Buksza blog

Az OTP első körben 100 milliárd forintot ír jóvá az elszámolásban az élő szerződéssel rendelkező devizahitelesek egy részénél, aztán a következő hetekben a többiek is sorra kerülnek.

Az elszámolásról Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese beszélt az MTI-nek. A bankár elmondta, a devizahiteles elszámolás és forintosítás a valaha volt legnagyobb banki művelet Magyarországon, a devizahiteles elszámolás az OTP Bank több százezer ügyfelét érinti.

Bár a bankok a hitelbírálat során eddig is figyelembe vették, hogy kinek mennyi jut a hitel törlesztésére, de most szabály is lesz rá. A szabály mindössze annyi, hogy az igazolt jövedelem 50 százaléka -magas jövedelműeknél a 60 százaléka- mehet hitelre. A családoknak azonban ételre, rezsire, egyebekre is kell költeniük. Ha ezt is figyelembe vesszük, akkor leszűkül a hitelképes kör. A Buksza kiszámolta, hogy a jövedelmek és a fogyasztás alapján körülbelül mekkora hitelt kaphatnak a családok.

A devizahitelesek problémájának lassan célegyenesbe kerülő megoldása mellett a kormányzat további intézkedéseivel a fair bankolás jogszabályi környezetének megteremtését is célul tűzte ki. Ennek jegyében született egy új MNB-rendelet a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról. A 2015. január 1-jén hatályba lépő rendelet három eszközt vet be a túlzott lakossági eladósodás és a devizahitelezés újbóli felfutásának megakadályozása érdekében: a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) alkalmazását, ennek számításában az igazolt havi jövedelem figyelembevételét, és a hitelfedezeti mutató (HFM) alkalmazását.

Fotó: Origo

Az eddigi elemzésekből kiderül, hogy - bár van olyan várakozás is, hogy ez a hitelezést vissza fogja vetni -, nagy változás nem várható. A bankok ugyanis a hitelek elbírálása során eddig is vizsgálták az ügyfél jövedelemi és kiadási viszonyait, és természetesen a fedezeti ingatlan értékét, annak a hitelösszeghez viszonyított arányát. Ezen eljárásokra minden banknak megvoltak/vannak a maga módszerei, belső szabályai. A rendelet most 2015. január 1-től ezeket egységes keretek közé szorítja.

A bankok korábban sem gyakran nyújtottak hitelt a jövedelem 50 százalékát meghaladó törlesztőrészlettel, még kevésbé az ingatlan értékének 80 százalékát meghaladó összegben. Természetesen ez a folyósítás pillanatára vonatkozik. (A devizahitelek esetében ez mindkét mutatót tekintve jelentősen megnőtt, de ezzel most nem foglalkozunk.)

Megjelent a jövedelemarányos törlesztésről szóló jogszabály, célegyenesbe került a devizahiteles csomag, elindult a Bubi. Három kép, kilenc mondat - heti összefoglaló a Bukszától. 

Jön a plafon

Forrás: Origo

A héten megjelent a jövedelemarányos törlesztőrészletről szóló rendelet, amelynek lényege leegyszerűsítve: 400 ezer forintos - legális, azaz bevallott - jövedelem felett a fizetés 60 százalékát, 400 ezer alatt pedig annak a felét költhetjük a hitelre.

Ez egyben azt is jelenti, hogy azok nem kaphatnak hitelt, akik kizárólag zsebbe kapják a pénzüket, a minimálbérre bejelentettek számára pedig nagyon szűk nyílás marad a hitelkapukon: a minimálbér nettó összegére vetítve körülbelül 33 ezer forint lehet a törlesztőrészet, ezért pedig a jelenlegi átlagkamatok mellett alig több mint 4 millió forintos húszéves futamidejű lakáshitelt, és 1,2 millió forintos ötéves futamidejű személyi kölcsönt adnak.

