Buksza blog

Egy amerikai online lap szerint a Pénzjegynyomdából ellopták az új 5 ezer forintos mintáját. Ez nem igaz, egy fantázianyomatot hittek az új forintbankónak - közölte a Bukszával a magyar jegybank. 

Egy bankjegyekkel foglalkozó - egyébként hitelesnek tűnő - amerikai online portál , a Banknotenews.com ismertetett két képet, amelyen a lap szerint az új 5 ezer forintos elő- és hátlapja látható. A lap azt írta, hogy az aláírás és dátum nélküli bankjegymintát a Pénzjegynyomdából lopták el.

Forrás: Banknotenews.com

A Buksza megkérdezte a Magyar Nemzeti Bankot, valóban az új ötezres szerepel-e az amerikai portálon. Az érzékeny ügyre lényegében azonnal reagált jegybank, amely Bukszával közölte: a magyar jegybank az új forintbankjegy-sorozatról szóló tájékoztatóiban nyilvánvalóvá tette, hogy eddig csak  a szeptember elején bemutatott tízezres és a jövőre érkező 20 ezres megjelenését rögzítették. A többi címlet (ezres, kétezres és az ötezres) grafikai terve sincs meg, és a kibocsátásuk időpontja sincs meghatározva. A bankjegycsere menetrendjét készpénzállomány és a selejtes bankjegyek számának alakulása alapján alakítja ki a jegybank.

Fantázianyomat, nem igazi bankó - Forrás: Banknotenews.com

"Mindezekből egyértelműen következik, hogy a képen (illetve a hivatkozott honlapon) látható 5000 forintos nem a megújuló forintbankjegy-sorozat tagja, hanem egy, a korábbi években tesztelés céljából készült, értéket nem képviselő fantázianyomat" - tisztázta a kérdést az MNB. A jegybank jelezte, tájékoztatni fogja a Banknotenews.com portált arról, hogy az általa közölt 5000 forintos bankjegyképek és az arról szóló információk nem helytállók, s alkalmasak a Pénzjegynyomda Zrt. és az MNB jó hírnevének megsértésére.  

Szigorú előírások

A jegybank hangsúlyozta azt, hogy a Pénzjegynyomda és a Magyar Nemzeti Bank pénzkezelési gyakorlata szigorú szabályok alapján történik, mely előírások az értékkezelési folyamatokban nem teszik lehetővé a visszaélést. 

A jegybanki készpénzgyárában tett korábbi látogatás, valamint a témában készült cikkei alapján a Buksza szerint állítható, hogy a magyarországi, azon belül is a jegybanki készpénzgyártás, -kezelés meglehetősen szigorú szabályok szerint működik. (A Buksza a jegybanktól kapott válaszra reagálva szerda reggel arról is érdeklődött a jegybanknál, hogyan kerülhetett az amerikai portálhoz a fantázianyomat. Amint mégérkezik a válasz, azzal bővítjük a cikket.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Lehet menni a cukorért

Durva különbségek meglepetésekkel

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Ennyi nyugdíjas képtelen gyakran húst enni

A szeptemberben hivatalos pénzzé váló új tízezrest 2018-ig fokozatosan követik a többiek, a 20 ezer forintos várhatóan 2015 végén jelenik meg. Új címletre pedig nem kell számítani.

Egy bankjegysorozat műszaki szempontból természetes módon avul, ez a fejlesztések ellenére fokozatosan érezteti hatását, ami látszik a hamisítványok minőségében is - áll a Magyar Nemzeti Bank friss tanulmányában, amelyben szeptember 1-jén bemutatott új tízezressel elindított - 2018-ig tartó - bankjegycsere indokairól írnak a jegybanki szakértők. (A Buksza szerint azért a tízezressel kezdték, mert ez a legnépszerűbb bankjegy Magyarországon, legalábbis ez logikus magyarázatnak fest.) 

Voltak megtévesztő hamisítványok, de jól állunk

Az MNB szerint a forinthamisítás - a körülbelül két évvel ezelőtt felszámolt nyomdai hamisító műhelytől eltekintve – a színes sokszorosító eszközökre - fénymásolókra, printerekre - épül. Ugyanakkor figyelemre méltó az a tendencia, hogy az alkalmi hamisítók egyszerű hamisítványai mellett – csekély számban –, de folyamatosan jelennek meg a forgalomban a felkészültebb hamisító műhelyekben előállított, kifinomult imitációs módszerekkel készített másolatok is. Ezek pedig a kereskedelemben dolgozó pénztárosok számára már gyakran megtévesztőnek bizonyulnak.

