Buksza blog

Durva szigorítások várnak a boltokra egy, a Hvg.hu-hoz eljutott törvénytervezet szerint. A javaslat betiltaná az ingyenes buszokat, jöhetne a vasárnapi boltzár, plusz, két veszteséges év után be kellene zárni az adott vállalatot. Kemény feltételek, kérdés, hogy mi valósul meg belőle.

Egy törvénymódosító javaslat szerint néhány kivételtől eltekintve elrendelnék az üzletek vasárnapi zárva tartását. A világörökségi területeken pedig a diszkontok, a nagyméretű szupermarketek és a hipermarketek zárhatnak be a hét utolsó napján - írja az Origo a Magyar Nemzetre hivatkozva, de az csak a tervezett lépések egyike.

A Hvg.hu szerint a kormány által még nem tárgyalt javaslat azonban nem csak a vasárnapi boltzárat rendelné el, hanem kemény zigorításokat vezetne be. A tervezett lépések a külföldi kézben lévő láncokat (pl.: Tesco, Auchan, Spar) korlátozná, míg a magyar boltláncokat kedvezőbb helyzetbe hozná.

2016-tól léphet életbe a Figyelő értesülése szerint a budapesti dugódíj.

Egy, a Főpolgármesteri Hivatalhoz közel álló - névtelenül idézett - közlekedési szakértőre hivatkozva a Figyelő azt írja, néhány hónapon belül tárgyalhat a parlament a dugódíj bevezetéséről, ami eddig a politikai kockázat miatt nem volt napirenden.

A lap szerint 2016-tól vezetik be a dugódíjat, amelynek összege 500-640 forint között lehet, és a Hungária körgyűrű és a budai körúton belüli részre vonatkozik majd. A lap megkereste a Főpolgármesteri Hivatalt és a Budapesti Közlekedési Központot is. A BKK-tól a Figyelő nem kapott választ, a Főváros Főpolgármesteri Hivatal pedig azt mondta a lapnak, hogy nincsenek új információik a dugódíjról.

Cikk utal arra is, hogy Tarlós István főpolgármester nem rajong a dugódíjért, többször is nyilatkozta, hogy a díj bevezetésére azért van szükség, mert az előző városvezetés a 4-es metró uniós támogatási szerződésében vállalta ennek bevezetését.

Több jó oldala van

Bár a dugódíj elsőre rossz hír az autósoknak, de a nemzetközi tapasztalatok szerint egy jól kitalált, nem elhamarkodva bevezetett rendszer igenis jól sülhet el.

Vendégposzt

Kíváncsiak voltunk, hogy vélekednek a mai egyetemisták a nyugdíj kérdéséről, hiszen alapvetően nagyon fontos kérdésről van szó, ami meghatározza életünk utolsó évtizedeit. A válaszok szerint a fiataloknál nem a nyugdíj a legfontosabb probléma.

"Jössz nekem a nyugdíjjal, amikor még azt sem tudom mi van" - felelte a Buksza kérdésére egy közgázos egyetemista. Azt mondja, egyelőre annyit tud, hogy szórólapozásból, egyéb diákmunkákból egészíti ki a szülői apanázst, és reméli, lesz munkája. A nyugdíjra egyelőre nem gondol, szerinte még ha lesz is normális munkája, a nyugdíj lesz az utolsó, amire félretesz.

"Bőven lesz olyan tétel, ami fontosabb lesz a nyugdíjnál". Egy másik, szintén közgázos tanuló azt mondta, azért dolgozik, hogy pluszban nyelvet tanuljon, és külföldön helyezkedhessen el. "Ott majd lesz olyan fizetés meg konstrukció, amivel a kinti nyugdíjas évekre is spórolhatok" - fogalmazott. "Ha nem lesz külföldi meló, akkor itthon másra kell majd a pénzt. Lakás, ennivaló, gyerek és a többi. Szóval hagyjál már a nyugdíjjal" - összegzett.

Csak Izland előzte meg Magyarországot Európán belül. 2005 óta 164 százalékra drágultak az élelmiszerek. Infografika az élelmiszerárakról. 

Bár az infláció évtizedes mélyponton jár, ha az egyik legnagyobb tételt jelentős élelmiszerárakat nézzük nemzetközi összevetésben, akkor Magyarország nem áll jól.

Sőt. Az Eurostat egyik adatsora szerint, amely a 2005-ös adatokat veszi bázisnak (a 2005-ös árak jelentik a 100 százalékot) egyedül Izlandon volt magasabb az áremelkedés. (Valamint Törökországban, de ott másként mérik az árakat, és nem is feltétlenül sorolható Európához.) 

Tény ugyanakkkor, hogy a legfrisebb - szeptemberi - inflációs adatok szerint az élelmiszerárak éves szinten minimálisan emelkedtek, a KSH 0,2 százalékos drágulást mért. 

A társasházak közös költségébe lehetne beépíteni a wifin megosztott netszolgáltatást, így egy előfizetésre menne csak az adó. A Buksza a netadócsökkentő megoldásokon elmélkedett. 

Bár a netadó kiverte a biztosítékot, és a tiltakozások egyre nagyobb méreteket öltenek, úgy tűnik, a kormány egyelőre hajthatatlan. A törvény azt mondja, hogy előfizetőnként vagy felhasználónként kell fizetni az adót, magánszemélynél maximum 700, nem magánszemélynél 5 ezer forintot havonta. 

