Buksza blog

Öt forintérmét neveztünk a vébére. Bárki szavazhat rájuk. Korábban már sikerült.

Az amerikai Krause kiadó minden évben megrendezi a érmék világbajnokságát, amelyen a szakmai zsűri mellett a közönség is szerepet kap. Az internetes szavazáson a legtöbb vokshoz jutó érme elnyeri a közönségdíjat.

A magyar érmék rutinos, sikeres versenyzőnek számítanak, korábban ugyanis már több alkalommal is győzelmet arattak. A közönségdíjat először 2007-ben írták ki, az első két alkalommal magyar érme volt a befutó: az elsőt az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára kibocsátott 50 forintos jubileumi érme nyerte, amelynek tervezője Kósa István volt, egy évvel később a Kiss György által tervezett Gyulai vár ezüstérme kapta a legtöbb szavazatot.

Idén öt magyar, tavaly kibocsátott emlékpénz indul a díjért az óriási mezőnyben: 29 ország 240 érméjét és 23 érmesorozatát nevezték be a versenybe.

Bár korábban azt se tudta pontosan, hogyan néz ki egy pénzérme, a 15 éves David Perce rajza került az új 1 fontosra.

A brit Királyi Pénzverde (Royal Mint) lecseréli a jelenlegi 1 fontost, az új érme tervezésére pályázatot írt ki. Hatezer pályamunka érkezett, ezek közül a mindössze 15 éves David Pearce rajza lett a nyerő

A fiú Nagy-Britannia nemzeteire jellemző, egy tőről fakadó növényeket rajzolt a tervre. A rajzot érmeszakértők segítségével még finomították, de Pearce munkáján alapul a végleges dizájn. Anglia a rózsával, Wales a póréhagymával, Skócia a bogánccsal, Észak-Írország pedig a lóherével jelenik meg az új 1 fontoson, amelyen ott van a korona is.

Árverésre megy többedmagával az egyik leghíresebb amerikai pénzérme: az 1804-es ezüstdolláros.

A májusi árverésen a becslések szerint 8-10 millió dollárért - 2,3-2,9 milliárd forintért - kelhet el az érme, amelyet az árverést beharangozó - a nemzetközi sajtóban (New York Daily News, Telegraph, Coin Week stb.) - megjelent cikkek az érmék királyának neveznek vagy egyszerűen az egyik leghíresebb érmeként emlegetik.

Az árverésen lesznek még más érmekülönlegességek: például egy 1794-es jelölésű ezüstdolláros, de aranydolláros is szerepel a listán.

Összesen több mint 600 érmét árvereznek el, a becslések szerint az összbevétel 100-200 millió dollárt - 29-58 milliárd forintot - is elérheti.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!

Bár a napelemet környezetbarátnak tartják, Magyarországon kivetették rájuk a környezetszennyező termékek adóját. Pedig a kormány tavaly ősszel még szerette a napelemeket. A szakszövetség kiborult, az államtitkár pedig az újrahasznosítás miatt kell ez a teher.

Január 1-jétől kilónként 114 forintos adó - pontosabban termékdíj - vonatkozik a napelemekre Magyarországon. A lépés furcsasága, hogy a termékdíjat a környezetszennyező cikkekre vetik ki, a napelem pedig nem éppen ez a kör.

Napelem és Napkollektor Szövetségkiadta a lépésen, honlajukon közölték: Minden napelem után 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015. január 1-jét követően.

Csütörtöktől Litvánia is tagja lesz a valutaövezetnek. Magyarország jó darabig nem kér belőle.

Csütörtöktől bővül az eurózóna: Litvánia belépése után összesen 19 ország használja majd hivatalos pénzként az eurót. (Az eurózóna tagjai mellett több ország van, ahol - külön megállapodás alapján - szintén az euró a mindennapos fizetőeszköz, ilyen például Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, míg Montenegró és Koszovó hivatalos megállapodás nélkül vette át az eurót.)

Litvánia mostani csatlakozása előtt, idén nyáron határozták meg az átváltási árfolyamot: 3,45 litas ér 1 eurót. A litasszal 2015. január 16-ától már nem lehet fizetni, de a meglévő érméket, bankjegyeket határozatlan idei visszaváltják. (1 litas mostani árfolyamon 91 forintot ér.) 

11-ből 19 lett

Az eurót egyébként 1999-ben vezették be számlapénzként 11 országban (Belgium, Németország, Franciaország, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Ausztria, Hollandia, Írország, Finnország, Luxeumburg), majd Görögország 2001-ben vezette be szintén számlapénzként.

