Buksza blog

Egyre durvul az influenzajárvány, amely a mindennapi munkát is meggátolja, ennélfogva pedig a fizetést is csökkenti. Az influenzajárvány apropóján a Buksza összeszedte a legfontosabb táppénzszabályokat, illetve az idei változásokat.

Hétről hétre emelkedik az influenzás, influenzagyanús esetek száma, az Országos Epidemiológiai Központ legutóbbi jelentése szerint január végén közel 50 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, ez háromszoros növekedést jelent heti összevetésben.

Elsősorban óvodás és általános iskolás gyerekek betegedtek meg, de felnőttek is vannak a betegek között. A beteg felnőtteknek az influenza a munkahelyüktől is távol kell maradniuk, ez pedig rendes szabadságban vagy pénzben kiesést jelent.

Nem buli táppénzre menni a munkahelyről. Inkább rendes szabadságot vesznek ki a magyarok, betegszabi helyett. Egyrészt félnek, másrészt a táppénz nem vonzó. Emellett egyre egészségesebbek.

A táppénzen lévők száma az elmúlt években jelentősen csökkent, annak ellenére, hogy a foglalkoztatás növekedett. A jelentős visszaesés a szabályváltozásokkal magyarázható, amelyek rontották a táppénzes feltételeket.

A fontosabb lépések közé tartozott, a munkaviszony megszűnése után igényelhető, úgynevezett passzív táppénz időszakának 90 napról 30 napra történő rövidítése, majd 2011-ben történő megszüntetése. Valamint a táppénzplafon csökkentése, azaz egyre kevesebb pénz járt a táppénzen lévőknek. Ugyanez számokban: 2009-ben a maximális napi táppénz összege 9533 forint, 2011 májusában bevezetett szigorítás eredményeként 5200 forintra csökkent volt - derül ki a KSH összefoglalójából. A maximális napi táppénz a minimálbér függvényében változik, a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékának harmincad részét, ezért 2014-ben, a 101,5 ezer forintos minimálbér alapjánt az idén 6767 forint volt a plafon az OEP tájékoztatója szerint.

A fő szabály szerint a folyó évben kell kivenni a szabadságot, de vannak, akiknek maradnak szabad napjai. Ezek mem feltétlenül vesznek kárba. 

A Munka Törvénykönyve szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. A kivételes eset az, amikor a munkaviszony megszűnik és a dolgozó az addig járó szabadságát nem vette ki, ebben az esetben jár neki a pénz. 

A szabályok szerint a szabadságot az adott évben kell kivenni, erre az évre szól az a szabadság is, amelyből 5 napnál kevesebb jut jövőre.

A megmaradt szabadságot a következő esetekben lehet átvinni a következő évre: 

- Ha a dolgozó csak október óta dolgozik az adott munkahelyen, akkor március 31-ig kell kiadni neki a szabit.

- Ha van kollektív szerződés, akkor a szabadság negyedét lehet áttolni a következő évre.

- Ha a dolgozó és a munkáltató írásban megegyezik, akkor az életkor szerint járó pótszabadságot a következő év végéig lehet kiadni. Erről évről évre előre meg kell egyezni a munkáltatóval.

- Ha a dolgozónál olyan helyzet alakult ki, amely miatt nem tudta kivenni ebben az évben a szabadságot, akkor a szabadság kivételét korlátozó ok megszűnése után 60 napon belül kell neki biztosítani a szabadságot.