Buksza blog

Kedden bemutatták a jelenlegi húszeurós utódját. A Bukszának nagyon tetszik.

Folytatódik az euróbankjegyek 2013-ban megkezdett cseréje. Az Europé-sorozatból az 5 euróst 2013-ban, a 10 euróst tavaly vezették be, a 20 euróst pedig kedden mutatták be.

Az új, a korábbinál biztonságosabb, azaz nehezebben hamisítható bankjegy november 25-én kerül forgalomba. Újdonság a bankjegyen kialakított hologramos "ablak", amelyben Europé arcképe látható a pénz mindkét oldalán.

Mario Draghi, az EKB elnöke az új 20 eurós bankjegyről azt mondta: "Az arcképes ablak igazi bankjegy-technológiai innováció. Az euróorendszer erőfeszítéseinek eredményeként az eurobankjegyek továbbra is nehezen hamisíthatók. Mindez pedig erősíteni fogja az euróövezet 338 millió lakosának a bankjegyekbe vetett bizalmát."

 Miért pont bankjegyekkel készítetted a  diplomamunkádat?

 A mesterszakos végzős munkámnak  mindenképp  valami komolyabb projektet  szerettem volna  választani. Alapképzős  diplomám a Szörnyhatározó  című könyv volt,  amit magam írtam, tördeltem, és    illusztráltam, szintén rézkarcokkal. Ez  megvolt, utána  más jellegű kihívást  kerestem, adódott az  értékpapírok  tervezése, ami akkor még ismeretlen  terület volt számomra. A két munkát az  illusztráció  technikája és stílusa köti  össze, azonban a  papírpénzek egészen  más tervezői hozzáállást  igényel Azon túl, hogy szakít a  hagyományokkal a  bankjegysorozatod, miért állatokat és  növényeket választottál? És miért pont  azokat?

 Szerettem volna a tradicionális komoly  portréknál  egy kicsit lazábban kezelni a  pénz grafikáját. Az  állatvilág  kimeríthetetlen, általános téma és  alkalmas rá, hogy szerethetővé tegye a  bankjegyeket. Gyakran rajzolok állatokat, így nem volt igazán kérdéses, hogy mi fog a címletekre kerülni. A növényekkel pedig tájépítész szakon kerültem közelebbi viszonyba, több munkámban is szerepet kaptak. A bankjegytervekre került fajokat egyrészt személyes preferencia alapján választottam ki, a peléhez például mindenképp ragaszkodtam. Emellett van benne logika: előre eltervezett sorrend szerint történt, a növekvő címletek értékéhez megfelelő állatokat társítottam.

Mennyi idő alatt készült el a teljes sorozat, az első ceruzavonástól a végső tervig?

A munka 2014 februárjában kezdődött kutatással.  Majd jött a sorozatterv elkészítése, ez kulcsfontosságú fázis volt. Meghatároztam az állatok pozícióját, a feliratok és a címérték elhelyezkedését, ez kellett ahhoz, hogy egységesek legyenek az alkotások. Ezeket a terveket felnagyítottam, és előkészítettem a rézkarcoláshoz. Egy grafika elkészítése vázlatokkal együtt egy hétig tartott, így épphogy készen lettem mindennel a júniusi a diplomavédésig. Meg kell hagyni, hajtós volt: fél év nagyon kevés idő egy ilyen összetett feladathoz.

Kaptál már jegyet a munkádra?

Igen, jelest. De az osztályzatnál sokkal fontosabb teljesítménynek tartom, hogy végig tudtam csinálni, amit célul tűztem ki magamnak. A megszerzett tapasztalatok sokkal többet érnek egy osztályzatnál.

Vagyis? Még laikus szemlélő számára is elég profinak tűnnek a bankjegyek. Azért az nem kézenfelvő, hogy egy grafikus képben legyen a bankjegytervezéssel…

Az egész folyamat nagyon sok újdonságot jelentett, például megismerkedtem Czeglédi Gábor rézmetszővel, aki rengeteget mesélt a bankjegyek készítésének folyamatáról. Ennek főszerepe volt abban, hogy rendszerben lássam a dolgokat, és el tudjak vonatkoztatni a kötöttségektől és szabályoktól. A tervezésben is nagyon nagy örömömet leltem, de a legszebb pillanat az volt, mikor elkészült az első tökéletesen illesztett nyomatom.

