Vendégszerzőnk írása
A nyugdíjba vonulás után akár 50-70 ezer forinttal csökkenthet a havonta elkölthető összeg - ha a hivatalos statisztikákkal végzünk hipotetikus számításokat. Extrém esetben 150 ezer is lehet a mínusz.
Az öngondoskodás felértékelődése számtalanszor elhangzik manapság, nem véletlenül, az Európai Bizottság, az Eurostat, az OECD elmúlt időszakban megjelent különböző statisztikái, -elemzései riasztó jövőképet festenek.
A legfőbb gond, hogy a társadalom elöregedőben van, ezért egyre több nyugdíjast kell kifizetni arányaiban egyre kevesebb aktív dolgozó keresetéből.
Fotó: Origo
Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj- És Időskori Kereksasztal egykori elnöke szeptember közepén a Hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára annak, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A szakember harmadannyi nyugdíjról, 70 éves korhatárról is beszélt.
Nagyon nehéz pontos kalkulációkat végezni, hogy a jövőben a nyugdíjasok mire számíthatnak, mert a nyugdíjrendszerek esetleges változását nehéz prognosztizálni, csakúgy, mint az adott gazdaságok jövőbeli teljesítményét. Mindazonáltal a jelenlegi adatok alapján lehet hipotetikus számításokat végezni, hogy mi lesz a nyugdíj után, mennyivel lehet kevesebb a havonta elkölthető összeg.
Az országos átlagokat nézve is nagy a különbség, a bruttó átlag fizetés közel 240 ezer forint, a nettó pedig 154 ezer forint, miközben az átlagnyugdíj az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 111 ezer forint.
Fotó: Origo
Érdemes azonban részletekre bontani a statisztikát, mert a bruttó és nettó fizetések valamennyi korosztály átlagából adódnak, azaz a pályakezdők, a 30-40 évesek is szerepelnek benne, éppúgy, mint az 50 és 60 évesek. Namármost a fizetés a legtöbb esetben a 61 felettieknél a legmagasabb, így a nyugdíjba vonulás után nekik az átlagnál is nagyobb összegről kell lemondaniuk.
Durvább eset
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a 61 év felettiek átlagkeresete 299 ezer forint volt tavaly. Ha az előbb említett 240 ezer forintot bruttó, és 154 ezer forintos nettó átlagbér alapján számolunk, akkor a 61 felettiek nettója 192 ezer forint lesz.
Feltételezve, hogy az újonnan nyugdíjba vonulók nyugdíja az a mostani átlagnyugdíj, 111 ezer forint lesz akkor a nyugdíjba vonulás után 81 ezer forintos lyuk lesz havonta. Még durvábbak az eltérések a szellemi foglalkozásúaknál. Az előző képleteket használva átlagkeresetük tavaly meghaladta a 403 ezer forintot, ez - az előző képletek alapján - nettóban 258 ezer forint, ami az átlagnyugdíjtól 150 ezer forinttal marad el.
Ha feltételezzük, hogy a friss nyugdíjasok átlagnyugdíja annyival lesz magasabb, mint amennyivel az átlagkeresetük magasabb volt, akkor a következő különbségek adódnak.
Az átlagos nyugdíjas a 192 ezer forintos havi keresete után 138 ezer forintos nyugdíjat kaphat, vagyis nyugdíjba vonulás után 54 ezer forintos lyuk lesz havonta. A szellemi munkát végzők esetében a 258 ezer forintos nettó fizetésük alapján 186 ezer forintos nyugdíjat kaphatnak, ami így pedig 72 ezer forintos mínusz lesz havonta.
A számítások hipotetikusak, a KSH, a NFSZ, és az ONYF adatai alapulnak, egy-egy dolgozónál, nyugdíjasnál lényeges eltérések lehetnek.
Ezekről írt a Buksza korábban:
Utolsó kommentek