Kivételek vannak, nem vonatkozik a törlesztési plafon többek között azokra, akik 200 ezer forintnál alacsonyabb összegű hitelt felvevőkre, az árfolyamgátas adósokra, a diákhitelesek.

Mennyit kapnak a devizahitelesek?

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken közölte, átlagosan harmadával csökken a devizahitelesek törlesztőrészlete, és az úgynevezett elszámoltatási törvény pénteki megjelenését követően "egy ország fog osztani, szorozni, számolni", hiszen egyenként kell minden hitelszerződést újraszámolni.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pedig a pénteki sajtótájékoztatóján pedig azt mondta: a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkenhetnek, a pontos elszámolás képletét a jegybank dolgozza ki, a pénzintézeteknek pedig összesen mintegy ezermilliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleiknek.

Az elszámoltatási törvény szerint a devizahitelesek törlesztőrészletei várhatóan februártól csökkennek. 

Elindult a Bubi

Fotó: Buksza - Csernátony Csaba

Néhány hónap csúszással hétfőn elindult a Bubi, a budapesti közbringarendszer, a Budapesti Közlekedési Központ a Bukszával közölte, az első két napon összesen közel 10 ezren tekertek a közbringákkal, egy-egy alkalommal átlagosan 16 percig használták azokat. 

A Bubi-bérlet ára 18,9 ezer forint, ennyiért egy éven keresztül bármikor lehet tekerni fél órát ingyen, és akár négy bringát is lehet vele kölcsönözni - azaz egy családnak megéri bubizni. 

Szeptemberben olcsóbb a bérlet, 12 ezerért kapható.   

Forintbúcsú, forintszületés; kinek jár több nyugdíj; a devizahitelesek átlagosan 800 ezret kaphatnak vissza és az egyik bank meglepetést okozott a bíróságon. Három kép, kilenc mondat - Buksza-válogatás a hét híreiből.

Nyugdíjellentét

100,5 ezer forintot kap átlagosan egy magyar nyugdíjas, a férfiak 110 ezret, a nők azonban csak 94 ezret - derül ki a hvg.hu összeállításából, amelyben az egy nyugdíjszakértő azt mondja, a 40 éves korhatár a nőknél egy beépített bomba.

200 ezer forintnál magasabb nyugdíjat 72 ezer férfi, és 42 ezer nő kap.

Bár a férfiaknak jár több nyugdíj, végül mégis a nők járnak jobban: rövidebb ideig és összességében kevesebb járulékot fizetnek, de tovább vannak nyugdíjban, mint a férfiak, így végeredményben több nyugdíjat kapnak.

A kormány kedvezményes lakáshitelt nyújtana a közszolgáknak. Bár a pontos részletek nem ismertek, a sajtóban emlegetett kamatmértékek feltételezésével a Buksza végzett néhány közelítő - hipotetikus - számítást a kedvezményes konstrukcióról. Ezekből kiderül, akár negatív tartományba is kerülhet a kamat.

A Népszabadság a napokban írt arról, hogy a kormány nagyon kedvezményes hitelkonstrukciót dolgoz ki a közszférában dolgozók számára. Az előkészítő munkálatok már folynak, ezt Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára is megerősítette. A konstrukció az eddig megjelent - hivatalosan meg nem erősített információk szerint - várhatóan kedvező lesz.

Aggasztó képest fest a középiskolások pénzügyi ismereteiről az Állami Számvevőszék szerdai rendezvényén bemutatott friss felmérés, amely többek között két nagyon érdekes eredményt mutat. Mindkettő azt jelzi, szükség van arra, hogy a fiatalok képbe kerüljenek a pénzügyekben.

Most ugyanis nincsenek: a megkérdezett diákok közel fele a Magyar Nemzeti Bankba menne lakáshitelért, valamivel több mint ötven százalék ment volna akármelyik kereskedelmi bankba. A másik beszédes dolog, hogy a megkérdezett diákok harmada szerint a családjuk túlköltekezett, öt százalékuknak pedig fogalma sincs arról, hogy mi történik a családi kasszával.