Tegyük fel, hogy egyik napról a másikra egy rakás mindennapos élelmiszerer bolti ára a harmadával emelkedik. Ezt ma nehéz elképzelni - pedig pontosan 25 éve ez történt.
Képzelje el, hogy kormányzati intézkedés eredményeként - mondjuk - a jövő hétfőtől a legtöbb élelmiszer a harmadával drágul. Egyrészt elképesztő roham lenne a boltokban a következő napokban. Hiszen tudni lehet, hogy az eddig 150 forintos liszt 195 forintra, a 200 forintos kenyér 260 forintra, a táblás csoki 300 forintról 390 forintra drágul, egy sor további terméknek szintén emelkedik az ára. Másrészt a boltokban vasárnapról hétfőre lázas munka lenne, mert a termékek kétharmadát át kell árazni, az eddiginél 30 százalékkal magasabbra. Erre manapság nincs esély, pedig történt ilyen - pontosan 25 évvel ezelőtt.
1990. elején - egész pontosan január 8-án - ugyanis drasztikus áremelésekre került sor Magyarországon a szabad áras piac kiépítése miatt: j30-35 százalékkal drágultak az élelmiszerek. Az akkori élelmiszer-áremelkedés az egész évet meghatározta: 1990-ben a KSH csak az élelmiszerek körében 35 százalékos áremelkedést mért, amire a rendszerváltás óta eltelt 25 évben nem volt példa.
Az MTI 1990- január 3-án, az áremelések előtt öt nappal a következőket írta: "A szabad árak bevezetésével együtt 20-40 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedésre kell a lakosságnak számítani. A mezőgazdasági termékek felvásárlási árai 20-25 százalékkal növekednek, s ez elégségesnek látszik a termelés jövedelmezőségének és várhatóan a kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásnak a megteremtéséhez. Ezt az alapvető élelmiszereknél is bekövetkezett árváltozást azonban a lakosságnak kell elviselnie. Ebből következik, hogy már nem csak luxusnak minősített igényeit kell visszafognia, hanem alapvető szükségleteihez tartozó áruk vásárlásánál is takarékosabban kell bánnia a pénzével."
"Hiánycikk a normális ár"
A HVG pedig az 1990. január 6-án megjelent számában, a "(F)elszabadító seregek" című cikkben arról írt: "Januárban az eddigi hatósági árformából szabaddá válnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari árak és rögtön drasztikusan meg is drágulnak".
A HVG-cikkből kiderül továbbá, hogy az 1989-es árakhoz képest a cukor-, a hús-, a tej-, sütő-, üdítő-, bor- édes- és szesziparban történt áremelkedések miatt a fogyasztói árak 19-43 százalékkal emelkedtek. A 1990-es áremelések a családok fogyasztásának 40 százalékát érintették - a HVG cikke szerint -, de azokban a családokban, amelyekben az élelmiszer-kiadások a 60 százalékot is elérik, jóval súlyosabb gondokat okozott a drágulás.
"Az eladó diktál, nincs piac, nincs vevő, aki visszabeszéljen az értékesítőnek, azaz hiánycikk a normális ár" - mutatta be az helyzetet a HVG, utalva arra, hogy az új, megemelt árak ellenére ugyanúgy megmaradt a pazarlás, ami korábban is megvolt.
A Nemzeti Audiovizuális Archívumban elérhető, a 1990. január 8-i Híradóban elhangzott, az áremelést megelőzően a lakosság igyekezett feltölteni a készleteket, emiatt aznap voltak üzletek, ahol hiány volt. A pécsi Pátria ABC vezetője akkor a Híradónak azt mondta, a szeszes italok árait fel fogja emelni annak érdekében, hogy több sajtféleséget a régi áron adhasson. Az akkori Híradó szerint a győri Arrabona áruházban a termékek 70 százalékát kellett átárazni a lépés miatt. "Az árukészlet országszerte, így itt is [győri Arrabona áruház] csökkenni fog, hiszen 20 százalékkal drágábban kell a készleteket beszerezni, erre nem sok helyen van tartalék pénz" - derült ki a bejátszásból.
Egy másik, a drágulás utáni budapesti helyzetet bemutató Híradó-részlet pedig arról számolt be, hogy január 8-án a Lehel téri piac nem pörgött, de lincshangulat volt. Annak ellenére, hogy a gyümölcs- és zöldségárak "nem is szaladtak az égig". A képeken látszik, hogy 22 forintba került egy kiló Golden alma, és a riporter hozzáteszi, hogy korábban 5-6 forintért is lehetett kapni. (Ma 1 kiló Golden alma durván 150-250 forint.) A Híradó-részletből kiderült: a vásárlók szerint legalább annyi haszna lehetne az akkori drágulásnak, hogy javuljon az élelmiszerek minősége.
Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!
Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:
80 ezer forint eltűnt a bukszánkból
Kopassza meg az államot adókedvezményekkel
Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen
Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá
Utolsó kommentek