Buksza blog

Egy doboz cigaretta árából 537 forint az adó. Négy év alatt a nettó ár nagyobb mértékben nőtt, mint az adótartalom.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Demeter Márta MSZP-s országgyűlési képviselőnek adott válaszában közölte, hogy egy doboz cigaretta árában tavaly 537 forintot tett ki az adó.

Az 537 forint jelentős emelkedést jelent az elmúlt éveket nézve, 2010-ben még csak 349 forintot adózott egy doboz cigaretta. Miközben az adótartalom 54 százalákkal nőtt, a KSH inflációs kosarában szereplő cigaretták nettó ára 70-100 százalékkal emelkedett, amiben az árrés bővítésének főszerepe volt. Az alábbi adatgrafikákon látható a 2010 óta bekövetkezett drágulás.

Tíz év alatt 15 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban forgalmazott a cigaretták nikotinhozama. A gyártók szerint az időjárás a hibás, a tanulmány készítői szerint nem.

1999 és 2011 között 15 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a cigaretták nikotinszintje - derül ki egy, az Oxford Journalban megjelent tanulmányból.

Az 1998 és 2012 között készült kutatás szerint a négy vezető cigarettagyártó termékeinek átlagos nikotinhozama (nikotinszintje) jelentösen emelkedett: a vizsgált időszak elején, 1999-ben volt a legalacsonyabb, szálanként 1,65 milligrammot tett ki, ám 2011-ben már 1,89 milligrammot mértek. Ez 15 százalékos emelkedésnek felel meg.

A cigarettánál jóval olcsóbb a sodrás. Ez persze nem újdonság, de néhány budapesti trafikos beszámolója szerint rövid idő alatt sokan átpártoltak. Közben a cigigyártók is léptek.

Rövid idő alatt jelentősen emelkedett a cigaretták ára az árrésemelés következtében, ami a trafikrendszer elindulásával együtt jelentősen átformálta a piacot. Legalábbis a jövedékiadó-bevételek jelentősen visszaestek, nem beszélve a feketepiac bővüléséről. A csempészcigi mellett azonban van egy másik, nem is új, ráadásul teljesen legális és olcsó megoldás.

Az évekkel ezelőtt megindult cigarettadrágulás miatt egyre bővült az úgynevezett vágott dohányok forgalma, amelyekből saját magának tud cigit sodorni az ember. Ez persze nem újdonság, de több budapesti (XI. és VIII. kerületi) trafikos arról számolt be a Bukszának, hogy felgyorsult a folyamat: a nyitásuk óta eltelt rövid idő alatt is több törzsvásárló állt át a sodrásra, azaz vágott dohányt vásárolnak. (Sajnos a trafikosok nem vállalták véleményüket névvel mondván, nem szeretnének szerepelni.)

Olcsóbb dobozos, drágább vágott

A cigarettadrágulás, és az ezzel járó forgalomcsökkenés másik logikus következménye, amelyről az Index is beszámolt, hogy a Philip Morris lejjebb vitte több népszerű márkájának az árát. Az egyik VII. kerületi dohányboltban kedden a Bukszának azt mondták, hogy nem csak a Philip Morristól, hanem egy másik nagy gyártótól, a BAT-tól is kaptak olcsóbban cigit. Az egyik népszerű márkát, amely az elmúlt hetekben dobozonként 870-910 forintba került, 830 forintért lehetett kapni.

Az új cigarettás dobozom

Az árcsökkentés ellenére még mindig jókora árelőnye van a sodrásnak. Én például a korábbi években macerásnak tartottam a sodrást, de az elmúlt hetekben átálltam, elsősorban az ár miatt. A 800-900 forintos cigaretta esetében 42-47 forintra jön ki egy szál. Ezzel szemben a dohány márkájától és a sodrástól (cigibe kerülő mennyiségtől) függően 22-28 forintba kerül egy darab.

A Marlboro már 900 forintnál tart, és két másik már elérte az ezerforintos határt. 

Megérkeztek az első, a kitágított árrés miatt drágább cigaretták a dohányboltokba. Van már a kínálatban 1000 forintos és annál drágább cigaretta is, amire eddig nem nagyon volt példa. Legalábbis én régóta dohányzom, de nem találkoztam ezresnél drágább cigarettával. 

