Van, akinek csak nélkülözésre elég a fizetése, és kevesen vannak, akik normálisan tudnak megtakarítani. A készpénzként használható béren kívüli juttatások pedig viszik a pálmát.
Naponta bombázzák a lakosságot a legkülönfélébb befektetési, megtakarítási ajánlatokkal a cégek. Mondjuk most komoly pofont kapott ez a piac.
Azzal, hogy a Buda-Cash brókerház, és a cégcsoporthoz tartozó bankok a falnak mentek, a megtakarítók egy része bizalmatlanná válhat. Az ügyben érintett bank, a DRB egyik betétese az egyik tévécsatornának például azt mondta: nem fogja bankban tartani a pénzét, inkább hazaviszi a párnák közé. Ráadásul azóta más brókerházról, a Hungária Értékpapír Zrt.-ről is kiderült, nincs minden rendben.
Takarékoskodási képtelenség
Persze nincs szó tömeges betétkivonásról, ami azért azt jelzi, hogy a többség bízik a pénzügyi rendszerben. A megtakarításokra pedig szükség van, hosszú és rövid távon egyaránt, mindenképpen jó, ha van.
Ugyanakkor hiába lenne/van meg a bizalom egy-egy pénzügyi intézménnyel szemben, sokaknak egyszerűen nincs pénze spórolásra. Ez látszik legalábbis a Stabilitás Pénztárszövetség számára a KutatóCentrum által készített felmérésből, amelyben a megkérdezettek a béren kívüli juttatásaikról és a megtakarításaikról nyilatkoztak. A kutatás szerint a többség képtelen takarékoskodni, nekik nem jön be elég pénz ehhez.
Kétharmad
A megkérdezettek közel 30 százaléka éppen belefér a havi büdzséjébe, azaz nem adósodnak el, de másra sem marad pénzük.
Közel hasonló méretű tábort alkotnak, akiknek nincsenek megélhetési gondjaik, ám spórolni ők is képtelenek. Tehát a többség, a válaszadók 60 százaléka – közel kétharmada - megél valahogy, de gyűjtögetésre már nem futja.
Ötödök
A megkérdezettek 14 százaléka hónapról hónapra rendszeresen anyagi gondokkal szembesül, 4 százalékuknak pedig nélkülöznie kell ahhoz, hogy meglegyen a napi betevője. Összességében ez a két tábor adja a megkérdezettek ötödét.
Nézzük a másik,takarékoskodásra képes tábort, bár a kép ott sem vidám! A megkérdezettek ötöde azt mondta, hogy jól él és alkalmanként még későbbre is félre tud tenni. Ugyanakkor mindössze 4 százalék képes rendszeresen spórolni.
A kutatás szerint a megkérdezettek leginkább azért nem spórolnak például az egészségükre és a nyugdíjukra, mert nincs meg rá a fedezetük, ugyanakkor, ha lenne elég a kasszában, akkor spórolnának.
Főszerepben a készpénzszerű juttatások
A napi anyagi gondok valós kockázatát mutatja, hogy a kutatásban szereplők ugyan fontos és hasznos béren kívüli juttatások közé sorolták az egészségpénztári és nyugdíjpénztári hozzájárulásokat, mégis a lényegében készpénzként használható Erzsébet utalvány és a Szép-kártya a legnépszerűbb a körükben, és a gyógyszervásárlásra azonnal elkölthető egészségkasszás keret is ezért kedvelt.
Ez pedig arra utal, hiába szeretnének spórolni akár béren kívüli juttatással különböző célokra, sokan nem teszik meg, mert inkább olyat választanak, amelyekkel a napi kiadásaikat fedezhetik.
Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!
Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:
Szesztilalmas trükk vs. vasárnapi boltzár
A gatyája is rámehet a feledékenységre
Munkanélküiség, ahogy még nem látta
Utolsó kommentek