A Behance oldala egy tökéletes fórum arra, hogy ismertebb legyél. Mióta fent van a munka, azóta volt megkeresésed cégektől vagy bárhonnan, hogy rajzolj/tervezz/készíts nekik valamit? Például valamelyik ország nemzeti bankjától, akár a magyartól? (A Behance egy nemzetközi közösségi oldal, amelyen elsősorban kreatív emberek, művészek - például fotósoknak, grafikusoknak - teszik közzé munkájukat.) 

Igen, többen megkerestek már, volt aki logótervezéssel, illusztrációval, vagy meghívó tervezésével. Más is volt, de erről egyelőre nem beszélhetek.

Akkor csak annyit: külföldről is jött megbízás? Esetleg bankjegyekre is?

Külföldiek is, konkrét bankjegyekre még nem.

Melyik a kedvenc magyar bankjegyed? Mármint melyik tetszik a legjobban?

Horváth Endre százezer pengősét nagyon szeretem, bár úgy tudom ő kevésbé sorolta a legjobbjai közé, mert a gyorsan inflálódó pengők már nem metszet-mélynyomtatással készültek.

Hogy tetszik neked az új magyar tízezres?

Nekem tetszik! Talán kicsit kevesebb díszítés is elegendő volna, de szerintem szép élénk a színe, és szeretem hogy friss. Jó a változatosság.

Sokat használod - abban az értelemben, hogy az életben inkább készpénzzel vagy kártyával fizetsz?

Attól függ éppen melyikből van,de ha már választani kell, készpénzzel jobban szeretek, sokkal kifejezőbb. Így ritkábban válok meg nagy címletektől, mint bankkártyás fizetéskor.

Miket rajzolnál, terveznél a mostani forintbankjegyekre, ha csak rajtad múlna?

Növényeket és állatokat! Megvalósítanám az elvetett vázlatokat. A mostani koncepcióm forinttal is működhetne, persze ez esetben más fajokat választanék, az euróra szándékosan kerültek olyan állatok, amik egész európára jellemzők.

A peléhez ragaszkodtál az eurók esetében, a forintnál is szerepet kapna? Melyik állat vagy növény lenne rajta biztosan egy forintsorozaton?

Nem tudom, abban viszont biztos vagyok, hogy vadállatokat rajzolnék a forintbankjegyekre is, nem háziállatokat.

Csütörtöktől Litvánia is tagja lesz a valutaövezetnek. Magyarország jó darabig nem kér belőle.

Csütörtöktől bővül az eurózóna: Litvánia belépése után összesen 19 ország használja majd hivatalos pénzként az eurót. (Az eurózóna tagjai mellett több ország van, ahol - külön megállapodás alapján - szintén az euró a mindennapos fizetőeszköz, ilyen például Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, míg Montenegró és Koszovó hivatalos megállapodás nélkül vette át az eurót.)

Litvánia mostani csatlakozása előtt, idén nyáron határozták meg az átváltási árfolyamot: 3,45 litas ér 1 eurót. A litasszal 2015. január 16-ától már nem lehet fizetni, de a meglévő érméket, bankjegyeket határozatlan idei visszaváltják. (1 litas mostani árfolyamon 91 forintot ér.) 

11-ből 19 lett

Az eurót egyébként 1999-ben vezették be számlapénzként 11 országban (Belgium, Németország, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Hollandia, Írország, Finnország, Luxeumburg), majd Görögország 2001-ben vezette be szintén számlapénzként.

 Euróérmék Európa-szerte - a képre kattintva nagyobb méretben is megjelenik a kép

2002-ben pedig megjelentek az euróérmék és -bankjegyek ebben a 12 országban. Később további államok csalatkoztak: 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Málta és Ciprus, 2009-ben Szlovákia, majd jöttek a balti államok 2011-ben Észtország, 2014-ben pedig Lettország lépett be az eurózónába, most pedig Litvánián a sor. 