Az új, biztonságosabb tízezres - Forrás: MNB

Bár a forintbankjegyek hamisítási aránya kedvezőnek mondható, a jegybank szakértői rámutatnak, hogy egy lépéssel mindig a bűnözők előtt kell járni. Ezért van szükség egy-egy sorozat felfrissítésére, cseréjére, amelynek eredményeként biztonságosabb bankjegyek kerülnek forgalomba.

Jövő év végén jöhet az új húszezres

Az új sorozat első tagja a két hete bemutatott tízezres, amely bár szeptembertől hivatalos fizetőeszköznek számít, csak decembertől kerül nagyobb számban piacra, tömeges elterjedése pedig jövőre várható. A jegybanki tanulmányból szerint az új tízezrest a húszezres követi majd, várhatóan 2015 végén.

Jövőre jöhet az utódja - Forrás: MNB 

A többi címlet (ötszázas, ezres, kétezres, ötezres) bevezetésének időpontjáról nincs szó a jegybanki dolgozatban, amelyből az viszont kiderül, hogy új címlet bevezetését nem tervezi az MNB sem rövid, sem pedig középtávon. A jegybanki tanulmányt, amely foglalkozik az 1 és 2 forintosok kivezetésével, a 200 forintos bankjegy cseréjével, a nagy címletek rejtett gazdaságra gyakorolt hatásával is, itt olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Milyen autóval járnak a magyar főnökök?

Lemaradásban a fizetésemelés

Rosszul járnak a minimálbéresek

Így néz ki az új tízezres

Melyik a legnépszerűbb forintbankjegy?

Jönnek a tízeurósok

Milliárdokon ülünk, de nem foglalkozunk vele

Megjött az új tízezres, amely a legnépszerűbb címlet Magyarországon. 

A jegybank a várakozásoknak megfelelően hétfőn bemutatta az új tízezrest, amely biztonságosabb, mint a mostani, új címlet és új portré azonban nem lesz. A tízezres keddtől hivatalos fizetőeszköz, de csak decembertől megy a piacra. A legnépszerűbb bankjegyekről, összértékükről, darabszámokról itt olvashat részletesen. 

Az új bankjegy pedig íg néz ki:

Forrás: MNB

Arról, hogy korábban milyen forintbankjegyek voltak forgalomban itt olvashat részletesen. Arról pedig ebben a cikkben olvashat, hogy a lakosságnál még mindig milliárdos értékben vannak olyan bankjegyek, amelyeket ugyan már kivontak a forgalomból, de még visszaválthatóak. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Lesz-e teljes forintcsere?

Lecserélik a 10 euróst

Teljes forintcsere jöhet

Milliárdokon ülnek a magyarok, de nem érdekli őket

Új bankó érkezik - ezért a Buksza infografikás áttekintést készített a készpénzpiacról, amelyből kiderül az is, hogy melyik a legelterjedtebb bankó.

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn bejelentette, új bankjegysorozatot bocsát ki, elsőként az tízezres újratervezett, továbbfejlesztett változata jelenik meg, a többiek pedig 2018 érkeznek. Az új tízezres már keddtől (szeptember 2-ától) hivatalos fizetőeszköz, de csak decembertől jelenik meg a piacon, és széles körben jövőre fog elterjedni. A jegybanki bejelentés szerint nem lesz új címlet, és új portré sem kerül a bankjegyekre, de biztonságosabbak lesznek.

A lépés nem meglepő, a Buksza - az Indexre hivatkozva - a hétvégén megírta, hogy hétfőn új bankjegysorozat kibocsátást jelenti be a jegybank. (A részletekről a "Tényleg lesz teljes forintcsere" című cikkben olvashat.)

Lecserélik - Fotó: MNB

A Buksza a jegybanki bejelentés miatt áttekintette a teljes magyar készpénzpiacot. A forgalomban lévő bankjegyek összértéke március végén megközelítette a 3300 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A mennyiséget nézve pedig 13 százalékos volt a növekedés, így március végén 339,3 millió bankjegy volt forgalomban.

