Az átlagsegélyből kevesebbre futja, mint 2000-ben.
A közmunkaprogram miatt az állam 2013-ban kevesebbet költött segélyekre, összesen közel 140 milliárd forintot. Ez 4,4 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól, és trendfordulót jelent,mivel a korábbi években nőtt az összeg - többek között ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal friss összeállításából.
Az adatok borús képet festenek a segélyezés, és a segélyezettek helyzetéről. A leglényegesebb adatok:
- 2013-ban a segély átlagos összege egy lakosra vetítve 14 ezer forint volt, ami reálértéken - tehát az inflációt is figyelembe véve - közel 6 százalékos csökkenést jelentett az előző évhez képest.
- A 14 ezer forintos fejenkénti átlagsegély vásárlóereje a 2000-es szintet sem érte el. A kiábrándító eredmény egyrészt az inflációval magyarázható, de az elértéktelenedésben főszerepe volt annak is, hogy több segélyt a 28,5 ezer forintos öregségi nyugdíminimumból kalkulálnak, márpedig annak összege 2008 óta nem változott.
- Az viszont kedvező fejlemény, hogy a legalsó jövedelmi tizedbe tartozó háztartásokban az egy főre jutó nettó jövedelem közel 2 százalékkal nőtt, és ennek eredményeként egyes szegényebb családok kikerültek a segélyezetti körből.
- A fizetési és munkanélküliségi adatokhoz hasonlóan a segélystatisztika is jelentős különbségeket mutat az országon belül. A segélyekre 2013-ban összesen kifizetett 140 milliárd forintos összeg negyedét Borsod-Abaúj-Zemplén (11,4 százalékos arány) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (12 százalékos arányÖ megyében élőknek adták. A másik véglet: Komárom-Esztergom és Vas megye, előbbi a segélyösszeg 1,8, utóbbi pedig 1,4 százalékát vitte el.
- Az egy lakosra jutó segélyek éves átlagos összegét nézve szintén Szabolcs és Borsod áll az élen, mg a sor végén Győr-Moson-Sopron és Vas megye áll. A megyék közötti különbségeket mutatja, hogy az egy lakosra jutó támogatások legnagyobb összege 28 026 forint volt, ami több mint négyszerese a legalacsonyabb 6595 forintos összegnek.
- Annak ellenére, hogy a közmunkaprogram miatt a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korúaknak járó jövedelempótló támogatásokban részesülők száma 9,5 százalékkal csökkent, még negyedmillióan voltak tavalyelőtt, ez pedig a KSH szerint a magas munkanélküliséggel függ össze. A munkanélküliségi ráta csökkenőben van évek óta, ám az állástalanok száma 2013-ban is meghaladta a 400 ezer főt, a tartós munkanélküliek - azaz a 12 hónapja állást keresők - tábora pedig több mint 200 ezer fős volt.
- A gyermekek szegénységi aránya 2009 óta 2013-ban volt a legmagasabb. A magas szegénységi
kockázatuk azzal magyarázható, hogy a többgyermekes háztartások gyakrabban küzdenek anyagi gondokkal, illetve a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik, így ezeknek a családoknak eleve kevesebb a jövedelme.
Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!
Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:
Nagyot haraphat a fizetésből az influenza
Zseniális tervek a magyar euróra
Utolsó kommentek