Internetes közös költség

Namármost, a Buksza szerint például életszerű megoldás lehet társasházakban az internetszolgáltatást a közös költség részévé tenni. Mégpedig úgy, hogy a társasház előfizet egy nagy adatforgalmat biztosító csomagra, azt pedig wifin keresztül szétosztják a házban. Mivel nem magánszemélyről van szó, így egy előfizetésre kell fizetni az 5 ezer forintot, 7 lakás felett máris alacsonyabb lesz az adó háztartásonként, lakásonként stb. Ikerházak, családi házaknál a szomszédok gondolkodhatnak el a hasonló megoldáson. Egyikük előfizet magánszemélyként és megosztja wifin keresztül a netet a másikkal. A cégek pedig az adott irodaház üzemeltetőjével próbálhatják meg ezt a megoldást. 

Mobilosoknál a flottázás jelenthet netadócsökkentő megoldást, azaz egy, magas adatforgalmat biztosító előfizetéshez több társkártya tartozik, és utóbbiak megosztoznak az adatforgalmon. (Hogy ez jogilag működik-e, az nem teljesen tiszta a Buksza számára, de utánajár. Az a kérdés, hogy az egy előfizetéshez tartozó társkártyások külön előfizetőnek/felhasználónak számítanak-e.) 

Rizikó

Persze a lakóközösségi netnek van kockázata is, ha egy-egy lakó esetleg nem fizeti a közös költséget, akkor veszélybe kerülhet a szolgáltatás, de erre akár biztosítékokat is lehet kérni. Például ebben az esetben a forrás is kéznél lehet, ugyanis felszabadul egy-egy háztartásban az internetszolgáltatásra költött havi összeg. A szolgáltatóknak talán érdemes lesz elgondolkozniuk a netadóoptimalizált, kifejezetten társasházaknak kínált, wifin megosztható nagy adatforgalmat biztosító csomagok kidolgozásán. 

Persze ez egyelőre feltételezés, a netadó sincs még bevezetve, jogi és gyakorlati szempontból is lehetnek akadályok, ahogy az is kérdés, hogy a nagy adatforgalmú csomagoknak mennyi lesz az ára, nem beszélve a felszerelendő wifis antennák telepítési költségeiről. Ha azonban ezek a megoldások egy lakásra, emberre vetítve a korábbi, netadóval növelt előfizetésnél olcsóbbak, akkor a mobilos flottás és a lakósközösségi internet lehetséges alternatíva lehet. 

(A netadóról, és a tiltakozásokról szóló origós cikkekek itt olvashatja el.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hol adják a legtöbb nyugdíjat? 

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Nyugdíj: mínusz 70 ezer

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság közölte, három csomag olyan tönkölyspagettit adtak el egy webáruházban, amelyek szennyezettek voltak. 

Olaszországróbl származó, Magas mikotoxintartalmú teljes kiőrlésű tönkölyspagetti került forgalomba 19 európai tagállamban, köztük Magyarországon. A gyártó időközben több termékét is kivonta a forgalomból.

A hazánkban csupán 3 darab 500 grammos csomagot értékesítettek webáruházban, a vásárlókat értesítették. A vizsgálat jelenleg még tart, a hatóság kéri a fogyasztókat, hogy, aki webáruházban vásárolta az érintett terméket, az ne fogyassza el.

Jelenleg 350 ezer főre becsülhető az országból kivándoroltak száma. Többségében a fiatalok hagyják el az országot, általában diplomások, közvetlenül diploma után. A célország pedig általában Németország, Ausztria, illetve Anglia, azok közül, akik kivándorolnak, a KSH adatai alapján 84 százalékuk munkát is talál. Hazajönni azonban csak 10 százalékuk akar. A nyugdíj nekik is jár, kérdés, hogy miként.

Mivel több százezer embert érint, érdemes áttekinteni, mi lesz azokkal, akik több uniós országban is dolgoztak, azaz, náluk hogy alakul a nyugdíjazás rendszere? Első és legfontosabb tudnivaló, hogy ebben az esetben a nyugdíjjogosultságok összeadódhatnak, és mindenképpen abban az országban kell leadni a kérelmet, ahol éppen él - kivéve akkor, ha az adott országban sosem rendelkezett munkaviszonnyal.

Utóbbi esetben ott kell benyújtatni a nyugdíjkérelmet, ahol legutoljára dolgozott. Innentől nincs is vele a magánszemélynek több dolga, azt, hogy hány országban és meddig dolgozott, az adott országnak kell összegyűjtenie, ahová a kérelemmel fordult - derül ki az EU külföldi munkavállalásra készített nyugdíjiránytűjéből.

Ha lesz netadó, az Ügyfélkapu eléréséért is fizetni kell majd, pedig eddig ingyenes volt, ez volt az egyik lényege. A MEK-könyvek is fizetőssé válhatnak.

Sokakkal együtt a Buksza is írt a tervezett netadóról, mégpedig arról, hogy az uniós roaming esetleges eltörlése és a netadó a külföldi mobilszolgáltatókhoz küldheti a mobilosok egy részét.

A netadó esetleges bevezetése sok hatása közül az egyik, hogy egy sor állami netes oldalt is fizetőssé tesz majd. Így például az Ügyfélkaput, amelynek az egyik legvonzóbb oldala az, hogy ingyenesen, kényelmesen, bármikor lehet rajta keresztül intézkedni. A netadóval az ingyenességtől búcsút lehet venni.

Ahogy fizetőssé válhat a Magyar Elektronikus Könyvtár (Országos Széchenyi Könyvtár) is, az oldal eddig ingyenes könyveiért is fizetni kell majd - ha valóban lesz netadó. 

Egy friss kutatás szerint egyértelmű, hogy a cukorszegény diéta a nyerő. Nem csak a fogyás miatt. Bár sokaknak nem meglepő az eredmény, ezzel együtt érdekes.

Amerikai kutatók összevetették az alacsony zsír- és szénhidráttartalmú diétát. Megnézték, hogy melyik étrend eredményez nagyobb mértékű a fogyást, emellett azt is vizsgálták, hogy a két diéta milyen hatással van az szív- és érrendszeri betegségekre.

