A genetikailag módosított szervezetek (GMO-k) világszerte az érdeklődés középpontjában állnak, a témával Magyarországon is előszeretettel foglalkozik a politika, a sajtó. Érdemes áttekinteni, hogy a GMO-kkal kapcsolatban milyen jogszabályok érvényesek az EU-ban, Magyarországon, illetve azt is, hogy egyáltalán mit is nevezünk pontosan génmódosított növénynek, hogyan állítják elő és milyen módszerekkel lehet kimutatni azokat. Egy független DNS-labor munkatársainak segítségét kértük.

A GMO-kal szemben megfogalmazott legfőbb aggodalmak alapvetően két nagy csoportba sorolhatók. Egyrészt az egészségre gyakorolt hatásuk miatt tartanak ezektől a növényektől, másrészt az ökológiai rendszerek sérülésétől félnek, különösen a rovarölő hatású fajták esetében, de nem elhanyagolható aggály a gyomirtószereknek ellenálló, „szupergazok” elszabadulása sem. Ezek a kérdések a táplálkozáskutatóknak, ökológusoknak adnak munkát.

Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenniük a laikusoknak, mit is nevezünk pontosan genetikailag módosított szervezetnek, milyen módosítások léteznek, hogyan lehet a GMO-kat kimutatni - a Buksza a Biomi Kft. független laboratórium munkatársait, Dr. Micsinai Adriennt és Dr. Dallmann Klárát kérdezte ezekről. Genetikailag módosított szervezetek (GMO) alatt olyan organizmusokat értünk, amelyek örökítőanyagába idegen, más fajokból származó DNS-t juttattak be, vagy amelyet a saját DNS-ével módosítottak. A célszervezetek köre igen tág: baktériumok mellett gombák, növények és állatok is szerepelnek a listán – mondták el a szakértők.

Mi, vásárlók milyen GMO-kal találkozhatunk?

A világ szójatermelésének ma már 80 százaléka genetikailag módosított szója, amelyet alapanyagként a takarmány- és élelmiszergyártásban is alkalmaznak. Az EU-ban tapasztalható GMO-ellenesség miatt a gyártók, forgalmazók különösen ügyelnek arra, hogy ne kerüljön GMO a termékbe, ezért rendkívül szigorú szabályok mentén olyan termékutakat alakítottak ki, hogy keresztszennyeződés ne fordulhasson elő.

Ennek ellenére esetenként adódhat olyan mértékű keresztszennyeződés, amely a jelölési kötelezettség alatt marad.. Azt javasoljuk, hogy ha valaki biztosra akar menni, mindig gondosan tanulmányozza át a termék címkéjét. A jelölésből ugyanis ki kell derülnie, hogy az adott termék tartalmaz-e GMO-t. A hatóság feladata az ellenőrzés, és ha igazolható, hogy GMO került az élelmiszerbe, akkor a gyártó, forgalmazó a Magyarországon érvényes jogszabályok mentén elmarasztalható – a géntechnológiai bírságok jelentősek.

Milyen genetikai módosítások léteznek?

A génmódosított szervezetek három generációját különítik el. Az elsőbe tartozó fajtákat elsősorban a növénytermesztési technológiák fejlesztésére hozták létre. A második generáció előállításánál a termék minőségének javítását tartották szem előtt, ilyenek például a magasabb vitamintartalmú, vagy hosszabb eltarthatóságú fajták.

A harmadik tagjait ipari alapanyagok termelésére fejlesztették ki. A kereskedelemben leggyakrabban az első generációs GMO-kal találkozhatunk. Az EU-ban jelenleg kétféle szója, számos kukorica-, néhány repce- és burgonya-, illetve egy-egy gyapot- és cukorrépafajta kereskedelmi forgalma engedélyezett. Termesztésre csak egyféle kukorica (MON810) kapott engedélyt.

Támad a génpuska, bevágódik a baktérium!

A genetikai módosítás jellege az esetek túlnyomó többségében egy új génszakasz beillesztése vagy egy már meglévő génszakasz törlése, inaktiválása. A legelső feladat mindig a beépíteni kívánt tulajdonságért felelős gén kiválasztása és a génkonstrukció összeállítása, amely - bármilyen profánul hangozzon is – leginkább a legózáshoz hasonlatos: a szabályozóelemeket és géneket egymás után kell fűzni, és a befogadó növényhez kell igazítani.

