A magyarok többsége anyagi bizonytalanságban él: a családok háromnegyede képtelen lenne fedezni egy 66 ezer forintos hirtelen jött kiadást. Az egy főre jutó nettó jövedelem pedig 2006 óta 80 ezer forinttal csökkent.

Kedvezőtlen képet fest a magyar családok anyagi helyzetéről a Központi Statisztikai Hivatal friss - A jóllét magyarországi indikátorrendszere című -összeállítása.

Fotó: Szabó Balázs/Origo

A terjedelmes (58 oldalas) anyag szerint a magyar családok többsége pénzügyi bizonytalanságban él. A statisztikusok azt mérték, hogy a magyar családok körében mekkora azoknak az aránya, akik képesek fedezni egy, jövőben elképzelt, hirtelen jött nagyobb összegű - 66 ezer forintos - kiadást. Az eredmény pedig azt mutatja, hogy a családok háromnegyede ezt nem tudta volna kifizetni 2013-ban.

"A gyermeket nevelő háztartások az átlagosnál még kevésbé érzik a jövőre vonatkozó anyagi biztonságban magukat. Legkevésbé a gyermekét vagy gyermekeit egyedül nevelő szülők vélik úgy, hogy váratlan, nagyobb kiadást fedezni tudnának" - áll a KSH anyagában, amely szerint a gyermek nélküli háztartások között az egyedül élők kevésbé, a felnőtt társsal élők az országos értékhez képest pozitívabban látják a jövőre vonatkozó anyagi biztonságukat.

Európai összevetésben Magyarország áll a legrosszabbul, a hirtelen jött anyagi kiadás kezelését nézve. A 2012-es adatok szerint az EU 28 országában átlagosan közel 40 százalékos volt azon háztartások aránya, amelyeknek a váratlan nagyobb összegű kiadást gondot jelentene. Ezzel szemben Norvégiában a családok 11 százalékának, Svédországban pedig a háztartások 18 százalékának okozna gondot egy hirtelen adódó kiadás finanszírozása.

Egy főre jóval kevesebb jut, mint 2006-ban

A KSH-elemzésből kiderül az is, hogy 2013-ban az egy főre jutó nettó éves jövedelem 528 ezer forintot tett ki. (Az egy főre jutó nettó jövedelmet reálértéken, 2000. évi árakon számolta a KSH.) A 2013-as 528 ezer forint 1,1 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest, de jóval elmarad a 2006-os 608 ezer forintos összegtől. A KSH egyébként stabilnak minősíti a jövedelmek eloszlásának szerkezetét, amely szerint 2009-ben a leggazdagabb kateógriába tartozó 20 százalék kezében volt az összes jövedelem 40 százaléka, 2013-ban pedig az összes jövedelem 43,3 százalékát adták. Vagyis a legmagasabb jövedelműek részaránya növekedett.

A felmérésből kiderül továbbá, hogy a magyarok mennyire elégedettek az anyagi helyzetükkel, ezt egy 10-es skálán mérték. Az országos átlag 5,21 pont lett.

A magyarok közel 19 százaléka nagyon elégedett volt anyagi helyzetével 2013-ban, ők 8, 9 és 10 pontra értékelték saját helyzetüket. A nagyon elégedetlenek aránya közel 15 százalékos volt, ők pedig 0, 1 és 2 pontos osztályzatot adtak saját maguknak. "Az anyagi helyzet szubjektív megítélése erősen függ a jövedelmi helyzettől, de az elégedettség mértéke az objektív mutatókkal nem arányos. Erre utal, hogy bár a felső 20 százalékba tartozók átlagosan négyszer akkora jövedelemmel rendelkeztek, mint az jövedelem szerint alsó 20 százalékba esők, anyagi helyzetükkel nemhogy négyszer, de kétszer sem voltak olyan elégedettek" - áll a KSH jelentésében.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon  

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

Lecserélik a 20 eurós

A világ legdrágább fotója

Hány évre számíthatnak a magyarok?

Kik adnak 50 ezerrel nagyobb fizetést?