Buksza blog

A szaktárca Bukszának adott válasza szerint a benzinkutas Sparoknak sincs kegyelem.

Bár a vasárnapi boltzárról szóló eredeti jogszabály megengedi, hogy a benzinkutakon működő boltok vasárnap, a többi napon pedig este 10 és reggel 6 óra között nyitva legyenek. Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője azonban benyújtott egy törvényjavaslatot, amely átírta ez a szabályt. (A cikk eredeti verziója még azelőtt készül, hogy a parlament elfogadta volna a módosítást, kedden azonban megszavazták a képviselők, ennek megfelelően frissítetttük a cikket.)

A módosítás lényege leegyszerűsítve: azoknak a benzinkuztakon kialakított boltoknak is be kell zárniuk a kérdéses időszakban, amelyek nem árulnak üzemanyagot. A Buksza a módosítás megjelenése után arról írt, hogy elméletileg kikerülhetik a szabályt az érintett boltok, mégpedig úgy, hogy mondjuk flakonos kiszerelésben árult üzemanyagot árulnak - ahogy teszi azt sok-sok üzlet a motorolajokkal. (A módosítás egyébként nem nevesíti a Spart, de lényegében azoknak a Spar Expresszeket érintené érzékenyen a módosítás, amelyek OMV-kutakon nyíltak az elmúlt években. A Sparnak nyolc ilyen kútja van jelenleg.)

Az állam közel 11 ezer milliárd forint bevételt vár a tíz legnagyobb adóból az idén. Az áfa van az élen. Egy főre pedig 1,08 millió forint jut a tíz legnagyobb adóból.  

Adót mindennap fizetünk, például áfát, jövedékit és egyebeket természetesnek vesszük, de a pontos összegek ritkábban kerülnek terítékre. A Bukszát az érdekelte, melyik az a tíz adó, amely a legtöbb bevételt hajtja az államnak.

A Nemzetgazdasági Minisztériumtól kapott válasz alaján a Buksza felsorolja a tíz legjelentősebb adót és adójellegű közterhet az idei bevételi tervekkel.

Az áfa ( 3172,4 milliárd forint) vezeti a sort, ami kézenfekvő, hiszen ez az adónemmel lényegében mindenki mindennap találkozik. Az talán meglepőbb, hogy a személyi jövedelmadó (1639,7 milliárd forint) csak a harmadik, a szociális hozzájárulási adó (2391,2 milliárd forint) mögött. (Az alábbi adatgrafikán látható a tíz legjelentősebb adónem. Az egeret a különböző téglákra irányítva felugranak az adatok. A felirat nélküli üres kék tégla a munkavállalói természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (639,4 milliárd forint), a felirat nélküli barna négyzet a társasági adót (341,4 milliárd forint), a felirat nélküli rózsaszín téglalap pedig a pénzügyi tranzakciós illetéket (206,4 milliárd forint) jelöli, de az egérrel is megjeleníthetőek a felirat nélküli negyzetek adatai.)

Az idei költségvetés szerint a tíz legjelentősebb adóból összesen 10 790 milliárd forint (10,79 billió forint) bevétel jön össze. Bár a tízes listán szereplő adókból nem mindegyiket az emberek (magánszemélyek)f fizetik közvetlenül, érdekes adat, hogy a teljes lakosságot nézve egy főre 1,085 millió forint jut egy év alatt. Ez havonta több mint 90 ezer forint.

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, akkor se habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Ezek Kecskemét legdrágább villái

Ezek Budapet legdrágább villái

Így néz ki a rezsigyilkos ház

Új adó - megutálták a napelemeket

Egy ház árát bukják a szakiskolások

​

Hiába azonos a tartalom, az e-könyv adója többszöröse a hagyományos társainak. Nincs mese, ez az uniós szabály. És ez így is marad.

Bár a tartalom teljesen ugyanaz, mégis kétféle áfa vonatkozik az e-könyvekre és a hagyományos könyvekre - előbbiekre sokkal magasabb adót kell fizetni. Persze más élmény az e-könyvet és a papíralapú társát olvasni, de ez a poszt most nem erről szól.  

Ha ugyanis szigorúan csak a tartalmat nézzük, akkor magasabb, 5 százalék helyett 27 százalékos áfát, lényegében büntetést fizetnek az e-könyvet vásárlók.

550 vagy 160 forint?

Számokban ezt azt jelenti, hogy például D. Tóth Krisztina Húszezer éjszaka című műve e-könyvként a Bookline oldalán 2590 forintba kerül, sima könyvként - ráadásul akciósan - 3290 forint. Logikus, hogy az e-könyv olcsóbb (nem kell nyomtatni, raktározni stb.), ám az e-könyv esetében az áfatartalom 550 forint, hagyományos társánál 157 forint.

Tehát ugyanazért a tartalomért közel négyszer annyi adót kell fizetni, ha elektronikusan vesszük, mintha papíralapon jutnánk hozzá. Másként: ha kedvezményes lenne az e-könyv áfája, akkor 2140 forintért kapható lenne az ominózus könyv, vagyis közel 20 százalékkal lehetne olcsóbb. (D. Tóth Krisztina könyve csak egy példa a sok közül, a Bookline ezt a művet dobta fel elsőként az e-könyveknél, ezért szerepel ez a posztban.) 

Könyv, mint szolgáltatás

Az e-könyv magasabb áfájának az uniós szabályozás az oka, az ugyanis az e-könyvet szolgáltatásnak tekinti, nem pedig terméknek. A Buksza arról érdeklődött az szaktárcánál, miért van ekkora különbség, és lehetséges-e az e-könyvekre alacsony áfát alkalmazni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium a Buksza kérdésére közölte: digitális - azaz fájlokban vagy egyéb, nem fizikai adathordozón terjesztett - könyvek 5 százalékos áfakörbe sorolására uniós tagállamként nincs lehetőség.

Az áfa ugyanis közösségi szinten harmonizált adó, és csak az uniós áfairányelv rendelkezéseivel összhangban lehet szabályozni. Kérdéses irányelv pedig kimondja, mely termékek és szolgáltatások tartozhatnak a kedvezményes körbe, az elektronikus könyv nem tartozik ide. Mégpedig azért, mert a könyvek digitalizált tartalma nem termékértékesítésnek, hanem elektronikus szolgáltatásnak minősül. Ez utóbbira pedig a tagállamok nem alkalmazhatnak kedvezményes kulcsot.

A lényeg az, hogy a könyvformájú, papíralapú könyvek, vagy a cd-n, dvd-n, pendrive-on egyéb - szó szerint - kézzel megfogható adathordozón terjesztett könyveknél az áfa 5 százalék. Azok a könyvek, amelyek adatállományként, fájlként, virtuálisan léteznek, 27 százalékos áfával adóznak. 

Ha tetszett a cikk, vagy a többi poszt, akkor ossza meg és szeresse a Bukszát a Facebookon. Ha pedig véleménye van a témáról, ne habozzon!   

Buksza-posztok az elmúlt napokból, hónapokból:

Bezárhatja 13 üzletét a magyar Tesco

Új banán jöhet

A legdurvább élelmiszer-drágulás

80 ezer forint eltűnt a bukszánkból

Méregdrága lett a dollár

Kopassza meg az államot adókedvezményekkel

Egy csomó pénzt hagyunk a NAV-nál feleslegesen

Kitágul az eurózóna, Magyarország nem kíváncsi rá