A vizsgálatban összesen 148 olyan ember - nők és férfiak vegyesen - vett részt, akik nem szenvedtek sem szív- és érrendszeri betegségekben, sem cukorbetegségben.

Feltéve, hogy egyáltalán lesz netadó, és megmarad 2016-ban is. Akkor ugyanis eltűnhetnek a roamingdíjak az EU-ban, és megjelenhetnek a külföldi szolgáltatóknál olyan mobilos csomagok, amelyek netadómentesek, ezáltal esetleg olcsóbbak.

A kedden ismertette a kormány az adóterveit, amelyek között szerepel az internetadó bevezetése. A tervek szerint az adó gigabájtonként 150 forint lehet, magánszemélyeknél havonta maximum 700, cégeknél legfeljebb 5 ezer forint lenne az adó.

Bár egyelőre tervezetről van szó, sőt, az Origo cikke szerint figyelemelterelés miatt dobták be a netadót, így sem az adó bevezetése, sem annak mértéke nem biztos, ahogy azt is lehetetlen megjósolni, hogy, ha lesz is netadó, akkor annak mekkora részét építik be áraikba a telekommunikációs cégek. Akárhogy is lesz, az Európai Unió "Behálozott kontinens" című jogszabálycsomagja szerint olyan szabályok léphetnek életbe a jövőben az Európai Unión belül, amelyek átrendezhetik az esetleges netadó piac átalakuló piacot.

Jön a fűtési szezon, amelynek egyik legtöbbet emlegetett, egyben legveszélyesebb szereplője, a szén-monoxid. De a szén-monoxid mellett egy rakás másik vegyület lehet a levegőben, amelytől rosszul lehetünk. Az új szigeteléssel is baj lehet. Levegőkisokos a Bukszától.

Míg élelmiszerből naponta 0,2-1 kilót, vízből (folyadékból) 2-3 litert fogyasztunk, levegőből 8-10 ezer litert lélegzünk be. Tekintve, hogy életünk 90 százalékát belterekben töltjük, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen az a levegő ezekben a helyiségekben, például a munkahelyi irodákban - mondta Filep Zoltán, a független laboratóriumot műküdtető Wessling laboratóriumvezetője a Bukszának.

A levegő az a környezeti elem, amelyet az emberiség már az ősidők óta szennyez - mégpedig a tűzrakással, a talajt és a vizeket csak jóval később kezdtük el bepiszkolni. Volt tehát épp elég idő arra, hogy kellőképpen beavatkozzunk a környezetbe, elég csak a klímaváltozásra vagy az ózonrétegre gondolni, amely a legoptimistább jóslatok szerint is csak 2050-re éri el eredeti állapotát, feltéve persze, ha addig jól minden jól megy, és nem szennyezzük tovább a környezetünket.

Szén-monoxid és a többiek

A kültéri levegőt évtizedek óta vizsgálják a legkülönbözőbb módszerekkel, elég csak a szmogfigyelmeztetésekre, a szállópor-koncentrációról szóló hírekre gondolni.

Érdekes módon az ajtón belépve megváltozik a helyzet: a munkavállalókat ugyan védik a szigorú törvények a beltéri levegővel kapcsolatban, a középületekre, iskolákra, közlekedési eszközökre vonatkozóan már nem egyértelműek a jogszabályok. Pedig bizony nagyon sok olyan összetevő lehet a beltéri levegőben, amelyek ártalmasak a szervezetre, épp ezért érdemes rájuk figyelni.

Ilyen a szén-dioxid, a negatív sztárként számon tartott szén-monoxid, a kevésbé ismert, de szintén mérgező gáz: a nitrogén-dioxid. Továbbá a vírusok, baktériumok, penészgombák, poratkák, az illékony szerves szennyezők (angol rövidítéssel: VOC), melyek származhatnak illatszereinkből, kozmetikumainkból, illetve a poliaromás szénhidrogének (PAH-ok), melyek olyan egyszerű hétköznapi cselekedeteinkből adódhatnak mint a kenyérpirítás vagy a dohányzás, vagy a biocidok, melyek fertőtlenítőszereinkből vagy például rovarirtó szerekből származhatnak - és még hosszan lehetne sorolni.

Ezek sokszor egymással is reakcióba léphetnek, vagy akár ózonnal reagálva további szennyezők keletkezhetnek belőlük.

Vendégszerző írása

A Bács-Kiskun és Szabolcs megyei nőknek jut a legkevesebb, a budapesti férfiaknak pedig a legtöbb. Közel 50 ezer a havi különbség. 

Legutóbb arról volt szó, hogy a nyugdíjba vonulás után mekkora összeg hiányozhat az érintettek pénztárcájából az átlagok alapján. Az országos átlagokon belül azonban a fizetések mellett a nyugdíjak is jelentős különbségek mutatnak, emellett a nőknek jóval kevesebb jut, mint a férfiaknak. 

A Központi Statisztikai Hivatal - 2013 januári - adatai alapján készült infografikából kiderül, hogy a budapesti férfiak kapják a legmagasabb nyugdíjat, a legalacsonyabb összeg pedig a Bács-Kiskun és Szabolcs megyei nőknek jut. Emellett az is látszik, hogy mindössze három megye van, ahol az átlagnyugdíj meghaladja az országos átlagot.

Milliomossá válhatnak a kincsgyanús rudat megtaláló közmunkások a legjobb forgatókönyv szerint.

Két közmunkás aranyrúdnak látszó tömböt talált vasárnap a józsefvárosi Golgota téren- írta az Origo vasárnap. A megtalálók értesítették a főnöküket és a rendőrséget, utóbbi lefoglalta az aranyrúdgyanús tárgyat, a szakértők pedig megkezdték annak vizsgálatát.