 Euróérmék Európa-szerte - a képre kattintva nagyobb méretben is megjelenik a kép

2002-ben pedig megjelentek az euróérmék és -bankjegyek ebben a 12 országban. Később további államok csalatkoztak: 2007-ben Szlovénia, 2008-ban Málta és Ciprus, 2009-ben Szlovákia, majd jöttek a balti államok 2011-ben Észtország, 2014-ben pedig Lettország lépett be az eurózónába, most pedig Litvánián a sor. 

Messze van a magyar euró

Magyarország egyelőre nem kíváncsi az euróra függetlenül attól, hogy teljesíti-e a feltételeket. Orbán Viktor miniszterelnök többször is jelezte, rövid távon - néhány éven belül - nem számol az euróval. 2011 elején például azt mondta, 2020 előtt elképzelhetetlen a magyar euró, tavaly novemberben pedig azt, nem években, hanem évtizedben, évtizedekben kell gondolkodni a magyar euróról.

A forint euróra való cseréjével azért sem lehet számolni, mert a Magyar Nemzeti Bank idén szeptemberben az új tízezres bevezetésével kezdte meg a nagyszabású bankjegycserét, amelynek keretében 2018-ig a meglévő bankjegyeket biztonságosabbak váltják fel. Ez pedig arra utal, hogy 2018-ig semmiképp nem lesz magyar euró, és várhatóan még pár évig utána sem. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Lemondhatunk a műanyag forintokról

Melyik a legnépszerűbb forintbankjegy?

A 3 billió forintos bankjegycsere

Jön az új tízeurós

Új érmékkel bővült az eurócsalád

Új pénzt köszönt Európa

Új portré kerül a brit érmékre. 

Hatvankét éves uralkodása során ötödik alkalommal cserélik le Erzsébet királynő portréját az Egyesült Királyság pénzérméin.

A váltásra jövőre kerül sor. Legutóbb tizenhat évvel ezelőtt volt portrécsere, azt a képet Ian Rank-Broadley tervezte; azelőtt pedig 1953-ban, 1974-ben és 1985-ben volt váltás.

Bal fent az 1953-as, jobb fent az 1974-es, bal alul az 1985-ös, jobb alul a 1998-as érmekép

Az új portré készítésére zárt pályázatot hirdet a The Royal Mint (Királyi Pénzverde). A meghívott tervezők névtelenül nyújtják be a terveiket, amelyek közül a pénzverde illetékes bizottsága választja ki a nyertest.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Jobban keresünk, mint 25 éve?

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Gyermekkabátok, kesztyűbábok és golyók a betiltott áruk idei listáján. Íme:

1. Yo-yo labda

A 4 centi átmérőjű tömör gumilabdához rögzített madzag a gyermek nyaka köré tekeredve fulladást okozhat.

Forrás: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

2. Supercolor buborékfújó

Egy féldecis buborékfújóról van szó, amelynek kupakjában golyós ügyességi játék van. Játék során a gyermek bőrére kerülhet a szappanoldatból, ami mikrobiológiai fertőzést okozhat. A hatóság szerint fennáll az egészségkárosodás súlyos kockázata.

Forrás: Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság

A Siku német játékgyártó három távirányítású modelljének akkumulátora tűzveszélyes lehet, ezért visszahívja azokat. Meglehetősen drága termékekről van szó, az egyikük például 70 ezer forintért rendelhető az egyik online játékáruházban. A cég közölte, visszafizeti a vételárat.

A Siku játékmodellek közül háromnak - két traktor és egy rakodógép - az akkumulátora meghibásodhat, túlzottan felmelegedhet - közölte a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Ezek a veszélyes termékek (John Deere lánctalpas traktor cikkszám: 6761, 6762 vagy 6763, John Deere 8345R, cikkszám: 6771, 6772 vagy 6773, Fendt homlokrakodó cikkszám: 6769 - Forrás: NFH

A játékmodellek gyártója, a német Sieper visszahívja a termékeket, egyúttal kéri a vásárlókat, hogy ne használják azokat és ne engedjék, hogy a gyerekek játszanak velük. A gyártó azt is kéri, hogy az érintettek vegyék ki az akkumulátort a játékkokból, és a termékeket (töltővel, távvezérlővel, akkumulátorral, távvezérlővel együtt) vigyék vissza oda, ahol vették, vagy közvetlenül a gyártónak küldjék vissza.

A Pénzverő megkezdte az új, Magyarország felirattal ellátott húszforintos érmék előállítását. Egy húszast bruttó 22-24 forintból lehet legyártani: a lapka ára 12-13 forint, a verés pedig 10-11 forintba kerül. A jelenleg forgalomban lévő húszasokat 28 forintért állították elő, tehát ezeknél olcsóbbak az újak, alacsonyabbak lettek ugyanis a gyártási költségek, elsősorban az alapanyag, vagyis a lapkáért kell kevesebbet fizetni. 

