Buksza blog

Bár a közfoglalkoztatást az EU szakértői és a kutatók is bírálják, a munkanélküliségi rátát nagyban javító programra jövőre még többet költ a kormány. Közfoglalkoztatottanként ez havi 120 ezer forintjába kerül az államnak, azaz az adófizetőknek. Naponta pedig közel 1 milliárdba. A kormány is tisztában van a közmunkaprogram torzító hatásával, pár éven belül beszüntetné a programot.  

A múlt héten megjelent a jövő évi költségvetés tervezete, amely szerint a kormány munkaerő-piaci adatokat javító közmunkaprogramra jóval többet áldoz, mint az idén. Teszi ezt annak ellenére, hogy az Európai Unió jövő évi büdzséről megfogalmazott kritikájában többek között a közmunkaprogram lefaragását látja szükségesnek, arról nem beszélve, hogy a kutatók szerint sem hatékony a rendszer.

Igen tekintélyes összegekről van szó: a kormány az idén 270 milliárd forintot költ a programra, jövőre pedig 70 milliárddal többet, összesen 340 milliárdot szán erre a célra, és ettől azt várja, hogy 240 ezerre emelkedik a közmunkások száma. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint tavaly havonta 146-239 ezer között szóródott a közfoglalkoztatottak száma, nyolc olyan hónap volt, amikor 200 ezer főnél többen tartoztak ebbe a táborba, átlagosan pedig 200 ezer fő adódik. Azaz durván 40 ezer fővel emelkedik a közmunkások száma 70 milliárd forintból.

A 340 milliárdos éves költségből, és a 240 ezer fős táborból pedig adódik, hogy egyetlen közmunkás 2016-ban összesen több mint 1,4 millió forintba, havonta átlagosan 118 ezer forintba kerül majd az államnak, vagyis az adófizetőknek. 

Statisztikajavító

Az egyik leglogikusabb válasz arra, miért költ ennyit az állam a közmunkaprogramra, az, hogy számottevően javítja a  statisztikákat. A korábbi évek két számjegyű rátájához képest jóval alacsonyabb - 8 százalék alatti -  munkanélküliségi rátának javulásában a Buksza kalkulációi szerint kulcsszerepet kap a közmunkaprogram: enélkül két számjegyű - 11-12 százalékos - lenne a ráta.

Hasonló eredményre jutott a Portfólió.hu is. Az online gazdaság lap számításai szerint az elmúlt két negyedévben mért 7,7, illetve 7,8 százalékos munkanélküliségi ráta a közfoglalkoztatással korrigálva bőven 11 százalék feletti eredményt mutat. (A pontos adatokat azért nehéz megmondani, mert a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, valamint a közmunkaprogram adatai más-más adatforrásra támaszkodnak, de az adatok összefésülésével a nagyságrendek jól látszódnak.) Tény az is, hogy a foglalkoztatás a közmunkaprogram nélkül is javulást mutat. A hivatalos adatok szerint a közmunkásokat és külföldön dolgozókat leszámítva 70 ezerrel nőtt 2014 és 2015 első negyedéve között. 

Tisztában vannak a torzító hatással

Arra, hogy a közmunkaprogram torzítja a statisztikát egy hivatalos kormányzati anyag is utal. A Brüsszelnek benyújtott konvergenciaprogramban szerepel az alábbi - a Nemzetgazdasági Minisztériumban készült - beszédes ábra, amely szerint a közmunkaprogram nélkül kalkulált munkanélküliségi ráta a múlt év végén 9 százalékos volt, vagyis jóval magasabb a 8 százalék alatti hivatalos adatnál.  

Bár az EU a közmunkaprogram leépítését szeretné, és azt javasolja, hogy a közmunkára fordított költségvetési forrásokat a kormány irányítsa át az aktív munkaerőpiaci intézkedések megvalósítására, valamint növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét az oktatásban.

A kutatók véleménye szerint is inkább más típusú lépésekkel kellene javítani a helyzeten. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) tavaly publikált elemzéséből kiderült, a munkaerőpiacra való kilépést nézve a közfoglalkoztatás tűnik a legkevésbé hatékony programnak. A kutatók is inkább az aktív lépésekre tennék a hangsúlyt. 