Egyelőre nem tudni, valódi aranytömbről van-e szó, látszólag igen. A fenti fotón látható tömbhöz hasonló, igazi aranyrudak pedig sokat érnek, áruk a tömegüknek megfelelően emelkedik. Egy tízdekás tömb közel 1 millió forintba kerül, a negyedkilósé valamivel 2,5 millió forint alatt mozog, az egykilósé pedig 9,8 millió forintot ér a jelenlegi világpiaci árfolyam alapján.

Egyelőre tehát az egyik kérdés, hogy valódi aranytömbről van-e szó, a másik, mi lesz a lelet sorsa - feltéve, hogy nem derül ki, hogy ki a tulajdonos.

Sokat, az átlagnak a dupláját. 

Túl vagyunk a választásokon. Azóta kiderült, alapesetben háromhavi tiszteletdíjat kapnak a távozó polgármesterek, valamint az is, hogy egy rakás helyen még folyik a harc a pozíciókért. A Buksza pedig azt nézte meg, mennyit kaphatnak havonta a polgármesterek.

A Nemzeti foglalkoztatási Szolgálat hivatalos statisztikája ugyan nem nevesíti a polgármesterséget, mint foglalkozást, de logikusan a hivatalos adatsorban "Helyi önkormányzat választott vezetője" megjelölés felelhet meg ennek a posztnak, a statisztikában "Helyi önkormányzat kinevezett vezetője" néven futó pozíció pedig az önkormányzatoknál vezetői poszton lévő alkalmazottakra vonatkozik. 

A választott önkormányzati vezetők becsült havi bruttó fizetése 450 ezer, a kinevezetteké 468 ezer forint havonta. Ez a KSH legfrissebb statisztikájában szereplő 235 ezer forintot bruttó országos átlagfizetést 91-99 százalékkal haladja meg.

A Buksza - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat tavalyi adatain - alapuló becslése szerint a közfoglalkoztatottak nélküli körben az idei átlagkereset 247 ezer forint lehet, amelynél 82-89 százalékkal maasabbak az önkormányzati vezetők jelenlegi becsült fizetése. 

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat 2003-as kereseti adataihoz képest a polgármesterek (helyi önkormányzat választott vezetői) bruttó fizetése 60 százalékkal, a kinevezett vezetőké pedig 50 százalékkal emelkedett az idén. Ezzel párhuzamosan az országos átlagos fizetés azonban 81 százalékkal nőtt, a 2003-as tényadat szerint ugyanis 136 ezer forint volt, az idei - közfoglalkoztatottak nélkül számított - becsült bruttó átlagkereset szerint 247 ezer forintot tesz ki. 

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az adatok átlagokat mutatnak, ezért elképzelhetőek különbségek, például lehetnek olyan polgármesterek, akik társadalmi munkában, ingyen vagy minimális költségtérítés mellett vállalták a munkát. 

A Buksza az önkormányzati vezetők (polgármesterek) becsült fizetését a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat hivatalos 2013-as adatai alapján számolta, azokat az értékéket 3 százalékkal növelte, ami megfelel a bruttó átlagbérek idei emelkedésének. Az országos bruttó átlagbér pedig a KSH legfrissebb adatán alapul.  

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

Nyugdíj: mínusz 70 ezer

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Az év végéig le kell cserélni az egyik tűzoltókészülék-típust. Bár az érintett MSZ1040-es készülékek száma a katasztrófavédelem szerint csökkent az elmúlt években, a Buksza szerint a határidő lejárta miatt megjelenhetnek a csalók is. Ezért fontos: hogyan kell elkerülni az átverést. Plusz: tanácsok a tűzoltó készülékek vásárlásához, karbantartásához.

A tűzoltó készülékek ott lógnak a falon sok-sok épületben, munkahelyeken, vagy akár lakóházakban (bár azokban nem kötelező, ezáltal nem jellemző), de ritkán nézi meg az ember, hogy be vannak-e rendszeresen vizsgálva, és használhatóak-e, márpedig ez kulcsfontosságú, ha szükség van rájuk.

Az ügy azért aktuális, mert december végéig le kell cserélni az egyik típust. A hatályos rendelet értelmébben ugyanis az MSZ1040-es szabványnak megfelelő készülékeket december 31. után már nem szabad használni. A tűzoltó készüléken viszonylag apró betűkkel van feltüntetve ez a jelölés, de észrevehető - tehát MSZ1040-es jelölésűeket le kell cserélni.

"Amennyiben nem sikerül megegyezésre jutni a problémás részekben, úgy megszervezzük az utóbbi tíz év eddigi legnagyobb országos taxis demonstrációját" - derül ki Hallotaxi.hu mellett több taxisokkal foglalkozó portálon a napokban megjelent hírekből. A felhívás a taxizásra vonatkozó fejlesztési minisztériumi rendelettervezetre reagál, amely a taxisok szerint durva szigorításokat helyez kilátásba.

A taxisok többek között azon akadtak ki, hogy a tervezet szerint 2016-tól kizárólag 7 évnél fiatalabb autóval lehetne taxizni országszerte, emellett online órát is be kellene építeniüka taxisoknak, és a vizsgakövetelmények is szigorodnának. A taxis szervezetek elfogadhatatlannak tartják a tervezetet.

A taxisok úgy látják, a tervezett lépések irreálisan megdrágítanák a szolgáltatást. Sérelmezik azt is, bár korábban az volt a terv, hogy a fuvarszervezés engedélyhez kötődne, a tervek szerint elég lesz bejelenteni. Márpedig ez a nemzetközi szinten komoly sikereket elérő Uber rendszer számára megnyitja a magyar piacot. (Az Uber a személyfuvarozást ötvzi a közösségi médiával, egy okostelefonos alkalmazáson keresztül biztosít fuvart az felhasználóknak.)

