt, amely felett tilos lesz 2018-tól a veszteséges működés. 

- Bár benne van a pakliban, hogy a veszteséges működés elkerülése érdekében jelentősen áremelkedést hajtanak végre az érintett külföldi láncok, a komolyabb drágulás esetén vásárlókról kell lemondaniuk, tehát, ha maradni akarnak a piacon, akkor ez nem járható út. 

0 Tovább

Hány forintos játszma a vasárnapi boltzár?

Körülbelül 290 milliárd forint újraosztásáról szól a vasárnapi boltzár.

A vasárnapi boltzár sorsa továbbra is kétséges, a szakmai szervezetek tiltakoztak, a javaslatot benyújtó kisebbik kormánypárt, a KDNP kitart a tervezet mellett, a kormány pedig még nem döntött. Közben a három magyar kézben lévő üzletlánc, a Coop, a CBA és a Reál jelezte, hogy támogatják a boltzárat.

Fotó: Tuba Zoltán - Origo

A boltzárról szóló vita során kevés szó esett arról, hogy ez pontosan mekkora összeget érinthet. Fontos szempont, hogy a vasárnapi boltzár esetleges bevezetése miatt a vasárnapra eső forgalom nem tűnik el teljes egészében, mert nehéz elképzelni, hogy a lépés miatt hirtelen százmilliárdokkal költenénk kevesebbet, a forgalom sokkal inkább más napokon fog megjelenni a kasszákban, vagy a kivételt jelentős kisebb boltokban landol. Azonban elképzelhető az is, hogy a vasárnapra jutó költések nem jelennek meg egy az egyben a többi napon, csak a kérdéses összegnek egy része lesz más napokon elköltve - ezt egyelőre lehetetlen megjósolni.

1 Tovább

Adósságrendezés a dohányboltokban

 Jöhetnek a rágók, buszjegyek a trafikokba. 

A dohányboltok indulása után kiderült, hogy a szabályok nem engedik a rágógumi-árusítást, pedig a dohányzók egy része igényt tartana rá. (Erről itt írt a Buksza.) Úgy fest, ez másnak is feltűnt, egy hétfőn benyújtott törvénymódosítás megnyitja az utat a rágók előtt. 

Fotó: Mudra László/Origo

A Seszták Miklós fejlesztési miniszter által benyújtott javaslat szerint a jövőben rágógumik, mentolos cukorkák mellett buszjegyeket is lehet majd árulni, emelett a mobiltelefon-feltöltés is megengedett lesz. 

 

0 Tovább

Hány évesek a magyar lakások?

A lakások ötöde több mint 70 éves, a 30-40 éves lakások aránya pedig szintén 20 százalékos. Infografika a lakások életkoráról. 

A magyarországi lakások döntő része családi ház. Legalábbis az állomány 60 százalékát olyan épületek adják, amelyekben egy lakás van. Ráadásul Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében 80 százalékos a családi házakat is magában foglaló egylakásos épületek aránya.

Forrás: Origo

A többlakásos épületek terepe pedig Budapest. A főváros lakások háromnegyede olyan épületben van, amelyekben több mint 4 lakás kapott helyet - derül ki a KSH friss elemzéséből, amely bemutatja azt is, hány évesek a magyar lakások.


A lakáséletkort nézve két nagy csoportban vannak sokan. A 1946 előtt épült lakások aránya 19 százalékos, a 30-40 éves lakásoké pedig 22 százalékos. A 8 évnél fiatalabb lakások aránya pedig mindössze 4 százalék.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Mekkora fizetésemelést szán nekünk a kormány?

Híres épületet választott az Aldi

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak



1 Tovább

Eladják a világ egyik legismertebb kalapját

Napóleon kalapját és zokniját is elárverezik, és egy rakás másik tárgyat abból a korból. 

A hétvégén tartják azt az árverést, amelyen Bonaparte Napóleon tárgyaira lehet licitálni. A tárgyakat a monacói királyi család adja el, a bevételt a palota felújítására költik - írja az árverés beharangozójaként a CNN Money. 

Fotó: Chesnot/Getty Images/CNN Money

A kínálat legérdekesebb, egyben egyik legértékesebb darabja Napoleon kalapja, amely 400 ezer eurót azaz több mint 120 millió forintot hozhat a konyhára. Az árverésen Napóleon - becslések szerint 5 ezer eurót, másfél millió forintot érő - zokniját is felkínálják, és számos egyéb tárgy szerepel a tételek között.

Az aukción a méregdrága dolgok mellett lesznek viszonylag alacsony áron eléhető tárgyak is, 100 eurótól, valamivel több mint 30 ezer forinttól például kisebb érmékre lehet licitálni.

0 Tovább

Mekkora fizetésemelést szán nekünk a kormány?

2015-ben 3,4 százalékkal nőhet a bruttó átlagfizetés, 2018-ig pedig összesen 11 százalékkal emelkedhet. Azaz jövőre 242,6 ezer lesz a havi bruttó, négy év múlva pedig több mint 261 ezer forint lehet - többek között ez derül ki a költségvetésben szereplő középtávú prognózisból.

A Nemzetgazdasági Minisztérium jövő évi költségvetéshez fűzött középtávú kitekintésben konkrét becslést készített az átlagfizetésekre. (A prognózis a linken szereplő pdf 321-ik oldalán található.)

Fotó: Origo

A minisztériumi előrejelzés szerint 2015-ben 3,4 százalékkal emelkednek a bruttó átlagkeresetek, utána azonban lassulni fog a tempó. 2016-ra 2,3 százalékos átlagbérnövekedést jósol az anyag, 2017-ben 2,6, egy évvel később pedig 2,5 százalék lehet a növekedés.

0 Tovább

Maradhat a plázastop - az Aldi pedig az Úttörő Áruházba tart

Meghosszabbíthatják a plázastopot - derül ki egy friss törvényjavaslatból. Emiatt az áruházláncok folytathatják az ingatlanvadászatot. Az Aldi például az Úttörő Áruházban jelenik meg.

Az úgynevezett plázastop törvény, amely a bevásárlóközpontok, nagy alapterületű boltok építését korlátozza, eredetileg az év végéig lett volna érvényben, de egy, a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szerint meghosszabbítják.

Fotó:Origo

A plázastop eddig azt jelentette, hogy 300 négyzetméternél nagyobb üzeletek létrehozására külön engedélyt kellett kérni. A most benyújtott törvényjavaslat szerint a jövőben 400 négyzetméteresnél nagyobb üzletek létesítéséhez kell majd egyedi engedély.

1 Tovább

Buksza blog

blogavatar

A Buksza 2016. júliusától a Napi.hu-n folytatja a munkát. Mégpedig itt: http://www.napi.hu/cimkek/buksza.

Utolsó kommentek