Az Allee melletti széles választékkal rendelkező üzletben két termék is volt, amely négyszámjegyű árcímkével bírt. Az ezerforintos legalább 20 szálas. A másik vékonyszálú cigaretta doboza 1150 forint volt.

Bár ezek kevésbé ismert, népszerű márkák (R1, L&B), ha folytatódik az áremelés, akkor a népszerűbb termékek is elérhetik az 1000 forintos szintet. A néhány éve még 600-700 forintba kerülő Marlboro például már 900 forintnál tart.  

Még egy érdekesség: egy doboz Sopianae - ha jól emlékszem akkor még 20 szálas - 15 évvel ezelőtt 169 forintba került. Az éves átlagos inflácós adatokkal számolva egy 1998-ban 169 forintba kerülő termékért most közel 400 forintot kellene fizetni. Ehhez képest a Sopianae 800 forint körül jár. 

A szigorú dohányértékesítési szabályok alól nehéz kibújni: a kocsmák, éttermek ajándékba sem adhatják, nem is sorsolhatják ki.

Úgy fest, nem lesz cigarettaárusítás a Sziget Fesztiválon. A Magyar Nemzet szerdai száma szerint egyetlen dohányboltos sem kért kitelepülési engedélyt a rendezvény idejére. Más megoldás nem lévén, a résztvevőknek a szigeten kívül kell beszerezniük a termékeket.

A dohányboltrendszer elindulása óta többeket, köztük engem is gondolkodóba ejtett, meg lehet-e oldani, hogy a vendéglátóipari egységekben, például kávézókban is lehessen cigarettához jutni. Több megoldás is felmerült, ám nem működőképesek.

Felmerült például a kocsmai tombola, sorsolás. Nem járható út, mert a cigaretta fogyasztására ösztönöz, az ilyen az akcióknak akármilyen reklámozása dohánytermék reklámozásának minősül, ezt pedig tiltja a törvény.

Az Allee bevásárlóközpontnál lévő szabadtéri helyeken nehéz kávézni és cigizni együtt. A Cserpes tejivója például megtiltja. 

Az Allee és a Fehérvári úti piac közötti területen három egység is szabadban lévő asztalokkal csábítja a vendégeket. A legújabb versenyző, a Cserpes tejivója. 

Pénteken bementem, tejeskávét és szódát kértem. (Önkiszolgáló az egység.) Összesen 500 forint volt. Kértem hamutartót, szerettem volna cigizni. Mondták, nincs, mert nem lehet a kinti asztaloknál cigizni - pedig vannak asztalok, amelyek bőven több mint 5 méterre vannak a bejárattól.

Ez bosszantó. A probléma nem az, hogy tilos, ezt épp megtilthatja egy-egy vendéglátós, hanem, hogy ez nincs kiírva, ha tudom, akkor nem kérek. Kidobott pénz. 

Ez van, a kávét otthagytam, a szomszédos Szamosnál próbálkoztam. Ott is több asztal van, amelyek ránézésre több mint öt méterre vannak a bejárattól. Az asztalok felén kint volt a dohányozni tilos tábla, a másik felén nem. Utóbbiak közül választottam, a pincér azonban közölte, hogy itt nem lehet dohányozni, csak az utolsó két asztalnál, ám mindkettőnél ültek. (A Cserpessel ellentétben itt még a rendelés előtt kiderült, hogy hol nem lehet cigizni, így el lehetett volna menni.) Az egyik dohányos asztaltól közben távoztak, így ott végül megoldódott a probléma. A Szamosnál amúgy 460 a tejeskávé. 

Az egész csak azért érdekes, mert joggal feltételezi egy-egy dohányos vendég, hogy a szabadtéri helyeken az ötméteres szabály betartásával lehet cigizni. Az viszont túlzás, hogy mindegyik vendég ismerje a helyek különleges szabályait. Persze lehetnek ilyenek, csak akkor azt tessék jelezni, kiírni!

Bár most ott nem voltam, a Szamostól 20, a Cserpesről 10 méterre lévő Leroyban korábban már fogyasztottam: ott nincs különleges szabály, se tiltás, lehet cigizni az ötméteres szabály betartásával.