Úgy fest, tisztában vannak a problémákkal

Bár az elmúlt hónapokban napvilágot látott kormányzati nyilatkozatok a foglalkoztatás bővülését, a munkanélküliségi ráta csökkenését és a közmunkaprogramot is dicsérték, a kormány tisztában van azzal, hogy a közmunkaprogram nem jelent megoldást. 

Egy héttel ezelőtt Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az Inforádiónak azt mondta, nem cél a közfoglalkoztatási program hosszú évekig fenntartása, ugyanakkor a teljes foglalkoztatottság eléréséhez szükség van rá.

"Az nagy probléma lenne, ha 2018-19 környékén is arról kellene vitatkoznunk, hogy négyszáz- vagy ötszázezer embernek kell-e közfoglalkoztatás keretében munkalehetőséget biztosítani, mert ez azt jelentené, hogy a versenyszféra nincs abban az állapotban, hogy képes legyen tömegesen munkahelyeket teremteni, tehát kétélű fegyver a közfoglalkoztatás" - mondta akkor Czomba Sándor. 

Európában pedig évente több mint 150 milliárd euró veszteséget jelent a fiatalok magas munkanélküliségi rátája. A ludas a "sem-sem nemzedék".

A hónapról hónapra érkező munkanélküliségi adatok rendre javulást mutatnak, legfőképp éves összevetésben, ám figyelembe kell venni, hogy a számok a közmunkaprogram hatása miatt torz képet adnak. (Erről itt írt részletesen a Buksza.) A részletes munkanélküliségi adatokat vizsgálva kiderül, hogy a fiatalok kiábrándító, a legfrisebb - pénteken megjelent - KSH-adat szerint a 15-24 évesek közel 20 százaléka volt munka nélkül. (Az országos munkanélküliségi ráta egyébként 7,4 százalékos a pénteki számok szerint.)

Fontos azonban, hogy a fiatalok munkanélküliségi rátája magában foglalja azokat is, akik tanulnak. Éppen ezért a fiatalok munkanélküliségét pontosabban mutató, úgynevezett NEET-mutatót kell nézni, amelyből kiderül, hogy az érintett korosztályban mekkora arányban vannak azok, akik nem tanulnak, például munkanélküliek, gyermeket vagy beteget gondoznak.

Arányuk jelentős, az Eurostat adatai szerint 2013-ban 19 százalékos volt, tehát majdnem minden ötödik fiatalnak nem volt munkája, és nem is járt iskolába. Ők a kutatók által használt szakzsargon szerint a "sem-sem nemzedék" tagjai. (Magyar rövidítésként a munkán, iskolán, képzésen kívüliek rövidítésére a MIKK betűszót használják a szakemberek.)

A friss adatok szerint továbbra is felemás a munkanélküliségi helyzet. Az ország egyik felében jó, a másikban rossz. A leggyengébb mutatóval rendelkező településen 45 százalékos a ráta. Listákon a magyar helyzet.

Januárban 5,95 százalékos munkanélküliséget mért a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal, ez pedig javulást jelent tavaly januárhoz képest, akkor ugyanis 6,3 százalékos volt a mutató. (Ez a ráta azt jelzi, hogy a munkavállalói korban lévőköz képest hány álláskeresőt tartottak nyilván az adott időszakban.)

Megyék harca

A munkanélküliségi helyzet tehát országosan javulást mutat, de a területi különbségek továbbra is óriásiak. Lényegében kettészakadt országról beszélhetünk.

A fővároson kívül kilenc megye van, amely az országos átlagnál jobb munkanélküliségi mutató ért el januárban, következésképp tíz megyében az átlagnál rosszabb a ráta. (Az alábbi interaktív adatgrafikán látható a megyék sorrendje).

Az átlagsegélyből kevesebbre futja, mint 2000-ben.

A közmunkaprogram miatt az állam 2013-ban kevesebbet költött segélyekre, összesen közel 140 milliárd forintot. Ez 4,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és trendfordulót jelent,mivel a korábbi években nőtt az összeg - többek között ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss összeállításából.