Messze van a magyar euró

Magyarország egyelőre nem kíváncsi az euróra függetlenül attól, hogy teljesíti-e a feltételeket. Orbán Viktor miniszterelnök többször is jelezte, rövid távon - néhány éven belül - nem számol az euróval. 2011 elején például azt mondta, 2020 előtt elképzelhetetlen a magyar euró, tavaly novemberben pedig azt, nem években, hanem évtizedben, évtizedekben kell gondolkodni a magyar euróról.

A forint euróra való cseréjével azért sem lehet számolni, mert a Magyar Nemzeti Bank idén szeptemberben az új tízezres bevezetésével kezdte meg a nagyszabású bankjegycserét, amelynek keretében 2018-ig a meglévő bankjegyeket biztonságosabbak váltják fel. Ez pedig arra utal, hogy 2018-ig semmiképp nem lesz magyar euró, és várhatóan még pár évig utána sem. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Lemondhatunk a műanyag forintokról

Melyik a legnépszerűbb forintbankjegy?

A 3 billió forintos bankjegycsere

Jön az új tízeurós

Új érmékkel bővült az eurócsalád

Új pénzt köszönt Európa

Ahogy Magyarországon, az eurózónában is zajlik a bankjegycsere. A soron következő bankjegy a 20 eurós. 

Jövőre, február 24-én mutatják be az új 20 euróst, amely az Európé névre keresztelt új eurósorozat legújabb tagja lesz - közölte az Európai Központi Bank. Az új húszeurós a 2013-ban bevezetett öteuróshoz, és az idén piacra került tízeuróshoz hasonlóan biztonságosabb lesz, azaz nehezebben lehet majd hamisítani.  

„Az EKB és az euróövezet nemzeti központi bankjai örömmel várják az újbóli szoros együttműködést a bankjegykezelő berendezések gyártóival, forgalmazóival, üzemeltetőivel és tulajdonosaival. Hiszen végül is ők azok, akik az új bankjegy forgalomba bocsátása előtt előkészítik gépeiket és berendezéseiket az új pénz elfogadására” - nyilatkozta Yves Mersch, az EKB igazgatóságának tagja.

A tízeurós bevezetésénél az EKB közölte, hogy az új bankjegysorozat tervezésében látássérültek is részt vettek, így ők is könnyebben használhatják majd az új pénzeket. Számukra kedvező, hogy az Európé-sorozat címletei minél nagyobb összegűek, annál nagyobb méretű a bankjegy, így a látássérültek könnyen tudják majd csoportosítani a pénzüket, de az a megoldás mindenki számára megkönnyíti az új euróbankók kezelését.

További segítség elsősorban a látássérülteknek, hogy az Európé-sorozat bankjegyeinek szélén vonalkasor található. A címletérték nagy, vastagon szedett, dombornyomott számmal van feltüntetve, amely könnyen kitapintható a bankjegy előoldalán. Az első sorozat meghatározó színei az Európé-sorozaton sem változnak, viszont élénkebbek, ami még könnyebbé teszi a címletek megkülönböztetését.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Jön az új tízeurós

Új érmékkel bővült az eurócsalád

Új pénzt köszönt Európa

Kedden jelennek meg az új tízeurósok, amelyek biztonságosabbak, mint a korábbiak.

A Buksza több cikkben számolt be az új tízeurós érkezéséről, amely szeptember 23-án kedden került piacra az eurózónában.

A legfontosabb újdonságok az új tízeuróson:

- a bal és jobb szélén vonalkasor domborodik

Forrás: Európai Központi Bank

- a biztonsági szálon az euró jele - "€" - látható; a vízjelen pedig Európé arcképe és egy ablak látható

Forrás: Európai Központi Bank

- a bankjegyet mozgatva a bal alsó sarokban látható smaragdzöld szám (a tízes) változtatja a színét: smaragdzöldről mélykékre

A végeredményről nehéz megmondani, hogy nem valódi. Marcello Barenghi olasz művész rengeteg dolgot lerajzol, például a Rubik-kockát vagy éppen bankjegyeket. Pompás videó az 500 eurósról.