Idén tízmillió darab húszforintost gyártanak, hogy ebből mennyi kerül forgalomba, az a készpénzigényektől függ. Tavaly körülbelül 8 millió darab húszforintos érmét igényelt a gazdaság, ehhez hasonló kiáramlással számol az MNB 2012-re is.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell olyan pénzt forgalomban tartani, amelynek előállítása drágább, mint a névértéke. "Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a húszforintos nap mint nap használják az emberek, tehát a pénzforgalomnak fontos részét képezik. A jegybank folyamatosan szondázza a pénzforgalmat, ha úgy látja, hogy egy-egy érme vásárlóértéke jelentősen lecsökken vagy nem használják az emberek, akkor dönt az esetleges kivonásról. Így történt ez 2008-ban az 1 és 2 forintosokkal” - közölte a Buksza kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. 

Az új érmékre azért van szükség, mert az ország hivatalos elnevezése új alaptörvény értelmében Magyar Köztársaságról Magyarországra változott január 1-jétől. A névváltás a már forgalomban lévő érméket nem érinti, azokat a jegybank nem vonja be, a Magyar Köztársaság feliratú érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak - a lépés nem jár a 2012-ig kibocsátott érmék bevonásával. Az MNB 2012-ben csak a három legkisebb címletből az öt-, a tíz- és a húszforintosokból tervez viszonylag alacsony volumenű, 10 millió darabos kibocsátást, így a lakosság elvben e címletekből találkozhat majd a forgalomban az új érmékkel. Az új érmék azonban csak lassan vehetik át az uralmat, mert ezekből a címletekből eleve sok van forgalomban.

A kérdésre a válasz az inflációs verseny, amelynek ezek voltak a főszereplői. 

A KSH adatbányája szerint az 50*100 centis frottírtörülköző átlagára 2011-ben 2050 forint volt. Vagyis közel 90 százalékos drágult  éves szinten, ezzel az eredménnyel pedig messze a legjelentősebb drágulást érte el a termék. 

Fotó: Magda Eszter

A második hely az 56 százalékkal dráguló kristálycukoré, harmadik lett 41 százalékos eredményével a liszt. A negyedik az alma 32 százalékkal. Ötödik a hajvágás, amely negyedével 1650 forintra drágult. 

A sor másik végén a citrom és a paradicsom áll, mindkettő 17 százalékkal lett olcsóbb, a 185 literes hűtőgép 14 százalékos árcsökkenéssel bronzérmes. A legjobb ötbe került az uborka és az LCD-képernyős tévé, előbbi 12, utóbbi 10 százalékkal lett olcsóbb. 

Január van, tehát indul a következő verseny, eredményhirdetés egy év múlva. 

Jövőre, az eddigi Magyar Köztársaság helyett Magyarország felirattal ellátott forintérméket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az [origo] cikke szerint a lépés egyszeri költsége ötmillió forint, és első körben csak kevés új érme jelenik majd meg a forgalomban. 

Így fognak kinézni:

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

Meg így: 

Forrás: Magyar Közlöny, [origo]

A jegybank hétfői elemzésében arra jut, hogy "középtávon illúzió azt vélelmezni, hogy a jelentős magyar pénzügyi integráltság és külföldi devizában fennálló kitettség mellett az önálló monetáris politika fenntartása tartós megoldás lehet Magyarországnak". A forint búcsúja számtalan változást hoz, például le kell cserélni a készpénzeket. De addig is elképzelhető, hogy új pénzzel kell megismerkednünk. 

A kétszázas bankót a jegybank már kikukázta, mert sok bankjegy ment tönkre és jöttek helyette az érmék - ez milliárdos megtakarítást hozott. A következő jelölt az ötszázas, leváltását alátámasztaná, hogy világszerte egyre nagyobb címletű érmék kerülnek forgalomba.

Forrás: [origo]

Úgy fest ez azért nem holnap lesz. Ferenczi Barnabás, a jegybank készpénzlogisztikai vezetője a Bukszának azt mondta, egyelőre az ötszáz forintos olyan vásárlóértéket képvisel, hogy egyelőre nem indokolt a cseréje. Itt jön képbe viszont az euró, ha a bevezetés nagyon kitolódik, akkor viszont jöhetne a ötszázas érme, amelynek bevezetéséről a mindenkori monetáris tanács dönt. 

Ha észrevétele van, hozzászólna, ne habozzon kommentelni vagy írni a bukszalada@freemail.hu címre.