Vendégszerzőnk írása

A nyugdíjba vonulás után akár 50-70 ezer forinttal csökkenthet a havonta elkölthető összeg - ha a hivatalos statisztikákkal végzünk hipotetikus számításokat. Extrém esetben 150 ezer is lehet a mínusz.

Az öngondoskodás felértékelődése számtalanszor elhangzik manapság, nem véletlenül, az Európai Bizottság, az Eurostat, az OECD elmúlt időszakban megjelent különböző statisztikái, -elemzései riasztó jövőképet festenek.

A legfőbb gond, hogy a társadalom elöregedőben van, ezért egyre több nyugdíjast kell kifizetni arányaiban egyre kevesebb aktív dolgozó keresetéből.

Fotó: Origo

Holtzer Péter nyugdíjszakértő, a Nyugdíj- És Időskori Kereksasztal egykori elnöke szeptember közepén a Hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta: 20-30 millió forintot félre kellene tennie annak nyugdíjas korára annak, aki nem akar alábbadni életszínvonalából, és el kell fogadni, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva. A szakember harmadannyi nyugdíjról, 70 éves korhatárról is beszélt.

Bár a bankok a hitelbírálat során eddig is figyelembe vették, hogy kinek mennyi jut a hitel törlesztésére, de most szabály is lesz rá. A szabály mindössze annyi, hogy az igazolt jövedelem 50 százaléka -magas jövedelműeknél a 60 százaléka- mehet hitelre. A családoknak azonban ételre, rezsire, egyebekre is kell költeniük. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor leszűkül a hitelképes kör. A Buksza kiszámolta, hogy a jövedelmek és a fogyasztás alapján körülbelül mekkora hitelt kaphatnak a családok.

A devizahitelesek problémájának lassan célegyenesbe kerülő megoldása mellett a kormányzat további intézkedéseivel a fair bankolás jogszabályi környezetének megteremtését is célul tűzte ki. Ennek jegyében született egy új MNB-rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról. A 2015. január 1-jén hatályba lépő rendelet három eszközt vet be a túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) alkalmazását, ennek számításában az igazolt havi jövedelem figyelembevételét, és a hitelfedezeti mutató (HFM) alkalmazását.

Fotó: Origo

Az eddigi elemzésekből kiderül, hogy - bár van olyan várakozás is, hogy ez a hitelezést vissza fogja vetni -, nagy változás nem várható. A bankok ugyanis a hitelek elbírálása során eddig is vizsgálták az ügyfél jövedelemi és kiadási viszonyait, és természetesen a fedezeti ingatlan értékét, annak a hitelösszeghez viszonyított arányát. Ezen eljárásokra minden banknak megvoltak/vannak a maga módszerei, belső szabályai. A rendelet most 2015. január 1-től ezeket egységes keretek közé szorítja.

A bankok korábban sem gyakran nyújtottak hitelt a jövedelem 50 százalékát meghaladó törlesztőrészlettel, még kevésbé az ingatlan értékének 80 százalékát meghaladó összegben. Természetesen ez a folyósítás pillanatára vonatkozik. (A devizahitelek esetében ez mindkét mutatót tekintve jelentősen megnőtt, de ezzel most nem foglalkozunk.)

Az Apple és a Google a világ két legértékesebb márkája. Mindketten 100 milliárd dollár felett járnak.

Ezen a héten jelent meg a legfrissebb Global Brands-jelentés, amelyben az Interbrand tanácsadó cég rangsorolja a világmárkákat.

Az élen az Apple áll közel 119 milliárd dolláros értékkel, ami 21 százalékos növekedést jelent tavalyhoz képest. A Google 15 százalékkal 107,4 milliárd dollárra drágult - ismertette a rangsort a CNN.

A románok, portugálok mellett a magyarok kapcsolódnak legritkábban a netre - egy uniós adathalmaz szerint. A svédek, hollandok és dánok az élen. Infografika. 

Az Európai Parlament által készített infografikáról kiderül az is, hogy az európaiak háromnegyede tart attól, hogy a cégeknél lévő adataik nincsenek biztonságban. A legelterjedtebb eszköz pedig a laptop. 

A hatóság rászáll a déligyümölcsökre: elkapják a zöld banánt, a fagyott citromot, a túlérett avokádót.

A hatóság kiemelten ellenőrizni fogja a déligyümölcsöket a mosst kezdődő, egyébként mércius végéig tartó szezonban - rendelte el Fazekas Sándor földművelésügyi minszter.

Fotó: Origo

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tájékoztatása szerint az ellenőrzések során elsősorban a citrusféléket (mandarin, narancs, grépfrút), az avokádót és a kereskedők polcain egyre nagyobb mennyiségben megjelenő egzotikus gyümölcsöket (mangó, ananász) és a banánt nézik.

Műanyagból készült bankjegyek tartósabbak, de könnyen összetapadnak. A jövő a papír-műanyag kombóé lehet, csak nem Magyarországon.

Az elmúlt másfél évtizedben világszerte több jegybank tért át a papíralapú bankjegyekről a műanyagból készült bankókra, de arányuk azért még mindig elenyésző. Ausztráliában már több mint egy évtizede használják a műanyag bankjegyeket, Kanadában is ilyenekkel lehet fizetni, ahogy Romániában is, a Bank of England (az angol jegybank) pedig úgy döntött, hogy 2016-tól műanyagra cseréli az 5 és a 10 fontost.

A műanyag 5 fontos - Forrás: Bank of England

A Magyar Nemzeti Bank hétfőn megjelent cikkében ír a műanyag és a papíralapú bankjegyek közötti különbségekről. A jegybanki dolgozat szerint a műanyag bankjegyek elterjedésének gátja, hogy a papíralapú bankjegyekétől jelentősen eltérő nyomdai technológiával készülnek.

