Bár még nem ment át az összes törvény, amelyek a kiskereskedelmi láncok működését alapvetően befolyásolják, a piac várhatóan átalakul a jövőben. Elképzelhető, hogy újabb franchise-rendszerek indulnak, ahogy az is, hogy, ha elfogadják a veszteséges működést tiltó szabályt, akkor az Brüsszel elé kerül. 

Sorjában érkeznek a külföldi boltláncokat érzékenyen érintő törvényjavaslatok. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős emelése már átment, a vasárnapi boltzár még függőben, kedden pedig a veszteséges működést tiltó módosítást nyújtotta be a nemzetgazdasági miniszter. (A javaslat szerint két egymást követő veszteséges év után az 50 milliárdnál nagyobb árbevétellel rendelkező kiskereskedelmi cégek nem folytathatják a munkát. A javaslat 2018-tól lépne életbe.)

Ha átmennek a törvényjavaslatok azok alapvetően befolyásolhatják a magyar kiskereskedelmi piacot. A Buksza azon elmélkedett, milyen változások jöhetnek. 

Tények

- A veszteséges működést tiltó törvényjavaslat az indoklásban többek között az áll: "A vállalatok méretét tekintve az az elmúlt évek tapasztalata, hogy az igazán tőkeerős és nagy forgalmat lebonyolító cégek nem nagy foglalkoztatók. A foglalkoztatás bővülése a kis és középvállalatok révén valósulhat meg, ezek fennmaradása, illetve erősödése növelheti tartósan a foglalkoztatottságot." Az Opten céginformációkat szolgáltató társaság adatbázisa szerint a Tesco 20 ezer embert foglalkoztat. A Spar 14 ezres létszámmal működik, az Auchantól 6,4 ezren kapnak fizetést. A három diszkontlánc közül a Lidl 3,9 az Aldi 1,7 ezer, a Penny pedig 3,4 ezer főnek ad munkát. Összesen 50 ezer embert foglalkoztat ez a hat külföldi lánc. A magyar kézben lévő láncok (CBA, Coop, Reál) pedig összesen 77 ezer embernek adnak munkát.

- A külföldi üzletláncok tavaly az Opten-adatok szerint 1724 milliárd forintos nettó árbevételt értek el tavaly. A magyar láncok pedig 1441 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak. (A külföldiek között nem szerepelnek a Metro adatai, mert az a cég nagykereskedelemmel is foglalkozik.)

- Az előbbi forgalmi adatokból is látszik, hogy a piac óriási, de a KSH-adatok is ezt támasztják alá: élelmiszerekre, kávéra, kozmetikumokra, alkoholos és alkoholmentes italokra 3210 milliárd forintot költöttünk 2013-ban. 

Forgatókönyvek

- Bár jogászok egyelőre nem akartak nyilatkozni a Bukszának a kérdéses ügyekről, elsősorban a veszteségtiltásról, mondván, végleges szabályozás alapján tudnának csak érdemlegeset mondani. Mindenesetre ez a szabály könnyen Brüsszelben köthet ki. Egyfelől diszkriminatív lépésnek értékelheti az EU, hogy lényegében csak a külföldieket érinti a korlátozás. Mivel nem tagállami hatáskörben kivetett adóról, hanem egyéb szabályról van szó, felmerülhet a tulajdon aránytalan korlátozása is. 

- Az biztos, hogy a magyar kiskereskedelmi piac átalakulása előtt áll a tervezett új szabályok miatt. A Spar már jelezte, hogy marad Magyarországon, ám leépítéseket és a beruházások leállítását helyezte kilátásba. Ez a többieknél sem kizárt.  

- A külföldi láncok, ha maradni akarnak, akkor könnyen lehet, hogy módosítják az üzletpolitikájukat. Például létrehoznak egy franchise-rendszert, és a meglévő kisebb boltokat próbálják magukhoz csábítani. A Spar már egyébként a mostani törvényjavaslatok megjelenése előtt belevágott ebbe, vannak franchise-partnerei, az kérdés, hogy a következő időszakban mekkora energiát fektet majd a hálózat további bővítésébe. 

- Az sem elképzelhetetlen, hogy meglévő boltok, áruházak külön-külön egy újonnan alapított cég kezébe kerülnek, amelyek tulajdonosa a külföldi anyavállalat vagy annak egy-egy cége lehet. Így ugyanis nem érik majd el a kedden benyújtott törvényjavaslatban szereplő 50 milliárd forintos határt, amely felett tilos lesz 2018-tól a veszteséges működés. 

- Bár benne van a pakliban, hogy a veszteséges működés elkerülése érdekében jelentősen áremelkedést hajtanak végre az érintett külföldi láncok, a komolyabb drágulás esetén vásárlókról kell lemondaniuk, tehát, ha maradni akarnak a piacon, akkor ez nem járható út.