Magyarország a tízezrest, az eurózóna a 10 euróst cseréli le. Előbbiek decembertől, utóbbiak már három hét múlva debütálnak a piacon. 

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn jelentette be, hogy lecseréli biztonságosabb, újratervezett bankókra cseréli a meglévő bankjegyeket. A cserét a legnépszerűbb bankjeggyel, a tízezressel kezdik, az új tízezres keddtől hivatalos fizetőeszköz, de a forgalomban csak decembertől jelenik meg.

A régi és az új tízeruós előlről - Forrás: Európai Központi Bank

Nem csak az MNB hajt végre cserét, az Európai Központi Bank is: az öteuróssal kezdte, majd idén - ahogy azt a Buksza már korábban megírta - most szeptember 23-án dobják piacra az új tízeruóst. 

A régi és az új tízeruós előlről - Forrás: Európai Központi Bank

Ezen a linken az új tízeruós biztonsági elemei láthatóak, itt pedig a régi és az új bankjegyet egymásra téve lehet összevetni a kettőt, az alábbi videóból pedig kiderül, hogyan készülnek a tízeurósok. (A videó hosszú, több mint 15 perces, az izgalmasabb rész a harmadik (3.00-nál) percnél kezdődik, amikor például azt is megmutatják, hogyan kenik össze a festékkel a nyomtatóhengert.) 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Így néz ki az új tízezres

Lecserélik a legnépszerűbb magyar bankót

Milliárdokon ülnek a magyarok, de nem érdekli őket

Litvánia jövő januárban csatlakozik az eurózónához, csütörtökön pedig kezdték el verni az új pénzérméket. Videón az eurócsalád új tagjai. 

Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) illetékesei szerdán hivatalosan is bejelentették, hogy jövő januártól Litvánia is bevezeti az eurót.

A bevezetés során alkalmazott árfolyam szerint durván 3,5 litas ér egy eurót. (A Magyar Nemzeti Bank szerdai középárfolyama szerint 88,98 forintba került egy litas, ez pedig 307 forintos euróárfolyamot jelentett.)

Az Európai Központi Bank tájékoztatása szerint csütörtökön megkezdődött a litván euróérmék készítése (verése). Ezek az alábbi videón láthatóak.  

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Teljes forintcsere jön?

Fizetések: teljesen szétszakadt az ország

Átverés a benzinkúton? Van megoldás

Hogyan kerüljük el a büntetést?

Melyik a világ legeredményesebb filmje? 

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Mi kell a kutyának? 

Az új öteurós egy éve jött, az új tízeurós célegyenesben, felkészül a húszeurós. Miben lesz más az új bankó, a Buksza felsorolja. 

Egy évvel ezelőtt, 2013 májusában került forgalomba az új öteurós, az Europé-sorozat első tagja. A következő címlet a tízeurós, amelyet januárban mutatott be az Európai Központi Bank (EKB). Két hét múlva pedig kezdődik a kampány, amelynek keretében Európa-szerte szórólapokon figyelmeztetnek arra, hogy szeptember 23-án bevezetik az új bankót. 

A új tízeurós előlről - Forrás: Európai Központi Bank

Az új eurobankjegyeken az első sorozaton megszokott, korokat és stílusokat bemutató motívumok lesznek, és maradnak az uralkodó színek is. Az új biztonsági elemek miatt azonban több változtatásra került sor, de a tízeurósok az EKB szerint könnyen megkülönböztethetőek lesznek a régiektől. 

Az új tízeruós hátulról - Forrás: Európai Központi Bank

Az új motívumok az Európai Unió 2002 óta végrehajtott, többlépcsős bővítésére is utalnak: Európa térképén immár Málta és Ciprus is felfedezhető, az „euro” szó a latin és a görög mellett cirill betűs változatban is olvasható, az EKB nevének rövidítése pedig öt helyett kilenc nyelven szerepel.