Egy amerikai online lap szerint a Pénzjegynyomdából ellopták az új 5 ezer forintos mintáját. Ez nem igaz, egy fantázianyomatot hittek az új forintbankónak - közölte a Bukszával a magyar jegybank. 

Egy bankjegyekkel foglalkozó - egyébként hitelesnek tűnő - amerikai online portál , a Banknotenews.com ismertetett két képet, amelyen a lap szerint az új 5 ezer forintos elő- és hátlapja látható. A lap azt írta, hogy az aláírás és dátum nélküli bankjegymintát a Pénzjegynyomdából lopták el.

Forrás: Banknotenews.com

A Buksza megkérdezte a Magyar Nemzeti Bankot, valóban az új ötezres szerepel-e az amerikai portálon. Az érzékeny ügyre lényegében azonnal reagált jegybank, amely Bukszával közölte: a magyar jegybank az új forintbankjegy-sorozatról szóló tájékoztatóiban nyilvánvalóvá tette, hogy eddig csak  a szeptember elején bemutatott tízezres és a jövőre érkező 20 ezres megjelenését rögzítették. A többi címlet (ezres, kétezres és az ötezres) grafikai terve sincs meg, és a kibocsátásuk időpontja sincs meghatározva. A bankjegycsere menetrendjét készpénzállomány és a selejtes bankjegyek számának alakulása alapján alakítja ki a jegybank.

Fantázianyomat, nem igazi bankó - Forrás: Banknotenews.com

"Mindezekből egyértelműen következik, hogy a képen (illetve a hivatkozott honlapon) látható 5000 forintos nem a megújuló forintbankjegy-sorozat tagja, hanem egy, a korábbi években tesztelés céljából készült, értéket nem képviselő fantázianyomat" - tisztázta a kérdést az MNB. A jegybank jelezte, tájékoztatni fogja a Banknotenews.com portált arról, hogy az általa közölt 5000 forintos bankjegyképek és az arról szóló információk nem helytállók, s alkalmasak a Pénzjegynyomda Zrt. és az MNB jó hírnevének megsértésére.  

Szigorú előírások

A jegybank hangsúlyozta azt, hogy a Pénzjegynyomda és a Magyar Nemzeti Bank pénzkezelési gyakorlata szigorú szabályok alapján történik, mely előírások az értékkezelési folyamatokban nem teszik lehetővé a visszaélést. 

A jegybanki készpénzgyárában tett korábbi látogatás, valamint a témában készült cikkei alapján a Buksza szerint állítható, hogy a magyarországi, azon belül is a jegybanki készpénzgyártás, -kezelés meglehetősen szigorú szabályok szerint működik. (A Buksza a jegybanktól kapott válaszra reagálva szerda reggel arról is érdeklődött a jegybanknál, hogyan kerülhetett az amerikai portálhoz a fantázianyomat. Amint mégérkezik a válasz, azzal bővítjük a cikket.)

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Lehet menni a cukorért

Durva különbségek meglepetésekkel

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Ennyi nyugdíjas képtelen gyakran húst enni

Szolgálati kutyákat vásárolna a rendőrség: német és belga juhászkutyákra van igény. 

Kutyavásárt hirdetett szolgálati kutyák beszerzésére a rendőrség. Szinte bárki jelentkezhet, tenyésztők, magánszemélyek, szervezetek  - írta hétfőn a Police.hu. 

Fotó: Sxc.hu

A rendőrség elsősorban 10-14 hónapos német és belga juhászkutyákat vásárolna. A jelölteknek rendelkeznie mikrochippel, veszettség elleni oltással és igazoltan részt kellett venniük féreghajtáson. A rendőrség Dunakeszin tartja a vásárt minden szerdán 9-től. A pontosabb részletek itt olvashatóak. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Átírhatják a személyi igazolványról szóló szabályt

Lehet menni a cukorért

Durva különbségek meglepetésekkel

Fogamzásgátlókat vontak ki a forgalomból

Álarcos mérgek bujkálhatnak az ételeinkben

Ennyi nyugdíjas képtelen gyakran húst enni

Ha valakitől ellopják a személyijét, kap ideiglenest, ha pedig azt elhagyja, akkor nem kap másikat, így képtelen igazolni magát. Ez történt a Buksza egyik szerzőjével, majd megkereste a hatóságot, amely ennek örömére javasolja a törvény módosítását.

Az ellopott iratok pótlása során egyszer flottul, egyszer pedig rémesen működő okmányirodáról már itt írt a Buksza, akkor utaltunk arra, hogy az elhagyott ideiglenes személyivel kiírjuk magunkat a rendszerből.

A Buksza szerzője az ellopott személyi igazolványa helyett ideiglenes személyit kért az újbudai okmányirodában szeptember elején, ám az új okmányt pár napon belül elhagyta. Ezért a Hegyvidék Okmányirodában kért egy másik ideiglenest, ahol az ügyintéző azt mondta, ez nem lehetséges. Nem tud új ideiglenes személyit adni, a rendszer nem teszi lehetővé. (A személyivel együtt az összes okmányt, papírt - jogsit, adókártyát, bankkártyát - ellopták. Az útlevél pedig lejárt.)

Ez azért probléma, mert személyi nélkül nehéz bármilyen ügyet intézni, például a bankban nem lehet pénzt felvenni. (A bankkártyás pénzkivét nem jelentett alternatívát, mivel azt még az első körben, az eredeti személyivel együtt ellopták.) A Buksza szerzője érdeklődött, hogy ilyenkor mi a teendő, az okmányiroda munkatársa azt mondta, nem tud mit tenni, meg kell várni, amíg elkészül az új személyi.

A brazil kilátások miatt cukordrágulás jöhet, míg a boltláncokban most igen olcsón kapható.