Az adatok borús képet festenek a segélyezés, és a segélyezettek helyzetéről. A leglényegesebb adatok:

- 2013-ban a segély átlagos összege egy lakosra vetítve 14 ezer forint volt, ami reálértéken - tehát az inflációt is figyelembe véve - közel 6 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb - szerdán kiadott -  jelentése szerint 2014-ben 7,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 2,5 százalékpontos javulást jelent éves szinten. Emellett az utolsó negyedévben mért 7,1 százalékos ráta is 2 százalékpontos javulást jelent. A munkanélküliségi ráta mellett szintén javult a foglalkoztatottság, 2014 utolsó negyedévében 4,101 millió foglalkoztatott volt, ami 208 ezerrel (5 százalékkal) haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

A statisztika jelentős javulást mutat, nem csoda, hogy a kormány diadalmasan nyilatkozott a munkaerő-piaci adatok megjelenése után. A szerdán megjelent adatokat kommentálva Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a köztévének azt mondta: egészséges folyamat indult el a munkaerőpiacon, 1992 óta nem fordult elő, hogy a foglalkoztatottak száma 11 hónapon keresztül 4 millió fölött legyen. Az államtitkár szerint nagyon fontos, hogy a foglalkoztatás bővülésének motorja a versenyszféra, és nem a közfoglalkoztatás vagy a migráció. "Eddig a közfoglalkoztatottak 13-14 százaléka tudott tartósan, vagyis 180 napon túl is a versenyszférában elhelyezkedni, amit Czomba Sándor szerint lehet soknak és kevésnek is nevezni, de vannak térségek, ahol a közfoglalkoztatáson kívül csak a segélyezés maradna" - mondta Czomba Sándor.

Más kép

A részletes statisztikákat megnézve azért jóval árnyaltabb a kép, a közmunka ugyanis nagyban torzítja az összképet. Az tény, hogy a közmunkásokat leszámítva is nőtt a foglalkoztatottság a múlt évben. 2014 utolsó negyedévében 3,963 millió volt a foglalkoztatottak száma, ami 115 ezerrel, közel 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Ugyanakkor a közmunkások száma a múlt évben 160-178 ezer fő között mozgott a négy különböző negyedévben, ez pedig számottevően javítja a statisztikát. Ha az adatokat úgy korrigáljuk, hogy a valódi munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó közmunkásokat, vagyis az összes közmunkás 85 százalékát hozzáadjuk a munkanélküliek számához, akkor egész más munkanélküliségi ráta adódik a múlt évre. A közmunkások számával korrigálva nem 343 ezer, hanem több mint 480 ezer munkanélküli lett volna tavaly, ez pedig már nem 7,7 százalékos, hanem közel 10 százalékos munkanélküliségi mutatót jelentene.

Hasonló következtetésre jutott korábbi adatok feldolgozásával tavaly októberben publikált cikkében a Portfólió.hu. A gazdasági portál akkor azt írta (fizetős tartalom): "Ha a közmunkásokkal korrigált adatra tekintünk, látszik, hogy 1-3 százaléknyi eltérés is van a mutatók között. Ezek alapján úgy tűnik, hogy noha valóban elkezdett tavaly év végéhez képest csökkeni a munkanélküliek aránya, a közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával azért még messze magasabb szinteken jár, mint a KSH által legutóbb publikált adat. Míg az augusztusi adat május-július időszakra 7,9 százalékon járt, a korrigált mutató ugyanakkorra 11,1 százalékot mutatott."

További bővülés?

Összességében az látszik, hogy a százmilliárd forintos nagyságrendű tételt jelentő közmunkaprogram fenntartásával a kormány lényegében javítja a statisztikákat. A közmunkások nagy része ugyanis nem találna munkát, és segélyre szorulna.

A közmunkaprogram keretében az amúgy is kifizetendő segély helyett kvázi fizetéshez jutnak, a kormány pedig javuló adatokat kap cserébe. Bár több tanulmány, köztük a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének (MTA KRTK KTI) elemzése azt mondja, hogy a közmunka nem igazán hatékony, a kormány várhatóan kitart mellette, sőt.
 

A Magyar Nemzeti Bank decemberben megjelent inflációs jelentésében azt írta, a versenyszférában mérsékelt foglalkoztatásbővülés várható, a nemzetgazdaság foglalkoztatásában pedig meghatározó lesz a közfoglalkoztatás. "Az erre vonatkozó kormányzati bejelentések alapján a közfoglalkoztatásban részt vevők száma 2016-ra 260 ezerre növekedhet" - írja a jegybanki elemzés.

