Csernátony Csaba - Magda Eszter

Jelenleg is több mint 150 ezer négyzetméternyi szórt azbeszt szennyezi a magyar ingatlanokat. A négyzetméterenként 30-40 ezer forintos mentesítésre azért van szükség, mert az azbeszt egy súlyosan mérgező, rákkeltő anyag, és – ha közvetlenül a falakban nincs is jelen – a födémek, strangok és egyéb épületrészek alkotóeleme, így az azbesztrostokat belélegezhetjük, és visszafordíthatatlan betegségek alakulhatnak ki.

Bár Magyarországon évek óta folyik az azbesztmentesítés, és sokáig fókuszban is volt a téma, ma már kevesebb szó esik róla.

Most azonban újra napirendre került az ügy. Mégpedig a 2004-ben bezárt lőrinci cementgyár miatt, amelynek bontását és azbesztmentesítését feltehetően nem végezték el megfelelően.


Az úgynevezett krizotilazbeszt-szálak az elektronmikrográfja - Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal, Európai Bizottság

A Heol.hu (a Heves Megyei Hírlap online kiadása) a múlt csütörtökön írt arról, hogy több mint ezer aláírást gyűjtöttek össze a helyiek a cementgyár területének azbesztmentesítése érdekében. A település polgármestere Vig Zoltán a lapnak azt mondta, a kormány tud a problémáról, és várhatóan szeptemberig intézkedik. A lépés előzménye: a Heol.hu még márciusban - az Időzített azbesztbombán ül a település című cikkében - azt írta, hogy több – lap által pontosan nem meghatározott – tanulmány szerint a talaj azbeszttel szennyezett, és a lakosság körében is jelentősen megnőtt a rákos megbetegedések száma. Valamint azt, hogy z üzem 1971-től évtizedekig olyan technológiát alkalmazott, amely napjainkban már bizonyítottan nagyon káros az egészségre: azbesztet alkalmaztak, a gyár bezárásakor, épp egy évtizede, 2004-ben, legalább 60-80 tonna azbeszt lehetett a területen. 

Beszédes adat, hogy miközben egymillió emberre mindössze két és fél úgynevezett azbesztózis megbetegedés jut, addig a szintén a cementgyárral határos Zagyvaszántón egyetlen esztendő alatt hét hasonlót regisztráltak. A halmozódást a község háziorvosa is megemlítette, mint egészséget súlyosan veszélyeztető körülményt.

Még rengeteg épületben van

Azonban nem csak a lőrinciek életét keseríti meg az azbeszt, hanem számos más magyar családét, csak nem feltétlenül tudnak róla. "A magyarországi épületek - főként a dunántúli lakótelepek - még összesen közel 150 ezer négyzetméter azbesztet tartalmaznak" – mondta a Bukszának Six Éva, az azbesztmentesítési vizsgálatokban is részt vevő Wessling Hungary azbesztlaboratóriumának vezetője. 

Hozzátette: konkrétan a lakásokban ugyan nincs az azbeszt (néhány, a negyvenes években épült lakótelepet leszámítva, ahol a fal és a vakolat közé építették be szigetelésként), ám a födémekben, a födémáttörésekben, a strangoknál, illetve jellemzően a garázsfödémeknél nagyon gyakran előfordul.

A magyarországi 150 ezer négyzetméteres terület azbesztmentesítése négyzetméterenként 30-40 ezer forintos kiadást jelent, összességében 4,5 milliárd forintot tételt jelent. Az Európai Unió is harcol az azbeszt ellen, ám Six Éva elmondta, hogy csak az állami kézben lévő ingatlanok azbesztmentesítését támogatja, a többit nem. (Arról, hogy miként zajlik az azbesztmentesítés a Laboratórium.hu cikkében olvashat részletesen.) 

Egyébként mi ez?

Fontos tisztázni pontosan mi is ez az anyag. Az azbeszt kémiai elnevezése: magnézium-szilikát, amely egy rostszerkezetű ásvány, létezik fehér (kirotil), kék (krokidolit) és barna (amozit) változata, ezek Magyarországon is előfordulnak. 

Az azbeszt szó egyébként éghetetlent jelent, és éppen e remek hőszigetelő tulajdonságának köszönhetően használták fel: a fékbetétek, tűzvédelmi kesztyűk és ruhák mellett jellemzően az építőiparban alkalmazták ezt az anyagot már a 19. század óta, a huszadik század második felében pedig már ipari méretekben is. A mindenki által ismert azbesztpalatetők és azbesztcementcsövek mellett az úgynevezett szórt azbesztet (cement, víz és azbeszt keveréke) használták fel elsősorban a már említett födémeknél.

Mi vele a baj?

Bármilyen előnyösek az előbb említett tulajdonságok, cserébe az azbeszt egy súlyosan rákkeltő anyag.

Gyilkos anyag

Az Európai Bizottság egyik, az azbeszt veszélyeiről szóló összefoglalója szerint az azbeszt veszélye abban rejlik, hogy puszta szemmel láthatatlan, nagyon apró szálak formájában szétterjed a levegőben. Az azbesztszálak belégzése azbesztózist, tüdőrákot és mezoteliómát okozhat. Az azbesztózis súlyosan akadályozza a légzést, és közvetett módon halált okozhat. A tüdőrák az esetek megközelítőleg 95 százalékában halálos kimenetelű. Az azbesztózis következményeként is kialakulhat tüdőrák. A mezotelióma nem gyógyítható, és általában a diagnózis felállítását követő 12–18 hónap alatt a beteg halálához vezet.

A tüdőbe bekerülve irreverzibilis szövetburjánzást okoz. Annál, aki jelentős mennyiségű azbesztport lélegzik be, kialakulhat az azbesztózis, a mezotelióma és a tüdőrák is. Mivel ezen betegségek lappangási ideje akár 20-25 év is lehet, sokáig nem tudták, hogy az azbeszt ilyen mértékben veszélyes az egészségre. Pedig olyannyira az, hogy az azbesztfeldolgozásban résztvevők halálozási aránya még egészen 2025-ig növekedni fog - derül ki a brit rákkutató intézet jelentéséből.

Az amozitazbeszt-szálak elektronmikrográfja - Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal, Európai Bizottság

Egy, a témában született uniós jelentés szerint pedig az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint az azbeszt okozta megbetegedések száma az EU-ban évente 20 ezer és 30 ezer között mozog, és még nem érte el a csúcsértéket, az EU-ban 2030-ig várhatóan több mint 300 ezer ember fog meghalni az elsősorbanaz  azbeszt számlájára írható mezotelióma következtében. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!