Három hónapja tartó csökkenést követően emelkedett a nyerscukor határidős árfolyama, miután az aszály hatására a cukornád termelése jelentősen visszaesett Brazília kulcsfontosságúnak számító középdéli régiójában. Az előrejelzések szerint a kedvezőtlen feltételek egyhamar nem változnak, ezért drágulhat a cukor.

Forrás: Origo

A cukor emelkedésének az szabna gátat, ha tovább erősödne a dollár, vagy az olajár jelentősen csökkenne. Jelenleg ugyanis a brazil cukorgyáraknak jobban megéri, ha a cukorszirupból etanolt állítanak elő, mintsem exportra nyerscukrot. Az aszályon kívül tehát ez is csökkenti a nyerscukor kínálatot a világ árutőzsdéin - írja az Investor.hu.

Alacsony ár a boltokban 

Miközben a nemzetközi piacon a drágulásra van kilátás a magyar boltokban kedvező a helyzet. A boltláncok akciós árait rendszeresen bemutató Mindenár.hu heti listája szerint a jövő hét közepéig több lánc, az Auchan, az Aldi, a Penny és a Spar is 178-179 forintos akciós áron adja a cukrot.

Forrás: Mindenár.hu

Ez nagyon kedvező ár, az akciós cukrok ugyanis az elmúlt hetekben 190-200 forintba kerültek, a KSH adatai szerint a kristálycukor országos átlagára pedig 214 forint. Arról nem beszélve, hogy a 179 forintos mostani akciós cukorár a cukorhiszti idején, 2011 márciusában mért 352 forintos csúcsnak a fele. 

Mivel a cukor korlátlan ideig eltartható, az esetleges drágulással szemben könnyű védekezni: a mostani kedvezőbb árakon fel lehet tankolni. (Azt egyelőre nem tudni, hogy lesz-e a mostani 180 alatti árnál olcsóbb cukor a következő hetekben, de nagyságrendekkel alacsonyabb ár nem valószínű.)

A Buksza szerzője részt vesz a Mindenár.hu árösszehasonlító oldal szerkesztésében. 

Bár a magyar nyugdíjasok költése meghaladja az átlagot, 40 százalékuknak nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst vagy halat egyen. 80 százalékuknak pedig az egyhetes üdülés nem fér bele.

Október elsején volt az idősek világnapja, ennek alkalmából a KSH összeállítást készített az idősek helyzetéről. Kiábrándító és pozitív adatok egyáránt vannak.

Nyugdíjasok az egyik Vas megyei idősotthonban - Fotó:Origo

Az elemzés szerint a nyugdíjasok esetében a szegénységi kockázat alacsonynak mondható. A nyugdíj stabil rendszeres jövedelem, a KSH szerint emiatt a nyugdíjasok nagyobb biztonságban vannak, mint a társdalom más csoportjai. A nyugdíjasok körében a legalacsonyabb és legmagasabb jövedelmi ötöd közötti különbség 2,8-szoros, szemben az országos 4,5-szeres szorzóval.

Az Instagramon terjedő Wizzair-akció - amely szerint 15 ezer ingyenes jegy vár gazdára - egyszerű átverés.

A légitársaság nevét viselő instagramos hamis profil 15 ezer ingyenjegyet kínál fel azoknak, akik követni kezdik és ezt egy screenshottal bizonyítják - írta szombaton az Index. A légitársaság erre reagálva a hivatalos Facebook-oldalán közölte, hogy több hamis profil is használja a Wizz Air nevet. Azokhoz a cégnek nincs köze.

Az álprofilok a következők: 

 Wizzairromaniaooficial

Wizzairromaniaoficial

Wizzair_europe

Wizzair_uk (ezen jelent meg az "akció")

Wizzairhungary

wizzairofficial

wizzair_romania. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Korábbi Buksza-posztok: 

Ha egészséges, dupla annyi

Lemaradásban a fizetésemelés

Rosszul járnak a minimálbéresek

Elküldték a Mekiből, mert dagadt

Fizetések: teljesen szétszakadt az ország

Tényleg beteg? Kérjen vissza 289 ezer forintot a NAV-tól!

Az érintett gyógyszer egyes tételei nem felelnek meg az előírásoknak. A hatóság a forgalmazó kérésére lépett. 

A gyógyszerforgalmazásért felelős intézet (GYEMSZI-OGYI) közölte (szó szerint idézet következik a határozatból): "az Azalia 75 mikrogramm filmtabletta (OGYI-T-20553/01-02, lx28 és 3x28) elnevezésü gyógyszer T3 1394E, T31394G, T33642C, T33642G, T33674C, T3616I E, T36 163K, T37500R, T42358B számú gyártási tételeit a forgalomból kivonom".

A lépésre azért volt szükség, mert a fogamzásgátló gyógyszer forgalmazója, a Richter szeptember 10-én közölte a GYEMSZI-OGYI-val, hogy a gyógyszer nem felel meg az előírásoknak. A hatósági közlemény így fogalmaz: "A készítmény stabilitási vizsgálata alapján a jelzett, Magyarországon forgalomba került gyártási tételek a hatóanyag-tartalom és/vagy a rokon vegyületek (bizonyos egyedi, a hatóanyaghoz hasonló szerkezetű szennyezők) tekintetében nem felelnek meg a forgalomba hozatali engedélyben rögzített követelményeknek. A forgalomba hozatali engedély jogosultja ezért kezdeményezte a tételek forgalomból történő kivonását."

Itt található azoknak a gyógyszereknek a listája, amelyeket az idén kivontak a forgalomból. 

A Nébih a jelöletlen krumplik és hagymák lefoglalása után kókuszreszelékre csapott le. 