Újdonságok a szeptemberben megjelenő tízeuróson:

- az új bankjegy bal és jobb szélén vonalkasor domborodik

- az új bankjegyen Európé arcképe látható

- a biztonsági szálon az euró jele - "€" - látható

- az arcképes vízjelen Európé arcképe és egy ablak látható

- a bankjegyet mozgatva a bal alsó sarokban látható smaragdzöld szám
fényeffektust produkál, a szám (10) színe is megváltozik, smaragdzöldről mélykékre

Az új bankjegysorozat tervezésében látássérültek is részt vettek, így ők is könnyebben használhatják majd az új pénzeket. Számukra kedvező, hogy az Európé-sorozat címletei minél nagyobb összegűek, annál nagyobb méretű a bankjegy, így a látássérültek könnyen tudják majd csoportosítani a pénzüket, de az a megoldás mindenki számára megkönnyíti az új euróbankók kezelését. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon! 

Korábbi Buksza-posztok: 

Iszol te eleget?

Használjon virtuális postai értesítőt!

Válj el másképp!

Ez nagyon fog hiáynozni a nyugdíjasokna

Veszélyben az Ötöslottó trónja

A mai technika mellett nyilván semmiből nem állna, hogy az pénzkiadó automata rákérdezzen, valóban akarunk-e aránytalanul drágán készpénzhez jutni. Nem kizárólag külföldön. Kár, hogy a bankoknak nem érdeke, pedig reklámnak sem lenne utolsó.

Az egyik ismerős néhány napot töltött Szlovéniában. Egyszer felvett 10 eurót 10 eurós költséggel. Majd 20-at és 50-et, utoljára pedig 30-at egyenként 10-10 eurós sáppal és nyilván nem ő volt az egyetlen, aki irreálisan sokat költött a készpénzért.

Lehet mondani, hogy ő a hibás, miért nem olvasta el a költséglistát vagy kérdezett rá a bankban mennyibe kerül ez, de nem tette. Bár kapott némi eligazítást az utazás előtt, de úgy fest, ez kevés volt. A példa mutatja, hogy nincs mindenki tisztában a bankkártyás készpénzszerzés költségeivel külföldön, ami egy meglehetősen drága dolog. Pedig az nem ördögtől való gondolat, hogy a tranzakció díja arányos legyen a összeggel. (Vannak bankok, amelyek hálózatában ingyenes vagy kedvezményes a tranzakció külföldi saját ATM használata esetén, de nem ez a jellemző.)

Sajnos nem arról van szó, hogy tudnám a jövőbeni árfolyamokat. Ha viszont a devizahitelesekre nézve az optimista verzió valósul meg, akkor mindennap éves rekordot dönthet a forint. 

Az euró árfolyama ugyanis január első napjaiban került soha nem látott magasságba, ezért a forint akár néhány filléres többlete is új csúcsot jelent.

Forint vs. euró január óta

A táblázat ronda, de a lényeg látszik (Forrás: MNB)

Bár még vége sincs a januárnak, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamain is látszik a rekordsorozat. Január 5-én közel 322 forint volt az euró, most szerdán pedig 298,6. A szóban forgó húsz napban pedig négy olyan volt, amikor az aktuális euróárfolyam magasabb volt, mint az előző napi. 

A 2008 közepén elért mindenkori forintcsúcs, a 230 forint alatti euró azonban nagyon messze van...

Persze bőven benne van a pakliban a pesszistább forgatókönyv is, ha az lesz, akkor nem lesz rekordsorozat. (A forint kilátásait a Portfolio.hu összefoglalta, a cikk itt található.)  

A bankokban nagyüzem volt szerdán az euró rekordja miatt, volt köztük, amely háromszor árazta át a valuta- és devizaárfolyamokat. Alapesetben, mivel a deviza csak számlán jelenik meg, olcsóbbnak kellene lennie mint a készpénznek, de nem.

Tetszőlegesen kiválasztott, interneten és telefonon elérhető utcai valutaváltók döntő része több forinttal olcsóbban árulja az eurót, mint amennyiért jó néhány bank adja a devizát, a valuta esetében pedig még nagyobb - eurónként - 2-6 forint is lehet a különbség.

 Akinek szüksége van euróra, nézzen körül az utcán!

Köszönöm Eszternek a tippet.

