Április 7-én derül ki, mennyi pénz folyt el egy nyilvántartási rendszer hiányát észrevétlenül és jogszerűtlenül kihasználó egyetemi, főiskolai hallgatókra. Pedig már 8 éve publikusnak kellene lennie.    

8 év. Ennyit kell várni arra, hogy a Felsőoktatási Informatikai Rendszer (FIR) végre képes legyen megmutatni, egy hallgató hány államilag támogatott félévet töltött a felsőoktatásban és ez pontosan mekkora összeget jelentett az államnak - közölte a Bukszával egy, a szakminisztérium egyetemi dolgozóknak, döntéshozóknak a múlt héten tartott zártkörű beszélgetésen résztvevő egyetemi dolgozó.
Forrás: Origo
A beszélgetésen a minisztérium illetékese bejelentette, április 7-étől publikusak lesznek az ominózus adatok. Az egyetemi dolgozó neve és beosztása elhallgatását kérte, mert eleve érzékeny témáról van szó, ráadásul az időzítés rátesz egy lapáttal, az adatok nyilvánosságra hozatala ugyanis pontosan a választások másnapjára esik.
A hallgatókra jutó támogatás publikus nyilántartása évek óta napirenden van: a 2012-ben hatályba lépett felsőoktatási törvény 2005-ben született elődje, és annak végrehajtási rendelete rendelkezett a FIR-ről, amelyben többek között a hallgatókról azt az adatot is nyilván kellett volna tartani, hogy mennyi államilag támogatott félévet használt el tanulmányai során.
A FIR-rel kapcsolatban az a faramuci helyzet áll elő, hogy bár van új felsoktatási törvény, a 2011-es, de nincs végrehajtási rendelet, amely számos kérdést tisztázna. Ezért az egyetemeken a 2005-ös végrehajtási rendeletet alkalmazzák, amely szerint nyilvánosnak kell lenniük a támogatási adatoknak. 
Simán lehet potyázni
Bár a felvételi jelentkezés során a hallgató eddig is nyilatkozott (büntetőjogi felelőssége tudatában), hogy pontosan hány támogatott félévet használt el a jelentkezésig, de ez az információ nem jutott el a felsőoktatási intézményhez, azaz teljesen felesleges volt bekérni.
Forrás:Origo
A felvétel után tehát minden egyetem és főiskola elkezdett matekozni, és a saját elektronikus rendszerében nyilvántartani, hogy ki, mennyibe kerül. A hallgató azonban tanulmányai közben is bármikor beiratkozhat egy másik egyetemre, mert ez nemcsak visszamenőlegesen, hanem a jövőben sem derült ki. 
Milliós tételek
Komoly összegekről van szó. Az egyetemi szakember konkrét példákkal ismertette a helyzetet. Minden hallgató a választott képzés elvégzéséhez szükséges időn túl további 2 félévet kaphat ingyen az államtól. Valójában azonban ennek akár a dupláját is, ha egyszerre 2 egyetemen is tanul, az ő praxisában több ilyen hallgató is volt. A jogszabály szerint az egyik egyetemen persze költségtérítést kellene fizetnie, félévente durván 2-300 ezer forintot, ám ezt többen nem fizették, akár 6 éven keresztül.
Sőt, ha az átlagosnál csak egy picit jobban tanul, kaphat még havi 30-50 ezer forint tanulmányi ösztöndíjat. Ha pedig igazolja, hogy szociálisan rászorult, kaphat ezen felül szociális támogatást is, havi 20-30 ezer forintot. Mivel úgysem derül ki, kaphatja ezt akár 2 egyetemen egyszerre, akár 6 éven keresztül. Ügyes hallgatók akár 3 diplomát is szerezhetnek anélkül, hogy egy fillér tandíjat fizetnének.
Forrás: Origo
Április 7-e azonban vízválasztó lesz. A nyilvántartás alapján ki lehet matekozni, számolni, melyik intézmény hány hallgatója kapott összesen akár 10-100 millió forintos állami támogatást jogosulatlanul - a nyilvántartó program hiánya miatt.
A potyázó diákokhoz kötődő felesleges kiadás fontos szerepet játszik abban, hogy túlfinanszírozott a felsőoktatás, nem pedig azért, mert bizonyos szakterületek túl sok állami támogatást kaptak. Összességében nem pénzt kell elvonni, hanem a szigorúan ellenőrizni, hogy jogszerűen veszik-e fel a hallgatók a támogatást.