Ha a fizetések és a nyugdíjak átlagát vesszük alapul, akkor 30 év múlva 100 ezer forint fog hiányozni havonta a kasszából. Hipotetikus nyugdíjmatek.

Napról napra bombáznak minket a takarékoskodásra, öngondoskodásra buzdító reklámokkal. Nem véletlenül: a ma már közhely szintjén emlegetett nyugdíjbomba egyre hangosabban ketyeg.


Forrás: Origo - Tuba Zoltán

A dolog lényege: az európai országok nagy részében problémát jelent, hogy egyre kevesebb dolgozó befizetéséből kell fenntartani a nyugdíjrendszert, márpedig a nyugdíjasok egyre többen vannak. (Ezt számtalan tanulmány, elemzés állítja, többek között a KSH nemrég megjelent elemzése utal rá).
 
A pontos trendeket lehetetlen előre megjósolni, ahogy azt is nagyon nehéz számszerűsíteni, hogy 10-20-30 év múlva mennyi jut majd egy-egy nyugdíjasnak. Tekintettel arra, hogy addig a nyugdíjszámítási rendszer változhat. A kormány által már korábban beígért, az átlátható nyugdíj-takarékoskodást ígérő egyéni számlás rendszer pedig még sehol sincs. 

A Buksza az átlagos fizetések, nyugdíjak, valamint - egy stabil gazdaságban elfogadható - 3 százalékos inflációval számolva, hipotetikus számítást végzett, amelyből kiderül, mennyi fog hiányozni a jövő nyugdíjasainak a pénztárcájából.

A magyarországi nettó átlagfizetés a KSH friss adatai szerint közel 150 ezer forint havonta, míg az átlagnyugdíj összege az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság statisztikái szerint havi 113 ezer forint. 

Ha feltételezzük, hogy a következő 30 évben minden évben a 3 százalékos inflációval megfelelő mértékben emelkedik az átlagfizetés és a nyugdíj, akkor 30 év múlva a havi átlagfizetés 364 ezer forint lesz. Ezzel párhuzamosan a mostani átlagnyugdíj azonban - az említett paraméterekkel - csak 274 ezer forintra nő. Vagyis a jövő nyugdíjasa, aki az átlagfizetésből élt, 90 ezer forinttal alacsonyabb átlagnyugdíjhoz jut. (A számítás aránytartó, azaz elképzelhető, hogy az átlagnyugdíj és az átlagfizetés közötti mostani 37 ezer forintos különbség 30 év múlva ugyanannyit ér majd, mint a 30 év múlva jelentkező 90 ezer forintos lyuk. Azaz mondjuk ugyanannyi krumplit vagy lisztet lehet majd belőle venni.) 

Namármost ahhoz, hogy ezt a lyuk ne legyen, a jövő nyugdíjasának szép summával kell nyugdíjba vonulnia. Ha 65 éves korában megy nyugdíjba az érintett, és tartani szeretné a megszokott jövedelmi szintet, akkor - jobb híján a mai - 78 éves magyarországi átlagéletkort alapul véve, 13 éven keresztül kell havi 90 ezer forintra szert tennie. 

Ahhoz, hogy ez biztosan meglegyen, nyugdíjas éveit 11,5 millió forinttal kell elkezdenie. Ugyanis ennek az összegnek az éves járadéka felel meg ennek az összegnek 3 százalékos kamatszint mellett. Ehhez az említett 30 év alatt évente átlagosan 241 ezer forintot kell befizetnie, azaz havi szinten a 150 ezer forintos átlagfizetésből 20 ezer forintot kell félretennie. (A havi és éves megtakarítás között van némi különbség, de nagyságrendileg azonos összegekről van szó, ezért az éves összeg szerepel a kalkulációban.)  

Forrás: Origo

A számítás abszolút hipotetikus, a nyugdíjrendszer, a fizetések összege változhat, ahogy a kamatok is. Az viszont biztos, ha valaki elkezd takarékoskodni, azzal biztosan nem jár rosszul. Havi 10 ezer forinttal is érdemes, a 30 éves futamidővel és a 3 százalékos kamattal számolva majdnem 6 millió forint lesz belőle.

A nyugdíjkérdés egy nagyon kényes ügy, ráadásul szinte lehetetlen megjósolni a jövőbeni változásokat. Egy-egy cikkben ezt nem is lehet bemutatni, ezért a Buksza ezzel az írással egy sorozatba kezd, amelynek soron következő epizódjai különböző forgatókönyveket mutat majd be. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon! 

Korábbi Buksza-posztok: 

Veszélyben az Ötöslottó trónja

Rengeteget veszítenek a magyar szerencsejátékosok

Lebuktatták a fogyókúragyilkost

40 kilós fogyás csoda nélkül

700 lóerő 500 millióért - a legdrágább használt autók

Havi 100 ezerrel nőtt a politikusok fizetése

Egyetlen állás fizet jobban a politikánál