Az elemek összeállítása után ezeket a konstrukciókat a célszervezet sejtjeibe kell bejuttatni. Erre az egyik legalkalmasabb „fegyver” az úgynevezett génpuska. Ez valójában egy olyan sűrített gázzal működő szerkezet, amely a nemesfémszemcsékre „rákötött” DNS-t – akárcsak egy sörétes puska – belövi a növényi sejtekbe – ismertette a leleményes módszert Micsinai Adrienn.

A másik módszer az agrobaktériumos transzformálásnak nevezett folyamat. Az Agrobacterium tumafaciens egy közönséges, a talajban előforduló baktérium. Képes megfertőzni a sejteket, gümőket, rákos elfajulást okozva a növényekben, mégpedig úgy, hogy egy plazmidja, egy kis méretű DNS-darabkája beépül, bevágódik a növényi sejt DNS-ébe. Éppen ezt a tulajdonságát használják ki! A plazmidba az előzetesen „kilegózott” géneket építik be, ezeket szeretnék viszontlátni aztán a növény genomjában.

Hogyan lehet a GMO-t kimutatni?

A genetikailag módosított szervezeteket a mindennapok során a vásárlók nem tudják megkülönböztetni GMO-mentesektől. Ehhez speciális laboratóriumi vizsgálatra van szükség. (Erről itt olvashat részletesen.)

Az Európiai Unió Referencia Laboratóriumának (EU-RL GMFF) szervezésében folyamatosan folynak azok a módszer-validálások, amelyeknek az EU-hoz jóváhagyásra benyújtott GMO-fajták kimutatását és mennyiségi meghatározását teszik lehetővé. Ahogy tehát bővül a termesztésre vagy élelmiszer- illetve takarmány-összetevőként jóváhagyott genetikailag módosított organizmusok köre, a laboratóriumi kimutatások mindezzel lépést tarthatnak, elősegítve a törvény által előírt jelölési és nyomonkövethetőségi követelmények betartatását.

Drákói szigor

Bár az USA-ban jelentősen több genetikailag módosított növényfajta (szakzsargonban: szervezet) van kereskedelmi forgalomban, az EU-ban a GMO-kra vonatkozó jogszabályok alapja szerint csak azok a genetikailag módosított szervezetek termeszthetők, illetve csak azok kerülhetnek kereskedelmi forgalomba, amelyeket előzetesen engedélyeztek: külön engedély vonatkozik az importra és külön engedélyt kell kérni a szabadföldi termesztésre.

A közösségi jog rendelkezik a jelölésről és a nyomonkövethetőségről is. Ezek alapján a GMO-ból álló, azt tartalmazó vagy abból előállított termékeket, élelmiszereket és takarmányokat egyaránt jelölni kell, feltéve, ha egy az EU-ban már engedélyezett GMO-fajta véletlenszerű szennyeződéséről van szó, és annak mértéke komponensenként nem haladja meg a 0,9 százalékot. (A GMO-kra vonatkozó legfontosabb EU-rendeletek és direktívák: 258/97/EK, 2001/18/EK, 2002/812/EK, 1829/2003/EK és a 1830/2003/EK).

Magyarországon a GMO-k termesztését sokáig csak kísérleti céllal engedélyezték, a géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatban az 1998. évi XXVII törvény az irányadó. Ebbe a törvénybe 2006-ban foglalták bele a koegzisztenciára – vagyis a hagyományos, a GMO és a biotermények „egymás melletti termesztésére” – vonatkozó passzusokat, ám ezt 2011-ben felülírta Magyarország

Alaptörvényének XX. cikkelye, amely szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, többek között a „genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal”. Más országok azonban nem ennyire szigorúak a GMO-termesztéssel kapcsolatban. A világ huszonhét országában folyik genetikailag módosított növények termesztése, de ezek közül csak öt található az EU-ban: Spanyolország, Portugália, Csehország, Románia és Szlovákia. A termelés zöme az amerikai kontinensen történik: a világ 174 millió hektárnyi GMO vetésterületéből 130 milliónyit az USA, Brazília és Argentína ad. Spanyolország a 0,1 millió hektárjával mindössze a 16. helyezett ebben a rangsorban.