Mit nevezhetünk pálinkának? Mit tartalmazhat és mit nem? Lehet-e édesíteni? Pálinka-e az ágyaspálinka? És az otthon főzött nedű? Mit kell írni a címkére? - ezek mellett még számos más ehhez hasonló kérdés merül fel pálinkaügyben. A Buksza igyekszik rendet tenni.

A pálinkás társadalom már a ’90-es évek végén úgy döntött, hogy a pálinkát kihozza a „vasúti restikből” és egy minőségi terméket alkot. Ez egy hosszú, de sikeres folyamat volt, sok hazai és uniós jogalkotási feladattal – mondta el Dull Péter, a Pálinka Nemzeti Tanács titkára az élelmiszerlaboratóriumot működtető Wessling Hungary május végi pálinkakonferenciáján.

Fotó: Origo

A szakember rámutatott, hogy a pálinkakérdés azon kivételes ügyek közé tartozik, amelynek megítélése még a politikában is egységes. A 2008-ban született pálinkatörvényt ötpárti konszenzussal fogadta el a parlament.

Mi az a pálinka?

A mindennapokban az 50 literig otthon főzött párlatokat, valamint a kocsmákban kapható, gyümölcssel valamilyen szinten kapcsolatban álló italokat is lepálinkázzák, de a jogi háttér azért ennél jóval bonyolultabb.

Csak azt a főzetet lehet pálinkának nevezni, amely Magyarországon termett gyümölcsből előállított, és cefrézett, lepárolt és palackozott gyümölcspárlat. Ez alól a barackpálinka az egyetlen kivétel, ugyanis négy osztrák tartományban ugyancsak nevezhetik így az ott készült párlatokat, de az Európai Unión belül máshol nem.További feltétele a megnevezésnek a termék jogszabályi követelményeknek való megfeleléssel kapcsolatos ellenőrzés elvégzése, és legális forgalmazása. (A pálinkavizsgálatokról a Laboratórium.hu cikkében olvashat részletesen.)

Fotó: Origo

Világszerte egyébként egyre több országgal köt az EU bilaterális egyezményeket, amelyek értelmében már ott is csak a magyarországi párlatot lehet pálinkának nevezni. Nagyon fontos kritérium, hogy pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni, a mézes pálinka tehát – a közhiedelemmel ellentétben – nem létezik! Ezt mézes szeszesitalnak lehet nevezni. (Ágyaspálinka azonban van.) A magánfőzésből és bérfőzésből származó szeszes italt sem lehet lepálinkázni, jogilag legalábbis nem. Mégpedig azért - ahogy azt Nagygyörgy László, a Wessling által menedzselt Pálinkavédjegy-rendszer vezetője a Bukszának elmondta - csak azt lehet pálinkának hívni, ami megfelel a jogszabályi előírásoknak. forgalmoba hozzák, zárjegyet tesznek rá. A magánfőzetknek nem kötelező a forgalomba hozatali eljárás, ezért nem is nevezhető pálinkának. hanem hivatalosan magánfőzött és bérfőzött párlatnak kell hívni.

Mindezekből következik, hogy minden pálinka párlat, de nem minden párlat pálinka. De itt nem áll meg a dolog: ami nem felel meg a pálinkatörvénynek, de megfelel a vonatkozó uniós - 110/2008/EK – rendeletnek, az a párlat. Az az ital, ami az említett uniós szabálynak sem tesz eleget, az szimpla szeszes ital. Ha pedig ezek egyikének sem felel meg, az egész egyszerűen hamisítvány, ilyenek lehetnek az olyan italok, amelyeknél a cefrét cukrozták, vagy cukorcefrét alkalmaztak az erjesztésnél – magyarázta Dull Péter.

Pálinkaügyben fontos továbbá, hogy a pálinkáknak teljesíteniük kell az alkohol-, a metil-alkohol-, az illóanyag-, a réz- és a hidrogén-cianid-tartalomra vonatkozó határértékeket. A címkéjükön az adott gyümölcs nevét közvetlenül a pálinka szónak kell követnie, és ezzel egy látómezőben kell szerepelnie a termék mennyiségének és alkoholtartalmának is. Amennyiben több gyümölcsfajból áll a pálinka, a gyümölcspálinka vagy a vegyes gyümölcspálinka megnevezést kell viselnie, és fel lehet tüntetni az egyes gyümölcsfajokat. Más alkoholtermékektől színében eltérő megkülönböztető zárjegy használatára is lehetőséget ad a törvény az adóraktári engedély birtokában lévő személynek.

Összességében nagyon szigorú előírások vonatkoznak a pálinkákra, mindazonáltal ez leginkább jogi oldalról érdekes. A mindennapokban ettől még az otthon főzött pálinka pálinka maradhat, de amikor már kereskedelemről beszélünk, ott nem mindegy, mit hívunk annak.

Üzenet lehet a szigorítás belengetése

A pálinkapiacon egyébként elképzelhető újabb szigorítás. Ahogy arról a Buksza már beszámolt, az említett pálinkakonferencián ugyanis Barátossy Gábor, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Borászati Igazgatóságának igazgatóhelyettese utalt arra, hogy a NÉBIH szeretné megteremteni annak a lehetőségét, hogy a pálinkákat piacra kerülésük előtt kötelező legyen minősíteni. Így nem fordulhatna elő, hogy bizonyos vendéglátó-ipari egységekben a nyitott palackokba a magánfőzés során készült pálinkák kerüljenek.

Ezt követően a Nébih munkáját felügyelő Vidékfejlesztési Minisztérium közölte, hogy a hatósággal közösen vizsgálják annak lehetőségeit, milyen eszközökkel lehet a pálinka kiemelkedő minőségének megőrzését, az élelmiszer-biztonsági ellenőrzést és a tisztességes versenyhelyzetet fenntartani. Ezen célkitűzések eléréséhez az összes pálinka piacra jutás előtti ellenőrzése az egyik lehetséges megoldás - közölte a VM, amely egyben jelezte azt is, hogy egyelőre nem zajlik a pálinka kötelező forgalomba helyezés előtti ellenőrzésével kapcsolatos jogszabályi előkészítő munka.

A Buksza szerint a minisztériumi reagálás arra utal, hogy a szigorítás pusztán elméleti síkon merült fel. (A lépés ugyanis a növelné a pálinkafőzéssel foglalkozó vállalkozások költségeit, ami drágíthatná a pálinkákat.) A szigorítás belengetését pedig egyfajta üzenetként lehet értékelni, azaz a hatóság és a minisztérium a szigorítás felvetésével ösztönzi arra a pálinkafőzdéket, hogy mindent a jogszabályoknak megfelelően csináljanak, vagyis a legtisztább pálinkákat állítsák elő. Ebben egyébként jól állunk, feltehetően ezzel az üzenettel a hatóság célja, hogy a jövőben is ehhez tartsák magukat az érintett vállalkozások.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!