Ebből pedig az is következik, hogy a kormány a gazdasági növekedés során valódi foglalkoztatásbővülés mellé a közmunkaprogram felduzzasztásával tovább javítja majd a statisztikát.

Pedig nem hatékony

Tehát a tervek szerint a kormány kitart a közmunkaprogram mellett, annak ellenére, hogy a kutatók szerint ez a megoldás egyáltalán nem hatékony. Az említett MTA KRTK KTI-s dolgozat szerint közmunkások alig több mint 10 százaléka talál munkát az elsődleges munkaerőpiacon fél évvel a közfoglalkoztatás befejezése után, és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken.

"Minél többször és minél hosszabb ideig közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen" - állítja a tanulmány, amely szerint nem a közfoglalkoztatás a megoldás, hanem a kiszámítható makrogazdasági környezet, a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a bérköltségek (járulékok), csökkentése illetve a leghátrányosabb térségek komplex fejlesztése, tőkevonzó képességének erősítése. Emellett a munkaerőpiac kínálati oldalán is változtatásokat javasolnak a kutatók, szerintük az oktatás-és munkaerőpiac jobb összehangolása mellett a leginkább rászorulókat aktív munkaerő-piaci programokkal és az esetleges költözés-ingázás támogatásával lehetne segíteni.

A közmunk gyakorlati problémáiról beszélt a napokban Németh István, a Baranya megyében található Gyöngyfa polgármestere is. A település vezetője lemondott posztjáról, szerinte ugyanis a közmunkának semmi értelme, hiába költ rá százmilliárdos nagyságrendű összeget a kormány. A Népszabadságnak Németh István azt mondta: "Úgy éreztem, csalok, sikkasztok, okiratot hamisítok, és elkövetem a hivatali visszaélés bűntettét. Azzal követem el mindezt, hogy igazolom, a falu közmunkásai dolgoznak, holott ez nem igaz, csak herdáljuk az ország pénzét."

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Íme az idei lomtalanítási naptár

Az adók paradicsoma Magyarország

Ennyit fizetünk a legjelentősebb adókra: fejenként 1 millió forintot

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

A Tesco hétfőn közölte, bezárja 13 üzletét a piaci környezet miatt, a bezárásra ítélt üzletek között van a józsefvárosi Mátyás téren lévő üzlet. Bár a Tesco jelezte, hogy igyekszik munkát adni az érintett több mint félezer dolgozónak, lesz, akitől megválnak.

A Mátyás téri Tescóban dolgozók, de más munkát keresők előtt is adott a lehetőség: a Rákóczi úti Aldiban kitett tábla szerint a német kézben lévő diszkontlánc várja a bolti eladókat. Heti 25 óra munkáért havi bruttó 180 ezret fizetnek, ami nettóban 120 ezer forint körüli összegnek felel meg. Heti 20 óráért pedig havi 143 ezer bruttó jár, ez pedig körülbelül 94-95 ezer forint nettóban. (Az Aldi a toborzó hirdetésben jelzi, hogy ez a poszton a legmagasabb elérhető fizetés.) Persze az Aldi lépése nem oldja meg az összes esetlegesen elbocsátandó tescós dolgozó problémáját, de néhányuknak lehetőséget nyújt.

Bejelentkezik a CBA?

Az RTL Klub keddi Híradója félreértésből aódóan azt feltételezte, hogy a CBA esetleg átveheti a bezárandó Tesco-boltokat, ám ezt a CBA cáfolta. Az RTL Klub Híradója kedden idézte Baldauf László CBA-vezért, aki csatorna szerint a Népszavának néhány napja azt mondta, a CBA bejelentkezhet azokra a boltokra, amelyek értéket jelenthetnek a számára. 

