Buksza blog

Új portré kerül a brit érmékre. 

Hatvankét éves uralkodása során ötödik alkalommal cserélik le Erzsébet királynő portréját az Egyesült Királyság pénzérméin.

A váltásra jövőre kerül sor. Legutóbb tizenhat évvel ezelőtt volt portrécsere, azt a képet Ian Rank-Broadley tervezte; azelőtt pedig 1953-ban, 1974-ben és 1985-ben volt váltás.

Bal fent az 1953-as, jobb fent az 1974-es, bal alul az 1985-ös, jobb alul a 1998-as érmekép

Az új portré készítésére zárt pályázatot hirdet a The Royal Mint (Királyi Pénzverde). A meghívott tervezők névtelenül nyújtják be a terveiket, amelyek közül a pénzverde illetékes bizottsága választja ki a nyertest.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon ! Ha véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból:

Jobban keresünk, mint 25 éve?

500-640 forintos dugódíj jöhet Budapesten

Magyarország toplistás az élelmiszer-drágulásban

1 318 000 000 000 000 forint - ennyi pénze van a leggazdagabbaknak

Betiltanák az ingyenes Tesco-buszokat?

Hitelmatek: ki mennyi kaphat jövőre?

A mai technika mellett nyilván semmiből nem állna, hogy az pénzkiadó automata rákérdezzen, valóban akarunk-e aránytalanul drágán készpénzhez jutni. Nem kizárólag külföldön. Kár, hogy a bankoknak nem érdeke, pedig reklámnak sem lenne utolsó.

Az egyik ismerős néhány napot töltött Szlovéniában. Egyszer felvett 10 eurót 10 eurós költséggel. Majd 20-at és 50-et, utoljára pedig 30-at egyenként 10-10 eurós sáppal és nyilván nem ő volt az egyetlen, aki irreálisan sokat költött a készpénzért.

Lehet mondani, hogy ő a hibás, miért nem olvasta el a költséglistát vagy kérdezett rá a bankban mennyibe kerül ez, de nem tette. Bár kapott némi eligazítást az utazás előtt, de úgy fest, ez kevés volt. A példa mutatja, hogy nincs mindenki tisztában a bankkártyás készpénzszerzés költségeivel külföldön, ami egy meglehetősen drága dolog. Pedig az nem ördögtől való gondolat, hogy a tranzakció díja arányos legyen a összeggel. (Vannak bankok, amelyek hálózatában ingyenes vagy kedvezményes a tranzakció külföldi saját ATM használata esetén, de nem ez a jellemző.)

Az [origo] információi szerint a kormány azt tervezi, hogy megadóztatja a pénzügyi tranzakciókat, köztük a sárga csekkel való fizetéseket, az átutalásokat és a hiteltörlesztéseket. 

A kormány egyelőre nem döntött az ügyben, ha azonban bevezetik, az jó eséllyel a nehezen követhető, ezáltal a rejtett gazdaságot erősítő készpénzforgalom bővüléséhez vezethet. Nem tesz jót abból a szempontból sem, hogy mint minden adó, csökkenti a keresletet, vagyis egy újabb tényező, amely visszafogja a gazdasági növekedést.

Forrás: [origo]

Az MNB felméréseiből az derül ki, hogy a túlzott készpénzforgalomnak óriási a társadalmi költsége, ez pedig közvetve mindenkinek a pénztárcáját érinti. Simor András jegybankelnök közel egy éve üzent hadat a csekkeknek, akkor azt mondta, ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. (Ez egyébként nagyságrendileg majdnem annyi, mint amennyit az adóból tervez a kormány.) 

A Napi Gazdaság szerint, ha a lakosságra esetleg nem vonatkozna az adó, akkor lényegesen komolyabb terheket róna az átutalásokért már ma is sokkal jelentősebb összegeket fizető vállalkozásokra. Ez viszont rosszul sülhet el, egyrészt a cégek egy részét arra késztetné, hogy külföldi hitelintézeteken keresztül bonyolítsák fizetési forgalmuk döntő részét és itthon csak a kötelező tranzakciókat − például az adóátutalásokat − bonyolítsák. Másfelől a vállalkozások jelentős része az adó elkerülése érdekében visszatérne a már említett - káros - készpénzforgalomhoz.

A lépés eredményeként tehát a növekedne a rejtve maradt ügyletek száma. Leegyszerűsítve: a sárga csekkek helyett jönnének a virtuális feketék.

A Pénzverő megkezdte az új, Magyarország felirattal ellátott húszforintos érmék előállítását. Egy húszast bruttó 22-24 forintból lehet legyártani: a lapka ára 12-13 forint, a verés pedig 10-11 forintba kerül. A jelenleg forgalomban lévő húszasokat 28 forintért állították elő, tehát ezeknél olcsóbbak az újak, alacsonyabbak lettek ugyanis a gyártási költségek, elsősorban az alapanyag, vagyis a lapkáért kell kevesebbet fizetni. 

Idén tízmillió darab húszforintost gyártanak, hogy ebből mennyi kerül forgalomba, az a készpénzigényektől függ. Tavaly körülbelül 8 millió darab húszforintos érmét igényelt a gazdaság, ehhez hasonló kiáramlással számol az MNB 2012-re is.

Felmerülhet a kérdés, hogy miért kell olyan pénzt forgalomban tartani, amelynek előállítása drágább, mint a névértéke. "Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a húszforintos nap mint nap használják az emberek, tehát a pénzforgalomnak fontos részét képezik. A jegybank folyamatosan szondázza a pénzforgalmat, ha úgy látja, hogy egy-egy érme vásárlóértéke jelentősen lecsökken vagy nem használják az emberek, akkor dönt az esetleges kivonásról. Így történt ez 2008-ban az 1 és 2 forintosokkal” - közölte a Buksza kérdésére a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya. 

Az új érmékre azért van szükség, mert az ország hivatalos elnevezése új alaptörvény értelmében Magyar Köztársaságról Magyarországra változott január 1-jétől. A névváltás a már forgalomban lévő érméket nem érinti, azokat a jegybank nem vonja be, a Magyar Köztársaság feliratú érmék továbbra is törvényes fizetőeszközök maradnak - a lépés nem jár a 2012-ig kibocsátott érmék bevonásával. Az MNB 2012-ben csak a három legkisebb címletből az öt-, a tíz- és a húszforintosokból tervez viszonylag alacsony volumenű, 10 millió darabos kibocsátást, így a lakosság elvben e címletekből találkozhat majd a forgalomban az új érmékkel. Az új érmék azonban csak lassan vehetik át az uralmat, mert ezekből a címletekből eleve sok van forgalomban.