A pontos adatok az alábbi infografikán láthatóak, kiderül belőlük például, hogy a legelterjedtebb bankjegy a tízezres. (Az egeret az adott oszlopra, körcikkre húzva jelennek meg további információk. A 2014. március végi helyzetet tükröző adatok nem tartalmazzák az MNB által kiadott emlékérmék- és elmékbankjegyek adatait, igaz, ezek névértékükig törvényes fizetőeszköznek számítanak.)

Az MNB óriási, 1,25 milliárd forintos bírságot szabott ki egy engedély nélkül működő cégre, a Fortress Holdingsra. A most elkaszált cég mellett számot cég működik engedély nélkül, amelyek kockázatosak lehetnek. Ezért kezeljük óvatosan a mesés hozammal kecsegtető ajánlatokat, és nézzük meg a hatóság listáját, amelyen az engedély nélkül működő, ennélfogva kockázatos cégek szerepelnek.

"Több ezer befektetőt tévesztett meg a Fortress Holdings LLC és egy természetes személy, ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 1 milliárd 251 millió forintos piacfelügyeleti bírságot szabott ki rájuk, valamint az ehhez kapcsolódóan engedély nélkül közvetítői tevékenységet végző két cégre, és több büntetőeljárást is kezdeményezett az ügyben" - közölte Windisch László, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke a jegybank pénteki, rendkívüli sajtótájékoztatóján.

Fotó: Origo

A jegybankár az MTI tudosítása szerint utalt arra, hogy a Kulcsár-ügy óta nem tártak fel hasonló volumenű ügyet, és az összegyűjtött forrás volumenét tekintve a magyar pénzpiacon példátlan mértékű jogszabálysértésről van szó.

Az utóbbi időben fényes karriert befutó Bitcoinnal és a hozzá hasonló virtuális pénzzel való játék veszélyes lehet: az árfolyamot nem védi semmi, a virtuális pénzt használók pedig nem számíthatnak kártalanításra. Emellett óvatosan kell bánni számos olyan céggel, amelyek valódi pénzre pályáznak és különféle befektetést ajánlanak, mert nincs magyarországi engedélyük.

A European Banking Authority, vagyis az európai bankfelügyelet a virtuális pénzek, köztük az elmúlt időszakban nagy sikerű Bitcoin veszélyeire hívta fel a figyelmet a minap. (A Bitcoin sikereiről és a magyar vonatkozásról itt olvashat részletesen.)

Az európai hatóság közölte, a virtális pénzeket használók nem számíthatnak jogi védettségre, a virtuális pénz elvesztésének pedig nincsenek következményei. További gond a bankfelügyelet szerint, hogy a virtuállis pénzeknek az árfolyama instabil. Az esetleges kártalanításra nincs jogi szabály, ezért fokozott óvatossággal kell kezelni a virtuállis pénzeket.

Az [origo] információi szerint a kormány azt tervezi, hogy megadóztatja a pénzügyi tranzakciókat, köztük a sárga csekkel való fizetéseket, az átutalásokat és a hiteltörlesztéseket. 

A kormány egyelőre nem döntött az ügyben, ha azonban bevezetik, az jó eséllyel a nehezen követhető, ezáltal a rejtett gazdaságot erősítő készpénzforgalom bővüléséhez vezethet. Nem tesz jót abból a szempontból sem, hogy mint minden adó, csökkenti a keresletet, vagyis egy újabb tényező, amely visszafogja a gazdasági növekedést.

Forrás: [origo]

Az MNB felméréseiből az derül ki, hogy a túlzott készpénzforgalomnak óriási a társadalmi költsége, ez pedig közvetve mindenkinek a pénztárcáját érinti. Simor András jegybankelnök közel egy éve üzent hadat a csekkeknek, akkor azt mondta, ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. (Ez egyébként nagyságrendileg majdnem annyi, mint amennyit az adóból tervez a kormány.) 

A Napi Gazdaság szerint, ha a lakosságra esetleg nem vonatkozna az adó, akkor lényegesen komolyabb terheket róna az átutalásokért már ma is sokkal jelentősebb összegeket fizető vállalkozásokra. Ez viszont rosszul sülhet el, egyrészt a cégek egy részét arra késztetné, hogy külföldi hitelintézeteken keresztül bonyolítsák fizetési forgalmuk döntő részét és itthon csak a kötelező tranzakciókat − például az adóátutalásokat − bonyolítsák. Másfelől a vállalkozások jelentős része az adó elkerülése érdekében visszatérne a már említett - káros - készpénzforgalomhoz.

A lépés eredményeként tehát a növekedne a rejtve maradt ügyletek száma. Leegyszerűsítve: a sárga csekkek helyett jönnének a virtuális feketék.