A CBA szerdán azonban közleményt adott ki, amely szerint a cég nem állította, hogy megvenné a Tesco bezárásra kerülő üzleteit. Fodor Attila, a CBA Kereskedelmi Kft. kommunikációs igazgatója szerdán az MTI-nek azt is megerősítette: a vasárnapi zárva tartás miatt egyetlen munkahelyet sem szüntetnek meg. Hozzátette: az, hogy a CBA esetlegesen érdeklődne bármely lánc boltjai iránt, egy több mint egy évvel ezelőtti nyilatkozaton alapulnak, a CBA elnöke ugyanis még tavaly januárban általánosságban megjegyezte készen kell állniuk arra, ha kivonul valamelyik lánc, akkor a számukra értékes boltokat megszerezhessék. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

Több magyarországi Tescóra kerülhet lakat

Áfacsapda: büntetik az olvasókat

Megtámadták a banánt

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Méregdrága lett a dollár

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá

Tökéletes települések: munkánélküliség = 0 százalék.

Magyarországon 31 olyan település van, ahol ismeretlen - a kormány egyik ellensége - a munkanélküliség - derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss statisztikáiból. Árnyalja a képet, hogy kisebb településekről van szó: az érintett falvakban összesen 1878 ember van munkavállalói korban, és mindegyiküknek van munkája.

A 31 érintett települést öt megye adja. Borsodban Sima, Debréte, Keresztéte, Teresztenye és Tornabarakony rendelkezik tökéletes mutatóval. Baranyában és Veszprémben pedig egy-egy település - Szörény és Hosztót - számít ebbe a kategóriába.

Azt eddig is tudni lehetett, hogy Budapest és a nyugati megyék jobban állnak, mint a keletiek. A Buksza most az átlagkeresetek és a munkanélküliségi adatok alapján rangsorolt. Meglepő eredmény érkezett Borsodból, de máshol is vannak érdekes eredmények. Infografikán az ország.

Az utóbbi hónapokban rendre érkeztek az adatok a javuló munkaerő-piaci helyzetről, az országos átlagadatok tényleg kedvező változásra utalnak, ám a területi különbségek óriásiak.

Az talán nem újdonság, hogy a nyugat-magyarországi megyék mellett Budapest áll a legjobban. Győr-Moson-Sopron megye és Vas Megye 2-3 százalékos relatív munkanélküliségi mutatóval zárta az augusztust, Budapest pedig alig több mint 3 százalékos eredményt ért el. Ezzel szemben a keleti országrészben sokkal durvább adatok születtek. Nógrád és Szabolcs megyében 10 százalék feletti értéket produkált, pde Borsod is a 10 százalékos határ közelében volt. Közben az országos átlag 5,8 százalékos volt augusztusban.

Keresetek vs. munkanélküliség

A Buksza arra is kíváncsi volt, hogy a munkanélküliségi adatokhoz milyen átlagkeresetek társulnak az egyes megyékben. A 2014-es becsült megyei átlagkeresetek a munkanélküliségi adatokat nézve kiderül, hogy nincs egyértelmű összefüggés a keresetek nagysága és a munkanélküliség között. A megyéket nézve a legjobb munkanélküliségi mutatóval Vas és Győr-Moson-Sopron rendelkezik, ám az ottani becsült 222 ezer és 218 ezer forintos megyei átlagkeresetek messze nem a legmagasabbak. Fejér megye az első 245 ezer forinttal, ott viszont a munkanélküliségi ráta ugyan az átlagnál alacsonyabb, 4,48 százalékos, de ez bőven meghaladja a másik két nyugat-magyarországi megye eredményét.

Az összevetésből az is látszik, hogy a két legmagasabb munkanélküliségi mutatót produkáló megyében, Nógrádban és Szabolcsban legalacsonyabbak a becsült átlagkeresetek, előbbi 190 ezer, utóbbi 189 ezer forintos eredményt ért el, ha a közfoglalkoztatottak fizetését nem számoljuk. Ugyanakkor Baranya a harmadik megye, amelyben a becsült átlagkereset 200 ezer forint alatt marad, de az ottani 7,86 százalékos munkanélküliségi mutató jóval alacsonyabb a Nógrádban és Szabolcsban mértnél, bár az országos átlagot azért bőven meghaladja.

