Előfordulhat, hogy egy-egy boltban elméletileg lehet kártyával fizetni, ám ezt a lehetőséget értékhatárhoz kötik. Megtehetik?

Több kiskereskedő bizonyos összeghatárhoz köti a vásárlást - számolt be a Buksza több olvasója, és a Buksza is találkozott már hasonlóval, pékségben, trafikban, kisebb boltban egyaránt. Jellemzően 1-2 ezer forintnál húzzák meg a határt. Ez azért lehet bosszantó, ha nincs az embernél készpénz, és látja a kártyás fizetésre utaló matricát, mégis hoppon maradhat a pénztárnál.  

A kérdés egyrészt azért aktuális, mert a boltzár alól mentesülő kisebb boltok azok, amelyeknél inkább előfordulhat a kártyás korlátozás.Másfelől pedig azért, mert a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint egyre népszerűbb az úgynevezett fizikai kártyás fizetés (azaz a nem interneten bonyolított vásárlás): a forgalom és a tranzakciók száma a múlt évben negyedévről negyedévre emelkedett, összesen a múlt évben 2152 milliárd forintra rúgott a forgalom, ami közel 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A kártyával fizikai kereskedőnél bonyolított vásárlások átlagos összege közel 6500 forint volt.

Jogszabály nincs rá

A kérdés jogilag nincsen szabályozva. Legalábbis ez derül ki az MNB a Bukszának adott válaszából, amely szerint jelenleg Magyarországon nincs jogszabály a kártyás fizetésre vonatkozó limitekre. „Ezeket [a kérdéseket] alapvetően a kereskedők és a kereskedőknek kártyaelfogadói szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi szolgáltatók közötti szerződések valamint a kártyatársaságok szabályai határozzák meg” – áll a jegybanki válaszban. 

Az MNB egyúttal jelezte, hogy a bankkártya-rendszerekre vonatkozó – várhatóan idén hatályba lépő - uniós rendelettervezetben lehetnek majd olyan szabályok, amelyek érintik majd ezt a kérdést. Ha pedig valóban lesznek ilyenek, akkor azokat Magyarországon is alkalmazni kell majd.

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság saját blogján még februárban azt írta, mivel a kereskedőnek költsége keletkezik a kártyás vásárlásoknál, ezért meghatározhat minimális összeget, de ezt előzetesen tudatnia kell a vásárlókkal. Az NFH tehát nem jogszerűtlen a minimális összeghatár kikötése.

Gyakorlatban ez hogy néz ki? 

Tehát az MNB szerint nincs jogszabály, amely a kérdés szabályozná, az NFH szerint pedig nem jogszerűtlen limithez kötni a kártyás vásárlást. Mindez a dolog jogi része, a gyakorlatban azonban a kártyatársaságok, és a bankok szabályozzák a kérdés.

Az egyik legnagyobb kártyaársaság, a Mastercard szerint a kereskedő nem korlátozhatja a kártyás vásárlást. Az általános szerződési feltételei alapján a bankkártyát elfogadó kereskedőknek nincs lehetőségük arra, hogy értékhatárhoz kössék a kártyás fizetést. „Ha a kártyabirtokos azt tapasztalja, hogy a kereskedő ilyen módon korlátozza a bankkártya használatát, a kártyát kibocsátó bankjához érdemes fordulnia, náluk tehet panaszt" - közölte a kártyatársaság. 

A MasterCard jelezte azt is, hogy minden esetben megvizsgálja a beérkező panaszokat és szükség esetén kapcsolatba lép az illetékes pénzintézettel. Ha a cég azt látja, hogy egy-egy szolgáltató - jelen esetben a kereskedő - eltér a szerződéstől, akkor a hatályos jogszabályoknak és a saját belső szabályainak megfelelően lép fel. A cég célja, hogy a vásárlóknak ne kelljen többet költeniük vcsak azért, mert épp nincs náluk készpénz.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hivatalos: a politikusok kapják a legmagasabb fizetést

Az ország fele buszozik

Nagyon jól járunk a bankkártyás szigorral

Amikor az ásványvíz átver​

Az egyik legszomorúbb statisztika