A Pénzverő megkezdte az új, Magyarország felirattal ellátott húszforintos érmék előállítását. Egy húszast bruttó 22-24 forintból lehet legyártani: a lapka ára 12-13 forint, a verés pedig 10-11 forintba kerül. A jelenleg forgalomban lévő húszasokat 28 forintért állították elő, tehát ezeknél olcsóbbak az újak, alacsonyabbak lettek ugyanis a gyártási költségek, elsősorban az alapanyag, vagyis a lapkáért kell kevesebbet fizetni. 

Idén tízmillió darab húszforintost gyártanak, hogy ebből mennyi kerül forgalomba, az a készpénzigényektől függ. Tavaly körülbelül 8 millió darab húszforintos érmét igényelt a gazdaság, ehhez hasonló kiáramlással számol az MNB 2012-re is.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell olyan pénzt forgalomban tartani, amelynek előállítása drágább, mint a névértéke. "Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a húszforintos nap mint nap használják az emberek, tehát a pénzforgalomnak fontos részét képezik. A jegybank folyamatosan szondázza a pénzforgalmat, ha úgy látja, hogy egy-egy érme vásárlóértéke jelentősen lecsökken vagy nem használják az emberek, akkor dönt az esetleges kivonásról. Így történt ez 2008-ban az 1 és 2 forintosokkal” - közölte a Buksza kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. 

Az új érmékre azért van szükség, mert az ország hivatalos elnevezése új alaptörvény értelmében Magyar Köztársaságról Magyarországra változott január 1-jétől. A névváltás a már forgalomban lévő érméket nem érinti, azokat a jegybank nem vonja be, a Magyar Köztársaság feliratú érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak - a lépés nem jár a 2012-ig kibocsátott érmék bevonásával. Az MNB 2012-ben csak a három legkisebb címletből az öt-, a tíz- és a húszforintosokból tervez viszonylag alacsony volumenű, 10 millió darabos kibocsátást, így a lakosság elvben e címletekből találkozhat majd a forgalomban az új érmékkel. Az új érmék azonban csak lassan vehetik át az uralmat, mert ezekből a címletekből eleve sok van forgalomban.

Sajnos nem arról van szó, hogy tudnám a jövőbeni árfolyamokat. Ha viszont a devizahitelesekre nézve az optimista verzió valósul meg, akkor mindennap éves rekordot dönthet a forint. 

Az euró árfolyama ugyanis január első napjaiban került soha nem látott magasságba, ezért a forint akár néhány filléres többlete is új csúcsot jelent.

Forint vs. euró január óta

A táblázat ronda, de a lényeg látszik (Forrás: MNB)

Bár még vége sincs a januárnak, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos árfolyamain is látszik a rekordsorozat. Január 5-én közel 322 forint volt az euró, most szerdán pedig 298,6. A szóban forgó húsz napban pedig négy olyan volt, amikor az aktuális euróárfolyam magasabb volt, mint az előző napi. 

A 2008 közepén elért mindenkori forintcsúcs, a 230 forint alatti euró azonban nagyon messze van...

Persze bőven benne van a pakliban a pesszistább forgatókönyv is, ha az lesz, akkor nem lesz rekordsorozat. (A forint kilátásait a Portfolio.hu összefoglalta, a cikk itt található.)  

Jövőre, az eddigi Magyar Köztársaság helyett Magyarország felirattal ellátott forintérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az [origo] cikke szerint a lépés egyszeri költsége ötmillió forint, és első körben csak kevés új érme jelenik majd meg a forgalomban. 

Így fognak kinézni:

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

Meg így: 

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

Aggasztó képest fest a középiskolások pénzügyi ismereteiről az Állami Számvevőszék szerdai rendezvényén bemutatott friss felmérés, amely többek között két nagyon érdekes eredményt mutat. Mindkettő azt jelzi, szükség van arra, hogy a fiatalok képbe kerüljenek a pénzügyekben.

Most ugyanis nincsenek: a megkérdezett diákok közel fele a Magyar Nemzeti Bankba menne lakáshitelért, valamivel több mint ötven százalék ment volna akármelyik kereskedelmi bankba. A másik beszédes dolog, hogy a megkérdezett diákok harmada szerint a családjuk túlköltekezett, öt százalékuknak pedig fogalma sincs arról, hogy mi történik a családi kasszával.