A finn, osztrák, német és holland fiatalok körében a legalacsonyabb a munkanélküliség Európában, Spanolországban és Görögországban viszont kiábrándító a helyzet. Magyarország a középmezőnyben. A holland fiataloknak mindössze 4 százaléka nem csinál semmit. Az EU infografikája az egyik legégetőbb problémáról. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Ha egészséges, dupla annyi

Lemaradásban a fizetésemelés

Rosszul járnak a minimálbéresek

Elküldték a Mekiből, mert dagadt

Fizetések: teljesen szétszakadt az ország

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Novemberben bezárhat a komáromi Nokia-gyár. Ha valóban ez lesz, akkor a megyében 2 ezer ember válhat állástalanná, ez pedig lerontaná az amúgy kedvező megyei statisztikát. Az érintettek azonban abban bízhatnak, hogy a térség az országos átlagnál sokkal jobb munkanélküliségi mutatóval rendelkezik. 

November végéig bezárják a komáromi Nokia-gyárat – írta csütörtökön a Népszabadság. A Nokia nem erősítette meg az információt, amely szerint a leépítéseket szeptembertől kezdik meg, három lépcsőben.

Fotó: Mudra László/Origo (A kép korábban, a 2012 elején bejelentett leépítéskor készült)

A gyár 15 éve kezdett termelni, a döntéssel több mint 1600 munkahely szűnik meg, de összesen több mint kétezren veszíthetik el az állásukat, ugyanis 300 inaktív dolgozó és ugyanennyi beszállító alvállalkozó munkahelye is megszűnik.

Jobb a helyzet 

Ha az egyelőre meg nem erősített elbocsátásra sor kerül, az mindenképpen jelentősnek számít, Komárom-Esztergom megyében ugyanis a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 219 075 munkavállalási korú embert és 10 259 állástalant tartott nyilván. Az esetleges nokiás lépéssel várhatóan növekedni fog az utóbbi szám, kérdés csak az, hogy mennyivel. A statisztikák szerint az érintettek bízhatnak abban, hogy a megyében kedvező a munkaerőpiaci helyzet.Az említett komáromi adatokból ugyanis 4,68 százalékos munkanélküliségi mutató adódik, ami sokkal jobb a 7,4 százalékos országos átlagnál. 

Egyébként a KSH eddigi adatai szerint is jobbak az országosnál a megye számai. Komárom-Esztergomban az első negyedévben 4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, szemben a 8,3 százalékos országos átlaggal.

A 4 százalékos rátával Komárom-Esztergom megye a harmadik az országos listán: csak 2,6 százalékos eredményt elérő Győr-Moson-Sopron és 3,6 százalékos munkanélküliségi rátával rendelkező Vas megye előzi meg. Még Budapest is gyengébb adattal rendelkezik, mivel a fővárosban 6,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Fizetések: teljesen szétszakadt az ország

Átverés a benzinkúton? Van megoldás

Hogyan kerüljük el a büntetést?

Melyik a világ legeredményesebb filmje? 

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Mi kell a kutyának? 

A II. kerület a legdolgosabb, a Ferencváros azonban még az országos átlagnál is rosszabb munkanélküliségi adatot ért el.

A friss munkaerő-piaci statisztikák szerint ugyan Budapest összességében jól áll, de jelentős különbségek vannak a kerületek között.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által mért, úgynevezett relatív munkanélküliségi mutató (a nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népességre vetített aránya) Budapesten átlagosan 3,03 százalékos volt a legfrisebb adatok szerint, ami a 6,21 százalékos országos átlagnak a fele.

Munkaügyi szempontból. Győr áll az élen, míg Salgótarjánban a legmagasabb a munkanélüliek aránya. Bár a városok ranglistáján Budapest csak a harmadik, adataival erősen javítja az összképet.

Rendszeresen elhangzik, hogy javul a helyzet a munkaerőpiacon, az országos adatokból azonban nem látszanak fontos részletek. Ezért a Buksza a hivatalos statisztikák alapján most röviden bemutatja a megyék és megyeszékhelyek munkanélküliségi (munkaerő-piaci) rangsorát.

Székhelyek: Budapest csak a harmadik

Budapestet és a 19 megyeszékhelyet felsoroló ranglistán Győr és Szombathely áll az élen. A nyilvántartott munkanélküliek és a munkavállalási korú emerek számának hányadosából képzett úgynevezett relatív mutató mindkét városban 4,3 százalékos volt 2013-ban.

Mindössze 0,1 százalékponttal magasabb értékkel Budapest harmadik. Mindhárom város jóval a 8 százalékos országos átlagnál jobb eredménnyel zárta a múlt évet.