Most ünnepli tízéves szülinapját az euró, ennek örömére lássuk a szülinapi számvetést az európai adósságválság miatt bizonytalan jövőjű deviza gyermekkoráról. (A közös európai devizát számlapénzként 1999 januárjában vezették be, az érmék és bankjegyek csak 2002 januárjában kerültek forgalomba.)

Minket elsősorban a több mint hatvanéves forinton keresztül érint az euró, ezért erre koncentráltunk. A Magyar Nemzeti Bank tíz évvel ezelőtti és hétfői hivatalos árfolyama szerint az euró harmadával drágult. A tíz év alatt egyébként a piacon a legalacsonyab árfolyam 230 forint alatt volt, a tetőpontot pedig 317 forint felett érte el tavaly november közepén. Az euró drágulása jelentős, de jóval elmarad a frank erősödésétől, a svájci pénz ugyanis kétharmadával ér többet, mint tíz évvel ezelőtt. A dollár kivétel, ugyanis olcsóbb lett. 

Árfolyamváltozás az euróbevezetés óta

Forrás: MNB, [origo]

Beszédes az alábbi grafikon is, amelyen látszik, a devizahitelüket jellemzően 150-170 forint körüli árfolyamon felvevő emberek bukszáját legérzékenyebben érintő svájci frank a 2008 őszén kirobbant válság, majd az európai adósságkrízis előtt viszonylag stabil volt. Ezt követően azonban a befektetők a biztonságot választották, többek között a frankba menekültek, ez pedig felhajtotta frank euróhoz ért árfolyamát, ezen keresztül a forinttal szemben is drágult. Erre rátett egy lapáttal, hogy az elmúlt hónapokban a forint gyengült az euróval szemben. Ezzel magyarázható a 27 és 57 százalékos drágulás.  

Forrás: Magyar Nemzeti Bank

A tervek szerint a Dacia Logan alapárának feléért-harmadáért, dobna piacra új autót a Renault.  A La Tribune című francia gazdasági napilap úgy tudja, hogy az alapár 2500 euró lesz, vagyis mai árfolyamon nagyjából 770-780 ezer forintot jelentene. Ez annak fényében különösen impozáns ajánlat, hogy az olcsó autók kategóriáját Európában szinte szimbolizáló Dacia Logan jelenleg 7700 euróba, 2,4 millió forintba kerül Franciaországban.

A nagyon olcsó autó fejlesztésével megbízott csapat egyébként januárban áll fel. A La Tribune szerint a projektnek nincs köze az indiai Bajaj céggel való korábbi együttműködéshez. A lap kiemeli: az olcsó autót jó eséllyel a szegényebb feltörekvő piacokra szánja a francia gyártó, de az sem kizárt, hogy az európai piacon is megjelennek. 

A bejegyzést köszönjük az első Buksza-beszállítónak, Marci Benőnek. 

Ha észrevétel van, tessék kommentelni vagy írni ide: bukszalada@freemail.hu!

A jegybank hétfői elemzésében arra jut, hogy "középtávon illúzió azt vélelmezni, hogy a jelentős magyar pénzügyi integráltság és külföldi devizában fennálló kitettség mellett az önálló monetáris politika fenntartása tartós megoldás lehet Magyarországnak". A forint búcsúja számtalan változást hoz, például le kell cserélni a készpénzeket. De addig is elképzelhető, hogy új pénzzel kell megismerkednünk. 

A kétszázas bankót a jegybank már kikukázta, mert sok bankjegy ment tönkre és jöttek helyette az érmék - ez milliárdos megtakarítást hozott. A következő jelölt az ötszázas, leváltását alátámasztaná, hogy világszerte egyre nagyobb címletű érmék kerülnek forgalomba.

Forrás: [origo]

Úgy fest ez azért nem holnap lesz. Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénzlogisztikai vezetője a Bukszának azt mondta, egyelőre az ötszáz forintos olyan vásárlóértéket képvisel, hogy egyelőre nem indokolt a cseréje. Itt jön képbe viszont az euró, ha a bevezetés nagyon kitolódik, akkor viszont jöhetne a ötszázas érme, amelynek bevezetéséről a mindenkori monetáris tanács dönt. 

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre.