Buksza blog

A készpénzhez való ragaszkodás 100 milliárdos felesleges pénzkidobást jelent. Úgy fest, hogy változott a helyzet: egyre többek hagynak fel a pocsékolással.

Az elmúlt években többször is napirenden volt, többek között a Buksza is írt arról, hogy a a készpénzhasználat éves szinten 100 milliárd forintos társadalmi költséget jelent.

Ebben főszerepet játszik például, hogy a banki átutalás, a csoportos beszedési megbízás és a készpénz-átutalási megbízás közül - a jegybank 2011-ben publikált tanulmánya szerint - utóbbi volt a leggyakoribb fizetési mód. A tranzakciók négyötöde (82-83 százaléka) történt csekkel.

Forrás: Origo

A sárga csekkekhez való ragaszkodásban szerepet játszik, hogy az emberek szeretik eldönteni, hogy mikor egyenlítik ki az adott számlát, vagyis kiválasztják, melyik számlát fizetik ki előbb, melyiket később. Bár ezt éppenséggel - nem ismétlődő - átutalásnál esetén is megtehetik, de sokaknak fizikai, kézzel fogható igazolás kell a befizetésről, és ezért csekkeznek rendszeresen.

Az [origo] információi szerint a kormány azt tervezi, hogy megadóztatja a pénzügyi tranzakciókat, köztük a sárga csekkel való fizetéseket, az átutalásokat és a hiteltörlesztéseket. 

A kormány egyelőre nem döntött az ügyben, ha azonban bevezetik, az jó eséllyel a nehezen követhető, ezáltal a rejtett gazdaságot erősítő készpénzforgalom bővüléséhez vezethet. Nem tesz jót abból a szempontból sem, hogy mint minden adó, csökkenti a keresletet, vagyis egy újabb tényező, amely visszafogja a gazdasági növekedést.

Forrás: [origo]

Az MNB felméréseiből az derül ki, hogy a túlzott készpénzforgalomnak óriási a társadalmi költsége, ez pedig közvetve mindenkinek a pénztárcáját érinti. Simor András jegybankelnök közel egy éve üzent hadat a csekkeknek, akkor azt mondta, ha a korszerű fizetési módokat, például az elektronikus fizetéseket sikerülne nagyobb mértékben elterjeszteni, akár évi 100 milliárd forintot is megtakaríthatna az ország. (Ez egyébként nagyságrendileg majdnem annyi, mint amennyit az adóból tervez a kormány.) 

A Napi Gazdaság szerint, ha a lakosságra esetleg nem vonatkozna az adó, akkor lényegesen komolyabb terheket róna az átutalásokért már ma is sokkal jelentősebb összegeket fizető vállalkozásokra. Ez viszont rosszul sülhet el, egyrészt a cégek egy részét arra késztetné, hogy külföldi hitelintézeteken keresztül bonyolítsák fizetési forgalmuk döntő részét és itthon csak a kötelező tranzakciókat − például az adóátutalásokat − bonyolítsák. Másfelől a vállalkozások jelentős része az adó elkerülése érdekében visszatérne a már említett - káros - készpénzforgalomhoz.

A lépés eredményeként tehát a növekedne a rejtve maradt ügyletek száma. Leegyszerűsítve: a sárga csekkek helyett jönnének a virtuális feketék.