Többek között szappanos ízű és vegyszeres szagú kókuszreszeléket hívott vissza az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság (Nébih). A termékről ezt írták: "a termék íze kókuszreszelékre nem jellemző, undort keltő, erősen idegen, szappanos ízű. A szaga is kellemetlen, idegen, vegyszeres, szappanos, aldehidre emlékeztető."

Ráadásul a Lacikonyha Magyarország Kft. által forgalmazott, minőségét a jelölés szerint 2014. november 25-i megőrző kókuszreszelék csomagolásán egy allergén anyag (kén-dioxid) feltüntetését is elmulasztották. A hatóság felhívja a lakosság figyelmét, hogy allergiások esetében a termék fogyasztása nem biztonságos!

A hatóság a kókusreszelék gyártóját, a békéscsabai Trafik Jam Kft.-t várhatóan élelmiszerlánc-felügyeleti- és élelmiszer-ellenőrzési bírság megfizetésére is kötelezi majd élelmiszerbiztonsági- és minőségi hiba miatt. (Fotó: Nébih)

Az élelmiszer-biztonsági hatóság (Nébih) 86 tonna hagymát és krumplit foglalt le, mert jelöletlenek voltak. A készletet megsemmisítik, és bírság is lesz. 

A Nébih ellenőrei hétfőn csaptak le egy Pest megyei zöldségcsomagoló üzemre, azt követően, hogy a NAV szólt nekik, hogy egy, az országba belépő teherautó jelöletlen zöldségeket szállított. 

A krumplik, hagymák Németországból, Szlovákiából és Magyarországról származtak. A bizonytalan eredet miatt a krumplikat, hagymákat lefoglalta a hatóság, és elrendelte azok megsemmisítését. A bírság megállapítása folyamatban van.

A videó forrása: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Azt eddig is tudni lehetett, hogy Budapest és a nyugati megyék jobban állnak, mint a keletiek. A Buksza most az átlagkeresetek és a munkanélküliségi adatok alapján rangsorolt. Meglepő eredmény érkezett Borsodból, de máshol is vannak érdekes eredmények. Infografikán az ország.

Az utóbbi hónapokban rendre érkeztek az adatok a javuló munkaerő-piaci helyzetről, az országos átlagadatok tényleg kedvező változásra utalnak, ám a területi különbségek óriásiak.

Az talán nem újdonság, hogy a nyugat-magyarországi megyék mellett Budapest áll a legjobban. Győr-Moson-Sopron megye és Vas Megye 2-3 százalékos relatív munkanélküliségi mutatóval zárta az augusztust, Budapest pedig alig több mint 3 százalékos eredményt ért el. Ezzel szemben a keleti országrészben sokkal durvább adatok születtek. Nógrád és Szabolcs megyében 10 százalék feletti értéket produkált, pde Borsod is a 10 százalékos határ közelében volt. Közben az országos átlag 5,8 százalékos volt augusztusban.

Keresetek vs. munkanélküliség

A Buksza arra is kíváncsi volt, hogy a munkanélküliségi adatokhoz milyen átlagkeresetek társulnak az egyes megyékben. A 2014-es becsült megyei átlagkeresetek a munkanélküliségi adatokat nézve kiderül, hogy nincs egyértelmű összefüggés a keresetek nagysága és a munkanélküliség között. A megyéket nézve a legjobb munkanélküliségi mutatóval Vas és Győr-Moson-Sopron rendelkezik, ám az ottani becsült 222 ezer és 218 ezer forintos megyei átlagkeresetek messze nem a legmagasabbak. Fejér megye az első 245 ezer forinttal, ott viszont a munkanélküliségi ráta ugyan az átlagnál alacsonyabb, 4,48 százalékos, de ez bőven meghaladja a másik két nyugat-magyarországi megye eredményét.

Az összevetésből az is látszik, hogy a két legmagasabb munkanélküliségi mutatót produkáló megyében, Nógrádban és Szabolcsban legalacsonyabbak a becsült átlagkeresetek, előbbi 190 ezer, utóbbi 189 ezer forintos eredményt ért el, ha a közfoglalkoztatottak fizetését nem számoljuk. Ugyanakkor Baranya a harmadik megye, amelyben a becsült átlagkereset 200 ezer forint alatt marad, de az ottani 7,86 százalékos munkanélküliségi mutató jóval alacsonyabb a Nógrádban és Szabolcsban mértnél, bár az országos átlagot azért bőven meghaladja.

Az apró penészgombákra eleve senki nem kíváncsi, főleg, ha az ételekbe kerülnek, az általuk termelt mérgekre -a szakzsargonban mikotoxionokra - még kevésbé. Márpedig ezek a mérgező anyagok képesek álcázni magukat, ezáltal még nagyobb fejtörést adnak a kutatóknak, és több munkát az élelmiszer-biztonságiaknak - derül ki az Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap, legfrissebb, szerdán megjelent számából.

Az utóbbi években többször is napirenden voltak az aflatoxinok, többek között tejekben, fűszerpaprikában is előfordultak, márpedig semmi szükség rájuk. Az aflatoxinok az apró, toxinogén (mérgező) penészgombák által termelt mérgek, a mikotoxinok táborába tartoznak, amelyek többek között a mogyoróban, gabonafélékben verhetnek tanyát. Már a nevükből is látszik, hogy nem nagyon valók az élelmiszereinkbe, annál is inkább, mert igen veszélyesek, nagy mennyiségben pedig akár rákkeltőek is lehetnek.

Paprikaszüret - Fotó:Origo

Nem véletlen tehát, hogy az élelmiszervizsgálatok célpontjában többek között ezek a vegyületek állnak. A penészgombák toxintermelésük miatt az utóbbi évtizedek meghatározó jelentőségű takarmányozási-állategészségügyi és élelmiszer-ellátási problémájává váltak, amely világszerte növekszik, többek között a fokozott stresszhatást okozó időjárási extremitások gyakoribbá válása miatt.